Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-17 / 346. szám
2 Dunántúli napló 1982. december 17., péntek Az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) több fejlesztési lehetőség. A megyében dolgozók körében hatékony cselekvési készség bontakozott ki, és az megfelelő alapot ad az 1983. évi feladatok teljesítéséhez. Némethné Kapczár Rozália (Somogy m. 9. vk.), a Marcali Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója elmondotta, hogy a falun élők közérzetét, hangulatát nagymértékben az alapellátás befolyásolja. Erre a kereskedelem, a szolgáltatóipar fejlesztési elképzeléseinek kialakításakor feltétlenül gondolni kell. Szépvölgyi Zoltán (Budapest, 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke megállapította: ha nehézségek árán is, de teljesülnek az idei városfejlesztési célok. Jövőre a legszélesebb tömegeket érintő alapellátás már elért színvonalát kívánják megőrizni. A lakásépítést, az általános iskolai tanteremépítést, valamint a kórházi ágyak számának növelését tekintik kiemelt feladatnak. Szilágyi Sándor (Hajdú-Bihar m. 2. V.), a MÁV Debreceni Járműjavító üzemének hegesztő csoportvezetője rámutatott: mindenképpen figyelemre méltó, hogy továbbra is futja a népgazdaság erejéből az alapellátást nyújtó intézmények fejlesztésére, s a szociálpolitikai juttatásokra. Kérdéssel fordult az építési és városfejlesztési miniszterhez: mit tesz a tárca azért, hogy az építőanyagok kellő mennyiségben, minőségben és választékban az építkezők rendelkezésére álljanak. Nyerges Károly (Borsod m. 13. vk.), a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza, értékelve, hogy a gépesítés már eddig is jelentősen csökkentette a bányászok fizikai terhelését, javította a bányák biztonságát, a munkakörülményeket, egyúttal javasolta, hogy a fejlesztés terjedjen ki a kiszolgáló folyamatok fokozott gépesítésére is. Mérten Lajos (Komárom m. 9. vk.), az MSZMP Tatabányai városi Bizottságának első titkára a gazdaságtalan termelés visszaszorítására irányuló törekvések szükségességét emelte ki felszólalásában. A bányászokról elmondta: értetlenséget okoz körükben, hogy miközben szombaton és vasárnap is termelnek, több ezer tonna szenet kell helyben tárolni — vagonhiány miatt. Kerényi József (Bács-Kiskun m. 4. vk.), a BÁCSTERV főépí(Munkatársunk telefonjelentése.) A mikor a nadrágszíj meghúzására kell szavazni, ezt kétségkívül nem valami derűs szívvel teszik az országgyűlési képviselők. Ám — és ez a megállapítás bármilyen közhelyszerűen is hangzik, a helyzet tömör je'.emzésére találó — kényszerpályán vagyunk. He tetszik, ha nem, csak lemondások órán tudunk továbbmenetelni. Hogy meddig juthatunk, mire futja a jövő esztendőben, az MSZMP Központi Bizottsága december elejei közleményéből már az országgyűlést megelőzően világosan előttünk állt. Illetve, nem egészen világos a kép, hiszen a jövő év még egyáltalán nincs lefutva. Sajnos, vannak még bizonytalanságok és ha-k. Ezzel kapcsolatosan csupán egyetlen, a bizonytalanságra utaló megfogalmazás a KB közleményéből: „...mindent, ami rajtunk múlik — elsősorban a terv előirányzatainak teljesítésével — meg kell tenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztói és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre.'* Ebből a tésze a szemléletmód javítását szorgalmazta: az 1983-as tervet kibúvók nélkül kel] végrehajtani, a beruházások megvalósulásáért a beruházó, a tervező, a kivitelező egyaránt legyen felelős. Ezt követően Havasi Ferenc (Komárom m. 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyomatékosan utalt ró: a tervező munkában építhettünk idei eredményeinkre: ebben az esztendőben is sikerült megvalósítani legfőbb gazdaság- politikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javítását, fizetőképességünk megőrzését, az életkörülmények és társadalmunk szociális vívmányainak védelmét^ A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nemegyszer drámai módon — kiéleződtek. A külső körülmények változásai még a legfejlettebb országokat is nagy próbatétel elé áflították. A nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országok gazdasági teljesítményei az utóbbi háromnégy évben alig