Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-16 / 345. szám

1982. december 16., csütörtök Dunántúli napló 5 • • Ünnepség a névadó emlékére Pécsett Kodály-dombor­Diákok, tanárok a Szovjetunióról Emlékiinnepség Szigetváron és Mohácson Az orosz nyelvet nagyobb óraszámban tanuló pécsi gim­nazisták, a Leöwey Klára Gim­názium tanulói, továbbá a Ja­nus Pannonius Egyetem Tanár­képző Karának orosz tanszéke tartott tegnap délután ünnepi megemlékezést a pécsi Nevelők Házában, a Szovjetunió meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmával. A leöweysták szov­jet költők verseiből szerkesztett műsorban tekintették át a hat évtizedet, orosz és magyar nyel­ven szólaltatva meg a verseket, dalokat. A továbbiakban a Tanárképző Kar orosz nyelvi lektora, Galina Vasziljevna Klemjonova tartott ünnepi meg­emlékezést a szovjetállam éle­tének hat évtizedéről, megem­lékezett az áldozatokról és az eredményekről. A megemléke­zés jó alkalmat teremtett arra is, hogy ez alkalomból a Neve­lők Háza összehívja az orosz nyelvet oktató pécsj pedagógu­sokat és diákjaikat. * Az MSZMP Szigetvár városi­járási Bizottsága, Szigetvár vá­ros Tanácsa és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság sziget­vári csoportjai emlékünnepsé­get rendeztek tegnap délután a Zrínyi filmszínházban a Szov­jetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Az ün­nepségen Petöh Sándor, a Szi­getvár városi-járási Pártbizott­ság titkára mondott ünnepi be­szédet. * A Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmából Mohácson tegnap délután ün­nepségeit rendeztek a dr. Ma­rek József Mezőgazdasági Szak- középiskola aulájában. Az évfordulóra emlékezve György Sándor, az MSZBT or­szágos elnökségének titkára mondott ünnepi beszédet, majd a Kisfaludy Károly Gimná­zium tanulóinak énekkara és irodalmi színpada adott műsort. Ezt követően György Sándor kiállítást nyitott meg a Szovjetunió életéről. művet avattak Kodály Zoltán emlékét kö­szöntő rendezvénysorozat szín­helye volt tegnap délután a ró. la elnevezett Dobó úti gimná­zium. Jóllehet az intézmény már szeptember óta viselheti a XX. századi magyar zeneművé­szet egyik legnagyobb alakjá­nak nevét, a hivatalos ünnep­séget most, a névadó születé­sének 100. évfordulója alkal­mából tartották meg. Az ün­nepség fénypontjaként az is­kola előcsarnokában leleplez­ték Kodály Zoltán portré-dom- borművét, Somogyi Árpád szobrászművész alkotását. Az iskola Bartók-kórusának előadásában a Hegyi éjsza­kák, majd Káldy János versé­nek elhangzása után a tanuló- ifjúság, a nevelőtestület és az egybegyuít vendégek előtt Antal György, a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatója mondott emlékbe­szédet, amiben a szónok a nép­zenét a klasszikus műzenében megörökítő alkotóművészről, a népzene és nyelvtudósról, a vi­lághírű zenepedagógusról szólt, emlékeztetve, hogy a Mester életében igen szigorú feltéte­lekhez kötötte, ha egy intéz­mény vagy kórus a nevét kí­vánta fölvenni. Bizakodását fe­jezte ki, hogy a gimnázium méltónak bizonyul névadója emlékére. A Kodály Zoltánról készült domborművet Csorba Tivadar, Pécs megyei város Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője leplezte le. Ezt követően a ta­nulóifjúság képviselői elhelyez­ték koszorújukat, majd a KISZ- szervezet és a tanulócsoportok képviselői vonultak a bronz dombormű elé az emlékezés virágaival, osztályonként egy- egy szál piros szegfűvel. Az ünnepség egy iskolai ki­dr. Tóth Károly szerkesztésében az iskola irodalmi színpada ad­ta elő. A rendezvénysorozat ke­retében a jövő év március 11- én a Liszt-teremben a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium kó­rusa és irodalmi színpada a kecskeméti Kodály Gimnázium leánykarának közreműködésé­vel ünnepi műsorral tiszteleg a névadó emléke előtt. állítás megnyitásával folytató­dott. A kiállítás egy része Ko­dály életét, munkásságát szem­léltető dokumentumok gyűjte­ménye. A többi az eddigi hét tanévből, a gimnázium életét az iskolai közművelődés ága­zatait, eredményeit szemlélteti. A továbbiakban a tanulóif­júság emlékműsorát A magya­rokhoz című Kodály-mű vezette be az iskola egyesített leány- karának előadásában. Kertész Attila vezénylésével. Az ünnep­lő közönséget s a jelenlevő véndégeket Veres lános, az is­kola igazgatója köszöntötte, majd Bernics Ferenc, a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztályvezetője ünnepélye­sen átadta a Kodály Zoltán Gimnázium elnevezést tanúsító oklevelet az intézmény igazga­tójának. Bernics Ferenc né­hány gondolattal méltatta Ko­dály Zoltánt, a magyar és az egyetemes kultúra óriását, aki­re most, születése 100. és ha­lála 15. évfordulója alkalmából emlékezünk. Az emlékműsort Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán felavatták a zeneszer­ző szobrát Budapesten, az I. kerületi Európa-ligetben, az Ostrom utca és a Bécsi kapu tér közötti parkban. A Kodály Emlékbizottság és a Fővárosi Tanács szervezte ünnepségen, budapestiek százainak, a zene­szerző családtagajinak, művé­szeti életünk számos vezető képviselője jelenlétében Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke mondott beszédet. A Magyar Kereskedelmi Kamara felajánlja szolgálatait Ablak Magyarországra Fokozni kell a külföldnek szóló áru- és országpropagandát Még mindig nagy a távol­ság a termelők és a külpiacok között, a termelőket nem elég­gé vonják be az üzletkötések­be. A külkereskedelmi vállalatok határainkon túl kevés propa­gandát fejtenek ki, névtelen az áru, a külföldi vevő gyakran nem tudja, melyik magyar vál­lalat termékét vásárolta meg. Fokozni kell külföldön a szín­vonalas, hatékony árupropa­gandát, egyszersmind Magyar- ország propagálását, hiszen a világpiacon a vevőt nem csak a termék paraméterei érdeklik, de messzemenően értékeli az ország hírnevét is, tegyük hoz­Az SZMBT Lvov területi küldöttsége Baranyában A Szovjet—Magyar Baráti Társaság Lvov területi küldött­ségét szerdán délelőtt a megyei pártbizottság • székházában fo­gadta Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. A küldöttség a dél­előtt hátralévő részét Pécs ne­vezetességeivel való ismerke­déssel töltötte, így többek kö­zött ellátogattak Lvov-Kertvá- rosba is. A Larisza Fjodorovna Bori- szenko, a Lvov területi Pártbi­zottság munkatársa által veze­tett delegáció számára délután a Dunántlúi Napló szerkesztő­ségében tartottak tájékoztatót a megyei sajtószervek vezetői, a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójával kapcsolatos baranyai eseményekről. A tájé­koztatón részt vett Biró Gyuia, a Magyar—Szovjet Barátj Tár­saság országos főtitkára, Raj­nai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Kiss György, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Tasnádi Péter, a KISZ megyei Bizottsá­gának titkára, és Halas Ilona, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságánk titkárhe­lyettese. A baranyai sajtó, rádió, televízió a Szovjet­unió megalakulásának 60. év­fordulójával kapcsolatos kö­zös akcióiról Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztő­je, Borsos József, a Magyar Rá­dió Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője és Békés Sándor, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője tájékoztat­ta a szovjet vendégeket, akik ezt követően ellátogattak a pécsi tv-stúdióba is. Az SZMBT Lvov területi kül­döttsége este részt vett a má- zaszászvári magyar—szovjet béke- és barátsági nagygyűlé­sen. MKBT elnökségi ülés Idei utolsó elnökségi ülé­sét tartotta tegnap a Bara­nya megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács elnöksége. A testület tagjait és az ülésen résztvevő Körösi György r. ve­zérőrnagyot, az OKBT alelnö­kit, nyugalmazott belügymi­niszter-helyettest Orbán Ist­ván vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke kö­szöntötte. Ezt követően az el­nökség megtárgyalta és jóvá. hagyta a közlekedésbiztonsá­gi tanács jövő évi munka- és költségvetési tervét, majd jó­váhagyólag tudomásul vette Kevesebb a közlekedési baleset Fokozottabb ellenőrzés a vasúti átjárókban azt az intézkedési tervet, mely a közút-vasút kereszteződései­ben előforduló közlekedési balesetek megelőzését, a ve­szélyhelyzetek megismerteté­sét, a vasúti átjárón való át­haladás szabályainak tudato­sítását tartalmazza. Elhang­zott. hogy a vasút-közút szint­beli kereszteződéseket a jö­vőben fokozottabb mértékben ellenőrzik az érdekeltek, s a szabályszegők ellen szigo­rúan fellepnek. Gyimesi János r. alezredes, a Baranya megyei Rendőr­főkapitányság osztályvezetője, az MKBT ügyvezető elnöke tájékoztatást adott a megyé­ben idén az első tizenegy hó­napban bekövetkezett közúti közlekedési balesetekről. A statisztika kedvező irányt mu. tat, hisz az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest jelentősen csökkent a bal­esetek száma. A tavalyi 779- cel szemben idén 718 baleset történt, az azonban figyel­met érdemel, hogy az ittas­ság változatlanul vezető he­lyen szerepel. A baleseti okok közül— a csökkenés ellenére — élen áll a sebesség nem ■megfelelő alkalmazása, amit az elsőbbségi jog elmulasz­tása, a gyalogosak hibája és a szabálytalan fordulás, ka­nyarodás követ. Az elnökség ezt követően saját kérésére felmentette el­nökségi tagsága alól Szili Jó­zsefet. az SZMT nyugdíjba vonult titkárát, s helyére Si­mon Józsefet, az SZMT titká­rát választotta be, majd Or­bán István vezérőrnagy jutal­makat adott azoknak, akik hosszú ideje segítik a közle­kedésbiztonsági tanácsok munkáját. zá jó hírnevét, ami elősegíthe­ti az eladást. Milyen lehetőségeink és esz. közeink .vannak a külföldnek szóló tájékoztatásban? Erről adott képet tegnap a pécsi Technika Házában a Magyar Kereskedelmi Kamara tájékoz­tatási főosztálya és dél-dunán­túli összekötő bizottsága. A négy dél-dunántúli megyéből étkezett kamarai tagvállalatok képviselői előtt Gulyás József, a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőr­ruházati Vállalat vezérigazgató­ja, az összekötő bizottság- el­nöke mondott megnyitót, beve­zetőnkben az ő fejtegetései­ből idéztünk. Ezt követően dr. Biró Gerd, a kamara főosztály- vezetője, Szatmári Ferenc fő­osztályvezető-helyettes és Pier­re Waline, a párizsi Magyar Műszaki Tájékoztatási Központ igazgatóhelyettese vázolta a külföldnek szóló tájékoztatás le­hetőségeit. A Magyar Kereskedelmi Ka­marának — ezt a helyszínen be is mutatták — számos, több nyelven megjelenő folyóirata és más kiadványa van, melyeket külföldre juttat. Ezekben képet adnak a magyar gazdaságról, bemutatják a vállalatokat és az üzleti lehetőségeket. Egyik ki­adványuk hat nyelven jelenik meg, jövőre pedig már hét nyel­ven, arabul is, sőt a későbbiek, ben kínaiul is, célba véve a magyar áruk potenciális vevőit. Minden évben eljuttatják kül­földre a külkereskedelmi jog­gal rendelkező haza] vállalatok címjegyzékét. Ezt most megtold, ják azzal, hogy kézikönyvet ál­lítanak össze a kamarai tag­vállalatokról, angol és német nyelven ismertetve tevékenysé­güket, termékeiket is. Ezen kívül a kamara évente 20—25 alka­lommal a maqvar gazdaságot bemutató mellékletet jelentet meg tekintélyés külföldi lapok­ban. vállalatainknak ez is sze­replési lehetőség. További szol­gáltatásként a kamara szakbi­zottságai közreműködnek emb­lémák, prospektusök, reklámfil­mek készítésében, oktatások meg szervezésében. A tegnapi előadásokat film­vetítés követte, így levetítették a kamara Ablak Magyarország­ra című, külföldnek szóló színes filmjét. Végezetül megtudtuk, a pécsi rendezvény újszerű kez­deményezés első állomása volt- amit további hasonló rendezvé­nyek követnek az ország többi nagyvárosaiban. M. Z. Pécsi utcák — híres emberek Eszperantó A pécsi eszperantisták ben­sőséges ünnepség keretében emlékeztek meg Zamenhof 123. születésnapjáról és eszperantó nyelvtana közzétételének 95. évfordulójáról. Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos már gimnáziumi ta­nulmányai során foglalkozott egy nemzetközi segédnyelv lé­tesítésének gondolatával. Meg­előzte azonban 1881-ben Schleyer Ágoston, aki sok évi munka eredményeként létrehoz­ta a volapük nyelvet (= világ­nyelv). Megalkotója egyesíteni akarta a beszélt nyelvek elő­nyeit saját elgondolásaival. Ezért elhagyta a szavak nemét, a határozott névelőket, és csak egyféle igeragozást állapított meg. Nyelvtana általában a német mintát követte. Hazánk fiai közül is többen kísérleteztek valamiféle világ­nyelv létesítésével. Réthy And­rás a görög nyelv professzora volt a győri akadémián, amikor 1821-ben Bécsben kinyomatta könyvét: Minden nemzetek kö­zös használatára szánt univer­zális nyelv. Műnyelvének alap­jául 3969 fógalommegjelölést alkotott, s ezekhez kellett a kü­lönböző módosító jegyeket hoz­záfűzni. Paics Mózes 1850 körül szin­tén új műnyelvvel akarta bol­dogítani a világot. Szerinte minden fogalomnak közmeg­egyezéssel valamiféle számot kell adni, s akkor a számokba foglalt fogalom alapján a kü­lönböző népek a maguk nyel­vén olvashatnák például az ember szót a 15-ös .számmal. Eszerint tehát minden nép nyelvében a 15-ös szám embert jelentene. A ragok, jelek és képzők is meghatározott szóm­mal lennének kapcsolhatók az alapszámhoz. E kísérletezések azonban nem váltak be, mert csak az igen művelt emberek sajátít­hatták volna el (azok meg úgy­is több nyelven beszélnek), a nyelvekben kevéssé járatosak viszont nem boldogulhattak volna velük. A felvilágosodás korában Descartes (1629-ben) már el-1 készítette egy mesterséges nyelv tervezetét. Később még hatan próbálkoztak, de a latin nyelv uralma miatt és részben, mert logikai alapokon nyugod­tak, kevés esélyük volt az álta­lános befogadásra. Napjainkig mintegy hétszáz nemzetközi nyelvnek a terveze­te született meg. Ezek némelyi­kében szellemesség, érdekes kombinációk adódtak, de a leg­többjüknek csak a neve maradt meg. Néhányat közlünk a hét- százból : bopal, spelin, dil, balta, veltparl, langue bleue, lati- nesce, novial, idő, interlingua, interglossa, ro, áruló, gloro, monling stb. Az előbb említett nyelvek kö­zül a „reménység" nyelvének, az eszperantónak zöld csillaga emelkedett a legmagasabbra. Amikor 1887-ben Zamenhof be­mutatta új nyelvtanát, talán maga sem sejtette, mily rövid idő alatt fog elterjedni az esz­perantó. Ma már mintegy 25 millió ember beszéli. Művelői vi'ágszerte országos és nemzet­köz; szakmai egyesületekbe tö­mörültek. Legfőbb szervük az 1908-ban Amszterdamban ala­pított Egyetemes Eszperantó Szövetség. Sokfelé hivatalos nyelvként is elismerték. A lati­non kívül eszperantóul is lehet táviratozni a világ bármely ré­szében. Több mint száz újság és képes folyóirat jelenik meg eszperantóul. Több rádióállo­másnak van eszperantó nyelvű sugárzása is. Bélyeggyűjtők, orvosok, pedagógusok, jogá­szok, tudósok, muzsikusok, ke­reskedelmi cégek, turistaszövet­ségek használják e nyelvet. Nálunk kiadták Az ember tragédiáját, a János vitézt (amelyet eszperantóból kínaira ültettek át), több régi és új író, költő művét. Egy pécsi szakor­vos e nyelv útján fordíttatta japánra bőrgyógyászati tanul­mányát. E nyelvre valóban ér­vényes Jespersen mondása: „Az a nyelv a legjobb, amely minden tekintetben a legköny- nyebb a lehető legtöbb ember számára." TÓTH ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents