Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-05 / 273. szám

e Dunántúli napló 1982. október 5., kedd A vízről van szó ■ Mennyiségi és minőségi követelmények ■ Az országos átlag alatt A vízről — napjaink egyik féltett természeti erőforrásáról - szólni: zavarba ejtő feladat. Nemcsak azért, mert számos oldalról kell vele foglalkozni - a vizkészletgazdálkodástól kezdve a mezőgazdasági víz­hasznosításon át az árvízmen- tesitésig —, hanem azért is, mert a vízhez kötődő különböző szintű munkák, beruházások maguk is sok gonddal kísértek. Hogy mást ne mondjunk: ma már nem a mennyiségi követel­mények állnak a középpont­ban, hanem legalább ilyen súllyal beszélünk vizeink minő­ségéről is. Egyebek között er­ről a vízgazdálkodás bonyolult és sokrétű tevékenységéről is szó lesz az országgyűlés őszi ülésszakán. Ahol természetesen országos szinten foglalkoznak a témával, mi maradunk elsősorban Bara­nyában. a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság működési te­rületén, s azzal a szándékkal, hogy a vízgazdálkodás helyze­tét jól érzékeltető gondokról adjunk számot. A gondok ma­gyarázatául csak annyit: a víz­ellátás jelentős fejlődése mel­lett tapasztalhatóak, a vízgaz­dálkodás feladatai ugyanis az évek során egyre inkább gya­rapodnak, az pedig köztudott: a víz sincsen ingyen, a vízügyi beruházások súlyos milliókat igényelnek, akár egy hálózat kiépítéséről, akár egy árvízvé­delmi töltés elkészítéséről van szó. A vízgazdálkodás mérlegelé­sekor egy alapvető szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni: a vizkészletgazdálko- dásban a mennyiségi és a mi­nőségi értékelés elválaszthatat­lan, magától értetődően azért, mert a meglévő mennyiségből csak annyit lehet számba ven­ni, amennyi minőségileg meg­felelő. Éppen ezért a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság előtt is az egyik legfontosabb VI. ötéves tervi feladat: a szennyezőanyag-terhelés emel­kedésének megakadályozása. Ezt a mondott időszakban el­sősorban Pécs, Komló és Mo­hács térségre eső, a szennyvíz- tisztítást célzó fejlesztések szol­gálják. Az utóbbi időben nem csak a felszíni, hanem a mély­ben lévő vízkészletek minősége terén is kimutatható volt a nagymértékű szennyezettség, s ez helyenként már a felszíni vizek minőségét is veszélyezte­ti. A VI. ötéves tervben első­sorban a felszín alatti vizek megóvását szolgálják a me­gyében a vízi környezet védel­mére irányuló legfontosabb in­tézkedések: a közüzemi vízmű­veknél új védőterületek kiala­kítása, a hígtrágya és a hul­ladékelhelyezés korszerűsítése. Szólni kell a vízellátásról, csatornázásról is. Az előbbi színvonala a IV. ötéves terv­ben Baranyában jelentősen el­maradt az országos átlagtól. A közüzemi vízellátásban része­sülő lakosság aránya 1970-ben 56,1 százalék, 1975-ben 61,8 százalék volt, szemben az or­szágos 55, illetve 66 százalé­kossal. Az V. ötéves tervidő­szakban ehhez képest jelentős volt a fejlődés, de ez csak a lemaradás csökkenését ered­ményezte. A megye természeti cdottsógai miatt egyre csök­ken azoknak a településeknek a száma, ahol egyszerű mód­szerekkel vízmű létesíthető. A helyileg rendelkezésre álló víz­készletek minősége a legtöbb esetben költséges víztisztítási technológia alkalmazását igényli, s vannak olyan telepü­lések, ahol egyszerűen alkal­matlan a víz felhasználásra. A jelenleg Baranya megyében még ellátatlan 136 település végleges vizgondjainak megol­dására - a mostani pénzügyi feltételek mellett — csak a tá­volabbi években kerülhet sor. A másik égető gond: a szennyvizek elvezetése. Az V. ötéves tervidőszak elején a megye 12 települése rendelke­zett szennyvíztisztító teleppel, a tervidőszak során csak Sely- lyén épült új. Mire ment akkor a pénz? Elsősorban a csatorna- hálózat bővítésére és a már túlterhelt tisztítótelepek kapa­citásának növelésére. Megke­rülhetetlen feladatok voltak. Ami külön gond e téren: a szennyvíztisztító telepek építése a jövőben is elmarad a terve­zett lakásépítési programoktól. Márpedig — hogy most csak Pécsről szóljunk — a város táv­lati igényeit kielégítő új szennyvíztisztító telep terv sze­rint történő megépítése a me­gyeszékhely számára alapvető jelentőségű. Gond van a mezőgazdasági vízhasznosítással is. A meglévő egyedi öntözőtelepek, amelyek a helyi vízkészletekre települ­tek és túlnyomórészt hordozha­tó berendezésekből állnak, nem fejlődtek az V. ötéves tervidő­szak alatt. Mindez jól érzékelteti: igen nagy feladat hárul az ágazat­ra. A vízzel jól gazdálkodni: koránt sem könnyű. Mészáros Attila Pécs és Komló hróvizellátását segítő vízvezeték fektetése a Duna medrében Gépjárműveié tő képzés Színvonalas oktatás az Autóklubnál T óvá b bfej I esztett tehergépkocsik Napjainkban mintegy 60 mil­lió tehergépkocsi fut a világ or­szágútjain, Sikerüket a vasúttal szemben rugalmasabb alkalma­zásuknak és annak köszönhetik, hogy mindenhová képesek el­jutni (régebben az olcsóbb üzemeltetés is a teherautó mel­lett szólt, ez a szempont azon­ban ma már felülvizsgálatra szorul). Az idők folyamán a te- herképkocsi-gyárakat automati­zálták, s maguk a járművek is változáson mentek keresztül, korszerűsödtek, nagyságuk, te­herbíróképességük jejentősen megnőtt. Az utóbbi időben a minél kevesebb üzemanyaggal elérhető maximális sebesség megvalósítása a fejlesztés fő iránya. A múltban, a viszonylag olcsó üzemanyag korszakában a zárt teherautók, furgonok, vontató-tréler együttesek légel­lenállását nemigen vették figye­lembe annak ellenére, hogy pél­dául kb. 90 km/óra sebességnél a légellenállás ugyanannyi ener­giaveszteséget jelent, mint amennyit a mechanikoi veszte­ségek tesznek ki. Ma már vi­szont mind több — a haszon­jármű vezetőfülkéjének tetejére szerelt — légellenállás-csökken­tő légterelőt láthatunk, amely­nek használatával 1—4 száza­lék üzemanyagot lehet megta­karítani. Tcbb más módja is van az aerodinamikai tényezők javításának, a stabilitás foko­zásának a tehergépkocsigyár­tásban. Ilyen például a kocsi elején a lökhárító alatt, közel a talajhoz felszerelt lemez, vagy a jármű alvázára üvegszálas műanyagból készített áramvona­las burkolat. A képünkön látható furcsa fa- rókfelülettel kiképzett tehergép­kocsi a kölni Ford autógyár 7 tonnás billenőplatós, 103 kW-os dízelmotorral hajtott típusának gyorsasági versenyre előkészí­tett változata, amelynél figye­lembe vették a sebesség, a gyorsulás és a légellenállás köl­csönhatásait a konstruktőrök. A kocsi álló helyzetből a kötele­zően előírt távolságon belül óránként 175 kilométeres sebes­ségre gyorsul fel, s ezzel világ­rekordot állított fel. A csúcskí­sérlethez az eredeti jármű 6 li­teres motorjának teljesítményét — némi átalakítással és üzem­anyagbefecskendezéssel — 220 kW-ra növelték meg. A fejlesz­tők remélik hogy e típussal ha­marosan elérik az óránkénti 200 km-es sebességet is. Minden­nek persze csupán a konstruk­ciók finomítása, tökéletesítése szempontjából van jelentősége, hiszen az országutakon aligha léphetik túl az óránkénti 100 ki­lométeres sebességet a teher­autók. Utazás az autó körül (IL) Öh, szervizek... A ki kocsit vásárol, az óhatatlanul kapcsolatba kerül a szer- vízzel is. Amíg a kocsi új, o garanciális átvizsgálások okán, később az előforduló hibák és a karbantartás miatt. Akár, ha Tra­bantot vásárol Pesten, akár Mercedest Münchenben. Épp ezért az autógyárak nagyon jól tudják: kocsijaik csak annyira jók, mint amennyire jók a szervizeik. Jól képzett, megbízható szak­emberek, kifogástalan alkatrészellátás. Ez a jó kocsi titka — és az autójával elégedett autósé is ... STOP Autó-miniteszt gyártását kezd­ték meg a Fővárosi Finommecha­nikai Vállalatnál. A műszert két- és négyütemű autókhoz használ­hatják, akik járművük „egész­ségi" állapotát otthon akarják diagnosztizálni. A miniteszt méri a motor fordulatát, a gyújtás­zárás szögét, ellenállását, telje­sítményét. •Se Széles választékben árul sze­mélygépkocsi üléshuzatokat a Merkur pécsi autószalonja, s ugyancsak kapható kerek és szögletes formájú osztrák köd­lámpa, NSZK gyártmányú első ülésvédő. * Útlezárás. Pécsett, a Málomi út, Sarohin út és Eszék út kö­zötti szakaszát október 6-tól köz­műépítés miatt lezárják. Az út­lezárás ideje alatt Mólom köz­séget a Lahti út, Eszék út irá­nyából lehet megközelíteni. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Lim. (Budapest) 10 729 Trabant Lim. (Győr) 8 352 Trabant Lim. Hycomat 12 755 Trabant Combi Hycomat 41 Trabant Combi (Budapest) 4 243 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Budapest) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 119 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg de Luxe tolótetős 1 910 Wartburg Lim. tolotetős 1 350 Wartburg Tourist (Bp.) 3 943 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Budapest) 6 310 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 120 L (Budapest) 10 608 Skoda 120 L (Győr) 7 432 Polski FIAT 1500 3 532 Polski FIAT 126 (Bp.) 13 466 Polski FIAT 126 (Győr) 4 432 Lada 1200 (Budapest) 16 784 Lada 1200 (Győr) 5 176 Lada Combi (Budapest) 3 943 Lada 1300 (Budapest) 7 886 Lada 1300 (Győr) 1 600 lada 1500 (Budapest) 8 277 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Budapest) 3 413 Dacia (Budapest) 8 121 Moszkvics 11 452 Zastava 1 152 Baranyai utakon Baranya megye országos köz- úthálózatán szeptember 5. és 11. között az alábbi forgalom- korlátozással járó munkák foly­nak: a 6-os számú főúton Zen- gővárkonytól Hirdig szélesítik a csomópontokat, az 56-os szá­mú főúton a 45-ös kilométer­nél a forgalom terelöúton ha­lad. Mohács átkelési szaka­szán az utat szélesítik. A hird— mázaszászvári összekötő úton Vékény és Mázaszászvór kö­zött, valamint az ócsórd—bok­sái úton, a bánfai úton és a pécs-pellérdi úton aszfaltozás történik. A zalátai bekötő utat szélesítik. Az oroszló-szentlő- rinci úton Abaliget és Hetve- hely között az utat profilozzák. A királyegyháza—sellyei úton Kákics és Sellye között, vala­mint a kisnyárádi bekötő úton Lánycsók átkelési szakaszán a hidat szélesítik. Hídépítés miatt a forgalom terelöúton holad a szentlőrinc-nagycsányi úton Gilvánfa és Nagycsány között, valamint a szigetvár—kadarkúti úton Somogyapáti és Somogy- hotvan között. Finoman fogalmazva: ezen a területen némi késésben va­gyunk. Az alkatrészhiány lerá­gott csont, a hanyag munkáról már legendák keringenek. Igaz? Nem igaz?- Megyek a kocsimért, este nyolckor — meséli valaki.- A fölsorolt hibák alig ne­gyedével végeztek. Kérdem a szerelőt: a többivel mi lesz? Sörszagú, imbolyog, mintegy tengerész a hányódó hajón. A vállát vonogatja: „Ezt a .......... nem csinálom m eg. Utálom. Ezen rossz min­den..." - A művezető a szá­ját rágja idegességében. Lát­szólag tehetetlen. „Ennél különb dolgokat is művelnek", mondja. „Például az éjszakai rodeózás a szerviz szűk útjain. A vége persze az, hogy valamelyik kocsit össze­törik . ..