Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-08 / 337. szám

2 Dunántúlt napló 1982. december 8., szerda Dmitrij Usztyinov nyilatkozata Az amerikai kormányzat nem tudja megijeszteni a Szovjetuniót A szovjet—amerikai katonai erőegyensúlyról, az Egyesült Ál­lomok új fegyverkezési terveiről nyilatkozott a TASZSZ tudósító­jának Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Honvédelmi minisztere. Usztyinov felhívta a figyelmet arra, hogy az MX-ra'kéták tele­pítése durván megsértené a szovjet—amerikai megállapodó, sok egyik legfontosabb előírá­sát, azt, amelynek értelmében egyik fél sem hoz létre újabb, interkontinentális rakéták indí­tására alkalmas berendezése­ket. Ezt a kötelezettségvállalást rögzítette a SALT I. megállapo­dás és a SALT—II. szerződés is. Az MX-rakétáknak az Egye­sült Államokban, illetve a kö­zepes hatótávolságú rakétáknak Nyugat-Európában történő tele­pítésére vonatkozó tervek lé­nyegében nem jelentenek mást, mint a meglévő katonai erő- egyensúly felszámolására, a Szovjetunió fölötti globális és regionális méretű erőfölény megszerzésére irányuló wa­shingtoni programot. A Szovjet­unióra és más szocialista orszá­gokra nézve veszélyesen meg­változtatná a hadászati helyze­tet, ha megvolósítonák a NA- TO-terveit, és elhelyeznék Nyu­gat-Európában a mintegy hat­száz új amerikai közepes ha­tótávolságú rakétát. Egyre inkább kételkedünk ab­ban, hogy az Egyesült Államok őszintén és komolyan kölcsö­nösen elfogadható megállapo­dást akar elérni a közepes ha- tótávolsáqú nukleáris eszközök, ről Genfben folytatott tárgya­lásokon — mondotta Dmitrij Usztyinov. Akaratlanul is arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy az omerikai fél a tárgya­lásokon az úgynevezett „nulla- megoldással" leplezve szándé. kait. valójában új rakétáinak Európába telepítésére törekszik. Az omerikai kormányzat nem tudja megijeszteni a Szovjet­uniót a ,,szuperbiztos” MX ha­dászati rakéták létrehozásával, valamint a Pershing—2. rakéták és a robotrepülőgépek Nyugat- Európába telepítésével. Ha a Fehér Ház jelenlegi vezetése a józan ész ellenére és a népek békeakaratát figyelmen kívül hagyva kihívást intéz hozzánk, és megkezdi az MX-rakéták te. lepítését, o^kor a Szovjetunió válaszul e lépésre ugyanilyen osztályú, és műszaki jellemzőit tekintve az MX mögött semmi­ben el nem maradó, új inter­kontinentális ballisztikus raké­tát telepít. A Szovjetunió — ha szükség van rá — hatékonyan és idejében válaszolni tud Wa­shington más fenyegetéseire is — hangsúlyozta Dmitrij Usztyi. nav. Mi azonban ellene vagyunlj a katonai versengésnek. Ezért felszólítjuk az Egyesült Állomo­kat: mondjon le a nukleáris fegyverkezés fokozására irányú, ló terveiről, és ne sértse meg a kialakult erőegyensúlyt — hangsúlyozta Usztiynov. Usztyinov marsall emlékezte­tett arra, hogy a jelenlegi ame­rikai megkérdőjelezte az előző amerikai kormányzatok által el­ismert, s a SALT—II. szerződés által gondosan szabályozott szovjet—amerikai hadászati egyensúlyt. Emögött Washing­tonnak az a szándéka húzódik meg, hoqy megbontsa ezt az egyensúlyt. Usztyinov marsall felhívta a figyelmet: a közvé­lemény félrevezetését szolgálja minden olyan érv, amely csu­pán a Szovjetunió és az Egye­sült Államok földi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétáit veszi figyelembe. Mivel az Egye. sült Államok az utóbbi két év­tizedben különböző okok miatt nem rendelkezett Nyugat-Euró- póban ebbe az osztályba tartó, zó fegyverekkel, Washington gondolatmenete szerint a Szov­jetuniónak is fel kellene szá­molnia saját rakétáit. Ugyanak­kor érintetlenek maradnának az előretolt állomásoztotású ame­rikai fegyverrendszerek. Az Egyesült Államok ezt nevezi „nulla-megoldásnak”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Szovjetunió közepes ha­tótávolságú rakétái és bombá­zói ugyanilyen típusú, Európá­ban elhelyezett nukleáris fegy­verzetekkel állnak szemben — hangsúlyozta a szovjet honvé­delmi miniszter. Ezek közé tar­toznak q nyugat-európai orszá­gok légitámaszpontjain elhelye­zett, nukleáris fegyvereket hor­dozó amerikai repülőgépek, az Európa partjai mentén cirkáló omerikai recülőgép-anyahajó- kon lévő, nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépek, a földi és tengeri telepítésű közepes-ha­tótávolságú ballisztikus rakéták, s Anglia és Franciaország bőm. húzógépei. Dmitrij Usztyinov végezetül szóit a hagyományos fegyverze­tek terén a Varsói Sezrződés és a NATO között kialakult erővi­szonyokról is. Megállapította, hogy egyes hagyományos kato. nai eszközökből a Varsói Szer­ződés, másokból a NATO ren­delkezik tc-bbel. A NATO kato­náinak összlétszáma és harcra- kész hadosztályai tekintetében felülmúlja a Varsói Szerződést. Tankelhárító eszközökből is töb­bel rendelkezik. A tüzérségi és a páncélostedbnikai eszközök mennyiségét tekintve viszonyla. gos egyensúly van a két katonai tömb között. A Varsói Szerző­désnek valamivel több harcá­szati rendeltetésű repülőgépe van. Mindezeket figyelembe vé­ve a hagyományos fegyverzetek terén is viszonylagos erőegyen­súly áll fenn. A szembenálló erőknek ebben az egyensúlyá­ban mi a két fél egyenlő biz­tonságára vonatkozó elv meg­valósulását látjuk — hangsú­lyozta befejezésül Dmitrij Usz­tyinov. NAGYVILÁGBAN Mongólia törekszik a Kínával történő kapcsolatok javítására „Mongólia — szoros szövet­ségben a Szovjetunióval és a baráti szocialista országokkal — következetesen törekszik a békére és az ázsiai térség biz­tonságának megszilárdítására" — hangoztatta a Mongol Népi Forradalmi Párt Központ] Bi­zottságának keddi ülésén el­hangzott beszédében Jumzsa- gijn Cedenbal. A tanácskozás napirendjén Mongólia kül- és belpolitikájának alakulása, az ötéves terv feladatainak meg­valósítása, az 1983-as népgaz­dasági terv, valamint a jövő évi költségvetés megvitatása szere­pelt. Cedenbal a délkelet-ázsiai helyzet alakulását elemezve rá­mutatott, hogy az imperializmus erői továbbra is a feszültség fenntartására törekszenek a térségben, figyelmen kívül hagyva az új realitásokat. Egy­úttal méltatta az indokínai or­szágok kezdeményezéseit a tér­ség biztonságának megszilár­dítására. A Mongol Népi forradalmi Párt KB első titkára kijelentette: Mongólia fokozott figyelemmel követi a kínai vezetés politiká­jának a Kínai KP 12. kongres­szusa utáni alakulását. Megis­mételte, hogy Mongólia tovább­ra is következetesen törekszik a két ország viszonyának norma­lizálására olyan elvek alapján, amelyek megfelelnek mindkét ország, mind pedig a béke és a szocializmus érdekeinek. A magyar-osztrák vegyesbizottság ülése Súlyos merénylet Észak-írországban Tömeggyilkos merényletet kö­vettek el hétfőn éjjel egy észak- írországi táncklubban. Titokban elhelyezett pokolgép robbant fel hétfőn éjjel, 17 perccel a zárás előtt, amikor még több mint százan tartózkodtak a London- derrytől 16 kilométerre lévő Ballykelly helység táncklubjá­ban. Az épület teljesen romba dőlt a nagy erejű robbantástól, a leszakadt betontető alól kedd reggelig nyolc halottat és öt­ven sebesültet emeltek ki. A belfasti rendőrség tájé­koztatása szerint a romok alatt még sokan maradhattak élve. Kiszabadításuk azonban eltart­hat egy darabig, mert csak a Ballykellytől 80 kilométerre lé­vő Belfastban találtak akkora daruskocsit, amellyel a szerve­zett mentés megkezdhető, s a kocsi reggelig még nem érke­zett meg. A halottak között három brit katona volt, a sebesültek kö­zött pedig tizen voltak a brit egységek tagjai közül. Helyi jelentések szerint a táncklub általában az Eszak-lrországban szolgálatot teljesítő brit kato­nák kedvelt kimenős szórakozó­helyének számított. Az áldoza. tok nevét egyelőre — hozzá­tartozóik értesítéséig — nem hozták nyilvánosságra. Helyi rendőrségi források szerint senki sem figyelmezte­tett előzetesen a készülő me­rényletre, ennek ellenére azt az illegális Ir Köztársasági Hadsereg (IRA) művének tart­ják. Az IRA legutóbb Londonban hajtott végre merényletet brit katonák ellen. Két merényleté­nek július 20-án 11 áldozata volt a királyi katonazenekar és a testőrlovasság tagjai között. Azóta a terrorszervezet cél­pontja elsősorban az észak-ír rendőrség volt. Az észak-ir tar­tományi gyűlés brit javaslatra és szervezésben történt meg­választása, október 20. óta hét észak-ir rendőr halt meg me­rényletek következtében. Mitterrand—Kohl találkozó A magyar—osztrák általános vegyesbizottság hétfőn és ked­den Bécsban tartotta 9. ülés­szakát A magyar küldöttséget Szarka Károly külügyminiszter­helyettes, az osztrák delegációt pedig dr. Friedrich Bauer nagy­követ, a szövetségi külügymi­nisztérium politikai szekciójának főnöke vezette. A tanácskozás napirendjén az előző üléssza­kon elfogadott határozatok végrehajtásával, valamint a magyar—osztrák kapcsolatok különböző szakterületeken törté­nő további elmélyítésével ösz- szefüggő kérdések szerepeltek. Mindkét fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a kapcso­latok a bizottság legutóbbi ülésszaka óta is eredményesen fejlődtek. Francois Mitterrand francia köztársaság] elnök kedden az Elysée-palotában reggelin lát­ta vendégül Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellárt, aki a nyugat-európai keresztényde­mokrata és konzervatív párto­kat tömörítő „Európai Néppárt” Párizsban folyó kongresszusán vesz részt. A francia elnök és a bonni kancellár néhány nap leforgása alatt már másodízben találko­zott, hiszen mindketten részt vettek a múlt hét végén Kop­penhágában tartott közöspiaci csúcsértekezleten. Az Elysée- palotában lezajlott keddi „munkareggeli" utón Michel Vauzelle, az elnöki hivatal szó­vivője közöilte, hogy Mitterrand elnök és Kohl kancellár „kife­jezésre juttatták nagyon világos együttműködési akaratukat". A szóvivő szerint az elnök és a kancellár „meglepetéssel olvas­ta az újságokban azt, hogy nézeteltérések vannak közöt­tük." A köztársasági elnök és a kancellár közötti megbeszélés egyik fontos témája volt a fran­cia—nyugatnémet kereskedelmi forgalomban mutatkozó egyen­Sztrájk Izraelben Izraelben kedden 400 ezer közalkalmazott kezdett kétna­pos sztrájkot. Az állami hiva­talok, a kórházak, a bíróságok, a rádió és a televízió, az óvo­dák és az iskolák dolgozói munkabeszüntetésükkel azt sze­retnék kiharcolni, hogy a ha­vonta 10 százalékot megha­ladó infláció ellensúlyozására emeljék fel fizetésüket és új munkaszerződésben szavatolják az áremelkedések rendszeres ellensúlyozását. A sztrájkot szervező Hisztad- rut Szakszervezeti Szövetség szóvivője elmondta, hogy a dolgozók mindenütt részt vesz­nek a munkabeszüntetésben. Az egészségügyi intézményekben csak a legsúlyosabb eseteket látják el, A hivatalokban szü­netel az ügyfélszolgálat A gyermekeket nem fogadták az oktatási intézményekben, a rá­dió és a televízió pedig csak rövid híradásokat sugároz. A kormány képviselői hétfőn este a sztrájk megakadályozá­sa érdekében 6—8 százalékos béremelést ajánlottak fel a köz- alkalmazottaknak, a szakszer­vezet képviselői azonban kitar­tottak 12 százalékos követelé­sük mellett. ♦ BILBAO: Az ETA nevű baszk terorrista szervezel kato­nai szárnya nem hagy fel fegy­veres akcióival azután sem, hogy a szocialisták vették át Spanyolország irányítását. A szélsőbaloldali ETA katonai szárnya kedden nyilatkozatá­ban leszögezte, hogy a Gonza- lez-kabinet programját nem fo­gadja el, mert „az nem viszi előbbre a baszk nép ügyét". súfy-hiány kérdése. A kétoldalú forgalomban ugyanis már évek óta nagy a francia deficit, és az idén várhatólag eléri a 12 milliárd nyugatnémet márkát. Ez a nagy deficit veszélyezteti a frank pozícióját a közöspiaci pénzügyi rendszeren belül, ezért Párizs azt szeretné, ha a bonni kormány arra intené a nyugat­német exportőröket, hogy mér­sékeljék a Franciaországba irányuló kivitelt. Kohl kancellár a megbeszélés után ezzel kap­csolatban azt mondotta, hogy a francia külkereskedelmi defi­cit „nehezen megoldható prob­léma", mert különbség van a két ország gazdasági szerkezete között. Nyugatnémet források szerint a megbeszéléseken szó volt a francia állami tulajdonban lévő Thomson-vállalat és a nyugat­német Grundig-cég közötti fú­zióról is. Kohl kancellár, az Elysée-palotából távozva, nem volt hajlandó bővebben nyilat­kozni erről. Az újságírók kérdé­seire csak azt válaszolta, hogy a fúzió még nem került a bonni kormány elé, mert meg kell várni a nyugatnémet szövetségi kartellhivatal döntését. + BONN. A Német Szabad- demokrata Párt vezetése bízik benne, hogy az öt százalékos határ elérésével az 1983 már­ciusi választás után ismét be­kerül a nyugatnémet parla­mentbe - jelentette ki keddi, bonni sajtóértekezletén Irm­gard Adam-Schwaetzer, az FDP főtitkára. A szabaddemok­rata vezető elismerte, hogy az FDP jelenleg még a „szürke zónában", vagyis az öt száza­lék alatt tartózkodik. Ugyanak­kor azt hangoztatta, hogy párt­ja befolyása fokozatosan nö­vekszik. Az FDP fő célja, hogy a választás után újra keresz­tény-liberális koalíció alakul­jon az NSZK-ban. + BUDAPEST: December 5­7. között hivatalos látogatást tett hazánkban Mahmud Mész- tiri, a Tunéziai Köztársaság kül- ügy minisztériumi államtitkára. Megbeszéléseket folytatott Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkárral és Garai Róbert külügyminiszter-helyet­tessel a két ország kapcsolatai­nak fejlesztéséről és nemzetközi kérdésekről. Látogatása során aláírták a magyar-tunéziai pol­gári és bűnügyi jogsegély­szerződést, valamint a konzuli egyezményt. Mahmud Meszti- rit fogadta Púja Frigyes külügy­miniszter + DZSAKARTA: Az indoné­ziai Bandungban kedden meg­kezdődött- egy szélsőséges isz­lám csoport hét tagjának pere. Azzal vádolják őket, hogy 1981 márciusában megtámadtak egy rendőrőrsöt, három rendőrt megöltek, egy negyediket pe­dig megsebesítettek. A csoport vezetőjét, Imran Zeint felforga­tó tevékenység vádjával már korábban halálra ítélték, de az- ítéletet még nem hajtották vég­Magyar— algériai parlamenti tárgyalások Rabah Bitat, az algériai né­pi nemzetgyűlés elnöke — aki hivatalos, baráti látogatáson, küldöttség élén tartózkodik ha­zánkban — kedden a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután a parlament delegá- ciós termében hivatalos meg­beszélést folytatott a magyar országgyűlés és az algériai né­pi nemzetgyűlés küldöttsége. Apró Antal, az országgyűlés el­nöke, a magyar tárgyaló dele­gáció vezetője tájékoztatta a vendégeket hazánk belpolitikai, gazdasági helyzetéről, alkotmá­nyunkról, demokratikus intéz­ményeink működéséről, a Ma­gyar Népköztársaság diplomá­ciai törekvéseiről. Rabah Bitat Algéria belső helyzetét, gazdasági életét is­mertette. Országa külpolitikai törekvéseiről szólva, külön ki­tért az arab problémára, a pa­lesztin nemzeti felszabadító mozgalom helyzetére, valamint annak a delegációnak a meg­beszélésére, amely jelenleg több országban az arab álla­moknak a közel-keleti kérdés megoldására tett közös javas­latairól tárgyal. ♦ PÁRIZS: Sajtóértekezlettel ért véget a párizsi Pompidou kulturális központban rende­zett magyar filmhét, amelynek során a Hunnia Filmstúdió nyolc filmjét, András Ferenc, Bódy Gábor, Gyarmathy Lívia, Pál Sándor, Szász Péter és Szomjas György rendezők al­kotásait mutatták be. A sajtó- értekezleten Köllő Miklós, a filmstúdió igazgatója, Sándor Pál rendező és Bíró Zsuzsa dramaturg válaszolt a francia újságírók kérdéseire. A Párizs­ban vetített nyolc filmet szerdá­tól a Grenoble-ban rendezen­dő magyar filmhéten mutatják be. A párizsi magyar sajtóiro­da a filmhéttel kapcsolatban külön kiadványban ismertette a magyar filmművészet helyzetét és a magyar filmgyártás fel­építését. LAPZÁRTA A Jugoszlávia és a Szovjet­unió, a JKSZ és az SZXP kö­zötti baráti kapcsolatok fenn­tartásának és fejlesztésének igen nagy elvi jelentősége van, nemcsak a két ország és a két párt számára, hanem szélesebb összefüggésekben is — jelen­tette ki kedden egy belgrádi pártaktíván Dobrivoje Vidics, a JKSZ KB elnökségének tagja. Mint mondotta, Sztambolics ál­lamfő és Ribicsics pártelnök Leonyid Brezsnyev temetése al­kalmából Moszkvában járva rendkívül beható, és a kapcso­latok jövője szempontjából min­den vonatkozásban jelentős megbeszéléseket folytatott Jurij Andropovval, az SZKP KB fő­titkárával. Vidics méltatta az eredményesen alakuló együtt­működést, megemlítve, hogy a Szovjetunió Jugoszlávia első szá. mű gazdasági partnere, és ki­jelentette, hogy mindkét rész­ről megvan a határozott szándék a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésére. A jugo­szláv pártvezető az idei év egyik legfontosabb politikai esemé­nyeként értékelte a Kínai KP XII. kongresszusát, elégedetten szólt Jugoszlávia és Kína együtt­működéséről. Vidics a lengyel- országi helyzetről azt mondta, hogy a válság kezdete óta épp­úgy, mint a szükségállapot be. vezetése után világos volt: a lengyel népnek munkásosztály­nak, a pártnak és az ország valamennyi demokratikus erejé­nek magának és egyedül kell megoldást találnia saját társa­dalmi és nemzeti problémáira. Ellene vagyunk a katonai Egyetértés és különbségek

Next

/
Thumbnails
Contents