Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-19 / 318. szám
© Dunántúlt napló 1982. november 19., péntek Négyszázkilencven tojójércét tartanak háztájiban Újpetrén Pfeilék Mini tojásgyár Újpetrén 135000 tojás egy udvarból IWig sosem imlt ennyi K»iio«t mmriGm Árualap-bővítési felár Az Állatforgalmi nem nézi, hol állíttatja elő a tsz a sertést 1,50-nel nő az alapár Erőteljes szakosodás Tizenegy kocát tart öcsárdon Kiss Lajos- Először is nem kaptam kőművest - mondja Újpetrén Pfeil József, amikor udvarán az új, kétszintes baromfiépületet megnéztem. — Elmentem Siklósra, vettem egy vízmértéket, kőműveskanalat. kalapácsot, fandlit és nekiláttam az építésnek. Kékre-zöldre kalapáltam a téglákat, de azután belejöttem. Tető alatt a baromfiistállóm ! Sőt, a felső szinten már 490 tyúkom elkezdett tojni is. Az anyag 150 000 forintba került, a munkát Pfeil József maga végezte el. A bábolnai Tetra SL-t állította be.- Nem a legtöbb tojást adja, de a legjobbat: barna, erőshéjú tojásai vannak ennek a fajtának. 12 hónap alatt átlagosan 270 darabot várok tőlük.- Miért a tojástermelés mellett elöntött? Annyi más lehetősége lett volna — pl. bikahizlalás, sertés, nyúl, galamb ...- Nagyon szegény család volt a mienk, kicsi udvarunk van. Hét évig foglalkoztam marhával, de nem volt helye a takarmánynak, trágyának, szalmának, szárnak. És még valami: amíg egy bikából pénzt látok, 2 év is elmúlik. A baromfi gyorsabban forgatja a pénzt, már néhány hét, vagy hónap múlva fizet. Ha pedig nem éri meg, akkor eladom a tojóállományt annyiért, amennyiért vettem.- De miért tojás, s nem broiler?- Újságolvasó ember vagyok. Ma egyértelműen jobb üzlet a tojás a broilernél. Lehet ugyan, hogy néhány hónap múlva másként lesz. Akkor átallok! Pfeil József a berendezések nagy részét is maga készítette. Eredeti ötlet: egy autóhűtő segítségével fogja a helyiségeket — fűteni!- Vettem egy használt központi kazánt. A benne felmelegített vizet átvezetem a tetejére szerelt, kiszuperált teherautó hűtőn, és egy ventillátor segítségével a hűtő rácsain keresztül levegőt, már meleg levegőt nyomatok a helyiségbe. Ennek a levegője melegen tartja majd a felső szint padlóját és így ott mór nem kell fűtenem. A tyúkok egy 70 centiméter magas, rácsos padlón pihennek, rajta helyezte el az itató- kat is. És ott, ahol a tyúk alszik és iszik, ott potyogtatja el a legtöbb ürüléket. A 12 hónapos ciklus után a trágya magassága 50-60 cm. Akkor egyszerre hordja ki. Közben azonban havonként mészporral szórja be a trágyát. Az ivóvizet egy 80 literes tartály adagolja. Naponként egyszer tölti fel. így a víz az istálló hőmérsékletét veszi fel és nem lesz túl hideg. A vízbe keveri a szükséges gyógyszereket, vitaminokat.- Biztosan végzett már számításokat, mennyit hoznak a tojások, ha minden sikerül?- Egy év alatt 65—70 ezret tisztán, 500 tojóval számolva.- Mennyi a munkája?- Este etetek, föltöltöm a' tartályt. Reggel csak ellenőrzőm az állományt. A legtöbb munkát a tojások összeszedése jelenti majd. De szeretném úgy intézni, hogy a munkám mellett — sofőr vagyok — ezt az ötszázas állományt egyedül ellássam. Reil József Még soha ennyi hízott sertést nem vásároltak fel a háztájiból Baranyában, mint az idén! 150 000 lesz év végére. Pontosan kétszerannyi, mint tíz évvel ezelőtt 1973-ban. A nagy felfutás 1978-ban kezdődött: 109—120—130 ezer. S tavaly 138 000! Tizenkét év óta nem volt any- nyi koca a kistermelőknél, mint most: 23 000. Háromezerrel több, mint tavaly. A sertéstenyésztés dinamikus növekedése tehát jövőre is folytatódik. Kit illet? Ezt szolgálta az árualapbővítési felár is. Mivel félreértések vannak körülötte, érdemes alaposabban körbejárni. A rendelkezés úgy szól- hogy felár illeti meg azt a nagyüzemet, amely 1983. január 1. és április 30. között több sertést értékesít, mint 1982 azonos időszakában. Mégpedig ha 10 —20 százalékkal többet, akkor 1,50, ha 20 százaléknál többet, akkor három forinttal fizetnek többet a többletsúly kilójáért. Ha tehát egy termelőszövetkezet az idén 1000 sertést szállított a Húsiparinak január—áprilisban, s jövőre 1200-at, cikkor a 200 sertésért három forinttal többet kap. Az akció célja az, hogy a húsipar a kora tavaszi hónapokban is teljes kapacitással tudjon dolgozni és korábban kezdhesse az exportot. Ezért a költségesebb téli hizlalást felárral ellentételezi. A rendelkezés nagy pozitívuma: a vállalat nem nézi azt, hogy a nagyüzem hol állíttatja elő a sertést — a saját telepén-e, vagy az általa integrált háztáji gazdaságokban. Ebből vannak a viták. Teljesen jogos a kistermelők igénye, hogy a felárból az általuk szállított többletsertések arányában ők is részesedjenek. Nincs rá rendelkezés. A Húsipari Vállalat azonban javasolja: a nagyüzemek fizessenek többet a kistermelőknek attól függően, mennyivel növelték a sertéseladást. Természetesen az, aki 1982-ben nem adott le sertést, az ne kapjon. Egy-két forint A gazdák egy-két forintos felárral számolhatnak, ugyanis lesznek, akik kevesebbet értékesítenek, mint tavaly, s ezt másoknak kell ellensúlyozniuk. A többlet felár pedig csak az egész integráció által leszállított többletsertésért jár. Ezt az összeget lehet kiosztani annak arányában, ki mennyivel járult hozzá. Mivel csak májusban lehet megmondani, hogy egy-egy nagyüzemi integráció mennyivel szállított több sertést, mint tavaly, felárat fizetni is csak akkor lehet. A vitában elhangzott olyan kifakadás, hogy felbontják a szállítási szerződést a tsz-szel. Nincs értelme. Aki több éves szerződését felbontja, elölről kezd és elveszíti a több éves felárat: 1,50—2—2,5 forintot. S különben is: nem érdekük a nagyüzemeknek, hogy a felárat maguknak tartsák meg. Egy korrekt partneri kapcsolat sokkal több haszonnal jár a nagyüzem számára. Mert nem igaz — ezze* is érdemes egyszer szembenézni —, hogy a termelőszövetkezet szívességből dolgozik. A tsz-é a 0,50 forintos nagyüzemi felár, sertésenként 50—85 forint megbízói díj. De a tsz számára mint takarmánypiac sem megvetendő a háztáji. És nem kevés az az előny, amit teljesen integrált formájában a tsz számára a háztáji jelent. A sikeres tej- és gabonaprogram analógiájára bevezetett szabályozásnál kétségtelenül lehetett volna egyszerűbb megoldást is találni, de az akció első hatása — meggyőző. Szeptember óta minden malac elkelt a vásáron, és 20 000 sertéssel több áll benn a háztáji gazdaságok óljaiban most, mint egy évvel 'korábban. Akár 40 forint is Januártól változik az alapár is. Ez a takarmányárak emelkedését hivatott kompenzálni. De marad is rajta, és a sertés- tenyésztés jövedelmezőségét az új árak javítják. A kistermelőknek január 1-től 1,50 forinttal többet fizetnek a sertésért. A 95—125 kg-os hízott sertés alapára tehát 32,50- ről 34-re nő. A 125 kg-on felüli sertés ára 30 helyett 31 forint lesz. Érdemes összegezni, milyen árat lehet január 1-től elérni. Az alapár 34 forint. A több éves felár a harmadik évben 2,50. A mennyiségi felár 0,50. Ez 37 forint. Vegyük a legjobb esetet az árualap-bővítő felárnál — 3 forint. Tehát összesen 40 forint is lehet egy kilogramm élősúly ára. Nagyobb állományt A sertés most keresett exportcikk. A húsipar nemcsak az árakon keresztül kívánja a még több sertés előállítását szorgalmazni. Sikeresnek bizonyult a kocakihelyezési akció. Az idén 2500 vemhes süldőt adtak át a kistermelőknek. Még lehet jelentkezni. Az idén 5900, január 1-től 6200 forint lesz az ára. Szóltunk már arról a törekvésről, hogy egy-egy gazda 10, vagy ennél több kocát tartson és legyen állandó kapcsolatban hizlaló gazdákkal. Van érdeklődés, sőt eredmény! Tizennégy gazdához 145 vemhes kocát helyeztek ki. Van- aki 30-at vállalt, van, aki ötöt, de öt már volt neki. A vállalkozó három évig tartja a kocát, a malacokat az állatfor-^ galmin keresztül értékesíti garantált áron. Az első félévben 56 forintért veszik át kilóját, a másodikban 48-ért, függetlenül attól, hogy milyen a piaci ár. A vásáron az évi átlagár 50—52 forint szokott lenni. Aki hizlalni akar sertést és három évre szerződik, azt az állatforgalmi fix áron ellátja malacokkal és malaconként differenciáltan 1200 forint előleget ad. Ez azt jelenti- ha az átvett malac ára 1200 forint alatt van, akkor malacot is kap a gazda, és a különbözetet is kifizetik neki. A hízott sertést garantáltan átveszi a vállalat, és az előleget szállításkor levonják Év végéig 1200 malacot tudnak még a vállalkozók rendelkezésére bocsátani. Az akciót a tsz-eken keresztül bonyolítják le. A háztáji sertéstenyésztés és -hizlalás fellendítését szolgálja a tsz-megbízottok közötti verseny. Néhány számot annak a lendületnek az érzékeltetésére, amely háztáji sertéstenyésztésre jellemző. Az első kategóriában — a nagy sertéstenyésztők — az első helyezett Szalánta, 24,6 százalékkal nőtt a háztájiból értékesített sertések száma, vagyis 3336 helyett 4157-et adtak el kilenc hónap alatt. A többi kategória első helyezettje: Hi- mesháza ^21,6- Felsőszentmár- ton 27, Csányoszró 49 százalékos növekedéssel. És az utolsók is tartják az előző évi szinNesz Emőné rendezi a tárolópincében a szőlőoltványokat Proksza László felvétele Szolöoltuany, 32 fajföban Carmin, MerlGt, Rekord és Favorit Szőlőoltvóny-lerakat nyílt tegnap Pécsett, az Arany-hegyen, a Fekete úti megállónál. A Villányi Szőlészeti Szakcsoport oltványait Nesz Ernőné árusítja. Harminckét fajtával indultak, de előjegyzéses alapon hét már elfogyott, köztük az Ezerfürtű, a Téli muskotály, a Bíbor és az Egri csillagok. Az új fajták közül azonban kapható még a kék Zweigelt, a Carmin és a Merlot (kék fajták), a fehérek közül a zöld Zeltelini és a Sauvignon, a csemegeszőlőkből a Rekord, a Cardinál és a Favorit. És természetesen gazdag a választék hagyományos szőlőfajtákból. A szaporítóanyagot a Villányi Kombináttól szerzi be a szakcsoport. Az oltvány ára 20—22 forint az idén. A lerakat kedden, csütörtökön és szombaton 8-tól 18 óráig, vasárnap 12-ig tart nyitva. Oltványt árusítanak Villány- kövesden is, a Petőfi u. 21. szám alatt mindennap 8-tól 18-ig, és vasárnap 8-tól délig. Nagy tételben is tudnak szállítani.
