Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-18 / 347. szám
2 Dunántúli flaplo 1982. december 18., szombat Az 1983. évi népgazdasági terv (Folyatás az 1. oldalról) Áz 1983. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A aazáasági munka fő célja 1983-tan a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mértékben járuljon hozzá a külkereskedelmi mérleg javulásához. Ezért erőteljesen javítani kell a termelés exportképességét, nö. vélni — főként a ráfordítások mérséklésével — hatékonyságát. A termelés növekedése — elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezetnek Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési és szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 170—172 'mPliárd forint fordítható. Á termelőágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari termékek fogyasztása kismértékben, beruházási célú fel- használása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghala- aóan növekedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkereskedelmi egyenleg javulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételek között — megkívánja, hogy a gazdálkodás minőségi jellemzői javuljanak. A terv számításba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termelést, fokozzák az importot gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési, valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energiaigényét; visszaszorul a gazdaságtalan termelés, és gyorsabban javul az alacsony hatékonyságú vállalatok tevékenységének gazdaságossága; fejlődik a vállalatok közötti együttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelését a termelékenység javításával kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem, vagy csak kismértékben emelkedhet. A szükségletek növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni, a szénhidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A ten/ szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 6,8 milliárd köbméter, a kőolajfeldolgozás 8,5 millió tonna lesz. A villamosenergia-iparban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a Paksi Atomerőmű I. számú egységét. A külpiaci helyzethez igazodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhető, a vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldolgozottságú termékek termelése növekedhet. A gépipari termelés — a kia kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítása, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának fokozása révén — főleg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal észszerű helyettesitését szolgálja. Fontos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosításé hatékony akciókkal fokozódjon, a fajlagos anyag- és enerqiaráfordítások gyorsabban csökkenjenek, mint a korábbi években, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék. A készletgazdálkodós javításával el kell érni, hogy a készlet- növekedés minimális mértékű legyen, a készletek összetétele és elhelyezkedése javuljon. A külgazdasági egyensúly javítását a belföldi végső fel- használás további mérséklése is segíti. Az 1983. évi néogazdasági terv legfontosabb előirányzatai; 1982:100 100,5—101,0 96.0— 97,0 101,0—102,0 97.0— 98,0 101,0—102,0 98.0— 98,5 99.0— 99,5 vitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélőközpontok, a félvezető eszközök, a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések, valamint a komplett ipari technológiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szerszámgépiparban a korszerű gyártmányokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell terjeszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkát és a szervizszolgáltatást. A vegyipari termékek termelése is az ipari átlagot meghaladóan növekedhet. A petrolkémiai központi fejlesztési program keretében a vegyipari alapanyagok feldolgozásával nagyobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszeripar termelése, ezen belül a növény- védőszer-gyártás dinamikusan nő. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártás központi fejlesztési programjának megvalósítása keretében jövőre eredeti, új termékek gyártásának és értékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket dolgoznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése mellett a könnyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségeivel összhangban az élelmiszeripari termelés növekszik. Az exportcélokat Figyelembe véve, az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolajipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése összességében csökken. A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés, — jó előkészítő és szervezőmunkával, s versenyképes árakkal — erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődik, az egy dolgozóra jutó termelés emelkedik. A gazdasági szabályozók módosítása és az elhatározott szervezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása javuljon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építőiparban 75—77 ezer lakás építésére kell felkészülnie. Az állami építőiparnak nagyüzemi módszerekkel 35—36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazda- sági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv a gabonafélék vetés- területének kisebb emelkedésével számol. Az idei termés- eredményeket is figyelembe véve a gabonakivitel nagyobb lehet az 1982. évinél. Az olajos növények termelésének növelése elsősorban az export bővítését szolgálja. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csökken, de a hazai igények kielégíthetők. A szántóföldi zöldségtermelés a feldolgozóipar igényeihez igazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növénytermelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás, és az, hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közelálló szarvasmarha- és tehénállo^ mányon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A tejtermelés, a hozamok javításával növelhető. A nagy sertés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertés-termelés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellátás. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság a mező- gazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kell terjeszteni a szemes termények nedves tárolását, a melléktermékek sokirányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül; e termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhetőek Az áruszállítási igénye« várhatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapacitás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak, a szállítások ésszerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közlekedés forgalma a fővárosban dz ez évihez hasonló lesz, a vidéki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépkocsik használata a gépkocsiállomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik. A terv számol azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közlekedésben is csökken. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az M1-es, az M3-as és az M5-ös autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Újabb telefonközpontok építésével és a meglévők bővítésével mintegy 15 ezerrel növekszik a telefonnal ellátott lakások száma. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kismértékben tovább csökken. In- tézedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramoljék, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolgáltatások színvonalának javítása az egészségügyi-szociális és kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű, nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai munkakörben helyezkedhet el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakosság fogyasztásának 0,5—1 százalékos mérséklése. Az egy lakosra jutó reál- jövedelem 1,5—2 százalékkal csökken. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások reálértéke 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az 1980. évi színvonalhoz képest a lakosság fogyasztása 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 1—2 százalékkal nagyobb lesz. A jövő év január elsejével új keresetszabályozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dolgozók átlag- keresetének egyaránt 3,5—3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költségvetési intézményeknél a bérnövekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek nyugdíjjáruléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő. A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig megemelt összeggel családi pótlékká «lakul át, az intézkedés körülbelül 140 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló időskorúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskereskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből a jő árukínálat fenntartása. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ennek nagyobb része az idén bevezetett, illetve meghirdetett központi ár- és egyéb — az árszínvonalat érin tő — intézkedésekből, kisebb része a jövő évi árváltozásokból adódik. A terv nem tartalmaz az alapvető fogyasztási javakat és szolgáltatásokat érintő jelentősebb, a már közzétette- ken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság életkörülményei, infrastrukturális ellátottsága tovább javuljanak. Számít arra, hogy ebben — a tanácsok szervezőmunkájának eredményeként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint összesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer személyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, többszintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei, elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás javításával, a szervezett lakáscserékkel is bővül. A terv 19—20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13—14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet. Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése, a beteg- ellátás feltételeinek javítása. Az - év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejlesztésén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) kórház bővítése. A bölcsődei ellátás fejlesztésével a bölcsődéskorúak 18—19 százaléka helyezhető el. Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú, új osztályterem ellenére az égy tanulócsoportra jutó tanulók szórna várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a középiskolai tantermek és a szakmunkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és a kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budavári Palota, a Magyar Állami Operaház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója. Beruházások A szocialista szektor beruházásaira az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése majdnem azonos mértékű. Elsősorban a kezdődő beruházások száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Új nagyberuházás 1983-ban nem kezdődik. A folyamatban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakasza, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének I. üteme, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémmű — ez évről áthúzódó — fejlesztése. A későbbi években befejeződő nagy- beruházások általában a műszaki lehetőségeknek megfelelő ütemben folytathatók. A több"! állami beruházás előirányzata differenciáltan mérséklődik. Az ez évinél nagyobb a szénhidrogénipari célok, az országos távbeszélőhálózat, valamint a kiemelt társadalompolitikai cé'ok (kórházak és klinikák fejlesztése, lakásépítés kapcsolódó létesítményei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. Nagyobb arányú építéssel járó új beruházások más területeken csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozórendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez évinél. A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel növekvő hányada szolgálja az exportárualapokat növelő, az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és a másodlagos nyersanyagokat hasznosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése révén javuljon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7.szá- zalékos növekedésére alapozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokozza a hatékonysági követelményeket. .A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármunkával a kivitel gazdaságosabbá, a termékek versenyképesebbé válnak, a behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen. Á terv végrehajtását szolgáló intézkedések Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozórend szer egyes elemei, illetve mértékei — az alapelvek és fő irányok megtartása mellett — módosulnak. A már életbe lépett és az 1983 elejétől érvényesülő változtatások a külgazdasági egyensúly javítását, a hatékonysági követelmények ’ növelését, a népgazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szolgálják. A bér- és keresetszabályozási rendszerben a gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kaocsoló- dik tevékenységük hatékonyságához. Emelkedik a vállalatokat terhelő bétjárulék, a saját fejlesztési források egy részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatoson szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalat- irányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek, az egyensúlyi célok eléréséhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gazdaságpolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a qazdasógi 'Szabályozás és az érvényben levő intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelé'ével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és anyaggazdálkodás javításával kopcsolatos teendőit és fe'ada- tcit is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy tevékenységüket az 1983. évf népgazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban végezzék, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához. LAPZÁRTA II. János Pál pápa pénteken magánkihallgatáson fogadta a hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Púja Frigyes külügyminisztert. A magyar külügyminiszter az olasz- országi látogatás hátralevő időszakában felkeresi még Pisát is, majd — a tervek szerint — szombaton délután utazik vissza Budapestre. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége felmentette tisztségéből — más megbízatása miatt — Nyikolaj Scso- lokov szovjet belügyminisztert, Vitalij Fedorcsukot felmentették a Szovjetunió Állambiztonsógi Bizottságának elnöki tisztéből, és kinevezték a Szovjetunió belügyminiszterévé. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnökévé Viktor Csebri- kovot nevezték ki.
