Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-21 / 350. szám
2 Dunántúlt Tlaplo 1982. december 21., kedd 1944. december 21. T örténelmi jelenidőnk kezdete M egmásíthatatlan történelmi tényként rögzült a ma élő generáció tudatában, hogy Közép-Európa népeinek sorsa máig ható érvénnyel a második világháború befejezésének időszakában helyeződött új alapokra. A Duna, az Elba és a Visztula mentén élő nemzetek közül ki a győztesek, ki pedig a vesztesek oldalán fejezte be a háborút. Azonban annak ellenére, hogy különböző táborban hqr- coltak az egyes közép-európai államok, e térség népei végül is győztesen kerültek ki a nagy összecsapásból. Győztek a népek, mert megszabadultak a fasiszta hóditástól, a belső reakciós, elnyomó rendszereiktől, és történelmi lehetőséget kaptak egy békésebb, emberibb élet, egy korszerűbb társadalmi rendszer megteremtéséhez. Három tényező segítette elő ezt a hatalmas fordulatot. Az antifasiszta szövetséges nagyhatalmak közös politikai megegyezései garantálták 1943-tól a népek jogát a háború után saját független, demokratikus társadalmuk és önálló államuk kialakításához. Közép-Európában a Vörös Hadsereg győzelmei biztosították a demokratikus fordulat realizálását. A térségben élő népek forradalmi mozgalmai pedig körülményeik alakulása szerint éltek a kínálkozó lehetőséggel, s teremtették meg átalakulásuk társadalmi állami kereteit. Ez a három tényező együttesen hozta létre a 40-es évek első felében Közép-Európa új, népi demokratikus államait. A folyamat jellegét és végeredményét tekintve egyaránt felszabadulás volt, amelynek során a kedvező nemzetközi feltételeket kihasználva a népek kivívták saját szabadságukat. A felszabadulást, a szabadság megteremtésének folyamatát természetesen minden nép másképpen valósította meg. Különböző feltételek hatására, egymástól eltérő formákban jöttek létre az egyes népi demokráciák. Jugoszláviában 1943. november 29-én a kommunisták vezetésével és az összes antifasiszta, demokratikus erő részvételével hozták létre az úi hatalmat. Romániában 1944. ciu'ni'ztus 23-án. Bulgáriában 19A4. szeptember 9-én l győzött a néoi felkelés, s változott meg nyomában a hatalom ielleqe. Lenqyelorszáa- ban 1944. július 22-én alakult meg a demokratikus államhatalom szerve. A szlovák felkelés 1944. augusztus 29-én robbant ki a fasizmus ellen, Prágából pedig 1945. május 9-én verték ki a fasisztákat, s állították helyre a demokratikus csehszlovák államot. Nem látszik fölöslegesnek e dátumok felsorolása, hiszen szomszédaink méltó büszkeséggel emlékeznek évről évre szabadságuk születésének, demokratikus államuk megalakulásának évfordulójára. Ezek a napok ma a szomszédos szocialista országok legnagyobb nemzeti ünnepei! Miért maradt ki a felsorolásból Magyarország? Hiszen nálunk is végbement a történelmi sorsforduló 1944. december 21-én. Igen, csak sem társadalmunk közgondolkodásában, sem hivatalos megemlékezéseinkben hosszú ideig nem rögzült jelentőségének megfelelően ez a nagy nemzeti eseményünk! Pedig 1944 őszén a Duna— Tisza táján is történelemformáló, sorsfordító idők jártak. A magyar uralkodó osztályok felemás háborús kiugrási kísérletükkel nem tudtak szembefordulni a fasiszta Németországgal, s a gyors győzelem lehetősége helyett jött a kegyetlen valóság: hosszú hónapokra hadszíntérré vált az ország. A háború nyomában járó pusztulással mégsem következett be a nemzet teljes tragédiája. Talpon tudtunk maradni, meg tudtuk őrizni a folytatás lehetőségét. A Vörös Hadsereg által felszabadított területeken szinte azonnal spontán népi forradalmi mozgalom bontakozott ki. A magyar nép azonnal élt a lehetőséggel: létrehozta saját demokratikus, forradalmi önigazgatási szerveit. Ezek a nemzeti bizottságok minden demokratikus erőt tömörítettek. A nehéz helyzetben szocialisták, demokraták, radikális parasztok, antifasiszta értelmiségiek közösen léptek az elmenekülő, felbomló régi reakciós közigazgatási szervek helyére és a nép megbízásából sezrvezték a nehezen meginduló életet, teljesítették a napi feladatokat — egyszóval gyakorolták a néphatalmat. Még a Dunánál dörögtek a fegyverek, Budapest körül és a Balaton alatt hullámzott a háború, amikor a nemzeti bizottságokra és más forradalmi népi szervekre támaszkodó Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült demokratikus pártok javaslata alapján meghirdették antifasiszta, demokratikus programjukat, benne a reményt adó ígérettel: lesz magyar újjászületés. A felszabadított területek lakossága, a forradalmi népi szervek a demokratikus pártok megmutatták, hogy nem tekintik váratlan ajándéknak a felszabadítást, hanem azonnal élni tudnak a szabadsággal. A tömegméretű magyar antifasiszta fegyveres ellenállás lehetőségét a Horthy-rendszer utolsó, döntő pillanatban is hibázó politikájával elvette a magyar néptől és a háború menete sem tette indokolttá új hadsereg szervezését. A háborúval és a békével is nagyon drága árat fizetett ezért az ország: vezetői bűneiért az egész nép. A gyors demokratikus átalakulás lehetőségét azonban nem lehetett már elvenni a néptől. Ők teremtették meg az új demokratikus államhatalom alapját is, amikor 1944 december közepén megválasztották az ideiglenes nemzetgyűlési képviselőket. Egész Európában a háborús viszonyok közepette ez volt az első olyan választás, amikor a demokratikus módon kinyilvánított népakaratból született új államhatalom. Az 1944. december 21-én Debrecenben összeülő Ideiglenes Nemzetgyűlés kormányt választott, szembefordult a fasizmussal — egyáltalán a létével reprezentálta a demokratikus Magyarország hivatalos állami újjászületését. Első szózatával a parlament az ország népéhez fordult. „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a magyar történelemnek! Megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyarország építése!" Az új történelmi fejezet kezdetének azóta is 1944. december 21-e a legméltóbb jelképe: közel négy évtizedes fejlődésünk kiindulópontja, a népi demokratikus Magyarország születésnapja. Ilyen ünnepélyes megemlékezés keretében is meg kell próbálnj válaszolni az óhatatlanul felmerülő kérdésre: miért tudunk és miért beszélünk viszonylag keveset 1944. december 21-ről? Úgy látszik, nálunk nemcsak az embereknek és a könyveknek van meg a saját sorsa, hanem egyes magyar nemzeti ünnepek utóélete is sajátosan alakult. Az 1945 utáni első években túl közeli volt még az évforduló, nem telítődött egységes hagyománnyal. Az egymással szembenálló, harcoló politikai erők másképp és másképp értelmezték december 21-e jellegét, bár jelentőségét mindegyikük elismerte és megemlékezett róla. A 40-es évek végétől a Rá- kosi-korszak végzetes tévedései közé tartozott haladó nemzeti hagyományaink önkényes értelmezése, sőt elhallgatása is. Az a szektás politikai vezetés, amely önző hatalmi ambíciói oltárán a széles demokratikus nemzeti ösz- szefogáson alapuló népfrontos politikát magát is feláldozta, nyilvánvalóan átértékelte a történelmünket is. Ezért tűnt el vagy deformálódott felismerhetetlenné Ráko- siék, Révaiék torzító tükrében például 1848, március 15-e, vagy 1919. március 21-e. December 21. sem maradhatott ki ebből a sorból. A hamis koncepcióba nem illet bele 1944. december 21-e antifa- sizmust, demokratizmust, népfrontos szövetségi politikát árasztó szelleme. Nem férhetett össze az 50-es években Révai József által meghirdetett történelemfelfogóssal a nemzeti bizottságok által közvetlen demokratikus módon választott népképviselet ténye, sem a később valósan vagy hamisan ellenségnek nyilvánított politikai szövetségesek korábbi pozitív szerepének elismerése. ■ gy süllyesztődött el a köztudatban a magyar haladás történetének ez a jelentős csomópontja is. S vele együtt csökkent a nemzeti önbecsülés, torzult a nemzeti önismeret — köny- nyebben állítódhattak szembe a hazafiság és a nemzetköziség összetartozó, egymást feltételező eszméi. Újabb történelmi tények mutatták meg, hogy a múltunkat nem lehet büntetlenül meghamisítani, mert sokszorosan árthatnak később a torzítások következményei. 1944. december 21-e azonban még nem múlt, hanem történelmi jelenidőnk kezdete. Az akkor induló korszak ma is tart, nem záródott le napjainkig. A kezdet tanulságait az utóbbi évtizedben kezdjük csak igazán alkalmazni a demokratizálás, a nemzeti egyetértés, a nehéz körülmények között helytállni tudás ma is nagyon aktuális kérdéseiben. Es a legfontosabban, amiben a romos, fagyos, éhes 44-es téli Debrecenben bizonyára alig-alig tudtak hinni az ónos esőben parlamenti ülésre tartó képviselők: a legnehezebb helyzetben is lett magyar újjászületés. Bilecz Endre Magyar vezetők üdvözlő távirata a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANACSA ELNÖKSÉGÉNEK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK MOSZKVA KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész népünk szívből jövő elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a testvéri szovjet népnek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulóján. Hatvan esztendő alatt a szovjet nép. lenini Kommunista Pártja vezetésével1 kiemelkedő eredményeket ért el a gazdaság, a kultúra, a tudomány és az oktatás fejlesztésében, felépítette a szocializmust és sikeresen munkálkodik a kommunista társadalom megteremtésén. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének létrehozása a lenini nemzetiségi politika elveinek élő megtestesülése. A világ első szocialista államában, a Szovjetunióban kialakult az emberek új típusú közössége, a különböző nemzetek, nemzetiségek hatok- mas egységes családja •— a szovjet nép. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása óta nemcsak példát mutat, de megbízható, szilárd támasza a nemzetközi munkásmozgalomnak, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. A szovjet nép alkotó tevékenységével, a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott céltudatos harcával döntő mértékben járult hozz'á a társadalmi haladás .világméretű ügyének előbbre viteléhez. A haladó emberiség, a békeszerető százmilliók nagyra értékelik és: aktívan támogatják a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány következetes erőfeszítéseit- amelyeket a nemzetközi biztonság, a világ békéje, a társadalmi haladás előmozdítása érdekében kifejt. Népünk országépítő tevékenységének pótolhatatlan forrása az a testvéri barátság, amely pártunkat és országunkat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a vjlág első szocialista államával, a kommunizmust építő szovjet néppel összeköti. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a magyar és a szovjet nép történelmi kapcsolatai, szoros együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveire, céljaink, alapvető érdekeink azonosságára épülnek. Egységünk, barátságunk, szövetségünk szilárd és megbonthatatlan. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával aktív részt vállal közös szocialista törekvéseink megvalósításában. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulóján további kiemelkedő sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, az emberi haladásért, a békéért vivott fáradhatatlan küzdelmükben. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Púja Frigyes külügyminiszter táviratban üdvözölte Andrej Gro- mikó szovjet külügyminisztert, a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke Zinaida Kruglovának, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége Elnöksége elnökének és Filipp Jermasnak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének küldött üdvözlő táviratot. Az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte szovjet testvérszervezetét a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága is. ÉV VÉGI AJÁNLAT KOZULETEKNEKI Hermes 47-32 cm mechanikai írógépek érkeztek 7. SZ. PAPÍRBOLTBA, Pécs, Jókai tér. Telefon: 15-831. AZ ÉPGÉP PÉCSI GYARA pályázatot hirdet üzemgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: főiskolai, illetve egyetemi végzettség. JELENTKEZÉS: részletes önéletrajzzal a gyár főkönyvelőjénél, Pécs, Nagyárpádi u. 11. Koszorúzás Moszkvában Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai hétfőn, a Szovjetunió fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából rndezett ünnepségek előestéjén felkeresték Lenin-Mauzó- leumát, ahol elhelyezték az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának koszorúit. A szovjet vezetők egyperces néma tisztelettel adóztak a kommunista vilógmozgalom vezetőiének, az első szocialista állam megalapítójának emléke előtt. A szovjet párt és állam vezetői megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját a Kreml falánál, és néma csendben emlékeztek meg azokról a szovjet katonákról, akik a fasizmus ellen, a haza szabadságáért vívott harcban estek el a világ békéjéért és boldogulásáért. * A Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre Moszkvába érkezett párt- és állami küldöttségek hétfőn felkeresték és megkoszorúzták a Lenin-Mauzóleumot. A delegációk hétfőn megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját is. ♦ Határozat a lengyel szükségállapot felfüggesztéséről A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa — a minisztertanács javaslatára — vasárnap úgy határozott, hogy december 31-ével Lengyelország egész területén felfüggesztik a szükség- állapotot, amelyet az Államtanács tavaly december 12-i döntése alapján vezettek be. ♦ Szociáldemokrata győzelem a hamburgi tartományi választásokon Az NSZK-beli Hamburgban vasárnap megtartott tartományi választás óriási meglepetésre a Szociáldemokrata Párt fölényes, abszolút győzelmét eredményezte. Klaus von Dohnanyi szociáldemokrata főpolgármester a város-tartomány 120 tagú parlamentjében 64 szociáldemokrata képviselő támogatására számíthat, s így egyedül alakíthat kormányt. Az NSZK belpolitikai helyzetének teljesen cseppfolyós állapotát jelzi, hogy az SPD, miután júniusban elveszítette választóinak 8,8 százalékát, most, fél évvel később, 8,6 százalékkal jobb eredményt volt képes elérni. A Szabaddemokrata Párt befolyása csaknem a felére csökkent, és az FDP így a bonni átállás után immár a harmadik tartományi parlamentbe nem került be. A hamburgi szenátusban az SPD-nek 64, a CDU-nak 48, a zöld-alternatív listának pedig 8 képviselője lesz.
