Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-07 / 336. szám

2 Dunántúli napló 1982. december 7., kedd Csao Ce-jang kínai kormányfő kézfogással üdvözli Szaud Ibn Fejszál herceget, Szaúd-Arábia külügyminiszterét, az Arab Liga héttagú küldöttségének tagját. Háttérben, középen: Husszein, Jordánia királya. Usztyinov beszéde az amerikai fegyverkezésről 4- VARSÓ. Magas szintű len­gyel—szovjet gazdasági tár­gyalások kezdődtek hétfőn Var­sóban — jelentette a lengyel televízió. A lengyel tárgyaló- küldöttséget Jarrusz Obodowski miniszterelnök-helyettes, a kor­mány mellett működő tervbi­zottság elnöke, a szovjet dele­gációt Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyette­se, az állami ten/bizottság el­nöke vezeti. 4- BEJRÚT. Gemajel libanoni elnök hétfőn ismételten sürget­te az amerikai vezetést, hogy sokszorozza meg erőfeszítéseit az izraeli csapatok Libanonból történő kivonása érdekében. Az államfő Salik el-Vazzan minisz­terelnökkel együtt másfél órán át tárgyalt Bejrutban Morris Draper amerikai különmegbi- zottal, akinek már kedden al­kalma lesz Washingtonban is­mertetni a libanoni vezetők ké. réseit. Gemajel arról próbálja meggyőzni Washingtont, hogy az izraeli, sziriai és palesztinai csapatok Libanonból való kivo­nása nélkül országában feszült marad a helyzet, és ez rontja a Reagan-féle közel-keleti terv elfogadtatásának esélyeit. LAPZÁRTA Helmut Kohl nyugatnémet kancellár hétfőn Párizsba ér­kezett, hogy részt vegyen az Európai Néppárt (a Keresz­ténypártok Szövetségének) kongresszusán. Kohl kedden találkozik Mitterrand francia elnökkel is. * Varsóban hétfőn a rendőrség két, fiatalokból álló csoport tagjait őrizetbe vette, mert uszitó, államellenes tartalmú plakátokat ragasztottak. Köztük van a volt „Szolidaritás” ma- zowszei regionális vezetőségé­nek két egykori hivatásos akti­vistája. A lengyel rendőrség vizsgálatot indított. A Komszomol KB új első titkára A Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottsága hétfőn Vik­tor Misint választotta első tit­kárává. A testület moszkvai teljes ülésén felmentették tiszt­ségéből Borisz Pasztuhovot, a Központi Bizottság eddigi első titkárát, tekintettel arra, hogy más megbízatást kap. Az ülés a továbbiakban a szovjet fiataloknak az 1983. évi népgazdasági terv megvalósí­tásával kapcsolatos teendőit vitatja meg. 4- WASHINGTON: Négyna­pos hivatalos látogatásra hét­főn Washingtonba érkezett Mohammad Zia Ul-Hak pakisz­táni államfő. Hétfőn a vendég Shultz amerikai külügyminisz­terrel folytatott eszmecserét. Reagan elnök kedden fogadja Zia Ul-Hakot, aki BusU alel- nökkel, Donald Regan pénz­ügyminiszterrel és a képviselő­ház külügyi bizottságának tag­jaival is találkozik. A pakisztá­ni államfő washingtoni megbe­széléseinek várhatóan három fő témája lesz: a Reagan- kormány által felajánlott, több mint 3 milliárd dolláros ame­rikai katonai és gazdasági se­gély folyósításával kapcsolatos kérdések, az afganisztáni hely­zet, valamint az atomfegyverek elterjesztésének problémája. Az Egyesült Államok és Pakisztán viszonyát az elmúlt években beárnyékolták Pakisztánnak a saját atomütőerő megteremté­sét célzó kísérletei. 4- LONDON: Irak után Irán is beleegyezett abba, hogy a köztük folyó háború befejezése érdekében Bendzsedid Sadli al­gériai elnök és laid Szultán al- Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek államfője újabb köz­vetítő kísérletet tegyen — kö­zölte vasárnap a katari állami hírügynökség. Az El-Maszaja című szaúd-arábiai lapra hivat­kozó jelentés szerint a két ál­lamférfi hamarosan fölkeresi Bagdadot és Teheránt. A Szovjetunió soha nem csi­nált titkot abból, hogy katonai ereje megfelelő, hogy hadsere­ge a legkorszerűbb fegyverekkel és haditechnikával rendelkezik és képes bármilyen feladat tel­jesítésére. Ezzel együtt a Szov­jetunió katonai ereje kizárólag védelmi célokat szolgál, fegyve­res erőinek feladata a szovjet nép békés építő munkájának, az ország szuverenitásának és területi épségének megvédése — jelentette ki Dmitrij Usztyi­nov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere a moszkvai katonai körzet pártaktíváján hétfőn elhangzott beszédében. Usztyinov a nemzetközi hely­zetről szólva rámutatott: Wa­shington az objektív valóság és a józan ész követelményeivel el­lentétben mindent elkövet an­nak érdekében, hogy katonai fölényt szerezzen a Szovjetunió­val szemben és világuralomra tör. Ezt a célt szolgálja a pél­dátlan intenzitású katonai ké­szülődés. A háború utáni első 35 esztendőben az Egyesült Ál­lamok kétbillió dollárt költött fegyverkezésre, most viszont csupán 1983 és 1987 között 1,6 billiót akar ilyen célokra fordí­tani. Reagan elnök nemrégiben hozott döntést 100 MX típusú interkontinentális ballisztikus rakéta telepítéséről. Közben bő­vül a Pershing—2 és a szárnyas­rakéták gyártása és megkezdőd­tek a gyakorlati előkészületek ez utóbbiak nyugat-európai telepí­tésére. Tovább fejlesztik a vi­lágűrbeli katonai rendszereket, felújítják és növelik a vegyi fegyverekből felhalmozott kész­leteket, fokozzák a szárazföldi és a légierők, valamint a hadi- tengerészet erejét. A Szovjetunióval szembeni ka­tonai fölény megszerzésére és a világuralomra irányulnak az Egyesült Államok katonai doktrí­nái is. amelyek az agresszív el­vek egész sorát tartalmazzák a nagyerejű első nukleáris csa­pástól egészen a „korlátozott” és az „elhúzódó" nukleáris há­A helsinki megállapodás je­lentősége egy új nemzetközi rend kialakításában címmel tu­dományos konferenciát rende­zett a magyar politikatudomá­nyi társaság nemzetközi politi­ka szakosztálya hétfőn az MSZMP Villányi úti oktatási igazgatóságának épületében. A konferenciát Rónai Rudolf nagykövet nyitotta meg, majd elsőként Berecz János, a Nép- szabadság főszerkesztője, a nemzetközi politika szakosztály elnöke az új nemzetközi rend fogalmának értelmezéséről, e rendnek a helsinki megállapo­dással kapcsolatos összefüggé­seiről tartott előadást. , Péter János, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Politikatu­dományi Társaság elnöke elő­ború megvívásának lehetőségé­ig. Ezeknek a doktrínáknak az alapvető célja — hangsúlyozta Usztyinov — „a szocializmus, mint társadalmi-politikai rend­szer megsemmisítése" — amint ezt Amerikában megfogalmaz­zák. Természetesen az Egyesült Államok világuralmi céljait szol­gálja az az „új keresztes had­járat" is, amelyet Reagan elnök hirdetett meg a kommunizmus ellen. Ennek lényege a Szovjet­unió és szövetségesei elszigete­lése és gazdasági gyengítése. Ezt szolgálják a Szovjetunió és a szocialista közösség többi or­szága elleni gazdasági, politikai és ideológiai támadások. Ezek a törekvések történelmi távlatban szemlélve teljes mértékben kilá­tástalanok, azok, akik ezt az utat követik, valószínűleg elfe­ledkeztek arról, hova vezettek az ilyen kísérletek a múltban — mutatott rá Dmitrij Usztyinov. A háború, az agresszió veszé­lye napjaink valósága és_ez tő­lünk megsokszorozott ébersé. get, az ország védelmének erő­sítése érdekében folytatott szün­telen munkálkodást, katonai erőnk és harci készültségünk to­vábbfejlesztését követeli meg. A szovjet fegyveres erők bármi­lyen feladat megoldására képe­sek, de a Szovjetunió katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Ennek egyik világos bi­zonyítéka az, hogy a Szovjetunió kötelezettséget vállalt: elsőként nem vet be nukleáris fegyvert. A Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere végezetül hangsúlyozta: a Szovjetunió békeszerető or­szág és ez a szocialista állam lényegéből fakad. De senki ne higgye, hogy a béke szeretete gyengeséget jelent. A Szovjet­unió nem tart igényt idegen te­rületekre, sem semmi másra, am| másé. De nem is mond le semmilyen körülmények között arról, ami az övé és ami drága számára. adásában felidézte, hogy a hel­sinki folyamatot a kis orszá­gok kezdeményezték, bonyolult nemzetközi körülmények között, A nagyhatalmak csak később kapcsolódtak e kezdeményezés­hez. Napjainkra azonban megváltozott a helyzet: most a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kezdeményező szerepe a meghatározó az enyhülés to­vábbvitelében, a nemzetközi együttműködés erősítésében. Most tehát a két nagyhatalom viszonyának rendezése a tör­ténelem által napirendre tű­zött legfontosabb kérdés. A konferencia további elő­adói — a hazai politikatudo­mány szakértői — a helsinki fo­lyamat történelmi szükségszerű­ségét hangsúlyozták. Tudományos konferencia a helsinki megállapodás jelentőségéről Kommentár Kényes küldetés Bonn, Brüsszel, Hága, Róma, Párizs, London, Madrid — ez a hét főváros lesz George Shultz amerikai külügymi­niszter hétfőn kezdődött két­hetes nyugat-európai kőr­útjának állomása. A megfi­gyelők egyetértenek abban, hogy amióta Shultz átvette hivatalát Haig tábornoktól, ez az utazás tűnik a legké­nyesebb és legfontosabb diplomáciai missziójának. Shultz ugyanis azokat a szö­vetségeseket keresi fel, akik­kel az Egyesült Államok vi­szonya 1982-ben alaposan elmérgesedett. A jelenség emlékezetes is­kolapéldája volt a szibériai gázvezetékkel kapcsolatos amerikai embargó — és an­nak gyors feloldása. Reagan a versailles-i csúcson még azt ígérte, hogy minden, a ke­let—nyugati kapcsolatok egé­szét illető kérdésben szövet­ségeseivel egyetértésben dönt, aztán (egyebek között gázvezeték-ügyben) ponto­san ennek az ellenkezőjét tette. A nyugat-európai rea­gálás vihara meglepte és visszakozásra késztette Washingtont. Mégsem nehéz megjósolni, hogy e megráz­kódtatás nyomai ott lesznek Shultz mostani tárgyalásain is. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztere minden meglá­togatott országban felkészül­het olyan vádakra, amelyek a konjunktúra idején csak rutinszerűen léteztek, de most, a világméretű recesz- szió miatt húsba vágnak. A tizenegymillió munkanélkülit számláló Nyugat-Európa ve- zeiői biztosan felróják Shultznak a magas amerikai kamatlábakat, az USA köz­vetve Európát is sújtó óriási költségvetési deficitjét, az EGK érdekeit sértő amerikai agrárpolitikát és a washing­toni protekcionizmus aggasz­tó növekedését, amelynek egyik drámai új fejleménye a hagyományos nyugat-euró­pai acélexport jórészének „kitiltása" Amerikából. A gazdasági kapcsolatok érdes felületei és azok rea­gani kezelése természetesen tömény politikai közegben je­lentkeznek. Az általános gondokon túl a látogatónak helyi érzé­kenységekre is tekintettel kell lennie, Bonnban a Kohl-kabi­net választási esélyeire, Brüsz. szelben, Hágában és Rómá­ban a vezetés belpolitikai gondjaira és a lakosság ra- kétaellenes-hangulatára. Pá­rizsban a gázcső-ügyben megsértett és felfokozott „szuverenitás-érzékenységre”, Madridban az új kormányfő­nek a NATO-integrációt las­sító, sőt, esetleg leállító el­képzeléseire, Londonban pe­dig a falklandi utórezgések­re. A miniszter nyugat-európai küldetésének céljai tehát éppoly világosak, mint az, hogy e feladatok egy utazás keretében — megoldhatatla- nok. Harmath Endre 60 éves a Szovjetunió Négyfordulós kép- rejtvényünk (III.) A Szovjetunió három tájáról közlünk városképeket. A megfej* lésben kérjük megnevezni a nevüket. Egy köztársaság fővárosának közismert sugárútját mutatja be a kép. Ez a város különösen sokat szenvedett a német fasiszta megszállás idején. Baranya megye testvérmegyéje székhelyének főterét ábrázolja felvételünk. Moszkvától nem messze van az a kolostor, mely a pravoszláv egyház egyik központja. A város idegenforgalmáról is közismert. Beküldendő az itt közölt szelvény a Dunántúli Napló címére, 7601 Pécs, Hunyadi út 11. (Levelezőlapra felragasztva). A meg­fejtésekhez segítséget ad a Pécsi Rádió ma este elhangzó mű­sora. Beküldési határidő december 13. (Mind a négy forduló megfejtése együtt!) Itt kivágandó: Megfejtés: (III.) 1- es kép: ......................................................• ............... 2- es kép':* ....................................................................... 3- as kép: ....................................................................... (Kérjük a név és lakcím feltüntetését). Vitaminhiányát pótolja A GRAPE-FRUIT • Olcsó • Tápláló • Üdítő • Egészséges DÉLIGYUMOLCS. 1 kg fogyasztói ára: 14,—Ft KAPHATÓ AZ ÉLELMISZERBOLTOKBAN.

Next

/
Thumbnails
Contents