Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-30 / 298. szám
Felelősség és közlekedési morál Belső parancs, a pirosnál A sorompók és a biztonság Beszélgetés Urbán Sándorral, a MÁV vezérigazgató-helyettesével időpontban ennyi programot szervezzenek-e a jövőben- Ezek után nem csoda, hogy némely Volán-gépkocsivezető is zavarba jött, mikor a viteldíjat kiszámolta. Mert reggel kiegészítőjeggyel nyolc forintért vitte az utast Pécsváradra, a délutáni gyorsjáraton viszont már tizenhatot kért a visszautazótói, a Hirdtől érvényes városi bérlet ellenére. Azóta is azon elmélkedem, hogy néhány óra leforgása alatt hány kilométerrel nőtt meg a távolság a megyeszékhely és Pécsvárad között. S. Gy. Egy évtized alatt közel százharminc emberi élet. A közvélemény amely a legutóbbi hetek újabb tragédiáiról értesült, már- már felháborodásba csapott át. Joggal kérdik, mit tettek és tesznek a közlekedési tárcához tartozó vállalatok a további tragédiák elkerülése érdekében- Vajon csak az emberi felelőtlenségben, a pillanatnyi „kihagyásban" keresendő a tragédiák okai, avagy azok műszaki meghibásodásra is visszavezethetők? Urbán Sándor, a MÁV műszaki vezérigazgató-helyettese szerint is, a bekövetkezett halálos baleseteknek számos összetevője van. De az említett tragédiák elemzése során megállapították, hogy mindössze egy százalékosra tehető a műszaki hiba, a többi az emberi mulasztásból fakadó tényező. — Kétségkívül, a MAV-nak is van teendője a maga területén, de ne feledjük, a halálos tömegbalesetek a vasúti átjárókban történtek és az autóbuszok, a pirosán villogó fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtottak a sínekre... — Tehát ön elsősorban a figyelmetlenségnek, a fegyelmezetlenségnek tulajdonítja azt, hogy a gépjárművezetők nem állnak meg ,á vasutat keresztező közúti átjáróknál? — Igen. Ezt bizonyítja a Közlekedéstudományi Intézet vizsgálata is. Egyébként hazánkban több mint 6600 vasúti átjáró van, ezek közül mintegy 3000 kereszteződésben használatos az úgynevezett „szakállas" sorompó, több mint ezerötszáz helyen működik fénysorompó és többszáz átjáróban ezt kombináltan használjuk a félsorompóval- Az utóbbi berendezések a szerelvények közeledtével automatikusan lépnek működésbe. A MÁV különben, az elmúlt tervidőszakban legalább egy- milliárd forintot költött erre a célra. Azt kell, hogy mondjam: más országokat is tekintve, egyáltalán nincs szégyenkezni valónk a vasúti-közúti átjárók biztosítása terén. De hadd tegyem hozzá, hogy a legkorszerűbb biztonsági berendezések sem küszöbölhetik ki az emberi figyelmetlenséget. Egyébként, a MÁV, az utóbbi esztendőkben mór eddiq is sokat tett a biztosítóberendezések korszerűsítése érdekében, és ezt a munkát tovább folytatjuk. — Mindezek tükrében milyennek ítéli meg <d magyar vasút műszaki színvonalát? — A MÁV a mai fejlettségét tekintve a középmezőnybe tartozik és elhatározott célunk, hogy belátható időn belül megközelítsük műszaki fejlettségben a kisebb, de korszerű technikát alkalmazó vasutakat, mint például a svájci. Ez alatt többek között azt értem, hogy -szerelvényeink sebessége érje el az óránkénti százhúsz kilométeres sebességet. Azon dolgozunk, hogy ennek a feltételeit megteremtsük- Tovább folytatjuk a fővonalak felújítását, a villamosítást, ami az éves előrehaladási ütemet tekintve száz