Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-28 / 296. szám

1982. október 28., csütörtök Dunántúlt napló 5 Csökkentették az üzemeltetési költségeket A Baranya megyei Tanács vb-ülése A garanciális javitások befejezése után a komlói ifjúsági Lakásszövetkezet üzemelteti a komlói piramisházat. Az épület szerkezetéből adódó nehézségek is indokolják, hogy a lakásszövetkezet önálló karbantartó részleget hozzon létre. A szerződéses üzemeltetés kedvező1/ A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap első ízben vizsgálta, milyen ta­pasztalatokat hozott eddig a kereskedelemben, vendéglátás­ban bevezetett szerződéses üze­meltetési (orma. Minisztertano- csi határozat alapján tavaly kezdték meg a kereskedelmi, vendéglátóípari vállatok az ún. szabadkasszás egységek ver­senytárgyalás útján történő szerződéses üzemeltetésbe adó­sát, s eddig a felajánlott 600 egységből 348 talált üzemelte­tőre; ennek többségét a ven­déglátóhelyek alkották, mint­hogy ezekben láttak több fan­táziát. Mérsékeltebb volt az ér­deklődés a kiskereskedelemben, különösen a kisközségekben, a városok peremterületein. Álta­lában elmondható: a vállalko­zókedvet döntően meghatározza az üzlet szakmai sajátossága, a forgalom növelésének a lehe­tősége, s nem utolsósorban a területi elhelyezkedése. További jellemző: ezek az egységek vál­tozatlan, vagy csökkent létszám­mal nagyobb forgalmat bonyo­lítanak le, javult az áruellátás színvonala, bővült a választék, új szolgáltatásokat vezettek be, erősödött a piaci verseny és jó irányban módosult a nyitvatar- tás. A lakásszövetkezetek ereje a lakók aktivitásától függ Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége A lakásszövetkezeti ágazat ereje függ annak nagyságától és a lakók aktivitásától — álla­pították meg a MÉSZÖV teg­napi elnökségi ülésén, ahol a Pécs Szigeti II. és a komlói Ifjúsági Szövetkezet munkáját értékelték. A Szigeti útiak 574 lakás és 47 garázs fenntartásáról gon­doskodnak. A tizenkét éves múltra visszatekintő közösség nem volt mindig elégedett a szövetkezet vezetőségének mun­kájával — a gyakori személyi változások, a tájékozatlanság, a lakástulajdonosok érdekeinek •figyelmen kívül hagyása csök­kentette a tagok bizalmát és mérsékelte érdeklődésüket a közös munka Írásit. így nem volt könnyű dolga a két évvel ezelőtt tisztséget vállalt vezetőségnek, hiszen új­ra el kellett nyerni a lakók bi­zalmát. A szövetkezet gazdál­kodása a két év alatt pénzügyi­leg megalapozottabbá vált, épületenként jelentős összeg­gel —- 20, esetenként 60 ezer forinttal — csökkentették a la­kókat terhelő üzemeltetési költ­ségeket. Ezt részben úgy érték el, liQgy bérbe adták a közös lomtárolókat, részben pedig se­gítette a takarékoskodást a tervszerű felújítási munka. Komlón az Ifjúsági Lakásfenn­tartó és Lakásépítő Szövetkezet talán a megye legintenzívebben és legsokoldalúbban tevékeny­kedő szövetkezete —• hangsú­lyozták a MÉSZÖV elnökségé­nek tagjai. 