Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-03 / 332. szám

2 Dunántúlt napló 1982. december 3., péntek (Folytatás az 1. oldalról) nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos épités-szerelés mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó reáljövedelem lakossági fogyasztás A szocialista szektor beruhá­zásaira 170-172 milliárd forin­tot lehet fordítani. Céljaink elérése megköveteli a termelés hatékonyságának ed­diginél erőteljesebb növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetéte­lének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazda­ságos tevékenység visszaszorí. tását. Népgazdasági érdek a behozatal gazdaságos helyette­sítése, az importigények mér­séklése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a készletgazdálkodás javítása. A termelés ott növekedjék dina­mikusan, ahol ez a hatékony- sági követelményekkel összhang, ban az egyensúlyi helyzet javí­tását szolgálja. © Az ipar — különösen a gép-, a vegyi és a köny- nyűipoT — jelentősen fokozza a nemzetközi piacokon gazda­ságosan értékesíthető termékek előállítását. Alkatrészekből, rész­egységekből, valamint fogyasz. tási cikkekből bővüljön a nem rubel elszámolású behozatalt helyettesítő termelés. A takaréko. sabb anyagfelhasználást és a technológia korszerűsítését szolgáló programok és intézke­dések eredményes végrehajtá­sával mérsékelni kell a terme­lési ráfordításokat. Folytatni kell az ipar szervezeti rendsze­rének korszerűsítését, a válla­lati irányítás, vezetés tovább­fejlesztését, a vállalatközi kapcsolatok javítását. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű mun­kával mind teljesebben elégít­se ki. Az építő szervezetek na­gyobb arányban végezzenek fenntartási és lakossági építési munkákat. A kereslethez rugal­masan, szakmai átképzéssel, jobb munkaszervezéssel alkalmazkod. janak. A gazdálkodási feltétele; két úgy kell módosítani, hogy ezek a válllálatokat teljesítmé­nyeik növelésére, fegyelmezett, jó minőségű munkára késztes- * sék. Meg kell gátolni az építési árak indokolatlan emelését. A mezőgazdasági termelés biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a kivitel bő. vítését. Tovább kell emelni a hozamokat, javítani a haté­konyságot. A gabona vetésterü. letét növelni kell. A cukorrépa, az olajosmagvak és a zöldség termelése jobban igazodjék a piac igényeihez, a feldolgozó­az 1983. évi terv az 1982. évi várható teljesítés százalékában 100,5 - 101,0 96.0 - 97,0 101,0 - 102,0 97.0 - 98,0 101,0 - 102,0 98.0 - 98,5 99.0 - 99,5 ipari kapacitásokhoz. Az állat- tenyésztésben javítani kell a ta. karmányhasznosítást. Növelni kell a szarvasmarha-állományt és a sertéshús-termelést A mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenysége és a ház­táji termelés az igényekkel összhangban bővüljön. Javuljon q mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összehangoltsága. A betakarítás, a felvásárlás szervezettségének javításával, a tároló- és feldolgozó-kapacitá­sok jobb kihasználásával csök­kenteni kell a veszteségeket. Az áru- és személyszállítási feladatokat az egyes szállítási ágak közötti munkamegosztás javításával szervezettebben kell ellátni. A korszerű szállítási módok, technológiák alkalma­zásával javuljon az energiafel­használás, a kapacitások ki­használása. Fokozott figyelmet kell fordítani a személyszállítás feltételeinek javítására. O A népgazdaság energia­felhasználása 1983-ban nem vagy csak kismértékben növekedhet. Ezért meg kell gyorsítani az energiagazdálko­dási és -racionalizálási prog­ram végrehajtását. Fokozni kell a hazai földgáztermelést, a szén- és kőolajtermelés érje el az idei szintet. A Paksi Atom­erőműben kezdődjék meg a villamosenergia-termelés. O A rendelkezése álló be­ruházási összegeket első­sorban a már megkezdett mun­kálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell for­dítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlesztést elősegítő, az anyag- és energiafelhasz­nálást javító, az exportot nö­velő és az importmegtakarító beruházásokat. Új állam, nagyberuházás nem kezdhető. Be kell fejezni a Dunai Vasmű konverteres acélművének építését, a ma­gyar—szovjet földgázvezeték III. szakaszát, a Ferihegyi repülő­tér-bővítés I. ütemét és a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű fej­lesztését. O A külkereskedelmi mun­ka hatékonyságának, ak­tivitásának fokozásával, új pia. cok feltárásával elő kell segí­teni az áruforgalmi egyenleg erőteljes javítását. A kivitelt dinamikusan kell növelni, a behozatal bővítésére nincs le­hetőség. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel össze­tételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés megfelelő ütemezésére, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. A szocialista országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagországá­val — a tervszerű gazdasági együttműködés fokozására, a kooperációk gyorsabb kibon­takoztatására, az áruforgalom bővítésére kell törekedni. A fej­lődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműkö­dést. A fejlett tőkésországok­kal a kölcsönös előnyök alap. ján ke|| tovább bővíteni a gaz­dasági kapcsolatokat. O A szabályozó rendszer egyes elemeit úgy kell módosítani, hogy azok foko­zottabban késztessenek alap­vető gazdasági céljaink eléré­sére. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel legyenek jobb összhangban. Az intézkedések teremtsenek ked­vezőbb feltételeket a külgaz­dasági egyensúly javításában nagyobb feladatokat vállaló és megoldó gazdálkodó szerve­zetek, kollektívák számára. O Az állami költségvetés kiadásai a bevételelyjél kisebb mértékben emelkedje. nek. A költségvetési gazdál­kodásban szigorú takarékossá­got kell érvényesíteni. A Központi Bizottság el- sőrendű fontosságú fel­adatnak tartja a vásárlóerő és az árualap összhangjának fo. lyamatos biztosítását, a kiegyen, súlyozott áruellátást, a szolgál­tatások javítását. A ke­reskedelmi és a termelőszerve­zetek jobb együttműködéssel, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodással javítsák az áruválasztékot. A munkások és alkalmazot­tak, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgo­zók átlagkeresete 3,5—3,8 szá­zalékkal növekedhet. Az állam- igazgatási és társadalmi szer­vek országos, valamint megyei központjaiban a keresetnöve­kedés 2 százalékát kiadásaik megtakarításából kell fedezni. A pénzbeli és természetbeni juttatások reálértékben 1,5—2 százalékkal növekszenek. Az arányosab teherviselés ér­dekében 1983. január 1-től a nyugdíjjárulékot a 7000 forint feletti kereseti kategóriákban növelni szükséges. Az idei áremelések áthúzódó hatása, a motorbenzin árának a közeli napokban szükségessé váló emelése, a már bejelen­tett lakbérrendezés, valamint az utdzási kedvezmények szűkí­tése 1983-ban együttesen 5 százalékos fogyasztási árszín­vonal-emelkedést tesz ki. A szabadáras termékek árainak várható emelkedése további mintegy 2,5 százalékkal növeli az árszintet. A Központi Bizott­ságnak az az álláspontja, hogy mindent, ami rajtunk múlik — elsősorban a terv előirányzatai­nak teljesítésével — meg ■kell tenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasz­tási és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre. A Központi Bizottság a ne­hezebb körülmények közepette is szükségesnek tart szociálpo­litikai intézkedéseket: — 1983. július 1-től emelni kell a kétgyermekesek és az ed­dig jogosult egygyermekes csa­ládi pótlékát: az egygyermeke­seknél — a gyermek 6 éves ko­ráig — családi pótlék kerüljön bevezetésre: — 1983. szeptember 1-ével emelkedjék a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ellátmá­nya; — Az arra rászoruló, egye­dülálló. idős, alacsony jövedel­műek segítése érdekében növel­ni kell a tanácsok szociális se­gélykeretét. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy 1983-ban fel­épül 75—77 ezer lakás, felújí­tanak 19-20 ezer állami bér­lakást, további 13—14 ezret pe­dig korszerűsítenek. Elkészül 1200 általános iskolai osztály­terem, 9000 óvodai, 2200 böl­csődei hely, és 1000 gyógyinté­zeti ágy létesül. * Az 1983. évi népgazdasága terv eredményes megvalósítá­sa, az állami költségvetés tel­jesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás és a vég­rehajtás minden szintjén. Alap­vető követelmény a változó fel­tételekhez való gyors és rugal­mas alkalmazkodás, a gazdál­kodás színvonalának emelése. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok készítsék el és véglegesítsék saját éves ter­veiket, s azok legyenek össz­hangban a népgazdaság köve­telményeivel, és teljes mérték­ben használják ki adottságai­kat, lehetőségeiket. Az 1983. évi terv valóra vál­tása jelentős és összehan­golt erőfeszítéseket kíván; megköveteli az állami, párt- és társadalmi . szervek egységes cselekvését. Anyagilag és er­kölcsileg azokat a kollektívá­kat kell támogatni, amelyek le­hetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kezde- ményezően vállalkoznak a fel­adatok megoldására. Az agitáció és a propagan­da, a sajtó, a televízió, a rádió segítse elő, hogy a közvéle­mény megismerje és támogas­sa a terv céljait. Kapjon na­gyobb nyilvánosságot és meg­becsülést a helytállás, az al­kotó, kezdeményező munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommu­nistákat, a társadalmi és a tö­megszervezeteket, egész né­pünket, hogy tegyen meg min­dent a szocialista építőmunka töretlen folytatásáért, a jövő évi terv teljesítéséért. Magyar állami júdáspénz -1923 Fuchs Jóncs vájár belépett a Czéder-kocsma ajtaján. Kért egy kisfröccsöt s megitta. Fizetett, s kifelé indult. Ek­kor látta meg váltótársát, Ka­csa Miskát, aki egyedül ült egy asztalnál. — Az anyádat! Hűűű! Az anyádat le Miska, megmonda­lak a bátyádnak, hogy megint iszol. Miska tréfásan visszafeleselt: — A Kacsa Miska az egy rendes ember. Az nem iszik sokat, de én viszont Fusch Jánosnénak fogom megmonda­ni, hogy Fusch János magyar királyi éhenkórász is bevágott egy fröccsöt. — Kicsit. Kisfröccsöt — mondta Fusch tagoltan és ki­lépett az utcára. Na, az istenit neki, most meg ezzel az újonccal köll ösz- szefutnom, így mormogott ma­gában, amikor éppen Agyagási jött vele szembe. Az álbányász megállította. — Gyere vissza velem test­vér, kortyintsunk egyet! — Én már kortyintottam, ne­kem az éppen elég volt — mondta elhárítólag Fusch. — Fizetem — mondta Agya­gási és megfogta Fusch János karját. Vitte, húzta magával. — Na, jó, engedd el a ka­romat — kérte Fusch és ment. — Nem láttad errefelé vé­letlenül a barátomat, akivel tegnap munkára jöttem? — kérdezte Agyagási. — Tudod, azt a hosszút! — Láttam. Néhány perccel ezelőtt beszélgetett a felügyelő­igazgató úrral, nagy alázato­san. A szállásporta előtt áll­tak, pont amikor erre jöttem. Beléptek a kocsmába, s Ka. csa Miska asztalához léptek mindjárt. Miska az asztalra könyökölt mindkét kezével, ál­lót a tenyerébe ültetve pislo­gott fölfelé. — Iszunk — mondta, amikor amazok ketten hozzáléptek — hitelbe iszunk, Czéder úr ad, fölírja. Majd ha lesz rendes keresetünk, akkor megfizetjük — mondta és hirtelen fölordí­tott. — Éhes a proli, de iszik! Jó mi?! Igyon legalább! Be kéne szorítani ezt az egész ringyó világot a Drávába! — Pszt, te hülye, ne üvölts, meghallja a csendőr — szólt rá Agyagási és leült vele szembe. — Hozz ide egy széket magadnak te is — mondta Fusch Jánosnak. Az hozott magának, s leült, Miska meg folytatta. — Tessék, dolgozzon a hü­lye proli üres hassal! Azt ugat­ják, hogy örüljek, hogy termé­szetbe adnak fizetséget, s ked­vezményesen. Frászt! A botba ugyanannyiért adják. Mit ad­nak? Hiszen tudjátok! Hat­tagú családnak jár napi negy­ven deka zsiradék, ötven deka kenyér. A nőtlenek kapnak 35 deka/szalonnát ötven deka ke­nyérrel. Nekik lehet, hogy elég. Agyagási közbekérdezett: — Mi családosok lisztet is kapunk ugye? Az is jár ne­künk. — Lisztet. Persze. Kapsz, ha el nem szaladsz. Olyant, hogy púp nő tőle azon a szép sima alföldi hátadon. Olyan dohos, hogy a cigány is éhenhal in­kább, mint hogy abból süssön valamit. Kidobtam, pedig az asszony sikoltozott, hogy ki ne dobjam, de én kidobtam! Állat vagyok én?! Hót állat vagyok én. mondjátok?! Ordított, torka szakadtából üvöltött és elkezdte verni az asztalt. Csillapítani próbáltál«, de még csak jobban ordította: — Állat vagyok én?! Ti is állatok vagytok?] Kedvezmé­nyes éhenhalás! A halál is töb­bet eszik mint én, mégis zö­rögnek a csontjai! Hát állat a bányász?! Gyevi Károly (Folytatjuk) Centrum hétfő! 1982. DECEMBER 6-ÁN 20 SZÁZALÉK ENGEDMÉNY. O Gyermekcsizma (23—30-as méret) 150-290 Ft-ig O Béleletlen gyermek gumicsizma (23-30-as méret) 135-190 Ft-ig CENTRUM ARUHÁZ A VÁROS KÖZPONTJÁBAN. PÉCSI W Centrum Áruház 60 éves a Szovjetunió Négyfordulós kép rejtvényünk (II.) A Szovjetunió Balti-tengerparti köztársaságai fővárosait ábrá­zolják képeink. A megfejtésben kérjük felsorolni a három város nevét. I 4 Beküldendő az itt közölt szelvény a Dunántúli Napló címére, 7601 Pécs, Hunyadi út 11. (Levelezőlapra felragasztva). A meg­fejtésekhez segítséget ad a Pécsi Rádió ma este elhangzó mű­sora. Beküldési határidő december 13. (Mind a négy forduló megfejtése együtt!) Itt kivágandó: Megfejtés: (II.) 1- es kép: ................. 2- es kép: ................. 3- as kép: ................. ( Kérjük a név és lakcím feltüntetését). KÖZÖLJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKKAL, hogy december 12-én, ez ií síita sár nap a BAV Sarohin t. úti boltja, 8-12-ig nyitna tart! Közlemény

Next

/
Thumbnails
Contents