Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-19 / 318. szám

1982. november 19., péntek Dunántúlt napló 5 Beszámoló párttaggyűlés á MÁV-nál Becsülettel a tőlünk telhetőt! 25 éves a MÍV iizemegészségiigyi szolgálata Csökkent az önköltség, az energia- és anyagfelhasználás A héten megkezdődtek a be­számoló párttaggyűlések: me­gyénk kommunistái értékelték oz 1982-es évet. Tegnap délután a MÁV pé­csi körzeti üzemfőnöksége kommunistáinak nyílt légkörű küldöttgyűlésén közel 100 kül­dött képviselte a terület párt­tagjait. Remeczki Mihály• a pártvezetőség titkára bevezető­jében hangsúlyozta, fő céljuk az idén a munka színvonalának emelése, a gazdaságszervező tevékenység javítása volt: se­gíteni a népgazdasági felada­tok megvalósítását, a vasútra háruló nagyobb személy- és áruszállítási feladatok teljesíté­sét. Jó volt hallani a pártvezető­ség beszámolójából, hogy a visszafogottabb anyagi-beru­házási lehetőségek nem tétlen­séget és várakozást szültek. Fegyelmezettebb munkával, a belső tartalékok jobb kiakná­zására törekedve sikerült az önköltséget, az energia- és anyagfelhasználást csökkente­ni, a munkaszervezés javításá­val pedig az eredményeket nö­velni. A vezetőség figyelemmel kí­sérte a dolgozók életkörülmé­nyeinek. munkakörülményei­nek javítását is. A munka egyé­ni elbírálása mellett széles kör­ben javasolták a csoportos pré­mium és jutaliom biztosítását. A pártvezetőség jól irányította az alapszervezetek munkáját. A beszámolót követő vitá­ban Boda Miklós mozdonyve­zető a téli felkészülés néhány gondját említette és sürgette a cs. m-rendszer — csak moz­donyvezető ül a gépen — be­vezetését. (Mint az később, a válaszok során kiderült, erre rövidesen sor kerülhet, hiszen elkészült az integra—domino^ rendszer Mecsekalja-Cserkúton is.) Hornyok István hangsú­lyozta, hogy a pártvezetőség támaszkodik a dolgozók véle­ményére, s felelős viták nyo­mán hozza meg határozatait. Javasolta: ki kéne építeni a pártkapcsolatokat a nagyobb fuvaroztató vállalatok-cégek pártszervezeteivel. Döme János, pécsi állomásfőnök a gazda­sági gondok mellett bizonyos frekventált munkakörökben je­lentkező létszámhiányról szólt, mondván: az állandó üzemű vasút nehezen tud versenyezni az 5 napos munkahetet bizto­sítani tudó vállalatokkal. Ja­vasolta: a béreket oda ára­moltassák. ahol erre nagyobb szükség van. i Paku Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára az üzemfő­nökség területén dolgozó mint­egy 100 szocialista brigád fe­gyelmezett munkáját köszönte meg. A szakszervezethez be­folyt összegből, mely az öre­gek éve akció nyomán gyűlt össze, azokat a Jcis nyugdíjé vasutas szaktcrsaikat fogják majd támogatni, akik a leg­jobban rászorulnak. Berták Jó­zsef mozdonyvezető kérte a gazdasági vezetést a bértáb­lázat figyelemmel kísérésére. Azt ■ mondta: az alsó szintet mindig elérjük, a felsőt sose. Nem ártana az idősebb, nyug­díjhoz közelálló és jól dolgozó munkások esetében kivételt tenni. Kőszegi László, a vas­utas pártbizottság részéről ér­tékelte a pártszervezet munká­ját. Felhívta a figyelmet az anyagtakarékosság egyik for­májára: a javítható alkatrész — mondotta — javíttassák meg. s a szerelő ne a köny- nyebb megoldást, újjal való cseréjét válassza. A vitában felszólalt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára. Azt mondotta: sok ha­sonló hangulatú, megoldást