- Rángatott a motorom — mondja egy másik ügyfél. — Megbízható szerelőhöz irányí­tottak. Az „ösztönzést" előre odaadtam. Az ígért időben el is készült a kocsim. „Tudja, magyarázta a szerelő, ez a porlasztó rossz. Nem lehet tel­jesen kiszűrni a róngatást. De megfúrtam a fúvókat - most valamivel jobb lesz” ... Jobb ugyan nem lett, de föl­szökött a fogyasztása vagy egy literrel. Mit részletezzem. Ma. gas volt a benzinszint, a meg­szakító hézaga az előírt há­romszorosa. Szóval olyan elemi hibák. Egy maszek, alig félóra alatt rendbehozta. Most simán fut a motor és a fogyasztása is a régi. Csak azt nem értem, hogy ezt a szervizben miért nem tudják? Nehéz lenne kibogozni, hol van a baj gyökere. A bérezési rendszertől a nyakló nélküli borravalóig, a munkafegyelem­től a szakértelem hiányáig szá­mos tényező játszhat közre. A megoldás sem lesz egyszerű. Csak egy valami bizonyos: a gazdasági fogó egyre szoro­sabb és senki sem fogja ki­dobni a pénzét a rosszul vég­zett munkáért. Amelyik műhely és amelyik dolgozó nem jut időben e kényszerű igazság fölismerésére, önmagát üti ki. Mert az állam bácsi nem nyúlhat többé a zsebébe - és nem fogja ezt tenni az ügyfél sem. Akkor pedig a gyengén vagy rosszul működő szervizek kapui önmaguktól is becsu­kódnak. Búsbarna László Kétségtelen, tényekre is hi­vatkoznom kell, amikor színvo­nalas oktatásról beszélek. íme az adatok, amivel állításomat igazolom; 1981-ben KRESZ-ből a beiskolázottak 22 százaléka nem tudott'levizsgázni, ebben az esztendőben eddig 17 szá­zalék. Nagyon jó mutató a me­gyei, illetve az országos átla­got figyelve. Műszaki ismere­tekből 1981-ben a hallgatók 9 százaléka nem felelt meg, most csak 5 százalék. A gya­korlati alapvizsgán korábban 28 százalékos a bukási ered­mény, ez is alaposan csökkent 21 százalékra. Persze az adatok ilyetén ala­kulásában több tényező is sze­repet játszik. Sokat tulajdonítok annak, hogy a Magyar Autó­klub Baranya megyei Szerve­zeténél saját tulajdonú gépko­csival oktatnak. Ez két oldalról is szerencsés. Nincs gépkocsi­gondja a klubnak, hiszen mun­kaeszközéről a tanítást végző gondoskodik. És ha jól kalku­lál, jól ki is jön belőle. És ér­dekelve van a minőségi okta­tásban, kevesebb óraszámmal tud átadni ismereteket. (Ebben meghatározó a tanuló életko­ra.) Korántsem mindegy, hogy fiatal fiú, vagy korosabb férfi, illetve nő ül először a volán­hoz. Mint ahogy azt Valcsics Lászlóné klubtitkár elmondta, náluk jobbára a 40-50 év kö­zöttiek jelentkeznek, és ha en­nek tükrében vizsgáljuk a mu­tatókat, még kedvezőbb a kép. Aki az Autóklub keretein be­lül kíván vezetői engedélyhez jutni, jól választ. No, nem azért, mert a vizsgabizottság külön becsben tartja a klubot -, egyik oktatási intézményt sem részesítik előnyben -, ha­nem, mert az otkatói gárda rendkívül rugalmasan dolgozik. A heti 44 órás munkarendben úgy alakítják a tanítási óra­számokat, ami legjobban meg­felel a hallgatónak. Az alap­óraszám 30. A klubnál ezzel szemben az átlagos képzési idő 39 óra. Ez valamit módosít az elért eredményen, ám itt feltétlenül megjegyzendő, másutt sem jobb a helyzet, leg­alábbis lényegesen nem. További előnyt jelent a je­lentkezőnek, hogy válogathat o kocsitípusok között. Három Zsi­guli áll rendelkezésre — ez a legnépszerűbb - aztán van egy Polski Fiat és egy Trabant. Ha netán valamelyik meghibásod­na és hosszabb ideig állna, nincs fennakadás, a tartalék­kocsi (Skoda) biztosítja a fo­lyamatos képzést. Az Autóklub­nál egyébként ez idáig 123 főt iskoláztak be, év végéig újabb 45 személy szerezhet itt jogo­sítványt. A tanfolyamokat álta­lában kéthónaponként indítják. Először elméleti ismeretekből kell vizsgát tenni, azután lehet csak kocsira ülni. Napjaink egyik legégetőbb kérdése, oktatási rendszerünk egyik hiányossága; a B-kate- góriás továbbképzés. Mivel ez az intézmény csak személygép­kocsi-vezetőket képez, indokolt­nak tartottam a kérdést; van-e ez irányú elképzelésük? Valcsics Lászlóné: — Lenne, de technikai lehetőségünk egy­általán nincs. Évek óta húzódó gond ez, sajnos a nagyobb in­tézetek sem tudnak megol­dást találni, így egyelőre ma­rad ami jól, kevésbé jól, de bevált. Ez pedig a gyakorló- órák adósa. Müller István Rovatszerkesztő: Roszprim Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents