Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-08 / 337. szám
e Dunántúlt napló T982. december 8., szerda HAZAI TÁJAKON H kanonok Kossuthra esküdött Megszépülve idézi a múltat A török Királyfürdő Arszlán pasa kezdte, Musztafa befejezte A folyosó boltívei terekkel épen maradt, csupán a déli épületszárnyak dőltek romba. A fürdő a török kiűzése után a császári kamarára szállott, s I. Lipót császár odaajándékozta udvori orvosának, Wartenber Ulmer Frigyes Ferdinándnak. akinek fiától vásárolta meg 1703- ban a budai városparancsnok, Pfeffershoven János Ferdinánd táborszernagy ötezer aranyforintért. Az ő özvegye már egy szakembernek adja el; s Aigner Leonhard fürdös és sebészorvos 1718 után korszerűsíteni kezdi a fürdőt. A törökkori épületrészt megtartották az újjáépítés során. Valószínűleg ekkor kapta a sátortetős fedést, amely 1954-ig megvolt. Az orvos örökösei ötven évvel később már 12 ezer aranyforintért adják el a felújított fürdőházat. Sokféle néven ismerték régen ezt a fürdőt: Balneum Civitatis Inferions, Das Baad in der Wasserstadt, Spithal-Baad . .. A König család birtokába 1796-ban került, s innen származik máig is fennmaradt elnevezése: „Königs Baad" azaz „Király-fürdő". Először Kánig Ferenc birtokolja, majd sorban több König testvér és utód. König Mihály nevéhez fűződik a fürdő klasszicista átépítése 1817-ben. A XX. században még végeztek rajta némi átalakítást. Jött a második világháború, és a fürdő Ganz utcai oszlopos udvara rombadőlt, a török kupolát is átszakította egy ágyúlövedék és más kisebb szárnyépületek is megsérültek. A háború után a Király-fürdő újra üzemelni kezdett. Ám műszaki berendezése annyira elavult, hogy elkerülhetetlenné vált a teljes újjáépítése. Pfannl Egon tervei és irányítása mellett szabaddá teszik a török medencét, az épületet, és lebontják a barokk sátortetőt. A fürdő visz- szanyeri eredeti törökös formáját. A kupolákat ezúttal vörösrézzel borítják. A Fő és a Ganz utcai szárnyak homlokzatán megőrződött a klasszicista architektúra. Előkerült a török medence eredeti padlóborítása, kibontották az oldalsó fülkék török falikútjait is. A fürdő újjászületve, megszépülve idézi fel számunkra a múltat. Szémann Béla A Király-fürdő török kupolái Budapest egyik legrégibb, a török hódoltság korából származó műemléke a Király-fürdő, amely a Fő utcában található. Rézveretes, az európai építészeti stílusoktól eltérő kupoláit minden alkalommal megbámuljuk, ha netán elhaladunk mellette. Keletkezésének pontos dátumáról nincs hiteles adatunk. Buda helytartója, Arszlán pasa építette az Alsóváros erődítményeit 1565—66 között, így valószínűleg ő kezdte meg a fürdő építésének munkálatait is, amelyet — és ezt már biztosan tudjuk — Szokolli Musztafa pasa fejezett be. Az épület magját ma is a nyolcszögletű fürdőcsarnok alkotja, és ehhez három kisebb tér csatlakozik, amelyet kupolával fedtek. A déli oldalon további épületek csatlakoztak hozzá. Ezekből már csak néhány falszakasz van meg. A fürdőcsarnok kupoláit ólomlemezekkel fedték, de ezt a XVII. században kúpcserépfedéssel borították. Buda ostromakor elkerülte a pusztulást, s a nagy fürdőcsarnok a hozzá csatlakozó kisebb A palota homlokzata Rokokó gyöngyszem Egerben Androvics Miklós, Barkóczy püspök-főispán oldalkanonok- ja nem vetette meg a földi hiv- ságokat. Kedvelte a kényelmet, a kőbe, a képekbe, a szobrokba mintázott, az eszményített, olykor parfömözött valóság hűvös eleganciáját. Máskor meg minden komolyságot megmo- solygó könnyedség vidította fel. Ezért határozta el, hogy Egerben, a mai Kossuth Lajos utca 4. szám alatti telken, Bucsányi György háza helyén kicsi, de tündökletes palotát emeltet magának. Olyat, amely a mesz- szi Franciaországban is kivívná a csodálatot. 1758. december hatodikán avathatták is a lakályosságával elbűvölő otthont. A minoriták 1788-as História Domusa sok esztendő távolából is érzékletesen idézi az ünnepséget. Ott volt teljes udvartartásával a megye püspöksüveges első embere. Akadt látnivaló, olyan élményekkel gazdagodhattak, amelyek még az ízletes falatoknál is többet jelentettek számukra. Az utókor zavarban van. Nem mintha másként vélekedne, s kétségbe vonná a kiváló adottságú építész ritka tehetségét. A valóság azonban az, hogy nem tudjuk, kinek jár a tisztelet. A vita még szakberkekben sem zárult. Szmrecsányi Miklós Matthias Gerlnek tulajdonítja, aki a vármegyeházát álmodta formába. Hivatkozásait azonban joggal vonták kétségbe. Emlegetik rokonát, Józef Ignaz Gerlt is, stíluskritikai mozzanatokat sorolva. Vannak, akik Franz Anton Pilgram- tól származtatják. A legmeg- nyerőbb M. Albert Ferenc őszinte szomorkássága, aki így fogalmaz Heves és Külső Szolnok vármegye leírása című könyvében: „Mondják, hogy ezt azon jeles művész építette volna, ki a lyceum pompás épületét emelte, s kinek nevét minden igyekezetem mellett, fájdalom! mégsem fürkészhettem ki". Az sem kizárt, hogy helyi származású, itt élő, dolgozó mester remekbe sikeredett műve. Ha Miklós prépost a püspök házi festőjével ékesíti a dísztermet, ha Fazola Henrik munkálkodik a földszinti ablakok rostélyain, akkor miért ne fogadta volna fel a nagyúr alkalmazottját, az érseki 'palotánál is szorgoskodó, átlagon felüli rátermettségével kitűnő Szanter Ferencet. De lehetett az építész Hugó Maria Hazael szervita pap is, aki ügyes goe- metra volt. Francz József kőműves néhány esztendő múltával olyan tervezetet terjesztett Eösz prefektus elé, amely nagyvonalú, lendületes továbbvitele a kispréposti laknak. Miért ne lett volna akkor itt születetté, nevelkedetté a pálma? A műpártoló kanonok nem elégedett meg az építészek remeklésével: meghitt, de káprázatos fészekké óhajtotta varázsolni otthonát, ezért fordult az akkortájt jónevű festőkhöz. Az egrivé lett, életvidám, rendkívül tehetséges Kracker János Lukács, valamint püspökének egyik ügyes házi piktorától, Huettner János Lukács mizeri- kordiánus szerzetes képességeik legjavát nyújtották. Kracker az Erény diadala a Bűn felett című kompozíciót mintázta a mennyezetre. A gazda úgy végrendelkezett, hogy halála után az egymást követő prépostok örököljék a házat. Óhaja teljesült, s utódai hálásak lehettek ezért a kegyért. Nevükkel kár lenne terhelni az emlékezetet. Egyiküket azonban tisztelnünk kell, mert a Kossuth bontotta zászlók mögött haladt. Nem okoskodva, megfontoltan, nem mérlegelve, számító módjára, hanem mindent kockáztatva a nép és a haza jövőjéért, felvirágoztatásáért. Báró Bremer Lászlónak hívták, s húsz év várfogságra ítélték. A rabságot erős lélekkel tűrte, pedig közben szemevilágát is elvesztette. Drágán fizetett hitéért, meggyőződéséért, de meg nem rendíthető hűségről adott példát, noha ő is kedvelte bűbájos, rokokó palotája nyugalmát. Visszahúzódhatott volna ide , ő azonban meghallotta a nemzet hívó szavát. Pécsi István Egy hős monda színhelye Drégely Ki ne emlékezne szívesen Arany János szomorú-szép balladájára, melyben Szondi György várkapitány két ap- ródjának sorsát énekli meg? Mint történeti kutatásaink kiderítették, nem csupán a jobbágyszármazású hős, Szondi György volt valóságos, történeti személy, hanem apródjai is, kiknek megőrizte nevét a krónika: Li- bárdy és Sebestyén volt a két, irodalmunkba is bevonult vitéz. A várkapitánynak és 146 főnyi hős harcosának nem volt könnyű dolga a török áradattal szemben. A vulkáni kúpra a XIII. század folyamán épített kis vár ekkor sem volt igazi erősségnek nevezhető. A várat az építtető Hunt-Pázmánok a sok-sok belharcban elsősorban kiterjedt birtokaik egyik szegletének védelmezésére szánták! de volt később Csák Máté birtokában is, hogy csak leghíresebb tulajdonosait említsük. A török veszedelem idején már sem a falak, sem a védősereg ereje nem volt számottevő, így hát 1552 júliusában csak négy napig védekezhetett Ali basa hatalmas seregével szemben. Az elesett hős tiszteletére a szemközti Aranydombon (más néven: Babót) Ali basa sír- hantot emeltetett, melynek helyén 1885-ben emlékkápolna épült. A súlyosan megrongálódott várat később sem állították helyre, ma már mindössze néhány hosszúkás falrész és két félkör alakú torony részlete látható. Ám a vár falai közül körültekintve menten érthetővé válik, miért választották harcias őseink éppen ezt a helyet várépítésre. Csodálatos panoráma tárul innen az Ipoly völgyére, a Börzsöny gazdag erdeire, verőfényes, szép időben ellátni egészen a Cserhátra. Sőt, a szlovákiai honti, zólyomi helyek körvonalai is kibontakoznak. Betelve a gyönyörű kilátással, a várból több irányban is elindulhatunk: különféle jelzésű turistautak vezetnek az erdőkön keresztül Drégelypalánkig, majd el egészen Hontig, mely sétánk másik érdekes állomása. Drégelypalánk, az egyre szépülő település már a török időknek köszönheti megerősödését. Új-Drégely, majd Palánk néven a törökök építettek itt erősséget a vár elpusztítása után az Ipoly-át- kelőhely védelmére. A községből másfél órás séta után érhetünk fel a várba, s mintegy kétórás erdei séta után Hontrá. Á Börzsöny erdei ezen a vidéken különösen szépek: a sokféle tű- és lomblevelű fa és cserje koranyáron és ősszel megkapóan színpompás látványt nyújt. Akik az erdő csendjét tiszteletben tartják, azoknak a természet más módon is megmutatkozik: szarvas, őz, muflon, mókus bukkan fel a tisztásokon, és számtalan énekesmadár kíséri utunkat. Ha szerencsénk van, még a ritkaságszámba menő császármadárral is találkozhatunk, melynek alig-alig akad már költőhelye hazánkban. Révy Eszter Készüljön a télre Már most vásároljon járdatisztításhoz Olcsó Gazdaságos Ara; 1,5 kg-os csomagolásban 3,60 Ft/csg 10,— kg-os csomagolásban 20,— Ft/csg KAPHATÓ AZ ÉLELMISZERBOLTOKBAN!