974 lakás fenntartá­sáról és üzemeltetéséről gon­doskodnak, 33 lakást jelenleg is építenek, de már újabb 48 szervezéséhez is hozzáláttak. Ilyen nagy mennyiségű lakásál­lomány szükségessé tenné egy önálló lakáskarbantartó részleg létrehozását, ehhez azonban egyelőre nincsen pénzük. Külö­nösen indokolja az önálló ja­vító, szerelő részleq létét a liftek gyakori meghibásodása és az a tény, hogy a lakásállomá­nyuk zöme tízszintes és, hogy többféle típusú épület karban­tartását kell megoldaniuk. A MÉSZÖV elnöksége javasol­ta a szövetkezetnek, hogy ke­resse a kapcsolatot a Komlón működő másik lakásfenntartó szövetkezettel, vagy a helyi ófésszel és velük együtt ala­kítsák ki a karbantartó részle­get. Ez csökkentené a költsé­geket és biztosítaná a karban­tartó szakemberek állandó fog­lalkoztatását is. Eszterhai Katalin Centenáriumi gőzös Daczó Ernő ismét gőzösre száll, aki három évtizeden át vezette a füstöst.. , November 16-án reggel indul Pécsről a fővárosba a budapesti—pécsi vasútvonal centenáriuma jegyé­ben, az eredeti felújított moz­donyon, hét korhű kocsival, cmelyekben több mint három­száz utas foglalhat helyet. Az út szervezője a Mecsek Tourist melynek pécsi Széchenyi tér 1. szám alatti irodájában Kovács- né Pálmai Marina nyújt részle­tes felvilágosítást az egynapos kedvezményes úttal kapcsolot- ban. A centenárium-alkalmából, Trischler Ferenc rajzával, a Me­csek Tourist és a Dunántúli Napló gondozásában megjele­nő emléklapot napi bélyegző­vel látja el a szerelvényen mű­ködő postahivatal. íme az ere­deti mozdony rajza, melyen a segédmozdonyvezető Berták Jó­zsef, a fűtő pedig Háhn And­rás lesz Dombóvárig. Legfris­sebb értesülésünk szerint eddig több vidéki városból is csopor­tosan jelentkeztek az alkalmi vonatra. S. Gy. Befejeződött a számítás­technikai adatvédelmi konferencia Nemzetközi viszonylatban sem volt még példa arra, hogy a számítástechnikai adatvéde­lem olyan sokoldalú megvita­tására vállalkoztak volna, mint azon a konferencián, melyet a Neumanh János Számítógéptu­dományi Egyesület B'aranya me­gyei Szervezete hívott egybe. Az országos tanácskozás teg­nap a pécsi Ifjúsági Házban befejeződött, A meghívott csak­nem kétszáz számítástechnikai, vállalati és jogi szakember két napon át előadások sorát hall­gatta meg és cserélt tapaszta­latokat az adatvédelem teljes területét átfogóan. A konferen­cia zárásakor sikeresnek minő. sítették a munkát, s javasolták, két év múlva tűzzék ismét na­pirendre a kérdést, immár a megvalósításról számot adva. Megfogalmazódott továbbá egy olyan javaslat is, hogy a'Neu­mann János Számítógéptudo­mányi Egyesület keretében hozzanak létre adatbankot, melybe betáplálnák a létező fizikai és logikai védekez.ési módokat, amiből aztán a szá­mítástechnikát alkalmazó vál­lalatok és intézmények kivá­laszthatják és alkalmazhatják a sajátosságaiknak megfelelő adatvédelmi módszereket és eszközöket. Kiállítás a somogyhársagyí temetőben Emlékoszlop Kapoli Antalnak Szovjet tudós Baranyában A TIT Baranya megyei Szervezete vendégeként Baranyába látogatott Jer- szikov Vagyim Ivanovics, a Szibériai Tudományos Akadémia Biológiai Tudo­mányos Kutató Intézetének professzora. A szovjet tu­dós tegnap a Takarmány­termesztési Kutató Intézet bicsérdi kutatóállomására látogatott, ahol dr. Kurnik Ernő akadémikus fogadta. V. J. Ivanovics professzor ma a Bikali Állami Gazda­sággal ismerkedik, ahol megtekinti a gazdaság nyúlfarmjót, a most folyó lehalászást és a halfeldol­gozást, majd előadást tart a biológia legújabb ered­ményeiről és azok haszno­sításáról a népgazdaság­ban. A somogyhárságyi temetőben kiállítást nyitottak meg tegnap délután. A kis zselici falu ra­vatalozója nem műemlék ugyan, de alkalmas arra, hogy a né­pi temetkezési szokások emlé­keit megőrző fotók kiállításá­nak helyet adjon. Bemutatnak ezenkívül egy „szentmihály- lovát" is, és egy fehér szőt­test, amely azon a vidéken a temetési szertartás fontos kel. léke volt. Látható néhány kop­jafa is. A somogyhárságyi temető­ben most avatták fel idősebb Kapoli Antal Kossuth-díjas fa­faragó emlékoszlopát. Itt nyug­szik ugyanis a dunántúli pász. torművészet nagy alakja: hu­szonöt évvel ezelőtt hunyt el. Az emlékoszlop Szatyor Győző népi iparművész munkája. A kiállítást rendezte és meg­nyitó beszédet mondott Tarján Gábor, a Janus Pannonius Mú­zeum néprajzi osztályának mun­katársa. A vitában felszólalók közül dr. Kisvári András és dr. Diólási Lajos úgy vélekedett,, hogy az aprófalvak ellátási gondjainak megoldása a vegyeskereskedés- jellegű szerződéses üzletektől várható, de ez megfelelő adó- kedvezmény nélkül aligha kép­zelhető el. Dr. lerszi István a szerződéses üzemeltetéssel kap­csolatos szélsőséges nézetekre utalva arra figyelmeztetett, hogy a tisztességes jövedelem reményétől vezérelt szándék tisztaságát kell feltételezni mindaddig, amíg az ellenkezője nem bizonyítható. Simon József az SZMT vizsgálódásai alapján elmondta, hogy a szerződéses egységekben jelentékenyen csökkent a betegség miatt ki­esett napok száma. Dr. Galioi Imre, a Belkereskedelmi Minisz­térium vendéglátóipari főosztá­lyának vezetője országos ta­pasztalatokról beszélt (ezek nagyrészt megegyeznek a ba­ranyaiakkal) és megerősítette: kistelepüléseken igény és szük­ség szerint módosítható az üz­letkör a vegyeskereskedés- jelleg felé, ha ezzel segíteni le­het a szerződéses üzemeltetésbe adást. Dr. Argyelán János meg­állapította: a bűnüldöző szer­veknek a vártnál kevesebb a „negatív tapasztalatuk” az új üzemeltetési formával kapcso­latban. A SZIGETVÁRI VÁROSI TANÁCS NAPIRENDJÉN: Az ötnapos munkahét Szigetváron ötvenhat mun. káltató mintegy hétezer dolgo­zója tért át az ötnapos mun­kahétre. A városi tanács teg­napi ülésén az Ötnapos mun­kahét tapasztalatait elemző vi. tóban a tanácstagok állásfog­lalása szerint zökkenőmente­sen hajtották végre a szüksé­ges intézkedéseket, amelyek jól szolgálják a ' város lakóinak el­látását is. A jó tapasztalatok elsősorban a városi tanács mun­katársainak szervezőmunkájá­nak köszönhetők, akik a vál- lalatokj,vezetőivel közösen dol­gozták ki az új munkarend be­vezetéséből adódó feladato­kat. Nagy sikerrel mutatta be tegnap este az Eszéki Népszínház a Pécsi Nemzeti Színházban a Dundo Maroje című musicalt „ Tollseprü Tegezés - magázás Bevezetőül hadd említsük meg, hogy a XVI. századból va­ló leveleinkben ritka még a magázós. Az imádságok tegezé- si formája e tekintetben nyelv- és ''társadalomtörténeti jelensé. get tükröz. Balassi ekként kezdi egyik versét: „Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét!" Bármilyen nagy is volt az em­berek közc-tti különbség szüle­tés, társadalmi állás, vagy kor tekintetében, legtöbbször a te­gezés divatozott. Tegezte a szolga az urát. az egyszerű ka­tona a fölöttesét, a fiú az ap­ját, az anyját. De nem mindig! Ha a leve­lekben ott találjuk a „kegyel­med" (Írásos rövidítéssel: Kd, Ked), a „nagyságod", az „ura- ságod” megszólítást, a szöveg­ben szereplő ige már harmadik személyűvé válik. A most két kötetben közzé tett Régi magyar levelestár (XVI.—XVII. század) c. kiadvány bőséges példákkal szolgál erre. Egyet belőlük! Záb- rági Kristóf 1556. július 6-án ezt jelenti Zrínyi Miklósnak: „Mos­tan im búzát igen arattatonk, de igen kevés népönk vagyon, mert ez alávaló laluk mind es- még ellutamodt. Nagyságodtól, mint kegyelmes uramtól jó ta­nóságot várok." A „nagyságod" és a „kegyel­med" után a harmadik és a második személynek együttesé­vel is találkozunk: „Nagyságod írja meg mi akaratod." A Ba­lassi Menyhárt árultatásáról szóló komédiában a szolgák így beszélnek urukkal: „Én jól tu­dom, kit nagyságod nem ért, hogy semmi hited immár ezek­nél nincs és becsületed." Felbukkan e korban már a magázás is. Balassi Mária 1585- ben megirja Bálint bátyja lako­dalmi meghívóját s ebben ez olvasható: „Ez előttis sokszer ajánlotta magát minden jóval a kégemed (kegyelmed) maga ajánlásához bízván . . ." Amilyen zűrzavar uralkodott a régi időben a tegezés és ma­gázás tekintetében, ugyanilyet tapasztalhatunk korunkban js. Szinte nemzetenként más és más a szokás. A francia isko­lákban nemcsak a tanulók ma- gázzák tanáraikat, hanem a ta­nárok is a diákokat. A japá­noknál a kisgyerekek magázása a szokás, a svédeknél inkább a tegezés. Nálunk mindenki ter­mészetesnek tartja, hogy a szülő tegezi gyermekét, de a fordí­tottja nem mindig szokásos. Ré­gebben — nagy korkülönbség esetén — a kisebb gyermek magázta a nála jóval idősebb nénjét vagy bátyját. A rokonok és a családhoz közelálló isme­rősök tegezik a kisebb gyerme­keket, de gyakori jelenség, hogy a felnőtt fiatalokat már ma- gázzák, vagy felszólítják őket a visszategezésre. A munkahelyi tegeződés vagy magázódás nálunk még függ a munkahelyen (rendszerint a fő­nök által) kialakított vagy ki­alakult szokástól, függ a kor­tól, a beosztástól stb. Néha o „lemagázás” a sértődöttség for­rása lehet, főleg ha nem egy­öntetű, tehát különbségtevés alakul ki a beosztottak között: az egyiket tegezem, a másikat magázom. Néha azonban a rá- kényszerítés jellegét ölti fel, ha valaki valakit „minden áron" pertuzásra erőszakol. Mindig meg kell érezni, hogy az adott körülmények között kivel tege- ződhetünk. Azt is meg kellene érezni, hogy mikor nem szabad tege- ződni. Amikor például a zebrán lassan átbattyog egy öreg néni, hányszor halljuk, hoqy fölcsat­tan a gépkocsivezető: „Gyor­sabban vedd a piskótáidat, nyanyókám!" És végül: Pécsett számos he­lyen olvashatók tegeződő táb­lák: „Vigyázz lépcső!" És bár e vesszőhiányos (a vigyázz szó után!) szöveq szerint csak a lépcsőnek kell vigyáznia magá­ra, jó lesz azért, ha mi is a lábunk elé nézünk. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents