Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-31 / 358. szám

1982. december 31., péntek Dunántúlt Tlaplo 3 Tettekben kifejeződő lokálpatriotizmust Higgadt magabiztossággal Nem lesz megtorpanás Pécs város fejlődésében «983-as progra- I műnk a város to­ll" vábbi fejlődését, szépítését szolgálja, ja­vulnak a lakosság élet- és munkakörülményei. S ahogy változik, szépül, gazdagodik a város, úgy a feszültségek egy he­lyen szűnnek, a másik helyen nőnek. Ezek rész­ben a mi munkánk ered­ményei, a mi nem kellő előrelátásunk, s néha emberi hanyagság kö­vetkezményei is. Nem is­tencsapásai ...” Az új év alkalmából Pécs város jövő évi prog­ramjáról beszélgettünk Szentirányi Józseffel, a városi pártbizottság első titkárával és Czente Gyulával, a városi ta­nács elnökével.- * " — „Az utóbbi 30 évben soha nem vállalkoztunk akkora fel­adatra, mint 1983-ban” — mon­dotta Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára az országgyűlés decemberi ülésén. Úgy vélem, a hangsúly a vállalkoztunk szón van. Hogyan tud Pécs gazda­sága ennek megfelelően hozzá­járulni az alapfeladathoz, a külkereskedelmi egyensúly javítá­sához, fizetőképességünk fenntar­tásához? Konkrétan: képes-e meg­felelő piacot szerezni Pécs ipara, van-e elégséges megrendelése, biztosítva van-e a munkalehető­ség mindenki számára? SZENT IRÁNYI JÓZSEF: — Pécs gazdasága 1982. évi eredményei alapján egy­értelműen bizonyította: vállal­kozói magatartásban lényege­sen előreléptünk. Ez érvényes a gépiparra ugyanúgy, mint az •élelmiszeriparra és bőriparra. Csak egy számadatot: iparunk 60 új termékkel lépett a fo­gyasztók szolgálatába.. Minden bizonnyal termékeink a ver­senyképesség ‘kritériumának is megfelelnek, hisz alapvető ér­tékesítési gondjaink 1982-ben nem voltak. A vállalatok ex- portteYvüket lényegében teljesí­tették. Azt, Hogy egy adott ter­mék, vagy akár egy gyár ter­melése mennyivel járul hozzá a külkereskedelmi egyensúly, javí­tásához, itt helyben eldönteni nem lehet. Továbbra is, s az eddiginél jobban kívánunk az emberben rejlő tudásra, készségekre, ké­pességekre építeni. A Húsipari Vállalat új termékeinek döntő többségét az idén a 30 éven aluli szakember-garnitúra kí­sérletezte ki. Mindinkább meg fogjuk találni az emberi alko- tóerő adott munkahelyen tör­ténő kibontakoztatásának lehe­tőségeit a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsától kezd­ve az újítómozgalom célirá­nyosabb működtetésén át a célfeladatok jobb megfogal­mazásáig. Az 1983. év, vállalati prog­ramokból amit eddig ismerünk — az megnyugtató kép. A bel­földi és külföldi piaci igénye­ket időben felmérték, és ennek clapján készülnek az új prog­ramok. Ez nem azt jelenti, hogy az adott gyár vagy üzem teljes évi kapacitását már le tudták kötni. Ez ma nem is várható el. Az a vállalat, amely döntően külpiacra termel, mindig nehe­zebb helyzetben van. Ismere­teink szerint a Baromfifeldol­gozó kivételével minden üzem úgy tervezi meg a 83-as prog­ramját, hogy az továbblépést biztosít. Kérdése volt: biztosítva van-e a munkalehetőség mindenki számára? Most úgy tűnik, hogy igen. Bár döntően befolyásolja egy-egy ember munkavállalá­sának lehetőségét felkészültsé­ge, szakképzettsége. Gondban lesznek bizonyára azok, akik szakképzetlenek. S előfordul, hogy a felsőfokú intézmények­ben végző fiatalok közül sokan nem fognak pécsi munkahely­hez jutni. Előre nem látható nehézsé­gekre nehéz felkészülni. Az 1983-as év minden bizonnyal még nagyobb feladatok elé állít bennünket. A mozgékony­ságnak, az adaptációs készség­nek, az újra fogékony, a meg­újulásra és megújításra mindig kész szellemnek, az előrelátás­nak tág tere nyílik. Az a válla­lat, amely ért funkciója teljesí­téséhez, könnyebben ki tudja védeni a problémákat. De annyi tudatosság valamennyi munkahelyen valamennyi gazdasági, politikai vezetőtől feltételezhető, amennyi átsegít­het a nehézségeken. Különö­sen azokon, amelyek nem kül­ső tényezőkkel függnek össze. — Több ezer ember legna­gyobb gondja — annak ellenére, hogy. az utóbbi évtizedekben több tízezer lakás épült —, hogy megfelelő otthonhoz jusson. Első­sorban a fiataloké. Most új hely­zet állt elő. Mit tudnak mon­dani azoknak, akik nem riadná­nak vissza a nagyobb erőfeszíté­sektől egy saját lakás érdeké­ben? CZENTE GYULA: — Pécs városának ma is egyik legfeszítőbb társadalom- politikai gondja több mint tíz­ezer család lakásproblémájá­nak megoldatlansága. A város hosszútávú lakásépítési prog­rammal rendelkezik, ami azt je­lenti, hogy középtávú terveink­ben, s mostanában éves ter­veinkben is ezt figyelembe véve készítjük elő a következő évek lakásépítését. Az elmúlt évben a Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes állásfoglalásában —* a társadalmi igazságosságnak megfelelően —• a lakásgazdál­kodás új feltételeit dolgozta ki. Ezt alapul véve hozott új ta­nácsrendeletet Pécs város Ta­nácsa is. Lényege, hogy az ala­csonyabb jövedelműek juthat­nak tanácsi, úgynevezett szo­ciális lakáshoz. S ott, ahol a kereseti viszonyok ezt már le­hetővé teszik, az eddiginél sok­kal nagyobb áldozatvállalással a lakásprobléma magánerős megoldása indokolt. A város vezetése erre fel­készült, kidolgoztuk a telepsze­rű lakásépítésnek, a sorházas­megoldásnak és a családi há­zas lakásépítésnek a feltéte­leit és nyilvánosságra hoztuk. Közművesített területeket bizto­sítunk a fiatalok lakáséoíté- sébe--. különösen, ha az szer­vezett formában történik. S ta­lán nem vétünk egyéb normák ellen, ha a területelőkészítés bizonyos költségeit magunkra vállaljuk. A jövő útja minden­képpen az, hogy minden csa­ládnak sokkal nagyobb erőfe­szítést kell tennie a maga és gyermekeinek lakáshoz juttatá­sa érdekében. Talán nem árt emlékeztetni arra, hogy január 2-től meg kell újítani a lakásigényeket. Ettől az is várható, hogy a valóban reális igények marad­nak csak meq, ami azt is je­lentheti, hogy rövidebb várako­zási idő után juthatnak lakás­hoz a ténvleqesen rászorulók. Szervezetileg is áttekintettük a lakásépítések egész menetét. A telekhez juttatástól az építé­si anyag biztosításáig támo­gatjuk az. építkezni szándéko­zókat. Kedvezően alakultak a hitel- feltételek. Az a szoros együtt­működés, amely a tanácsi szer­vek és az OTP között kialakult, azt is jelentheti, hogy a csök­kenő állam) lakásépítés mel­lett emelkedő arányú az OTP szervezésében épülő lakások száma. — Két éve megkezdődött a belváros rekonstrukciója. Megte­remtődtek-e a feltételek, hogy ez a tevékenység jövőre már a járó­kelők számára is látványos for­mát öltsön? CZENTE GYULA: — A belváros rekonstrukciós programja hosszabb távú fel­adatot jelent, megítélésem sze­rint legalább két évtizedet vesz igénybe. A köztudatban egy félreértés van. Szeretném a helyére tenni, A PIK-nek 25 000 bérleménye van, ebből 2000 esik a belvárosi rekonstruk­ció keretébe. A 23 000 másikat is fel kell újítani, karbantartani. Az évente rendelkezésre álló pénzeszközök 20 százalékát használjuk a belváros re­konstrukciójához, a többit terv­szerűen a meszesi, uránvárosi stb. lakások helyreállítására fordítjuk. A rekonstrukció célja az, hogy funkcióképesebb belvá­rost alakítsunk ki, ahol a lakos­ság jogos igényeinek megfelel az intézmény- és kereskedelmi hálózat. De korszerűsíteni kell a lakásokat is, mert a belvá­rosban a komfortfokozat mesz- •sze elmarad az új városrésze­kétől. A munkák zöme eddig a fa­lakon belül folyt, nem lehetett látványos. Most a feltételek ja­vulnak, külföldi munkaerő igénybevételével is növeljük a belvárosi felújításokhoz az épí­tőipari kapacitásokat. A Tata­rozó Vállalathoz csehszlovák építők jönnek és az igények­nek megfelelő összetételben. Az egyéb szervezeti feltételeket pedig a megyei vezetés és a fő­hatóságok segítségével igyek­szünk megteremteni. Itt átme­neti lakások, átmeneti üzletek és irodaházak bizosításáról van szó. Tárgyalásaink biztatóak. Rendkívül nagy a belvárosi re­konstrukciós munkák koordiná­cióigénye. Azt reméljük, hogy az érdekelt vállalatok megértik ennek fontosságát és anyagi eszközeik egy részét olyan jdő- ben fordítják majd üzlethálóza­tuk korszerűsítésére, ami össz­hangban áll a rekonstrukciós tervekkel, és nem adódik olyan helyzet, mint az elefántos tömbnél, hogy több mint egy évtizede folyik a felújítása. Én bízom abban, hogy a kezdeti eredmények utón felgyorsul e? a munka. — Már jövőre! SZENT IRÁNYI JÓZSEF: — Változatlanul a legna­gyobb feszültségforrás a fel­adatok jellege és az építőipari szervezetek jelenlegi felkészült­sége közötti diszharmónia. A rekonstrukciós feladatok zöm­mel élőmunkaigényesek, spe­ciális felkészültséget igényel­nek. Az azokra való felkészülés elindult, de a feladathoz ké­pest még nem kielégítő. Kis­gépeket máról holnapra be le­het szerezni, de speciális isme­rettel rendelkező építőmunká­sokat nem. A belvárosi rekonstrukció so­rán nemcsak lakóházakat újít- tatunk fel, hanem a Kamara- színházat és a Pannóniát is. Ennek a két épületnek a ren­deltetésszerű elkészítése a fel­tétele annak, hogy a Kossuth Lajos utcát funkciójának meg­felelő állapotba hozhassuk, il­letve a Nemzeti Színház felújí­tása a VII. ötéves tervidőszak­ban elkezdődjék. A munkában nem a hibák­hoz kérünk türelmet, hanem a megoldás útjainak kereséséhez és megértést az érdekeltektől. Ez nem mentesít senkit a fele­lőssége alól, a szervezetlensé­get, a hibákat nem lehet más­ra hárítani. — A városi pártbizottság de­cemberi ülésén úgy fogalmazott, hogy Pécs kereskedelmi ellátott­sága megfelelő. Nyilvánvaló, hogy az üzlethálózat kiépítése, amely az utóbbi öt—hét évben a város fejlődésének egyik leg­rokonszenvesebb vonása volt, jö­vőre sem áll le. CZENTE GYULA: — A VI. ötéves tervben sze­replő létesítményeket át fogjuk adni. A Mecsek-Nyugaton jö­vőre elkészül egy ABC 800 négyzetméteren és egy gyógy­szertár. Lesz még egy szolgál­tató egység háztartási gépek javítására fodrászüzlettel és Patyolat-felvevőhellyel. A Sik­lósi városrészben egy újabb ABC áruház épül meg és a Húsipari Vállalat szakboltja. A Kodály és Bartók utca sarkán virágüzlet és presszó nyílik. Az egészségügyi ellátás ja­vítása érdekében a Mecsek­Nyugaton és az ellátási nehéz­ségekkel küzdő Siklósi város­részben körzeti orvosi rendelő kialakítására kerül sor. A Sik­lósi városrészben átadunk egy 80 férőhelyes bölcsődét, és megkezdődik egy 150 férőhe­lyes szociális otthon építése. — Sok a gyerek. Különösen a Siklósi városrészben. Ez öröm is, de gond is. Mire számíthat a város lakossága gyermekintézmé­nyek tekintetében? SZENT IRÁNYI JÓZSEF: A Siklósi városrészben elké­szül egy 150 férőhelyes óvoda. Mivel a következő évben 700- 800 általános iskolás korú gyer­mekkel lesz több, mint az idén, belép két 16 tantermes általá­nos iskola, egy a belvárosban és egy a Siklósi városrészben. A Nevelési Központban átadják a sportkomplexumot és ezzel ennek a nagy beruházásnak az építése befejeződik. Folytatód­nak a munkák a Művészeti Szakközépiskolánál, és elkezd­jük az úttörőház építését. Az egyéb kulturális létesít­mények közül átadásra kerül a Janus Pannonius Tudomány­egyetem 500 férőhelyes kollé­giuma és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának könyvtára. Elkezdik a szülészeti klinika kobald-sugárzó egységének építését és a Megyei Kórház bővítését. Folytatódik a Megyei Könyvtár bővítése és a mú­zeumi program keretében a volt járási tanács épületének rekonstrukciója. — Pécsig kiépült a földgáz- vezeték, jói haladnak a mohács —pécsi regionális vízmű munkái. Két meghatározó jelentőségű be­ruházás ... SZENT IRÁNYI JÓZSEF:- Kétségtelen, a kommuná­lis beruházások közül Pécs energiaellátása szempontjából a földgázprogram teljesítése a legjelentősebb. A nagyfo­gyasztók és a lakossági fo­gyasztók bekapcsolása a gáz­mű és a város vezetősége által jóváhagyott ütemezésnek meg­felelően történik. Elkezdődik az öszögöt a Siklósi városrésszel összekötő vízvezeték kiépítése, a mecsekaljai szennyvíztelep kivitelezése, a már üzemelő szennyvíztelep kapacitásának bővítése, valamint a Hőerőmű rekonstrukciója keretében a fű­tési központok egységesítése. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat programjának megfe­lelően folytatja az energiahá­lózat rekonstrukcióját. CZENTE GYULA: — Ami az utakat illeti: az északi érintő út építése folyta­tódik, az alagút várhatóan el­készül. Az új városrészekben ütemszerűen épülnek ar utak, fejlődik a közvilágítás. Jelentő­sebb összegeket fordítunk az úthálózat karbantartására, 40 000 négyzetméter új parkte­rületet alakítunk ki. — Visszatérő téma volt az or- szággyCIésen: ésszerűen felhasz­nálni a közpénzeket I Mit jelent ez Pécs számára? CZENTE GYULA: — A következő gazdasági év­ben a körülmények fognak min­den városi és intézményi veze­tőt rákényszeríteni arra, hogy a közpénzekkel, a rendelkezésre álló költségvetéssel takaréko­san gazdálkodjon. A tanács költségvetése a több mint 240 intézmény fenntartását ugyan biztosítja, de hogy az időközi árváltozások következményei miatt működési fennakadások ne legyenek, ahhoz nagyon kö­rültekintő gazdálkodásra van szükség. Ezt a követelményt a város' lakossága már jó néhányszor megfogalmazta a város vezetői irányában is. Megépített úttes­tet felbontanak, kialakított köz­területeket tönkretesznek egy újabb építkezésnél. Sokan ta­lán joggal kifogásolják a la­káskorszerűsítésnél tapasztalha­tó pazarló megoldásokat. Mindez felháborodást vált ki a jóérzésű emberekből. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy az esetek többségében a város vezetősége csak megrendelő. A munka szervezetlensége, a fegyelmezetlenségek már egyes vállalatok felületes munká­ját tükrözik. A közösség szem­pontjából persze teljesen mind­egy, hogy a tanács pénze, vagy a vállalat pénzg úszik-e el. Ilyen durva hibák megszün. tetése részben pótolhatja azo­kat a forrásokat, amelyeket ed­dig készen kaptunk, s amelyek révén tartható lenne a város eddigi dinamikus fejlődése. SZENT IRÁNYI JÓZSEF: — A fegyelmet — azt, hogy a létrehozott értékeket óvjuk — nemcsak a munkavállalótól le­het elvárni, hanem a városla­kótól is. Valószínűnek tartom, hogy a vandalizmust nem más városból idelátogatók gyako­rolják, hanem az itt élők, akár telefonokról, akár köztéri al­kotásokról vagy facsemetékről van szó. Ezek rongálása, pusz­títása nemcsak a már létreho­zott értékeket csökkenti, ha­nem pótlásuk újabb forróso­kat visz el, amit más célokra fordíthattunk volna. — Ai utóbbi években hozzá­szoktunk, hogy mindig újabb és újabb igényeket támasztunk, s ahhoz is, hogy azok teljesítését jórészt a társadalomtól kérjük számon. Ez tovább nem tartható. Más módszereknek kell előtérbe kerülniük, ha igényeinket meg akarjuk valósítani. SZENT IRÁNYI JÓZSEF: — A város párt- és állami ve- zetőtestületeinek magatartását az jellemzi, hogy mindenek­előtt a VI. ötéves programunk teljesítését szervezzük, mert ahhoz eddig is és ezután is biztosították a pénzforrásokat. A feladatok közül elsősorban ezek realizálását kell biztosíta­nunk, ami nem azt jelenti, hogy a tervtől eltérő új igényeket ne vegyünk figyelembe. CZENTE GYULA: — 1983-ra egy sor jogszabály lehetővé teszi kommunális tár­sulások létrehozását. Ahogy Baranya más településein már eddig is megcsinálták, hogy a települések lakói a közpénzek­kel arányosan vállalták társu­lás alakítását vízvezeték építé­sére, szennyvíztelep kialakítá­sára, úthálózat fejlesztésére, közvilágítás korszerűsítésére, úgy erre Pécs város ellátásánál is lehetőség van. Számos tár­sulási igényt máris bejelentet­tek, s ez a város fejlesztésének egy olyan új lehetőségét biz­tosítja, amire egyébként csak közpénzekből hosszú éveken keresztül nem kerülhet sor. SZENT IRÁNYI JÓZSEF: — Eddig is számos példa volt közösségi összefogásra. Meg­alapozott az a reményünk, hogy az újabb és újabb igé­nyek kielégítésében az eddi­gieknél még inkább támasz­kodhatunk a várost szerető pol­gárok cselekvésére. De azzal is számolnunk kell — ez nem ve­zetői jószándék kérdése — lesznek igények, amelyek ki­elégítését nem támogathatjuk. S 1983-ban is előfordulhat és előfordul, hogy a lakásra jogo­sultak közül sokan nem kapnak lakást, de ettől még nem lehet tagadni, hogy a városban a programnak megfelelően folyik a lakásépítés. Abból, hogy egy adott áruféleség egy adott pil­lanatban nem kapható, nem szabad levonni olyan következ­tetést, hogy rossz a kereskedel­mi ellátás. Ha más módszere­ket keresünk, akkor már a mód­szer keresésében is az egyéni aktivitást szeretnénk ha meg­nyilvánulna. — A beszélgetésből úgy ítélem meg, hogy Önök higqadt maga- biztossággal és egyáltalán nem kis programmal tekintenek az új esztendő elé. SZENT IRÁNYI JÓZSEF:- ön azt mondja: higgadt magabiztosság. Mi a higgadt­ság alapja? — Rendelkezünk jóváhagyott programmal. Ez a város VI. ötéves tervéből az időarányos feladatokat fogal­mazza meg, ami azt jelenti, a város tovább feilődik. a város lakosságának életkörülményei javulnak, a város üzemeltetésé­nek feltételei megvannak, a munkalehetőségek biztosítottak. Meggyőződésem, ezekkel a programokkal a város lakossá­ga azonosulni tud, és számí­tunk arra, hogy minden pécsi polgár aktív részese lesz azok megvalósításának. Együttes cselekvésben, tettekben kifeje­ződő lokálpatriotizmust kérünk és valósítunk meg. CZENTE GYULA:- Az 1983-as tervhez az anyagi ellátás biztosított. A vá­ros 2,1 milliárd forinttal gaz­dálkodhat. A tanácsi appará­tus ótérzi azt a felelősséget, amely a 172 000 ember zavar­talan ellátása, a rendelkezés­re álló pénzeszközök ésszerű felhasználása vonatkozásában terheli. Hiszem, hogy a város lakói megértik: 1983-as ter­veink az ő érdekeiket szolgál­ják és mint eddig, cselekvőén hozzájárulnak a terv végrehaj­tásához. SZENTIRÁNYI JÓZSEF:- Az új év küszöbén Pécs minden lakójának városunk to­vábbi fejlődését szolgáló, nem kevés feladatot jelentő terveink végrehajtásához mind a ma­gam, mind a munkatársaim és a városi tanács vezetőinek a nevében békét, alkotó munkát, örömet és jó egészséget kívá­nok. , Báling József Jövőre elkészül Pécsett az új belvárosi iskola Erb János felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents