Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-24 / 353. szám

1982. december 24., péntek Dunám mi napló Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága novemberi ülésén megvitatta a me­gyei pártértekezlet és az MSZMP XII. kongresszusa határozatai végrehajtásá­nak baranyai tapasztala­tait és a soron lévő fela­datokat. Erről beszélgetett Lukács János elvtárssal, az MSZMP megyei első titkárával Mitzki Ervin, la­punk főszerkesztője. — A megyei Pártbizottság megállapította, hogy a pártérte­kezletet, a kongresszust követően megyénkben is egységre jutottunk a célok, a feladatok elfogadta­tásában. Hogyan foglalhatók ösz- sze ennek legfontosabb jegyei? — Mindenek előtt szeretnék arra emlékeztetni, hogy mind az országban, mind a megyénkben is- amikor a párt XII. kongresz- szusára készültünk, párttagsá­gunk a különböző pártrendez­vényeken, így megyei pártérte­kezletünkön is megfogalmazta, hogy a pánttól a korábbi politi­kai vonal megerősítését, ónnak töretlen folytatását várja. Mint ismeretes a kongresszus a ki­próbált, az emberek által tá­mogatott politika folytatása mellett döntött. Ennek tulajdo­nítható alapvetően, hogy a pártétekezlet, a kongresszus után a párttag okikai, a megye lakosságának jelentős többsé­gével politikánkat feladatain­kat illetően egységre jutottunk. Az emberek megértették, hogy az akkor ismert körülmények — a feszült nemzetközi élet, a mind nehezebbé váló külgaz­dasági környezet — miatt a kül­gazdasági egyensúly javítását kellett- és az életszínvonal megőrzését, az életkörülmények javítását lehetett célul kitűzni. A mi tapasztó fata ink is igazol­ják, hogy a kongresszus helye­sen határozta meg a szocialis­ta építőmunka soronlevő fel­adatait, a határozatok végre­hajtása megyénkben is ered­ményesen folyik, érvényesül a párt politikája. Megvan a biza­lom a párt- és a dolgozók kö­zött, nyugodt a politikai han­gulat, a gazdaság- és életszín- vonalpalitikai célkitűzések meg. valósítása a kijelölt • irányban halad, a meglévő gondokkal és az aggodalmakkal együtt biza. kodó légkörben folyik a munka. Úgy látjuk, hogy tovább erősö­dött nálunk is a népi-memzeti egység, jó az egyes osztályok, rétegek közötti viszony. Ez töb­bek között abban is kifejeződik, hogy elismerik egymás munká­ját- a munka eredményeit. Erő­södik az a felismerés, hogy a munkás-, a parasztember, a szellemi dolgozó boldogulása az együttmunkálkodás révén el­ért eredmények alapján és nem egymás rovására történhet. Ta­nulságos ugyanakkor számunk­ra, hogy céljaink támogatásá­ban a dolgozók sokszor több tettrekészségről adnak bizonysá­got, mint amennyi felhasználás, ra kerül a XII. kongresszust kö­vetően. — Pártbizottságunk nagy fi­gyelemmel foglalkozott a me­gye értelmiségének és ifjúságá­nak helyzetével annak érdeké­ben, hogy tehetségüket, alkotó energiájúikat jobban kibonta­koztathassuk, céljaink kialakí­tásában és megvalósításában rájuk még jobban támaszkod­hassunk. Fontos politikai tény­nek tartjuk, hogy megyénkben harmonikus a nemzetiségi és a magyar lakosság együttélései, élénk a nemzetiségiek közéleti tevékenysége. Kevesebb ered­ményről szólhatok a megyében élő, elég nagyszámú cigányla- kossógról. Állampolgári maga­tartásuk és társadalmi beillesz­kedésük még sok kívánni valót hagy ma’ga után- ez egyben jel­zi teendőinket is. — Pártbizottsági ülésünkön azt állapíthattuk meg, hogy a megye lakosságának nagyobb része reálisan látja helyzetün­ket, értékeli, hogy megőriztük szocialista vívmányainkat, ja­vultak az életkörülmények. Szi­lárd a törvényesség, a közrend és a közbiztonság. Becsülik és féltik szocialista. értékeinket, egyetértenek a továbbhaladás érdekében hozott intézkedé­sekkel. Szóltunk azonban arról is, hogy főként az utóbbi idő­ben hozott gazdasági intézke­dések, a lakásrendelkezések, a Számvetés Beszélgetés Lukács Jánossal, a Megyei Pártbizottság első titkárával a megyei pártértekezlet és az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak baranyai végrehajtásáról jelentősebb áremelések és a fejlesztések visszafogásának ha­tására erősödik az aggodalom, a kétkedés, hogy vajon tu­dunk-e a kongresszusi irányvo­nal szerint holadni, sikerül-e az elért szintet tartam? A nem­zetközi helyzet feszültébbé vá­lása is aggodalmat, szorongást vált ki sokakból. Mindezek azonban kedvezőtlen hangula­ti jelenségeket és magatartást is előidéznek, mint a pesszimiz­mus, cinizmus, az eszmei-politi­kai bizonytalanság, a .szocialis­ta távlatok szem előtt tévesz­tése, a türelmetlenség. A párt- bizottság ülésén felléptünk e kedvezőtlen jelenségekkel, mint olyan tényezőkkel szemben, amelyek gátolnak, nem segíte­nek, nem viszik előre ügyünket. Egyben felhívtuk a figyelmet, hogy ezekkel összefüggésben is, vannak fontos ideológiai, poli­tikai feladataink. A változó kö. rülményekhez igazodva az új kérdésekben is, újból egységre kell jutnunk, az adott lehető­ségek között eredményesen dol­goznunk. — Milyen értékelés fogalma­zódott meg megyénk gazdaságá­ról, a lakosság életszínvonala alakulásáról? — A helyzetünk megítélésé­nél azokból a kedvező körül­ményekből indultunk ki, melyek megyénk gazdasága további fejlődése szempontjából is je­lentősek. Bányászatunknak, a szén- és ércbányászatnak biztos' a jövője, a közismert liászprog­ram megkezdésének politikai je­lentősége is von. Tervszerűen épül a Duna—II vízvezeték, mely-az ezredforduló utáni évekre is biztos vízellátást nyújt Pécs, Komló, Szentlőrinc és más kisebb települések számá­ra is. Pécsre ért Bajáról a föld- gázvezeték, amelynek igen nagy hatása lesz megyénkben a ter­melőmunkára, a lakosság kom­munális-ellátására. Kiváló ered­ményeket ért el az elmúlt években Baranya mező. és élelmiszergazdasága. Megyénk, ben az országos átlag felett vannak a jövedelmi viszonyok, az ellátás egyes mutatói. Áta­lakulóban van a felsőoktatás, fejlődik a tudományos élet. Ugyanakkor azt is meg kellett állapítanunk, hogy a változó külső- és belső körülmények, feltételek hatására megyénk gazdasági életének fejlődése egyenetlen, egyes szerkezeti ele­mekben., és mértékekben az előirányzattól eltérő vonások tapasztalhatók. Például iparunk termelése az elmúlt két eszten­dőben nem növekedett. Bányá­szatunk termelése az erőfeszí­tések ellenére mérséklődik, en­nek oka többek között a lét­számcsökkenés, a korszerű tech­nológiák hiánya. A hőszolgálta­tás emelkedő aránya mellett is nő a a villamosenergia-termelés. A gép- és vegyipari termelés valamelyest csökkent, a köny- nyű. és építőanyagipar főként értékesítési gondok miatt .nem tudta növelni termelését. Tar­tós feszültséget jelent megyénk­ben az építőipari kapacitáshi­ány, nem tud lépést -tartani a kereslettel, az igényekkel, ör­vendetes, hogy meijyénk me­zőgazdaságának termelése az elmúlt két évben, az országos átlagot meghaladó ütemben, mintegy 6 százalékkal emelke­dett. Szántóterületünk 68 szá­zalékán termednek gabonát. Kedvező a -kép az állattenyész­tésről is, nőtt az állatlétszám. A háztáji- és kisegítő gazdasá­gok leemelése stabil, kapcsola­taik a nagyüzemékkel erősöd­ték. Természetesen ebben az ágazatban is vannak olyan je­lenségek, melyeknek nem örü­lünk. Példaként említem, a géppark elöregedését, a fej­lesztési lehetőségek indokoltnál alacsonyabb színvonalát, a ga­bona- és hűtőtároló kapacitá­sok szűkösségét. — Pártbizottságunk azt álla­pította meg, hogy megyénk la­kosságának életszínvonala emelkedett, életkörülményei ja­vultak, kiegyensúlyozott a fog­lalkoztatottság. Ezt bizonyítja, hogy a bérek és jövedelmek az árszínvonalnál magasabban nőttek, és a fogyasztás is nö­vekedett. De jól tudjuk, hogy a bérek és a jövedelmek jelen­tős differenciáltsággal nőttek. Sok család ma anyagilag ne­hezebb helyzetben van, mint volt korábban, és általánosság­ban romlott a nyugdíjasok hely. zete. Sikerült megőrizni, sőt néhány területen lényegesen javítani lakosságunk ellátását. Az áruellátás néhány átmeneti és részleges zavartól eltekintve kielégítő a megyében. A ke­reskedelmi kultúra terén azon­ban még -nem történt a kívánt­nak megfelelő előrelépés és gyakori még az udvariatlanság. A szolgáltató hálózat szélese­dett, de nem kielégítő a szol­gáltatások megbízhatósága, örömmel szólhatok arról, hogy két év alatt a tervezettnél két­százzal több, összesen 5354 la­kás épült a megyében. A terve­zettnél több általános iskolai tantermet építettünk, bővült a bölcsődei, óvodai elhelyezés, a kórházi ágyak száma. — Gazdasági életünk tovább­fejlesztésében, építve az eddig elért eredményeinkre, kritiku­sabb szemlélettel és nagyabb következetességgel kell fellépni a fogyatékosságok ellen. Szor­galmazzuk a gyorsabb változást a termelés-gazdálkodás ered­ményességében, szerkezetének alakításában, a vezetés, és a szep/ezettség színvonalában, a munkahelyi demokrácia növe­lésében, a vállalati irányítás fej­lesztésében. Mindenoldalú fe­gyelemre. a minőség, a haté­konyság javítására van nagy szükség. A jövőben még foko­zottabban kell kiemelt felada­tunknak tekinteni megyénk ipa­ra exportjának növelését. '-— A megyei pártértekezlet, a kongresszus fontos útmutatásokat adott az ideológiai-, a tudomá­nyos- és kulturális feladatokra. Ezek megvalósulását hogyan érté­kelték? — Először is azt említem meg, hogy a pártmunkában az ideo. lógiai, a kulturális- és tudo­mányos tevékenység igen nagy figyelmet kap, és kapott a mun­ka áttekintése során is. Ezekre a területekre kitűzött feladatok megvalósítása megfelelő ütem­ben, de különböző hatásfokkal történik. A politikai munka, a megvei tömegtájékoztatás je­lentős eredménye, hogy segítet­te a határozatok megértetését, elfogadtatását. Nagyobb figyel­met kapott az előrehaladás tu­dati feltételeinek megteremté­se. Azt tapasztaljuk, hogy a kongresszus óta tovább fokozó­dott a politikai kérdések iránti érdeklődés. Ezt a pártszervek és szervezetek többsége felismer­te, mégis a pártmunka gyakor­latában még mindig sok a ki­használatlan lehetőség. Javultak ugyan eszméink terjesztésének feltételei, jobb a politikai dön­tések . elméleti előkészítése, a gyakorlati munka elemzése, a határozatok és feladatok egysé­ges értelmezése — de a végre­hajtásra való mozgósítás, a napi politizálás színvonala el­marad a követelményektől. Té­nyek igazolják, hogy az embe­rek gondolkodásában, magatar­tásában erősödtek a szocialista vonások, ennek ellenére egyes kérdésekben, főként az új nem­zetközi és hazai jelenségek megítélésében bizonytalanság tapasztalható, helytelen, téves nézetek jelentkeznek. Pártszer­vezeteink jelzéseiből érzékelhe­tő, hogy a szövetségi politika, az egyházpolitika és az ideoló­giai harc követelménye előtt sokan értetlenül állnak. A fe­szültebb nemzetközi helyzettel, a fegyverkezései összefüggés­ben a pacifizmus jelenségei mutatkoznak. Közvéleményünk elismeri és értékeli pártunk megújulási készségét, mégis az ennek érdekében tett lépések több esetben értetlenséget, bi. zonytalanságot váltanak ki. Ilyen helyzetben a vélemények, a nézetek könnyen egyoldalú­vá válhatnak, sajnos egyesek úgy érzik, hogy a szélsősége­sebb nézetek talajáról bizto­sabban minősíthetik az új je­lenségeket. Főként gazdaság- politikánk megítélésében, de más területekkel összefüggés­ben is észrevehető a dogmatiz- mus és a merevség, ugyanígy találkozni revizionista nézetek­kel is. — Az a tapasztalatunk, hogy az emberek általában egyetér­téssel fogadják politikai-társa­dalmi viszonyaink, gazdasági helyeztünk javítására kidolgo­zott irányelveket, elismerik a vezető szerveknek a gondok megoldására tett erőfeszítése­it. Ugyanokkor mi is hangsú­lyoztuk; türelmetlenséget vált ki megvalósításuknak a lehetsé. gesnél lassúbb üteme. — Jelenlegi helyzetünkben kü­lönösen nagy jelentőséget tulaj­donítunk a szocialista munka­erkölcs erősítésének, örömmel tapasztaljuk, hogy mindenütt nőtt a becsületes, a szorgalmas munka rangja. Mégis vannak olyan munkahelyek, ahol nem eléggé becsülik meg a tisztessé­gesen, becsületesen dolgozó embereket. A közösségi szellem erősödésének sok szép meg­nyilvánulásával találkozhatunk megyénkben, élénkül a közéleti tevékenység, a társadalmi kér­dések iránti érdeklődés. Úgy véljük, hogy még több ilyen feladat vállalására, végzésére kell mozgósítani az embereket. — Sokoldalú tevékenységet folytattunk megyénkben a he­lyes történelmi szemlélet kiala­kításáért. Sokat tettünk a fel- szabadulásunk utáni fejlődé­sünk ismertetése, a tapasztala­tok, tanulságok tudatosítása te­rén. Ez jól segítette a szocialis­ta építőmunkánk folyamatának reálisabb megítélését, eredmé­nyeink elismerését. — Ismeretesek azok az ál­lásfoglalások, amelyeket köz­oktatásunk helyzetéről, tovább, fejlesztésének időszerű felada­tairól közelmúltban megyei párt. bizottságunk hozott. Ezek vég­rehajtásáról az érdekeltekkel széles körű eszmecseréket foly­tattunk. Ezért most ezekről nem kívánok ismét részletesen szólni. De meg kívánom említeni, ezen a területen is előrehaladtunk, je­lentős eredményeket értünk el. Az itt folyó munkának — mint ahogy erről akkor szóltunk —, is vannak olyan tanulságai, amelyek gyengeségekre utal­nak. Mindezekből levontuk a szükséges következtetéseket. A Pécsett folyó egyetemi képzés­ben jelentős szervezeti változás következett be, a Tanárképző Főiskola 1982. január 1-el meg­szűnt, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Kara­ként működik, ahol az egysé­ges tanárképzés kísérleteinek előkészítése folyik. Felsőokta­tásunkban eredményes a szak­ember képzés, az intézmények­ben megfelelő színvonalon, nyu­godt légkörben, javuló feltéte­lek között folyik az oktatás. A nevelőmunkának azonban itt is gyengesége, hogy alacsony a hallgatók egyes csoportjainak törekvéseinkkel egybevágó tár­sadalompolitikai aktivitása, hé­zagos marxista—leninista mű­veltsége és kifogásolható a fe­gyelme. — Nagy figyelmet fordítot­tunk a tudománypolitikai elveik megyei érvényesítésére. Átte­kintettük többek között a tudo­mányos kutatómunka helyzetét és eredményeit, a kidolgozott programokat. Megállapíthattuk, hogy jobban kapcsolódik ez a tevékenység a szükségletekhez. Az erőket és eszközöket céltu­datosabban összpontosítják a kiemelt területekre. Azonban nem kielégítő még a kutatási eredmények propagálása, al­kalmazása és a társadalomtu­dományi kutatások összehango­lása. — Megyénkben a körműve­lődési tevékenység gazdag és sokszínű. Szélesedett az üzeme­ken belüli szakmai képzés, megőrizte színvonalát az amatőr művészeti mogzalom. A nagy rendezvények, fesztiválok gyako­risága törekvéseinknek megfe­lelően némileg csökkent, szín­vonaluk növekedett. A közmű­velődés tartalmában azonban lassú a változás. A szocialista eszmeiség, a társadalmi-gazda­sági feladatok megoldásának segítése érdekében kifejtett tu­datos tevékenység kevésbé felel meg a követelményeknek. — Az irodalmi élet a megyé­ben kedvezően fejlődött, az al­kotási feltételek, a publikálási lehetőségek jók. Változatlan igényünk az itt élő írók munká­jával kapcsolatiban, hogy erő­teljesebb lehetne a dél-dunán­túli régió mai valóságának re­ális, művészi ábrázolása, tár- sada lm i - pol itikai törekvései n k- nek az irodalom eszközeivel va­ló felvállalása és támogatása. Megkívánom említeni, hogy több elismerést kapott színhá­zunk, zenei életünk művészi munkája. Ugyanakkor egyetér­tünk atzal, hogy a marxista mű­vé szetkritíka időnként joggal •kéri tőlünk szómon az elköte­lezettebb műsorpolitikát. — A pártbizottság állásfogla­lása szerint a párt belső fejlő­dése jól szolgálta megyénkben a meghatározott feladatok eredmé­nyes elvégzését. Min alapszik ez az értékelés? — Mindenekelőtt azon a fon­tos tényen, hogy a kongresz: szusi határozatok szellemében a megye adottságait és lehető­ségeit számba véve, összessé­gében eredményesen folyt a gyakorlat. Politikai-társadalmi tö rekvéseink m eg va I ás ítá sá ba n előrehaladtunk, anyagiakban, szellemiekben egyaránt gyara­podtunk. Konkrétabban azt mondhatom; a párt irányító, el­lenőrző és szervező munkájá­ban a gazdaság, és életszínyo- nalpolitika, a város7 és község­politikai kérdések álltak a kö­zép pontba n._^Ehhez a munkánk­hoz megfelelő útmutatást adott a megyei pártbizottság közép­távú terve. Testületi határoza­taink javuló hatékonysággal valósulnak meg, pártbizottsága­ink jól élnek a beszámoltatá­si és ellenőrzési jogukkal, gya­koribb a helyszíni vizsgálat, konkrétabb a felada.tkijelölés, hatékonyabb a módszertani se­gítség a végrehajtáshoz. Alap­szervezeteink figyelemmel kísé­rik a gazdasági-, munkahelyi tervek teljesítését, ezekhez meg­felelő segítséget nyújtanak, gyakran visszatérnek a munká­val kapcsolatos határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. — Pártéletünk fontos kérdé-- sének tarjuk, hogy a XII. kong­resszus határozatai végrehajtá­sáéban megvan a pártegység. A pártirányító's gyakorlata alap­vetően biztosítja a párttagság akcióképesség'ének fokozását. Pártéleíünkben érvényesülnek a lenini normák, tovább fejlődött a. pártdemakrácia, a párttestü­letek tagjai növekvő felelősség­gel vesznek részt a döntéshoza­talban, erősödött a taggyűlé­sek szerepe. — A kongresszus óta me­gyénkben is szervezetileg tovább erősödött pártunk. Jelenleg 875 alapszervezetben 28 733 kom­munista tevékenykedik. A kong. resszus óta felvett új párttagok jelentős része munkás és szö­vetkezeti dolgozó, kétharmada fiatal, egyharmadd nő. Elmond­hatom, hogy megyénkben a párton belül alapvetően rend és fegyelem van, a kommunis­ták többsége példamutatóan él és dolgozik teljesíti kötelezett­ségeit. — Pártunk káderpolitikájá­nak végrehajtása megyénkben is döntően eredményes, fejlő­dött demokratizmusa, tervsze­rűsége. A vezetők többsége al­kalmas feladataik ellátására, elért eredményeinkben is je­lentős szerepük van. — Az állami- és társadalmi szervezetek, a tudományos egye­sületek hozzájárultak tömeg, kapcsolataink erősítéséhez. Je­lentős szerepet vállaltak a gazdaságszervező munkában, a tömegek nevelésében és moz­gósításában. ösztönözték a dolgozók közéleti aktivitását. — Az előttünk állá időszakra miben jelölték meg a pártpoliti­kai munka legfontosabb felada­tait? — Amikor azt állapíthattuk meg, hogy pártunknak tekinté­lye van a lakosság körében, ér­vényesül megyénkben is vezető szerepe, akkor arra is rámutat­tunk, hogy a még eredménye­sebb munkánkra fékezőleg hat, hogy nem elég kezdeményező a pórtszervek és szervezetek munkája, előfordul ideológiai-, politikai tanácstalanság, követ­kezetlenség és az irányításban is vannak még rutin-vonások. Ezek megszüntetése a politikai munka fontos feladata. Erősíte­ni kell továbbá, a helyi felada­tok és a népgazdasági követel, mények összefüggéseinek helyes értelmezését. A pártmunkában gyorsabbon kell alkalmazkod­nunk a politika egyes elemei­nek változásához. Pártbizottsá­gunk fontosnak tarja, hogy a kommunisták gondolkodásában, magatartásában erősödjön a társadalmi problémák józan megítélése, a határozottabb ki­állás világnézetünk, politikánk mellett, és a fellépés a kispol­gári nézetekkel szemben. Tö­rekednünk kell a párthatároza­tok még egységesebb értelme­zésére, elkerülni, hogy azok le­szűkített tartalommal jussanak el a párttagsághoz. A határo­zatok végrehajtásában még* na­gyobb következetességre, ha szükséges felelősség revonásra, az összehangolt politikai cse­lekvésre kell törekednünk. Dön­téshozatali munkánkban erősí­teni kívánjuk határozataink konkrétságát, a feladatok sze­mélyekre szóló megfogalmazá­sát. Mindenekelőtt meggyőzés­sel, politikai módszerekkel aka­runk hatni a folyamatokra. Szé­lesítjük a pártmunka .társadal­mi-mozgalmi jellegét« és job­ban kívánunk támaszkodni az állami, és társadalmi szervek tapasztalataira. — A párt vezető szerepének érvényesítése szorosan össze, füaa a káderpolitikával. Ezért erősítjük azt a szemléletet, hogy a vezetői munka megítélésének mércéje az alapfeladat teljesí­tése, a szocialista erkölcsi nor­máknak megfelelő magatartás legyen. Tényként fogadjuk el, hogy a követelmények qyorsan nőnek és ezzel a vezetők poli­tikai-, szakmai- és erkölcsi szín. vonalának lépést kell tartania. — Az év végéhez közeledve, az új esztendő küszöbén, milyen gon­dolatokban fogalmazná meg kí­vánságait 1983-ru? — Engem is az foglalkoztat, ami megyénk lakosságának nagy többségét. Legyen a jövő év­ben is béke a világon, legyen kevesebb a fegyveres konflik­tus, a szocialista országok kez­deményezései járjanak sikerrel a fegyverkezés csökkentésében, törjön utat magának ismét az enyhülés politikája a feszültsé­gekkel szemben! Ilyen légkör­ben szélesedhetnek tovább ha­zánk kapcsolatai és együttmű­ködése a világ különböző or­szágaival. Soronlévő feladata­ink a Központi Bizottság, a megyei Pártbizottsáqunk decem­beri ülései, az Országgyűlés legutóbbi tanácskozása utárr jórészt ismertékké váltak. Fon­tosnak tartom, hogy a munká­hoz szükséges nemzetközi-, ha­zai- és helyi feltételek megte­remtődjenek, melyek egy újabb fejlődés előrevivő motorja le­hetne nálunk Baranyában is. Bízom abban, hogy meqvénk gazdasága 1983-ban továbbfej­lődik, sikerül a lakosság kiala-_ kult ellátási színvonalát meg­tartani, a szociális- és életkö­rülményeket a tervezettnek meg. felelően javítani. Tisztában va­gyok azzal, hoqy ezt csak kö­zösen, megyénk lakosságával egyetértésben, a jó, a szorgal­mas, a fegyelmezett munka vál­lalásával érhetjük el. Számítok arra, hogy ez így lesz. Élve az alkalommal megyénk kommu­nistáinak, lakóinak boldog, bé­kés és eredményekben gazdag új esztendőt kívánok!

Next

/
Thumbnails
Contents