Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-31 / 358. szám
A Dunántúli Rciplo 1982. december 31., péntek Az agrártermelés optimumai 1982-ben A folyamatosan megújulásra kész természeti erőforrásunk, a termőföld Magyarországon 1982-ben az eddig ismert legjobb eredményeket érte el. Sok elmélyült szakmai vitát vált ki, hogy a termelést befolyásoló tényezők közül melyeknek, milyen szerepük volt. Megkísérlem a termelést befolyásoló legfontosabb természeti tényezőket elemzés alá vonni. Az élő szervezetek, a mi esetünkben az egyes növényfajok és fajták anyagcsere-folyamatai több tényező hatására érvényesülnek. Megfigyelhető, hogy kedvezőtlen környezeti tényezőkre is reagálni képes, ren-_ delkezik azokkal az örökletes tulajdonságokkal, hogy alkalmazkodik. 1982-ben az anyagcsere-folyamatok a növényeink többségében optimális körülmények között valósulhattak meg. Az anyagépítés, az asszimiláció szinte zavartalan volt. Mint ismert, a növények a vízből és széndioxidból a napfényenergiának felhasználásával cukrot vagy keményítőt készítenek és kŐj^en nagy mennyiségű oxigén szabadul fel. A növény a maga készítette asz- szimilációs anyagokból s a talajból félvett ásványi vegyüle- tekből építi fel saját testét. Ez a körülmény életének legfontosabb sajátossága. A növények környezeti feltételei lehetővé tették a növények méretbeli növekedését, tehát a térfogat- és súlygyarapodást, de különösen nagy jelentősége van - mint ahogy azt a későbbiekben a tényezők felsorolásából látjuk - ugyanakkor, hogy több tényezőnél, különösen a kukorica termesztése esetében a növény élete szempontjából leglényegesebb minőségi változás az úgynevezett fejlődés, igen kedvező környezeti állapotban valósulhatott meg. Mint tudjuk, ez a minőségi változás akkor következik be a növénynél, amikor a sejt differenciálás eredményeként a termés mennyiségét és minőségét megalapozza. Tehát a fenoló- giai fázisok a kukorica esetében, az elvetett szemek meg- duzzadása, csírázás, kelés, ötleveles állapot, bokrosodás, a 7., 9., illetve a 11. levél megjelenése, szárba indulás, címerhányás, a címer virágzása, a bibeszárak megjelenése a csövön, tejes érés, viaszérés, teljes érés. 1982-ben a növekedést befolyásoló asszimilációhoz kedvező klimatikus és talajállapot volt. Elegendő csapadék állt rendelkezésre, hogy a talajba a bejuttatott tápanyagok oldott állapotba kerüljenek, s ennek eredményeként az anyagcsereforgalom zavartalan lehetett. A talajművelés a rendelkezésünkre álló korszerű talajművelési eszközökkel jónak minősíthető. Mezőgazdasági üzemeink szakemberei az elmúlt évtizedekben jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy korszerű eszközök álljanak rendelkezésre a feladat teljesítéséhez. De az is elmondható, hogy a talajművelés megfelelő megbecsülésben részesül - mint ahogy azt az idei őszön is látjuk -, az átlagember számára is kedvező látvány a talajművelés kultúráltsága. Bár a gépek mennyisége a kedvező időjárás miatt is lehetővé tette a munkák elvégzését, mégis indokolt megállapítani, hogy gépeink mintegy 40%-a elamortizálódott. Ez egy kedvezőtlen időjárás esetében — pl. egy őszi csapadékos időszakban — nagy gondot jelentett volna a kukorica betakarításánál, de minőségileg sem elfogadható a munkák végzéséhez. A tápanyagellátás tudatos és tervszerű. A mezőgazdasági üzemek folyamatosan végzik a talajvizsgálatot, illetőleg kérnek ilyen jellegű szolgálatot a szak- szolgálati állomástól. Az így kapott információk alapján tervezik meg növénytermesztési igényeikhez a tápanyagszükségletet. Laboratóriumi vizsgálatok alapján 100 kg kukoricát 5,8 kg műtrágyával állítottak elő. Több mezőgazdasági szakemberrel folytatott személyes találkozás során megismerhettem, hogy az elért eredményt és a felhasznált műtrágyameny- nyiséget az egyes szakemberek összehasonlították. így többek között a villányi és a szalántai termelőszövetkezet vezetői tájékoztattak ennek eredményéről. A szalántai termelőszövetkezetnél, ahol 1967 ha területen 8,45 to/ha átlagtermést értek el kukoricából, 6 kg hatóanyagból állítottak elő 100 kg szemtermést. Az eredmény a legkedvezőbb a Pioneer 3709 SC 400-as FAO-számú, 562 ha területű kukoricatábla, ahol 5,0 kg hatóanyagból állítottak elő 100 kg szemes takarmányt. A megyében 5—9 kg hatóanyag között állítottak elő 100 kg szemes takarmányt. Az optimális tápanyagellátást a több éve folytatott táp- anyag-feltöltéssel készítették elő a mezőgazdasági üzemek, de így is megállapítható, hogy egyes helyeken tápanyaghiány jelentkezett. Pl. a villányi termelőszövetkezetnél a jó tápanyaggal ellátott táblán 8820 kg átlagtermést értek el, 549 kg/ha műtrágyával. Ugyanilyen talajú, de kisebb mennyiségben adagolt műtrágya hatásaként 2000 kg-mal kevesebb átlagtermést értek el, de ide csak 337 kg/ha műtrágya jutott. Baranya megyében 1982-ben kukoricából a rózsafai termelő- szövetkezet érte el a legjobb eredményt, ahol az átlagtermés 11,1 to/ha volt, ami az eddig ismert üzemi eredményeket illetően a legmagasabb. Ebben a termelőszövetkezetben több éve folyamatos a meliorációs beruházás, ami együtt jár a kedvező talajélet megteremtésével, tápanyag-feltöltés- sel, s olyan szabályozott vízháztartást hoznak általa létre, amely lehetővé teszi a növények élete szempontjából ideális feltételek megteremtődését. Ez a szakma finomságából adódó tevékenység olyan területeket változtat az átlagnál jobb termőhellyé, ahol a korábbi években a megyei átlagot vagy ennél alacsonyabb hozamokat értek el. A megye 8000 kg ha feletti kukorica-átlagtermést elért 20 gazdasága 1982-ben Megnevezés Tak.'kukorica . ... termés- területe aUag ha kg ha 1. Nagypeterd 1430 11 153 2. Szajk 1502 10 474 3. Szabadszentkirály 1310 10 250 4. Lippó 902 10 113 5. Reménypuszta 790 10 030 6. Somberek 1949 10 009 7. Majs 700 9 674 8. Geresdlak 459 9 649 9. Bicsérd 927 9 616 10. Drávasztára 350 9 580 11. Dunaszekcső 993 9 520 12. Boly 787 9 314 13. Mohács 910 9 256 14. Beremend 528 9 227 15. Báty. Mg. Komb. 2311 9 079 16. Felsőszentmárton 267 9 019 17. Baksa 1407 9 008 18. Borjád 500 8 884 19. Pécsvárad 636 8 821 20. Dobsza 1011 8 769 Elvégezték a fajtaösszehasonlítást is. A kukoricafajtákról készült értékelés az alábbi: Kukoricafajta Termésátlag 1. Pioneer 3732 92,0 2. Pioneer 3906 90,3 3. JX 99 A 90,2 4. Pioneer SC 3978 85,7 5. Szegedi MSC 267 85,6 6. Szegedi SC 444 85,5 7. Egyéb kuk.-fajta 85,0 8. Pioneer SC 3901 84,5 9. Pioneer MSC 3709 84,2 10. Pioneer MSC 3780 82,9 Hibridek termésátlaga Eréscsoport Terület összes Terméshibrid neve terület %-ában átlag FAO 200—300 27,0 8086 FAO 300—400 24,5 8123 FAO 400—500 33,0 8566 FAO 500 15,5 8228 A legmagasabb átlagtermést tehát a Pioneer hibridekkel érték el a gazdaságok. A 10 000 kg feletti átlagterméseket 95%- ban ezekkel a fajtákkal érték el. Elsősorban a Pioneer SC 3732, Pioneer 3906, Pioneer 3978-as fajták bizonyultak a legjobbnak. A legjobb magyar fajták az 5—6. helyen állnak a termésátlag sorrendben: a Szegedi MSC 267-es, valamint a Szegedi SC 444-es. Nem adott kielégítő termést az SZe SC 369, a Px-20 SC és az UNITED SC 530-as Az idei év is bebizonyította, hogy a kétvonalas kombinációk (SC) genetikai termőképessége jobb, mint a háromvonalas (TC) és még inkább, mint a négyvonalas (DC) kombinációké. A SINGL CROSS hibridek az intenzív termelési feltételeket és a kedvező ökológiai viszonyokat hálálják meg elsősorban jó terméssel. A fajta kiválasztásánál a döntő kérdés a jövedelmezőség kell, hogy legyen, olyan arányban állítsuk be a különböző FAO-kombinációkat, amilyen mértékben a ráfordítás és a többlettermés értéke rentábilis. 1982-ben a FAO 400-500 közötti éréscsoport adta a legmagasabb átlagokat. A Pioneer hibridekről: növekedési trendjük a legjobb. FAO 200-500 éréscsoportig választhat a termelő, adottságoknak megfelelően. Kevésbé faty- tyasodnak, kellő sűrítés esetén nem dőlnek meg, jól kombáj- nolhatók. Golyvás és rostüszögre, fuzóriumos szórtő-korhadás- ra gyakorlatilag nem fogékony. Jó alkalmazkodó képességű. (Az elemzés második részét január 3-i, héttői számunkban közöljük.) Dr. Földvári János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Húsz baranyai tsz ért el 80 q/ha fölötti átlagtermést Fotó: Proksza L. Variációk a metán hasznosítására Alkotó közösség A liászprogram végrehajtásához szellemi energiára is szükség van Pető Attila és Hegedűs Ferenc a számítógépteremben. Két állandóan tevékenykedő alkotó emberrel találkoztam Hegedűs Ferenc és Pető Attila személyében. Mindketten a Mecseki Szénbányák Vállalatnál dolgoznak; Hegedűs Ferenc okleveles gépészmérnök, rendszer, szervező, a számítástechnikai üzemeltetés vezetője. Pető Attila okleveles villamosmérnök, rend. szerszervező; műszaki, gazdasági tanácsadó a vállalatnál, jelen, leg a liászprogram KlSZ-véd- nökségének irányítója. Együttműködésük régi, s a közelmúltban harmadik díjat nyertek az újítási és ötletpályázaton „Mecsek 2001” jeligé. jű munkájukkal. — Ennél a pályamunkánál mindjárt el kell mondanunk, hogy nem kizárólag kettőnk munkája. Égy öttagú alkotó közösség látott hozzá még 1977- ben: Balás László, Cseresznyés Ferenc, Erdélyi László és mi. öten indultunk, s végül ketten maradtunk. A témát egyébként Erdélyi László bányamérnök ve. tette föl ismét — azért ismét, mert ezzel már húsz éve foglalkoznak a vállalatnál. Ami a „Mecsek 2001"-et illeti, leghelyesebb. ha úgy mondjuk: mi egy egésznek a részei vagyunk. És ez más munkáknál is így van: általában kisíétszámú alkotó kollektíva tagjaiként dolgozunk. Ezek a kollektívák mindig másmás munkatársakból tevődik össze, áhogy a téma megköveteli. — Mi a „Mecsek 2001" lényege? — Témája a Mecseki Szénbányák bányaműveléséből nyert metán hasznosítása. Ez volt 1977-ben az első közös munkánk, azóta dolgozunk együtt. Mint ahogy sok pályamunkával megesik, egy időre ez is a fiókba került Aztán később, bár senki se kért rá, ismét elővettük. A metán hasznosítására helyi intézkedéseket már tettek korábban is, de koncepcionálisan eddig nem volt sem kidől, gozva, sem megoldva. Pályázatunkkal ezt tűztük ki célul. És a liászprogramban 1985 táján meg is valósul — de hogy melyik alternatíva, azt még nem tudjuk. — Ezek szerint több alternatívát Is kidolgoztak a metán hasznosítására. — Igen, ötöt. E téma nem tartozik szűkebb szakterületünkhöz, sokkal inkább az általános mérnöki gondolkodáshoz. Megkíséreltünk szempontokat adni egy értékes, lényegében kihasználatlan energiahordozó felhasználására. Munkánk fő célja és elvi alapja a mélyművelésből nyert metán felhasználása energiahiányok pótlására és a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatottságának megoldása. Tudott dolog, hogy mélyművelésű bányáink legveszélyesebb ellensége most a metán. A Mecseki Szénbányák területén igen sok szabadul föl; bányabiztonsági szempontból szükséges, hogy ezt zárt csőrendszerben elvezessék. Vállalatunknál a gázlecsapolás ered. ményeként nyert metán hasznosítása megoldatlan. És még hozzá kell tenni, hogy tíz év múlva körülbelül a háromszorosára fog nőni a vállalat éves metánlecsapalósa. — Milyen alternatívákat adtak a fölhasználásra? — Az egyik a metán elégetésével keletkező hőenergia föl- használása üzemi, vállalati cél. ra. Másik lehetőség a metán gyűjtése és értékesítése fogyasztók részére. Harmadikként: a metánt fölhasználhatjuk sűrített levegő előállítására; ezzel éves szinten 22,46 millió forint megtakarítás érhető el számításaink szerint. Aztán vállalati erőmű segítséaével fölhasználható villamosenergia-termelésre is, s végül rehabilitációs üzemben is hasznosíthatjuk. Ez utóbbi esetben javasoltuk, hogy a zobáki diagonális légaknán létesítsünk egy rehabilitációs üzemet, konkrétan egy melegházi kertészetet, amelynek a fűtési energiáját biztosíthatnánk metángázzal. A „Mecsek 12001 "-et azért is részleteztük kissé, mert ez volt a legutóbbi közös munkájuk. De miután ötéves ez a munkakapcsolat, sok más eredményt is föl tudnak mutatni. Az alkotókedvet bizonyítja az a lista, amit átnyújtottak nekem: az „Alkotó Ifjúság" pályázatra benyújtott munkákat tartalmazza, szám szerint tizet. Ebből kilenc alkotó közösségben vettek részt. (Az idei „Alkotó lfjúság”-ra benyújtott munkák közül négyben is részt vettek, s mindegyik díjazott). A kilencből hármat újításként is elfogadtak. A közös alkotás összeszokott munkát igényel — öt év alatt kiderült, jól tudnak együtt dolgozni. Kérdé. semre, hogy mi sarkallja őket újabb és újabb alkotásra, fontos dolgokat fogalmaztak meg: — Ha egy-egy témát megket- resünk - mert általában magunk keressük meg —, mindig a vállalati hasznosíthatóságot, a vállalat működésének előnyét nézzük. A kérdés nagyon össze, tett, mert ösztönző és igen fontos az a tudat is, hogy munkánk eredményét megvalósítják. De nem lennénk őszinték, ha ebből a fölsorolásból kihagynánk a sikerélményt, az erkölcsi és anyagi elismerést. A fiatal műszakiak és közgazdászok esetében az önmegvalósítás, az alkotás legfőbb módja és lehetősége, ha pályamunkával és újítással kísérleteznek. Nagyon fontos volt mindannyiunknak, hogy így bizonyos gondolkodás- módra próbáljuk rávezetni az embereket, s hogy ráirányítsuk a figyelmet egyes szakterületekre. A számítástechnikára már sikerült. íA jövőben, a liászprogramnál szeretnénk a fiatalok széllé, mi energiáit még jobban kiaknázni, s elérni, hogy újabb alkotó közösségek alakuljanak. Dücsö Csille»