kereső, töprengő, bizakodó hangulatú taggyűlésen szeret­ne részt venni még az év hát­ralévő részében. Hiszen hellyel- közzel a XII. kongresszus ha­tározatainak megvalósításá­ban félidőhöz érkeztünk, s pár­tunk 1983 tavaszán felelősen vonja majd meg a mérleget: mit tettünk, mik a további teendőink? A vasutas dolgozók munkája jól ismert a megyei pártbizottság előtt — mondotta Lukács János —• s ha itt jól. ménnek a dolgok, az egyben igen fontos, közhangulatot is befolyásoló tényező, hiszen a szolgáltatás egyik sajátos ágazatáról van szó. A jövőt illetően a lehetősé­geink kiaknázásában kell előbbre lépnünk. Nem sirán­kozni kell a dolgokon, hanem azt nézni, hogy a tőlünk telhe­tőt vajon becsülettel tettük-e. A pártmunkás feladata azon­ban nemcsak a tisztességes munka, hanem a tisztességes munkára való mozgósítás is, a környezet, a partonkívüliek megnyerése, szövetségessé té­tele. K. F. Országos banyaorvosi kollokvium Pécsett Tóka Jenő, a MÉV vezérigazgatója köszönti a jubileumi rendez­vény résztvevőit Ornódi László felvétele Csehszlovák és NDK-beli vendégek az Ifjúsági Házban Energiatakarékos kompresszorok Az Egri Finomszerelvénygyór- ban továbbfejlesztették a kompresszorgyártást: a most elkészült új szerkezetek háztar­tási hűtőszekrénybe beépítve mintegy húsz százalékkal keve­sebb energiát fogyasztanak, mint a korábbi gyártmányok. Ezeket az energiatakarékos kompresszorokat már a jövő év elejétől sorozatban gyártják és folyamatosan küldik a hazai és a külföldi piacra. Ez a korszerűsítés — a bel­földi kereskedelem egész évi igényeit figyelembe véve — mintegy 14 millió forint meg­takarítást hozhat a lakosságnak és ezzel együtt a népgazdaság­nak. Az új egri kompresszorok előnye még, hogy kevésbé za­josak, mint a régebbiek. Napelemes vilianypászlor, angol nyírógép A magyarszéki termelőszövetkezet szép birkanyája Johtenyésztési tanácskozás Magyarszéken Sikerrel mutatkozott be a BOSCOOP-rendszer Ismét megindult a bárányexport Magyarszék határában, Ki- rálykúton, az Egyetértés Tsz ju­hászati üzemében bemutatót rendezett tegnap három me­gye szakemberei részére a BOSCOOP ASZKV állattenyész­tési rendszer. Működés közben mutatták be újdonságukat, a napenergiával működő, 8000 volt feszültségű, pár milliamperes áramerőssé­gű, villanypásztort, amelyet két típusban forgalmaznak, a ki­sebbet háztáji gazdaságokba ajánlják. Újdonságnak számított az ausztrál, illetve új-iélandi min­tám kifeilesztett anaol ..Gister” juhnyírógép is, amelynek kooperációs gyártását most kezdik meg hazánkban. Ára kb. 30 000 forint lesz. Óránként kétszer annyi juhot lehet vele megnyírni, mint az ismert hazai típusokkal. Bemutatták a „gyorsfürösz- tés” módszerét is, amivel a ko­rábbi öt perc helyett másfél­percenként, szinte áthajtva, fürdetik meg nyírás után a ju­hokat, ami az esetleges rühö- södés ellen ad az állatoknak védelmet. Több új külföldi angol, né­met, francia juhfajtát is bemu­tattak, azokat a fajtákat, ame­lyek a magyar fésűs-merinó fel­javítására hivatottak a hazai gyapjúipar igényének megfele­lően. A több tízmilliós rekonstruk­cióval modernizált hazai gyap­júfeldolgozó ipar ma a hosszú szálú, fésűs gyapjút keresi, mi­vel ez keverhető jól a műszá­lakkal. A gyapjú ára is emelke­dik a világpiacon, a BOSCOOP ezért a meglévő merinói kor­szerűsítésére buzdítja partne­reit. A budaörsi központtal mű­ködő termelési rendszer mind­össze másfél éve foglalkozik ju- hászattal. Tavaly hozták létre dél-dunántúli kirendeltségüket Dombóváron. Baranyában csak a szarvasmarha-tenyésztő tsz- ekkel van kapcsolatuk, a nagy­üzemi juhászotok közül egyedül a magyarszéki tsz tagja a rend­szernek 3700 anyajuhhal. Több mint két évtizede an­nak, hogy bányászaink érde­kében bányaegészségügyi szak­mai találkozókon, a bányavál­lalatoknál dolgozó orvosok kölcsönösen kicserélik tapasz­talataikat. E szakmai találko­zók azóta tradícióvá váltak. Különös hangsúlyt kapott a tegnap délelőtt Pécsett, az If­júsági Házban kezdődött má­sodik Országos Bányaorvosi Kollokvium már csak azért is, mert a mecseki szénmedence, a mecseki uránbányászat je­lentős szereppel bír hazánk energiaellátásában. A háromnapos ülésszakot Tóka Jenő, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat vezérigazga­tója. az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja nyitotta meg. Az elnökségben többek kö­zött helyet foglalt dr. Pintér József, az Ipari Minisztérium osztályvezetője, dr. Girinyi Mar­git, az Egészségügyi Miniszté­rium osztályvezető főorvosa. Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köz­társaságból érkezett uránipari egészségügyi szervek vezető főorvosai, dr. Zsögön Éva, az Országos Munka- és üzem­egészségügyi Intézet főigazga­tója. több országos egészség- ügyi szerv vezetője, valamint a Baranya megyei Tanács egész­ségügyi osztálya részéről dr. Reményi Jenő megbízott főor­vos. Tóka Jenő megnyitóját kö­vetően dr. Bank József, a MÉV üzemi főorvosa tartott előadást a vállalat üzemegészségügyi szolgálatának negyedszáza­dos történetéről. A továbbiak­ban a MÉV egészségügyi szol­gálatánál dolgozók által ké­szített pályamunkákat, a szak­mai vetélkedő eredményét ér­tékelték, majd a délutáni órák­ban, a Dorogi Szénbányák ál­tal alapított ..üzemeqészségügy a bányászokért” emlékplakette­ket nyújtották át. Új onhonban a Pécsi Nyári Színház Igazgatósága Padlásszínház, tájelőadások, színházi dokumentációs központ ősz elején új helyére, az An­na utca 17. számú emeletes házába költözött a Pécsi Nyári Színház Igazgatósága a városi tanács épület Perczel utcai földszintjéről. Miért volt szüksé­ges ez, bővült-e feladatköre, s egyáltalán mit csinál egy nyári színház — amiklor nincs nyári színház? . .. Érdeklődésünkre Bagossy László, a Pécsi Nyári Szíház igazgatója elmondta: a korábbi két, viszonylag kis he­lyiséget kinőtték. Adódott ez az Anna utcai lehetőség, ahol önálló épületben az intézmény több más feladatköre is meg­valósulhat. Ugyanis kezdetben volt (1974-től) a városi tanács kul­turális rendezvényeinek irodája. Ez intézte, szervezte a politikai ünnepségek programjait, a tettyei estéket, zenélő udvaro­kat, Csontváry-matinékat stb. Később a városi- művelődési központ rendezvénycsoportja­ként működött: 1981 februártól pedig az önálló PécsT Nyári Színház igazgatóságaként dol­gozik 11 állandó, s idényektől függően szárrtos külső munka­társsal. Természetesen nemcsak nyáron. Változatlanul ők szervezik a politikai ünnepségek kulturális programjait, s a jelentősebb városi rendezvényeket. A nyári színházi program végeztével en­nek az intézménynek a felada­ta az arra alkalmas produkció­kat „behozni", s előadni meg­felelő színháztermekben, illetve tájolni ezekkel a produkciókkal. A napokban a két éve bemuta­tott Antigoné c. táncjátékot újí­tották fel több előadásban a József Attila Művelődési, Ház­ban. A téli Időszakban két újabb kamarabalettet fognak játszani: a Lót lányiat és az Énekek énekét Mindhárom da­rabbal az ország több városá­ban tartanak tájelőadósokat. Új, önálló épületük, négyszin­tes. Belső térkiképzésükre, s az új feladatkörökhöz elkészültek a tervek. Ha a belsőépítészeti munkálatok befejeződnek, az alagsori helyiségekben alakít­ják kj a raktárakat és műhe­lyeket. Itt lesz a közönségszer­vezés, valamint a Pécsi Műsor szerkesztősége. A földszinten kap helyet az igazgatóság, a művészeti titkárság. Az első emeleten alakítják ki a Pé­csi Nemzeti Színház és a nyári színház közös színházi doku­mentációs gyűjteményét egy ol­vasóteremmel, amely kézikönyv­tári anyaggal, mikrofilmolvasó­val, s egyéb audio-vizuális esz­közökkel, valamint Pécs-Bara­nya színjátszásának történeté­re vonatkozó minden föllelhető dokumentummal áll majd a szakemberek és az érdeklődők rendelkezésére. Az olvasóte­rem, illetve a színházi gyűjte­mény szolgáltatásait a jövő év­ben szeretnék megkezdeni. Az épület legfelső szintjét, volta­képp a padlásterét — egy ké­sőbb megvalósuló terv alapján — stúdiószínházi helyiséggé formálják. A padlásszínházban rendszeresen stúdióelőadásokat tartanak. Az épület teraszos udvarát később a nyári színház Csont- váry-udvarbeli bábelőadásai­nak végleges színhelyévé ala­kítják ki. Ábel János tsz-elnök elmon­dotta, hogy a BOSCOOP első­sorban a tenyésztői munkában nyújt segítséget a szövetkezet­nek. Állományuk minősége az utóbbi időben olyan mértékben feljavult, hogy az OTÁF ez év augusztusában törzstenyészetté nyilvánította juhászatukat. Szó­lott gondjaikról is. Az idén 130 tonna bárányhúst termeltek. A rapszodikus piaci helyzet, a gyakori áringadozás és az át­vétel akadozása miatt azonban 1300 bárányt nem tudtak érté­kesíteni az előírt súlyban. Ezek már túlsúlyosak. A problémára a Gyapjúipar és a Húsipari Tröszt képviselői válaszoltak. A juhexport elaka­dása csak átmeneti jelenség — Ausztrália takarmányhiány miatt 24 millió olcsó juhot do­bott a piacra. Az ez évre ter­vezett 1 450 000 exportbárány­ból 1,1 millió már el van adva, s az év végéig a többire is megvan a piac. A legnagyobb vevő Szíria, 95 000 bárányt vá­sárol a következő hetekben, hónapokban. Algériába is meg­indult az export. Hosszú távon a bárány- és juhexportunk ki­látásai kedvezőbbek, mint egy sor más állatfajé. —Rné— A II. Országos Bányaorvosi Kollokvium ma folytatja mun­káját .. . S. Gy. Képző­művészeti szabad iskola A Képző- és Iparművészek Szövet­sége Területi Szervezete a pécsi Ifjú­sági Házzal közösen „Képzőművé- szeti szabadiskolá’M indít. A szabad­iskola heti 4 alkalommal nyújt lehe­tőséget a képzőművészeti ismeretek elsajátítására, a folyamatos gyakor­lásra az alapoktól a bonyolultabb technikáig. A négy csoportot képző­művész tanárok vezetik: Erdős János festőművész, Horváth Dénes grafikus- művész, Bencsik István szobrászmű­vész, Kelle Sándor festőművész, Bér­ezés Gábor grafikusművész, Fürtös György keramikusművész. A szabadiskolába 13 éves kortól várják az érdeklődők jelentkezését. A felvételre jelentkezők fogadása, beosztása a különböző csoportokba hétfő-pénteki napokon 17—19 óráig történik. Jelentkezés: Pécs, Ifjúsági Ház, Szalai A. u. 13. Tel.: 11-511.

Next

/
Thumbnails
Contents