nőttek, vagy stagnáltak. A legtöbb tőkés országban stagnált vagy csökkent a lakosság fogyasztása, veszélybe került több, korábban kiharcolt szociális vívmány. A számunkra nagy veszteséget okozó külső környezetváltozásra és kihívásra a magyar gazdaság adottságainak és fel- készültségének megfelelően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében különös gondot for------------------------------------------- * Fo dor István (Szabolcs-Szat- már m. 16. vk.), az IGV Vásá- rosnaményi Irógépgyárának központifűtés-szerelője megállapította, hogy az 1983. évi célkitűzések és a tervezett intézkedések reálisak, teljesíthetőek. dítottunk a kivitel fokozására. A legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is — voíumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. Az exportnövelés mellett széles körű tevékenység bontakozott ki az importgazdálkodás különböző területein is. Nyugodtan állíthatjuk —, mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy a magyar gazdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy a bennünket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesítmérvyeket felülmúlják. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a nehéz évek alatt valamennyi termelőágazat teljesítménye, teljesítőképessége növekedett. A nemzeti jövedelem termelése négy év alatt 4—5 százalékkal, az ipari és mezőgazdasági termékek termelése 5—7 százalékkal nőtt. Az életszínvonal és az élet- körülmények lényeges összetevője, hogy hazánkban változatlanul teljes a foglalkoztatottság. Meghirdetett társadalmi programjaink megvalósulóban vannak. Eredményeink elérését döntően olyan tényezők segítették eddig is, és reméljük, segítik a jövőben is, mint pártunk 26 éve folytatott politikája és ennek eredményeként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai stabilitásunkat partnereink nagyra értékelik, politikájuk alakításánál ellenfeleink is kénytelenek számításba venni. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, és ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, segítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ül neplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva, e helyről is üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet embereknek. Havasi Ferenc megállapította: nyugodtan állíthatjuk, ha a belpolitikai stabilitásunk őrzése és fejlesztése, a politikánk iránt kialakult belső és külső bizalom és megbecsülés, a Szovjetunióval, a KGST-be tömörült többi szocialista országgal való testvéri együttműködés, valamint a kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok ápolása a tőkés és fejlődő országokkal együtt lesz jelen a munkánkban, biztosak lehetünk, hogy megoldjuk feladatainkat. Az 1983. évi terv és költség- vetési javaslat az 1978 decemberében kialakított gazdaság- politikai irányvonalat követi és a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását szolgálja. A népgazdasági terv egyik legfőbb feladata és minden más cél elérhetőségére kiható pontja a tervezett külkereskedelmi előirányzatok megvalósítása. Az életszínvonal védelme továbbra is alapvető célunk és feladatunk, de ennek 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításának kényszerű előrehozásával összehangoltan tehetünk eleget. Az életszínvonal várható alakulásával kapcsolatban a közvéleményben egyaránt jelen van a bizakodás és az aggodalom. Még hamis híreket is hallani újabb nagy mértékű áremelésekről. Erről most sem mondhatunk mást, mint ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Havasi Ferenc részletesen szólt a bér- és jövedelemszabályozásról az áruellátásról, a lakossági vásárlóerő alakulásáról, gazdaságunk teherviselő képességéről, majd ezt mondotta: a dolgozó emberek számtalanszor adták tanújelét politikánk iránti elkötelezettséHavasi Ferenc, az MSZMP KB titkára szólal fel Havasi Ferenc felszólalása Nem könnyű, de jó úton megfogalmazásból egyszersmind az is kiolvasható, bármilyen keserves és népszerűtlen intézkedés is lenne, esetleg sor kerülhet rá. Ha a körülmények a vártnál még rosz- szabbul alakulnának, ha nem sikerül tovább javítanunk a hatékonyságot, előrelépnünk a társadalmi méretű takarékosságban. A feladatok pedig óriásiak. Fenn keli tartani az ország nemzetközi fizetőképességét — ez mindenek felett! —, és meg kell védeni az életszínvonalat. Mindennek kulcsa: az export- képesség javítása, amit Havasi Ferenc is aláhúzott, rámutatva: az utóbbi 30 évben soha nem vállalkoztunk akkora feladatra, mint 1983-ban. Mit szóltak a baranyai képviselők a jövő évi költségvetési javaslathoz? Az országgyűlésen ezúttal nem volt baranyai felszólaló. Vajon miért? A parlament folyosóján ezt a kérdést szegeztük Borsos Józsefnek, megyénk képviselőcsoportja vezetőjének. — Ami mondanivalónk volt, azt képviselőink elmondták az országgyűlést megelőző állandó bizottsági üléseken. Számtalan észrevételt és javaslatot tettünk. — Például? — Kifogásoltuk a 7000 forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíjjárulék felemelését, ami a fizikai dolgozókat, bányászainkat is érinti. Nehezebb lesz őket különmunkára, szabad szombatjuk feláldozására kérni, mert ha ezáltal több lesz a jövedelem, több lesz az elvonás is. Persze, megértjük, a kényszer és a korlátozás időszakát éljük, mint a jövő évi költségvetés is mutatja. Ez a társadalomra, a dolgozókra nagyobb megterhelést jelent, feszültségeket is okoz. Az állampolgárokat meg kell győznünk, ezeken a nehézségeken csak jobb munkával tudunk úrrá lenni. — A jövő esztendő mit ígér megyénknek? — Kevesebb lesz a fejlesztésekre fordítható pénz, elsősorban a városokban, hiszen a községekben már nem lehet elvenni abból a kevésből, ami van. Ezzel kapcsolatban véleményt kértünk Horváth Lajos megyei tanácselnökünktől, képviselőtől is. — Most nem azt kell nézni, mennyivel ad kevesebbet a költségvetés, hanem, hogy amink van, azzal jól sáfárkodjunk. A szociálpolitika kap most elsőbbséget, nagyon fontos, hogy a különböző területeken jelentkező szociálpolitikai törekvéseket egyeztessük, jól összehangoljuk. A jövő évi költségvetést jóváhagyó országgyűlés tegnap nem a siránkozások, hanem a cselekvés, a tennivalók számbavétele, az iránymutatás jegyében zajlott. Hadd zárjam soraimat az országgyűlési állandó bizottságok véleményét tolmácsoló Szurdi István szavaival: Nem könnyű, de jó úton haladunk feladataink megoldásában. Miklósvári Zoltán güknek, megértésüknek, fegyelmezettségüknek, és nagykorúságuknak. A párt Központi Bizottságának az effajta társadalmi megértés, amelyben a bizalom ismételt kifejezése is benne foglaltatik mindig és most is megsokszorozza kötelezettség- és felelősségtudatát. Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatokkal, és azok megoldásának mikéntjével. Az ország lakossága egyre jobban tudatában van szocialista értékeink- riak, becsüli és félti ezeket, ragaszkodik hozzájuk. Bizalommal tekint a párt és a kormány törekvéseire, amelyek vívmá- nyaiak megőrzésére és azok bővítésére irányulnak — mondotta végezetül Havasi Ferenc. Gulyásné Bohács Piroska (Bp., 11. vk.), a Budalakk Festék- és Műgyantagyár vegyész- technikusa a nagycsaládosoknak nyújtott sokoldalú támogatás és a születésszám csökkenésének ellentmondásait taglalta. Szólt az időskorúak gondjairól is, rámutatva a széleskörű társadalmi összefogás jelentőségére. Tollár József (Zala m. 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója hangsúlyozta: a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének javítására minden ágazatnak, ezenbelül elsősorban az iparnak az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie. Dajka Ferenc (Veszprém m. 6. vk.), a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek feladatairól szólva elmondta: továbbra .is nagy figyelmet fordítanak a szocialista munkaverseny eredményes szervezésére, a gazdaságpolitikai célok megvalósításának előmozdítására. Dr. Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola főigazgatója a felsőoktatás továbbfejlesztéséről folyó viták kapcsán kiemelte az értelmiség nevelésének jelentőségét. Fontos, hogy képzésük során megtanulják kellőképpen tisztelni, szeretni a fizikai munkát. Ez az irányításnak is fontos feltétele. Műszaki és agrárértelmiségünk nyelvtudása hiányos, s ez hovatovább gazdasági fejlődésünk gátjává válik. Dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke felszólalásában utalt arra, hogy január elsejétől új, a jövedelmezőséget figyelembe vevő bérszabályozást vezetnek be a vállalatoknál. Ez a módszer a jelenleginél következetesebb, torzításoktól mentesebb ösztönzést valósíthat meg. Az új szabályozástól azt várjuk, hogy kedvezzen a jól dolgozó kollektíváknak, ösztönözzön a gazdaságos exportra, s a termelésben részt vevők ennek megfelelően részesüljenek az anyagi juttatásokban. Dr. Láng Tibor (Bp., 50. vk.), a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat igazgatója megállapította: a gyógyszeripar meg tudja oldani saját erőből a legnehezebb gyógyszerkutatási, fejlesztési, beruházási és termelési feladatokat. A jövőben sem igényel semmilyen központi anyagi támogatást. Szalai Gyula (Fejér m. 1. vk.), a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője azt hangoztatta, hogy csak az elvégzett munkáért fizessenek, s legyen nagyobb becsülete a tisztességes teljesítményeknek. Ennek az elvnek nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkában, az alkotóirányító tevékenységben is érvényesülnie kell. A felszólalásokra dr. Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. A választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, majd az 1983. évi terv- és költségvetési javaslatot törvényerőre emelte. Ezután interpellációk következtek. Interpellációk Avar István (Budapest, 67. vk.), Kossuth-díjas színművész Budapest XXII. kerülete régi és új lakónegyedeinek megoldatlan telefonellátásáról tájékoztatta a közlekedés- és postaügyi minisztert. Pullai Árpád válaszában elmondta, hogy a panasz jogos, annak ellenére, hogy a távbeszélő-állomások számát az elmúlt időszakban jelentősen bővítették, éppen ezért a következő években beruházással Is elősegítik, hogy a kerület ellátatlan részei telefonhoz juthassanak. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.), Fejér megyei főügyész a közút és vasút kereszteződésének közlekedési biztonságára tervezett intézkedésekről kérdezte a minisztert. Putlai Árpád emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több mint egymilliárd forintot fordítottak a közlekedés biztonságának javítására. A biztosító berendezések a fejlesztések hatására műszaki színvonalukban nem maradnak el az európaitól. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — együttműködve más szervezetekkel — számos intézkedést dolgozott ki. Megjegyezte azonban, hogy a műszaki intézkedések mit sem érnek, ha nem javul az emberek közlekedési morálja. Pullai Árpád válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m. 10. vk.), a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke arról kérdezte a minisztert, milyen intézkedéseket terveznek a magyar külkereskedelem előtt álló külső akadályok csökkentésére, illetve milyenek arra a lehetőségek. Veress Péter külkereskedelmi miniszter válaszában ismertette: melyek azok a feltételek, illetve korlátok, amelyek a magyar exportáru piacra jutását befolyásolják. A magyar vállalatok az egyes országokban az ottani piac szabályainak, működési elveinek és gyakorlatánok megfelelően azzal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgy tetszik a versenyben. Gazdasági alapon mi mindenkor készen vagyunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek mindkét fél számára gazdaságilag előnyösebb pozíciókat kínálnak Készek vagyunk kezdeményező léoéseket tenni. Az akadályok csökkentése a tőkés piacokon elsősorban a partnereken múlik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát — egy tartózkodással — elfogadta. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. LAPZÁRTA Hazaérkezett a labdarúgóválogatott. Csütörtökön este Madrid és Zürich érintésével hazaérkezett Curacaoból a magyar labdarúgó-válogatott. A csapat egyhetes portya utón van isme; Budapesten, változott tehát az eredetileg kijelölt műsor, hiszen úgy volt, hogy csak később térnek haza. Ennek okáról Páncsics Miklós, az MLSZ főtitkára így tájékoztatta az MTI-t: — Azzal a szán. dókkal portyáztunk, hogy az ottani jó pályaviszonyokat kihasználva elősegítsük a formába hozást, illetve azt megalapozzuk. Bizonyára itthon is ismeretesek a suriname-i események, amelyek túránk idő előtti végét okozták.
