Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-06 / 305. szám

A

Dunántúlt napló

1982. november 6., szombat

Rendelői ntezet a „Lánc utcában9*

Mindenekelőtt a helymeghatározást szeretném tisztázni. A Lánc utcában ugyanis semmiféle rendelőintézet nincs. Minthogy Pécsett évek óta Lánc utca sincs. A Budai városrész rekonstrukciós programjának a jegyében tűnt el az egész utca. A hajdanvolt utcának ma már a nyomát sem látni, csupán a tegnap felavatott rendelőintézet közhasznú nevében fogja még nagyon sokáig élni a maga utóéletét. Mivelhogy az építés időszakában és most már a működésében is csak így titulálják: Lánc utcai rendelőintézet.

*

1983. november 1-én, hétfőn reggel 7 órakor nyitotta meg kapuit a betegek előtt a rendelőintézet, miután „a Fekete Gyémánt tériek" az utóbbi napokban fáradhatatlanok voltak a berendezkedésben. Délelőtt, amikor ott jártam, az volt a benyomásom, mintha már hónapok óta folyna az intézetben a gyógyítás, olyan otthonosan, magától értetődő természetességgel jöttek-mentek a betegek, gyülekeztek-várakoztak a rendelők előtt. Egyik-másik helyen - pl. a sebészetnél, nőgyógyászatnál - pedig kifejezetten zsúfoltság volt. Főleg az előbbit illetően kalauzom, dr. Kér- ehy Mária, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatófőorvosa ,,megnyugtatott": szokásos hétfő délelőtti á kép, ilyenkor jönnek gyógykezeltetni a hétvégi bajokat. Lent a kar- tonozóban csak egy ablak volt nyitva, az érkező betegek ott kapták a sztereotip eligazítást: még a kartonok feldolgozása folyik, betegirányítás egyelőre még nincs. Hiába, egyszerre nem megy minden.

*

Az épületet bejárva, a rendelőkbe benyitva, az orvosokkal beszélgetve mozaikszerűen áll össze a kép a régiről. Egy jó szó nem hangzik el róla, annál többet dicsérik az újat. Dr. Lénárt Gergely laborvezető belgyógyász-főorvos: „Egy négyszer hatméteres valamiben dolgoztunk odaát. Itt meg? ... Még gázunk is lesz!. .Bizony, az ottani palackgázhoz itt nagy vívmány a vezetékes gáz! és büszkén mutatja azt a sok műszert, amely most körülveszi a labor dolgozóit. Dr. Rávnai Márta szemész-főorvos: „Nagyszerű, új műszereink vannak, kitűnő az elhelyezésünk, csak be kell még laknunk, hogy minden ott legyen, ahol a legjobban kézre áll." Dr. Kött Béla ideggyógyász-főorvos: „Végre, hogy 20 év után ezt is megérhettem, egy ilyen rendelőt!.. ." És hasonló, elragadtatott szavak dicsérik az új intézményt valamennyi rendelőben.

*

Az Általános Épülettervező Vállalatnál Tóth Judit építész tervezte a rendelőintézetet, a kivitelező a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítési Vállalata volt. 1979 májusában vette át a munkaterületet, az épület többszöri határidő-módosítás után — mindjárt az elején szerkezeti elemek késedelmes szállítása okozott gondot, ami mindvégig éreztette a hatását - mostanra készült el. 66,7 millió forintba került, ehhez járul az a 20 millió, amiből az elmúlt két évben folyamatosan szerezték be a legkorszerűbb műszereket, berendezéseket, többek között a röntgen automata filmelőhívóját. Általa 4 percre rövidült a régebbi félórás filmhívás; könnyen megérthető, mit jelent ez a betegellátásban. A térséget jelenleg uraló épületegyüttes - egy egy- és egy kétemeletes épületről van szó, amelyeket két hídszerű folyosó köt össze, s így egységes egészként hat belülről az egész. Legim- ponálóbb a szép előcsarnok: tágas, ízléses berendezésű, sok szép virággal ékes és ami fő, sokkal inkább egy elegáns szálló előcsarnokára emlékeztet, mintsem egy egészségügyi intézményére. Ez pedig alapjában feloldja az emberben óhatatlanul meglévő szorongást.

Szimpatikus megoldás, hogy az előcsarnok „mélyvizéből" (a terepadottság miatt az előcsarnoknak a főbejárathoz kapcsolódó része mélyebben van, mint a hátsó bejárathoz és a liftekhez vezető részek) nem lépcsőn, hanem enyhe emelkedésű lejtőn lehet felmenni, így a tolókocsik is könnyen mozgathatók. Sok erénye van még az új intézménynek, apróbb hibákra azonban itt is, ott is felhívták a figyelmet. Pl. a röntgenben arra, hogy a szellőzőberendezés (a munka zárt és elsötétített ablakok mögött folyik reggel 7-től este 7-ig) hideg levegőt ad be, holott itt - ugyebár — a páciensnek többé-kevésbé le kell vetkőznie, ezért csak az elszívást működtetik. Ami viszont nehéz helyzetbe hozna orvost, asszisztenst, beteget — ha tökéletesen zárnának az ajtók, ablakok. Büszkén mutatták a rendelőkhöz tartozó orvosszobákat és a fürdőszobákat. Mennyezetig csem- pézettek ezek is, mint minden helyiség a két épületben, csak egy függöny hiányzik a zuhany körül, ami megóvná a helyiséget attól, hogy mind a vízben ússzon. Majd utólag .. . Aztán, hogy az első rendelési napon végig dideregtek (előtte a költözés, berendezkedés napjaiban kiváló volt a hőmérséklet), nem is mondom, hiszen csakis átmeneti hibáról lehetett szó.

*

A Lánc utcai - dr. Kérchy Mária jobban szereti, ha így mondják: egyes számú (a régi kerületekre utalva az Egyesített Egészségügyi Intézmények hivatalosan a Munkácsy Mihály utcait kettesnek, az újme- csekaljait hármasnak titulálja) rendelőintézet belépése által a három most már egységet képez Pécs járóbeteg-ellátásában. A több éves szervező- munka ebbe az irányba hatott, s most, 1982 novemberének az első hetében meg is valósult. Mindháromban vannak olyan szakrendelések, amelyek a város egészét látják el. Itt pl. az ortopédia, a Munkácsyban a fül-orr-gége, a Veress Endre útiban az urológia a városi szintű. Igen szoros a betegellátási kapcsolat az egyes és a kettes számú rendelőintézet között. Itt is, ott is van olyan, ami speciálisan a két intézet ellátási területét szolgálja ki. Ezért nem találni pl. fizikoterápiát, kardiológiát a „Lánc utcában", sebészetet, nőgyászatot, szemészetet pedig a Munkácsyban. Viszont, aki az egyikbe, vagy a másikba megy, minden kiegészítő vizsgálatot megkap. És itt van a teljes — városi szintű — ügyeleti ellátás is, az éjszakai és a hétvégi egyaránt, amit mindjárt az első működési nap éjszakáján át is vettek a Munkácsy utcai rendelőtől.

Hársfai István

Rétegfelvételi szerkezet a röntgen szakrendelőben

Otthonteremtők

faluja

Egybeépülhetne Nagykozár Péccsel? Az emberek szeretnek Idejönni Kétszáz új ház tíz év alatt

Megfordult egy folyamat: a városból újabban a falu felé ármalik a lakosság. Érthető, hiszen a városban lakáshoz jutni, vagy akár ott építkezni, jóval nehezebb, mint vidéken.

*

A nagykozári újtelep egyik tetőtér-beépítéses háza kívülről teljesen kész, de még lakatlan. Mögötte az udvarban egy hosz- szúkás, másfél szobát magában foglaló épület - ez. most az ideiglenes otthona Katreiner Józsefnek és családjának. A 29 éves férfi árukiadó a sörgyárban, felesége a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnál eladó.

Az udver végében ólak. Jelenleg 48 disznót tartanak.

— Megéri?

— Enélkül talán sohasem lett volna saját házunk, még mindig Pécsett laknánk feleségem szüleinél egy másfélszer- másfeles szobában, két gyerekkel - válaszolja Katreiner József.

— Hogyan kezdték?

— Kaptam a sörgyártól bontott anyagot, volt egy kis spórolt pénzünk, abból építettük azt a házat, amelyben most lakunk. Volt egy góbénk, az le- malacozott, aztán kötöttünk hiz- lalási szerződést a bogádi termelőszövetkezettel. Ennek most négy éve, azóta évenként átlagosan negyven hízót adunk le.

Felesége veszi át a szót, akitől megtudom, hogy három éve kezdték az építkezést, azóta annyi pihenésük volt, hogy egy alkalommal Harkányban töltöttek két napot.

— Reggel fél négykor kelünk, megetetjük az állatokat, ellátjuk a gyerekeket, azután irány a munkahely, Délután ismét etetés, almozás, és munka az épülő házon.

*

Lendvai József éppen betonozza új háza körül a járdát, egy kis beszélgetés erejéig azonban szívesen pihen egyet.

— Nagykozáriak?

— Most már igen. Korábban Pécsett laktunk úgy, hogy három család egy lakásban. A jelenlegi szomszédunkkal együtt dolgoztam akkor a BÉV-nél. Elhatároztuk, hogy a magunk erejéből építünk házat.

— Milyen indulótőkéjük volt?

— Két ifjúsági takarékbetét, a legénykoromban összespórolt pénz, OTP-hitel. És az anyósomtól is kaptunk nyolcvanezer forintot. Ez persze még mindig

kevés, de közben a Vasas Ipari Szövetkezetnél helyezkedtem el. Ott kaptam kedvezményesen bontott anyagot, s az ifjúsági brigád rengeteget segített az építkezésnél.

— Ez még mindig nem elég.

— Géplakatos a szakmám, de megtanultam habarcsot keverni, falazni, az épületgépészeti munkákat magam készítettem, a villamos szerelésnél egy villanyszerelő barátom segített, a feleségem volt a segédmunkás.

A telek kétszáz négyszögöl. Az udvaron konyhakert, oldalt sorban frissen ültetett gyümölcsfák. Leghátul nagy halom tégla.

— Ott egy baromfiólat építek, az alapokat mór kis is ástam - mondta Lendvai József.

*

Pécstől 15 kilométer Nagykozár, de a község határától Újhegyig van egy döngölt salakos út. Lemértem, pontosan két kilométerre van a helységnévtáblától a 17-es autóbusz végállomása. Ha ott kiépített út lenne, a városi járattal közlekedhetnének a bejárók, ingázók. Márpedig a nagykozáriak zöme Pécsett dolgozik.

Bakonyi János tanácselnök elmondta, eddig soha nem tapasztalt ütemben fejlődik a község. Az újtelepen 1972-ben létesítettek házhelyeket, azóta 40 épület áll ott. Jelenleg 150 családi házas telket parcelláznak, a jövő évtől már beépíthető lesz.

— Kissé nagynak tűnő számok ezek...

— Olyan nagy az érdeklődés, hogy már listát kell vezetni, hogy a jelentkezési sorrendet ismerjük. Sokan százötvenezer forintért veszik meg a harmincezres becsértékű, régi parasztházakat és felújítják.

— Mi vonzza ide a városiakat?

— A lakásépítés viszonylagos egyszerűsége, Pécs közelsége és a megfelelőnek mondható kommunális ellátás. Nagykozárt már rákötötték a hirdi gerincvezetékre. Jól ellátott az ABC- üzlet, de már tárgyalunk az áfésszel egy újabbnak a létesítéséről. A DÉDASZ még az idén félmillió forintért bővíti, felújítja a hálózatot És az sem utolsó szempont, hogy kettő-j illetve háromszáz négyszögöles telkeken kisállatokat, sertést tarthatnak. Sokan foglalkoznak disznóhizlalással, nyúl-, nutria-, kacsatartással.

— Milyennek látja Nagykozár jövőjét?

— Izgalmas gondolat a gáz bevezetése, hiszen a fővezeték itt megy el a falu alatt. Talán nem álom, hogy megépül a közelítő út, s eljön idáig a városi buszjárat. Akkor pedig Nagykozár szinte egybeépülne Pécs- csel, hiszen az elkövetkező tíz évben kétszáz új ház lesz itt. Az emberek szeretnek idejönni.

Kurucz Gyula

A saját erőnkből