kilométernek felel meg. — Kérem, térjünk vissza a biztonsági, illetve biztosítóberendezések témaköréhez! Mit mondhatunk e téren? — A használatos biztosító- berendezések a több mint háromezer kilométeres törzsvonalakon jelfogós rendszerűek. Az automatikus térközbiztosítás alkalmas a pálya és a szerelvény közötti jelátvitelre. Az automatikus forgalomirányítás elterjedése viszont nagyobb biztonságot, jobb üzemirányítást tesz lehetővé, amellyel kiküszöbölhetők a késések. Ezt a rendszert valósítjuk meg elsőként a dél-balatoni vonalon. — Mennyiben jelent gondot az idősebb szakembereknél az új technika elsajátítása, illetve alkalmazása? — A vasútnál mind a forgalmi, mind pedig a műszaki vonalon már felnőtt egy olyan generáció, amely gyorsan elsajátítja az új technikát. Az idősebbeknél természetesen más a helyzet. Az évtizedeken át megszokott berendezésekben jobban bíznak, mint az újban- És ez emberileg érthető: ők más munkaterületekre kerülnek, mert az új berendezések elterjesztésével kevesebb szolgálattevőre van szükség. — Az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a MÁV forgalma. Egyes vonalakon, a szerelvények követési ideje nem ritkán ötnyolc perc. Mindez igen nagy figyelmet követel az utazószemélyzettől, a forgalmi Szolgálat- tevőktől egyaránt. — Valóban így van. Csak példaként említem, hogy a balatoni vonalon a követési idő ténylegesen öt perc szerelvényenként. Mindez hallatlan nagy figyelmet, koncentrálóképességet követel. A mozdonyokon működő vonatbefolyásoló készülék, ha a mozdonyvezető „kihagy", szükség szerint megállítja a szerelvényt, a villanymozdonyokon már segítőtársa a rádió, így kapcsolatot tarthat a menetirónyítóval, tehát nem érzi egyedül magát- A kisebb forgalmú vonalakon, illetve állomásokon már mindez nem jelentkezik. Tapasztalataink szerint a dekoncentráltság, a figye- lemlankadás a nyugodtabb periódusokban következhet be. A MÁV-nak a mostani tervidőszakban négymilliárd forint áll rendelkezésre beruházásokra. Mindez behatárolja műszaki fejlesztési lehetőségeinket. Bízunk abban, hogy az illetékes szervek felülvizsgálják helyzetünket, mert az elterjedt híreket cáfolva ki kell, hogy jelentsem: a szeptemberi tarifaemelés többletbevétele nem marad a vasútnál. Ugyanakkor az utazó- közönség természetszerűleg többet vár tőlünk. Végezetül hadd térjek vissza a biztonsági berendezésekre! A bekövetkezett tragédiák nem azok meghibásodásából fakadtak. Ettől függetlenül mindent megteszünk a magunk részéről a vasutat keresztező közúti átjárók maximális biztosítása érdekében, de a tilosba rohanó személykocsikat, a piroson áthajtó autóbuszokat mi nem állíthatjuk meg- Ez már belső emberi parancs kell, hogy legyen! Salamon Gyula Üzletek, iroda, lakások Ismét les: em utca 24 Foghíjbeépítés - egyéves határidővel „A megváltozó Citrom utca" címmel 1974 májusában számoltunk be arról, hogy milyen lesz az az utca, amelyben akkoriban bontották le a házakat, s amely akkor kezdett egy nagy, ideiglenes parkolóvá válni. A cikk élén, mint most is, egy rajz jelent meg. Csakhogy az (bár még nem tudtuk róla) vágyálom volt, ez pedig megvalósuló terv. Akkor szűnt meg a Bem utca 24-es ház is. Hadd emlékeztessünk az ott volt két üzletre: az egyik fényképész-műterem volt, a másikban cukorkát-csokoládét árusítottak. Ugye, el is feledtük már ezeket?.•. Átértékelték... A belvárosi rekonstrukcióba vetett hitünk optimista fogalmazásra késztetett: éppen akkor fogadta el a Városi Tanács végrehajtó bizottsága a Citrom utcai tömbbelső beépítésének a beruházási programját, ami sok csodát — közte 83 lakást és másfél ezer négyzetméternyi üzletteret — ígért. Úgy írtuk: mindez zömében az ötödik ötéves tervben valósul meg. Ma már, nyolc év távlatában tudjuk, hogy nem valósult meg. Az akkor érvényes belvárosi rekonstrukciós programot is átértékelték közben. Csak a beépí- tetlenség maradt érvényben — a Bem utca 24-es foghíj kivételével —- ki tudja, meddig .. • Mert Bem utca 24. lesz ismét! Alig egy év Néhány hete, egy szombati napon munkálkodni kezdtek ott, minekutána elkerítették a Citrom utcát a Volán bérletpénztára előtt. Azóta deszkafolyosó épült a Bem utcai oldalon, mögötte meg földmunkagép jelenik meg időnként, s az alapokat markolja. Az egyik gödörben ott van a hajdani városfal egy darabja, amire Várnagy Péter építész, a foghíjbeépítés tervezője megnyugtatóan mondja, hogy az egyik üzlet alagsorában megtekinthető lesz majd. Amihez mi tesszük hozzá, hogy a folytatása — remélhetően — az egyszer csak meginduló Citrom utcai beépítés kapcsán megörökítődik valamilyen formában. Annak idején pársoros hírben adtuk olvasóink tudtára, hogy mi készül a Bem utcai foghíjon. De minthogy ez nem volt elegendő, most az építész tájékoztatása alapján bővebben is szólunk róla. Mindenekelőtt: társasház épül házilagos kivitelezésben. Hasonlóan a Teréz utca—Jókai utca sarki házhoz. A házilagos kivitelezés gyorsaságot is jelent. Az építésre vállalkozó társulás 1983 szeptemberig kapott a várostól közterületfoglalási engedélyt, Pécs e kritikus pontján tehát alig egy esztendő alatt kell megépíteni egy háromemeletes házat. Milyent? A kapu ferdén lép vissza Várnagy Péternek kettős feladattal kellett megbirkóznia. A foghíj egyik és másik oldalán lévő házak homlokzata három méterrel van eltolva egymástól; az új épülettel ezt kell kiegyenlíteni. Aztán: az egyik oldalon egy három, a másikon egy egyemeletes ház van- Mielőtt a két feladat megoldásáról lenne szó, tisztázzuk: mi is lesz a házban? A földszinten három magánkereskedés lesz: egy ajándékbolt, egy lakberendezési bolt (ennek az alagsorában lesz látható a városfal-részlet) és egy autóalkatrész-bolt. Az első emeletet másodikon és a harmadikon (ez foglalja el a Magyar Kereskedelmi Kamara területi irodája, a a magasított tetőtérben van) összesen öt lakás, egy a Citrom utcai átjáró felett kétszintes és 140 négyzetméter! Ezekután térjünk vissza a kettős problémára, illetve a megoldásukra. A Citrom utcai átjáró áthelyeződik a ház északi oldalára, ezáltal ha valaha megépül a tömbbelső, az utca lágy vonallal jut ki a Bem utcára, pontosan szemben a Kossuth téri kijárattal. Nos, ez a kapuszerű átjáró hivatott áthidalni az említett homlokzatkülönbséget. Az épület főtömegének a homlokzatvonala a Rákóczi út sarki épülettel egyezik meg, a kapu feletti épületrész ferdán lép vissza 3 métert. Efölött a tető (mint a Rákóczi úti új TÜZÉP- székházon, a Zsolnay-szobor mögött), enyhén „rogyasztott" lesz, hogy a Kossuth tér felől nézve is hangsúlyossá tegye az átjárót, ami fölött különleges méretű ablak, afölött pedig egy kicsit a szomszéd házra visszautaló ornamentika lesz. E ro- gyasztás révén a tető gerincvonala szerencsésen egyenlíti ki a két szomszéd ház közötti különbséget, Még annyit; a Kereskedelmi Kamara irodája végig üvegfalat kap, a második emeleti lakások előtt pedig egybefüggő erkély fut végigÉs mi lesz a ház mögött? — kérdezheti az olvasó. A válasz: itt még csak egy dolog biztos: a belvárosi rekonstrukcióba belépő magánépítkezés. Hársfai István Pécsváradon, a Kossuth Lajos utcában 3 emeletes, 24 lakásos társasházat épít a helyi építőipari szövetkezet, a „Zengő” Lakásépítő Szövetkezet megbízásából. Az új épület műszaki átadása, melynek földszintjén gyógyszertár és kesztyűgyári varroda készül, decemberben lesz. Läufer László felvétele Mindennapi hosszan kodása ink Hallgatom a Tatáról érkezett alkalmi ismerőst, aki dicséri, milyen gazdag Baranya látnivalókban. Jól esnek az elismerő szavak a megyeszékhely megújuló történelmi belvárosáról, a mohácsi emlékhelyről, a tv-to- ronyról, a villányi szoborparkról... Szólnék, ne magasztalja ennyire Baranyát, mert ez országban vannak még bóviben szép helyek, mikor a vendég jogán megszívlelendő dolgokat említ. Mert az már csak természetes, hogy a messzi vidéken híres villányi bor, a dél-baranyai dombság termőhelyén lehet a legjobb a turista számára! Nem is kerülték el a tataiak Villányt, betérvén a helyi termelőszövetkezet hangulatos borozójába- Ám kénytelen-kelletlen ők is beálltak a sorba, mint manapság a szombati vásárló az ABC-áru- házak előtt kosárra várva ... Történt ugyanis, hogy felszolgáló híján mindenki megkapta a maga poharát tálcástól, üvegestől, majd leegyensúlyozhatott az évszázados pincébe és a vaskos asztalok mellett elgondolkozhatott, miért nem olyan sűrű a burgundi, mint valaha és hová tűntek a kékkötényes korcs- márosok. * Ezek után nehogy azt gondolja bárki, hogy csak Villányban fordulhat elő, e modernkori vendéglátói „figyelmesség”. Nemrég, a Szekszárd közeli Sió csárdában voltam tanúja a következőnek. Személykocsival érkező és tovább indulni szándékozó társaság, a csárda földszinti presszójában palackozott bort kért a pultostól. Annak rendje és módja szerint -szekszárdit, természetesen selyempapírba csomagolva- Lenn nem kaptak, mert üveges bort csak az emeleti étteremben árulnak, fönn viszont kávéval nem szolgáltak, mondván, hogy a kávézó, a lépcsőforduló alatt található. Hát kéremszépen! Tudomásom szerint az említett Sió csárda szakzsargonnal élve egy vendéglátóegységként működik: egy a személyzet, egy az elszámolás, közös a felelősség. Ha mégis tévednék, tolják össze a földszintet az emelettel és építsenek vízszintesen mozgó ételliftet, amelynek minden asztalnál lenne megállója! * Október második hétvégéje bővelkedett programokban. A szórakozni vágyó zavarba jött, hogy a hagyományos pécsváradi leányvósárra utazzon, vagy pedig az első ízben megrendezett mecseki szüreti napokon vegyen részt. Többezren a leányvásár mellett döntöttek, mint az a diák is, akit sokadmagával a kelleténél is több meglepetés ért a Lukács napi búcsún. Mert igaz ugyan, hogy tucatnyi hagyományőrző együttes adott műsort, de hiányolták a nagy nevű baranyai néptáncegyütteseket, okik ugyanekkor a szekszárdi találkozón versengtek. így aztán, a mecseki szüreti napok rendezvénye is szegényebb lett ezáltal. Utóbbi kezdeményezés csak dicsérhető, mégis meggondolandó, hogy ugyanabban az
