Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-28 / 355. szám

1982. december 28., kedd Dunántúlt napló 5 T olltisztítás, bérágynemü Patyolat­szolgáltatások December 31-ével véget ér c Baranya megyei Patyolat Vállalat kedvezményes bérógy- nemű-akciója is. Akik még 15 százalékos árengedménnyel kí­vánják igénybe venni ezt a szol­gáltatást, válogathatnak is a sokféle ágyneműből. Bár nyá­ron nem mindig elég a vállalat tizenháromezres készlete, a téli időszakban csak az akció ha­tására nőtt az érdeklődés. Persze nemcsak a bérágyne- mű-kölcsönzés aratott sikert 1982-ben a Patyolatnál. Sokan tisztíttatták bőrkabátjaikat, nőtt az igény a helyszínen vég­zett bútor- és szőnyegtisztítás iránt, s egyre kedveltebb lesz a pluszköltséggel járó, de fi­nomabb eszközökkel, kézzel végzett piperemosás is. Főként a kisebb településeken várták többen a „Háztól házig” szolgálat autóit. Négy gépko­csi járja a falvakat és Pécset. Az országban csak a baranyai Patyolat vállal tolltisztítást. Az olcsó szolgáltatásra hazánk minden részéről kapnak meg­rendelést. De vállalnak bér­munkát például Paksra és a Balaton déli partján működő közületeknek is. Sőt éppen a napokban küldték el Finnor­szágba azt a 10 700 farmert, melyet Pest megyei kérésre „koptattak ki"... • Természetesen a lakossági szolgáltatásokkal azonos arány­ban végeznek munkát a me­gye üzemei, vállalatai számára is. Az ez évi, várhatóan mint­egy 270 000 tétel ruha vegy- tisztításának és 25 000 mázsa mosásának több mint felét kö­zületeknek (például a bányák­nak) végezték. Az említett összmennyiség megegyezik a tavalyival, de három-négy szá­zalékkal kevesebb mint pél­dául 1978-ban az áremeléseket és az automata mosógépek el­terjedését megelőző évben volt... Ács Gyula, a megyei Patyo­lat Vállalat igazgatója elmond­ta, hogy az energia drágulása és egyéb okok miatt az év ele­jétől emelik néhány, nem tö­megigényű szolgálatásuk árát (így például a „háztól házig akcióét”). Tervezik, hogy jövőre néhány egységet szerződéses üzemelésbe adnak ki. Várha­tóan az eddig meglévőkön kí­vül 1983-ban három új (két pécsi és egy mohácsi) szalon nyílik. Bozsik L. Harmincegy panasz nyomában A pécsi orvosi ügyelet gondjai Segít a posta Közlekedési forgalomfelmérést kezd az egészségügy? Szorongó betegek, szorongó családtagok Harmincegy telefonhívást kaptunk karácsony másnapjá­nak délutánján és tegnap, hét­főn — együttesen. Kilenc me- szesi telefonáló panaszkodott, hogy éjszaka rendkívül nehéz felhívni a pécsi orvosi ügyele­tet. Másik 22 panaszos pedig Kertvárosból jelentkezett. A gond nem új. Mióta az egész­ségügy megszervezte, hogy központosítsák Pécsett az or­vosi ügyeletet, azóta gyakran panaszolják: a távolabbi vá­rosrészekről, Meszesről és Kert­városból rém lehet gyors kap­csolatot teremteni az ügyelet­tel. Pedig az egészségügy jót tett a központi ügyelettel. Az or­voslétszámot nem csökkentet­ték ugyan, változatlanul hár­man ügyelnek. így nem fordul­hat elő, hogy jelentkezik a be­teg, sürgős ellátásra szorul, avagy sürgősen ki kellene menni egy családhoz —, de az ügyeletes orvos éppen beteget vizsgál valahol kint a város­ban. Eddig a város egy-egy ke­rületében egy-egy orvos ügyelt. A három orvos közül egyszerre csak kettő mehet ki beteghez, egy állandóan ott van. Az ügyeletes orvosok este 7 órától reggel 7 óráig ügyelnek. Ren­delkezésükre áll három gép­kocsi is. A gond oka tehát nem az egészségügyi szervezés. Azt mondta tegnap délelőtt dr. Schein Márta, az Egyesített Egészségügyi Intézmények fel­nőtt betegellátásának igazga­tófőorvos-helyettese : — Éjszakánként legkevesebb öt beteghez hívják au ügyele­tes orvost a Lánc utcából, a hívások száma általában nem haladja meg a tizenötöt. Az átlag éjszakánként 8—10 kihí­vás van. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy igen sok beteg maga jön be az ügyeletre. Ha megkapjuk az értesítést, hogy valahova men­ni kell, a három orvos közül kettő rendelkezésre áll és ko­csival rendkívül gyorsan a helyszínre jut. A gond első­sorban az, hogy nehezen jut­nak be a betegek a Lánc ut­cába, illetve nehezen teremt­hetnek kapcsolatot az ügyelet­tel. A Kertvárosban kevés a nyilvános telefon és ha azokat felelőtlen járókelők, garázda elemek elrontják, akkor igen Icssan javítják ki. Éjszaka pe­dig nincsen busz. Lényegében hasonló a helyzet Meszesen is. Segítene valamit a gondon, ha a Lánc utcai rendelőintézet megnyitása előtt egy eszten­dővel korábban megrendelt URH-készülékeket végre meg­kaptuk volna és beszerelhettük volna az ügyeletes orvosok rendelkezésére álló gépkocsik­ba. Az Egyes'tett Egészségügyi Intézmények pártszervezete kérte a 12-es Volánt, hogy sűrítse a Kertvárosból a Lánc utcába járó 29-es helyi autó- buszjáratot. A vállalat azon­ban arra hivatkozott, hogy a járatnak nincs forgalma, s nem sűríti azt. Most az egészségügy önállóan felméri az utasforgal­mat, hogy adatokkal támasz­szák alá tapasztalataikat: a betegellátásnak szüksége van a 29-es autóbuszjárat sűríté­sére. Mind a múlt hétvégi pana­szosoktól, mind a már koráb­ban panaszkodó betegektől tudjuk, hogy az orvosi segít­ségért telefonáló hozzátartozó aggodalmában inkább a men­tőket hívja, mint az orvosi ügyeletet. Mi a véleménye er­ről dr, Farbaky Ivánnak, a pé­csi mentőállomás vezetőjének? — Mi is tapasztaltuk, hogy igen gyakran hívják a mentő­ket olyan esetben is, amikor a beteget az ügyeletes orvos a lakásán is elláthatja. Az ilyen hívásoknak nemcsak az az oka, hogy a beteg vagy a hozzá­tartozó laikus, hanem az is, hogy nehezen tud kapcsolatot teremteni az ügyelettel. Bányai Sándor, a Pécsi Pos­taigazgatóság távközlési for­galmi osztályának vezetője viszont megnyugtató választ adott: Kulturális szolgáltatások a Nevelési Központban Is Még nem fedezték fel a kertvárosiak Az új, pécsi Nevelési Központ legfontosabb részei megépül­tek már, mégsem tudják sokan, mit is várhatnak a létesítmény­től. Tegnap láttam egy video­felvételt a művelődési ház stú­diójában. A városi televízió ja­nuári adását készítik elő, s ar­ra a kérdésre kerestek választ az „utca emberétől”: járt-e már a Nevelési Központban, a könyvtárban, a művelődési házban. Elszomorító, hogy c válaszok többsége tagadó. Kérdés, hogy csak a lakos­ság hibája-e a tájékozatlan­ság. Minden bizonnyal a rek­lám a propaganda hiánya is okozhatja, hogy ilyen kevesen értesültek az új művelődési ház szolgáltatásairól. Sétáljunk be hát ismét az épületbe, néz­zünk körül, mire számíthat a látogató. Az aulában a város kulturá­lis életéről, a közlekedésről utazási lehetőségek felől, tu risztikai programokról tájéko­zódhat. Két csatornán zenét is lehet hallgatni, s ezzel a lehe­tőséggel gyakran élnek az itt üldögélő gyerekek. Az oszlo­pokra rögzített táblákon a tár­sadalmi szervek is hirdetik programjaikat; tanácsokat kap­hatnak a kiskertbarátok, a kis­állattenyésztők. A hét különbö­ző napjain az utazási irodák tartanak ügyeletet, bármelyik társasutazásra lehet itt jelent­kezni. Az éppen erre járók be­térhetnek néhány percre tévét nézni, újságot olvasni. Az emeleti, szép galériában általában kiállítások láthatók, de itt is van bőven tér egy-egy kisebb vagy nagyobb társaság­nak beszélgetni, akár énekel­getni. Itt találjuk a nagytermet, amely a hét három napján a mozié, egyébként pedig szín­házterem, stúdió. Az intézmény egyik legérté­kesebb része a második eme­let, ahol a Nevelési Központ könyv- és hangtára, valamint a televíziós és hangtechnikai stú­diója kapott helyet. Jó tudni, hogy a huszonötezer kötetes könyvtár nemcsak a gyerekeké: személyi igazolvány felmutatá­sa mellett bárki ingyen beirat­kozhat és délelőtt 10 órától es­te 7-ig válogathat a könyvek, sőt könyvritkaságok között. Ed­dig hétszáz. gyerek és három­száz felnőtt olvasót tartanak nyilván. A legnagyobb forgalmat a fonotéka bonyolítja le. Napon­ta százötven-kétszázán jönnek ide zenét hallgatni. Nem vélet­len az érdeklődés, szinte min­den igényt kj tudnak elégíteni: ötven helyen tizennyolcféle programból lehet válogatni. H. J. — Új típusú nyilvános tele­fonkészülékeket kapunk az ipar­tól. Ezeket 1983-ban felállítjuk, s elsősorban azokon a sűrűn lakott, de a városközponttól tá­vol eső helyeken, ahol már rég­óta várják, s ahol kevés van. így a Kertvárosban és Mesze­sen. Később, a hálózatépítéstől függően más külső területeken is. Sőt, azt is előkészítjük, hogy ne egy, hanem egy sor fülke legyen a fontosabb helyeken, s fia egyik elromlik, a másikból lehessen beszélni. Pécsre leg­alább 30—40 új fülkét helye­zünk el az új évben. Földessy Dénes Dudaiskola Kaposvárott Dudaiskola kezdődött hétfőn Kaposvárott, a Me­zőgazdasági Főiskola kol­légiumában. A Somogy megyei Művelődési Központ által rendezett tanfolyam négyéves múltra tekinthet vissza, s országszerte egyre nagyobb iránta az érdek­lődés a népzenekedvelők körében. Ezúttal több mint 150-en jöttek el az ország minden tájáról, hogy töké­letesítsék tudásukat a népi hangszerek megszólalta­tásában. A december 31-ig tartó dudaiskolán a dudá­sok mellett tekerőlantosok, furulyások, tamburások, ci- terások is részt vesznek. Oktatásukat — kezdő és haladó fokon — a népi hangszerek neves szakértői és művelői vállalták. Címkézés előtt a pécsi pezsgő... Elegendő pezsgő az ünnepekre Parafadugós különlegességek A pécsj pezsgő gyártási tit­kait — mondhatjuk úgy is —, hét pecsét alatt őrzik, (gy volt ez a híres Littke-dinasztia ide­jében is 1876-ban. Régi szokás szerint, napjainkban sem közük a vezető beosztású, komoly szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek nevét, akik meg­határozzák többek között az alapbort, annak összetételét, az erjesztés-érlelés idejét, az ada. golt ízesítő likőrök mennyiségét. Azt felfedték, hogy több tucat szempont figyelembevételével 'állítják össze a receptéket. Mindezek ellenére nem emlé­keztet boszorkánykonyhára a Villány-Mecsekaíjai Borgazda­sági Kombinát pécsi, István téri, három kilométeres pincelabirin­tusa, a központi pezsgőgyár, ahol átlag egy, de több év alatt is érlelik meg az idei szilvesz­ter kedvenc italát, a 16-féle klasszikus és különleges pezs­gőt. Gyártási bravúrok helyett különféle adatokat ismertetett velünk a kétszáz éves pincében Kollár Emil üzemvezető. Azt hinnénk, hogy az ünne­pek előtti hangulatban javában tart a palackozás, a kiszállítás. Tévedtünk, mert egy-két észtén, deje nincs decemberi hajrá a 80 fős üzemiben és most is az előrelátó belföldi kereskedelmi cégek a korábbi hónapokban elvitték a megkapott tételt, je­len esetben a majdnem 600 000 palack pezsgőt, aminek körül­belül az egyhatoda az extra vásárlói szokásoknak megfelelő parafadugós különlegesség. Utóbbiakat márkajeggyel látták el, 1976—77-es éviáratúaik és a legnagyobb keresletnek örven­denek. A hazdi 'boltokba gyár­tott mennyiség valamivel keve­sebb a tavalyinál, mert a ha­gyományos külföldi piacokra még többet qdtak el. Több mint kétmillió palack jut el a KGST- országakba, rangsorban a Szov­jetunióba. Lengyelországba és NDK-ba. Ezen kívül a dollár­piac meghódítása is kezdetét vette, a belga megrendelők mellé a hongkongiak is felzár­kóztak, aminek a haszna jelen­leg nem jelentős, de minden­képpen az előrelépés távlatát sejteti. A kitűnőbb minőséggel, a körültekintőbb receptkészítés. sel, az erjesztési idők átprog­ramozásával a nemzetközi szín­vonalat igyekeznek megcélozni a pécsi pezsgőkészítők. Épp ebben a témában újabb lehe­tőség kínálja magát, hisz idén először a haza; svéd és angol nagykövetség is rendelt Pécsről extra pezsgőket Bíznak abban, hogy az örsvezér és a KM Ro­se, valamint Dry újabb vevők tetszését nyerheti el. Jogosan tehetjük fel a kér­dést: mi lesz a maradéktalan belföldi ellátással? Azt ígérik, legalább olyan hangsúlyt kap, mint a tőkés export előtérbe ke­rülése. Elsősorban az újdonság­nak számító tankpezsgők gyár­tásával igyekeznek a hazai fo­gyasztók javára dolgozni. A pé­csi Batthyány utcai új pezsgő­üzemben ez a feladat kap egy­re nagyobb szerepet. A próba­üzem most javában zajlik, de jövőre már a teljes üzem követ­kezik. Csuti J. Ünnepi műsorok Természetesen akkor alkot­hatnánk egészen pontos képet az ünnepi műsorokról, ha sike­rült volna mindent elejétől a vé­géig megnézni. Mivel ez lehe­tetlen, az ember támaszkodha- tik tapasztalataira és a műsor­újság közléseire is, ezekből vi­szont már nagyjából átfogó ké­pet adnak arról, amiről itt be­szélni szeretnénk. Hogy ti. sok régebbi kará­csonnyal szemben ez idén mint­ha nem valami külső szempon­tok, formális kívánalmak alap­ján összelapótoit műsort tálal­tak volna a néző ünnepi asz­talára. Sok, nem kifejezetten erre a célra készült műsor, régi film, ismétlés is bekerült a mű­sorba, ami talán a televízió szerényebb anyagi lehetőségei­re is Utal, de újabb bizonyíték arra, hogy a pénz nem min­den. Az ízlés és a műgond ‘sok pénzt pótolhat, sőt. Hasonlat gyanánt hadd említsük Ráday Mihály karácsony előtt; elmél­kedését a karácsonyfadíszek­ről, amelyből kiderült, hogy a méregdrágán megvásárolható giccsnél bizony többet ér pél­dául a családilag sütött-formált mézeskalács karácsonyfadísz. S hogy ez mennyire így van, arra éppen a pécsi rádió műsora a példa, amelyben óriási közön­ségsikere volt a régi magyar mézeskalácsreceptnek. Egyértelműen örömöt oko­zott, hogy a méregdrágán megvásárolható karácsonyfadí­szek — illetve filmgiccsek ez­úttal nem „gazdagították" az ünnepi ajánlatot. Nem volt pompázatos amerikai műhó- és csillageső, nem volt édeskés zene. Zene ugyan volt, de jó zene — Beethoven, kórusok, folklór. S az operettkedvelők­nek is nyilván ünnepi csemege: bécsi gálaest Kálmán Imre szü­letésnapján. Jó választásnak tarthatjuk a karácsony esti Három szabó- legények-et, amely mentes tu­dott maradni a gügyögéstől és az érzelgősségtől is, jó színé­szek játszottak benne kellemes, testre szabott szerepeket. Ha­sonlót mondhatunk el a Tele­fonpapáról, s nemcsak azért, mert díjat nyert. Sok, a gyere­keknek kedves gyerekműsor mellett újra felbukkant Süsü, a bájos sárkány, aki szinte a humor és a bábműsorok cégére is lehetne. Ami pedig átfogta az ünne­peket — a Toldi —, ismét csak egy hiányt fogalmazott meg, ezúttal örvendetesen, vagyis az­által, hogy ez a hiány most enyhült: a klasszikusok, a ma­gyar irodalom régi nagyjai, bi­zony a megszokottnál sokkal többször kerülhetnének képer­nyőre. Ez a stílus, ez a meg­közelítés is mintha kissé hiá­nyozna a mi színházi (televí­ziós) repertoárunkból. A Ro­mán Televízió magyar nyelvű adásának készült műsort, amelynek lelke egy sepsiszent­györgyi magyar .színész, Nemes Levente volt, igazán érdemes volt átvenni és bemutatni, sőt, éppen most bemutatni. S ugyanez mondhatni el Szőts István veretes filmjéről, az Em­berek a havason-ról. Mégha a negyven év előtti játékstílusban akadnak is ma már idegen, el­avultnak ható vonások, ez a film tiszta kontúrjaival, nemes emberségével ma is lebilincse­lő. Néhány ragyogó színész, néhány szívfájdítóan gyönyörű felvétel, nagyszerű emberarcok és helyenként a csodaszép ma­gyar beszéd teszi emlékezetes­sé azok számára is, akik újként, ismeretlenként találkoztak vele. Ebbe a vonulatba sorolhatjuk még azokat a műsorokat isr amelyek magyar tájakat, ma­gyar hagyományokat, saját ér­tékeinket mutatták fel. Ebben a színes és változatos műsorszerkezetben, ahol néha a két csatorna ajánlatai nem is könnyű választás elé állítot­ták a nézőt, „elment” az a ke­vés Amerika is, annál i.s in­kább, mert „olasz módra” az is szellemesebb, élvezetesebb — mint a Volt egyszer egy Vad­nyugat esetében. H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents