Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-23 / 291. szám
Lehetőség fiatal műszakiaknak Innovációs gazdasági munkaközösség A fiatal műszakiak erkölcsi és anyagi megbecsülésén próbál javítani szerény lehetőségeivel, pécsi viszonylatban az FMKT Generáció innovációs gazdasági munkaközösség, amely központját a Hajnóczi utca 31/B-ben rendezte be. A társuló 11, többszörösen diplomás szakmérnök segítséget kap a KISZ pécsi bizottságától, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsától. Az utóbbi rövidítése olvasható a közösség nevében. A pénzt, a szervezést és a működést illetően magukra vannak utalva. Feladatuk nagy, ugyanis 100—150 pécsi pályakezdő műszaki szakembert igyekeznek menedzselni, az általuk biztosított feladatok megvalósításához. Ennyi fiatalról tudnak, akik hiába kínálják műszaki újdonságaikat, ötleteiket a cégüknek. Ezért a munkaközösség felkarolja, többlet- jövedelemhez juttatja őket, ami nem könnyű, hisz jópár vállalat nem engedi, hogy a kezdő műszaki szakemberei a Generációnál vállaljanak munkát. Közműtervező, statikus, épület- gépész, kalkulációs, gépész szakemberekkel már együttműködnek. A további kapcsolatteremtés csak akkor sikerül, ha a Generáció megfelelő kínálattal lép fel, üzletileg vonzó lesz. Az alapítók húszán indultak, maradtak tizenegyen, szemé- nyenként 500 forintot adtak össze. Bonyolult volt a megalakulás, de még bonyolultabbnak tűnik a működés, a csoport- munkában való összeszokás. Egyikük sem hagyta el főállását, az új közösségben rendszerint hétvégén dolgoznak. Kiss Lajosnak, a vezetőség egyik tagjának az a véleménye, hogy az adminisztráció legalább akkora, mint egy kisvállalat esetében, pedig közgazdász könyvel, segít egy jogász. A túlzott adminisztrációt mindenképpen megszüntetik, ennek érdekében megszervezik a megfelelő csoportokat, hogy könnyebben szerezzenek megrendelőket, üzleti partnereket. Szellemi tevékenységet, egyebek között tervezést, kalkulációt, szervezést, beruházás-lebonyolítást kínálnak. A 11 megmaradt alapító—ennyi céget, s majdnem ugyanennyi szakmát képvisel, főként olyan tervezői részterületek szakértői, amelyekre nem figyelnek a nagy tervező vállalatok, mert nem éri rheg nekik. A beruházók viszont igénylik az olcsó, gyors tervezői szolgáltatást, másképp elakadnak a kivitelezéssel. Lakásrekonstrukciót, -átalakítást, tetőtérbeépítést, támfal- és közműkialakítást, családi és sorháztervezést vállal a Generáció: eddig szép sikerrel. Egy tervezőnapjuk 800—850 forintba kerül a megszokott 1000— 1100-zal szemben. Az eddigi legjelentősebb partnerük a Meruker. Mohácson, a Duna Áruházban kazánt újítanak fel, Lvov-Kertvárosban lakásszövetkezeti garázsokat hőszigetelnek, Siklóson lakóépületet, üzletet építenek majd a terveik alapján. Azonban nem a teljes profilban működik a közösség, emiatt nem mindegyik alapító tagnak jut munka. Jelenleg az építészeti és az energiaracionalizálási tervező profil erősödik, fellendülés előtt. Ezzel szemben nincs olyan jelentkező, aki gyártmány-1 és technológiafejlesztéshez, géphonosításhoz, automatizációhoz kérne tervezést, de ugyanígy nem igénylik a termékszerkezet felülvizsgálatát, a műszaki-gazdasági elemzést, a fejlesztési döntéselőkészítést. Érthetetlen, ugyanis ezek a kérdések napjainkban nagyon is aktuálissá váltak. Ezenkívül végeznek környezetvédelmi felmérést, tanácsot nyújtanak tsz-ipari üzem létesítéséhez, raktározáshoz, anyagmozgatáshoz, speciális diszpécserrendszer kialakításához, épületgépészeti berendezések elhelyezéséhez. Szolgáltatásuk komplex, mert a tervezést és a lebonyolítást is magában foglalja. Széles a kínálatskála, minden adott, hogy megnyerjék a vállalkozásnak a 100—150 pécsi fiatal műszaki értelmiségit. Rájöttek, nem elég csak tervezni, szellemi tippeket közvetíteni : a siker akkor vehető száz százalékosra, ha kivitelezőt is toboroznak. Bebizonyosodott, hogy egy vállalkozást tanulni kell, sok kudarc és újrakezdés árán is. Csuti J. Elkészült a Székesfehérvárt megkerülő autóút Megkezdődött a szakaszonkénti műszaki átadás Székesfehérvárott, a várost megkerülő új autóúton. A KPM Közúti Igazgatósága öt kilométer hosszú, tizennégy méter széles, kétszer kétpályás úttal kötötte össze a 70-es főközlekedési út bevezető szakaszát a 8-as főút kivezető szakaszával. A külső útgyűrűt a 70-es és a 8-as főút között november 5-én nyitjáik meg a forgalom előtt. A Mecseki Szénbányák Zo- bák-bányaüzemében — amely az ország egyik legveszélyez- tetebb 'bányája — néhány szakember évek óta foglalkozik a bányabaleseten átesettek pszichológiai kérdéseivel. Dr. Debreczeni László üzemorvos, dr. Zolnai Klára üzemi pszichiáter s az újabban hozzájuk csatlakozott Pintér János pszichológus, külföldi szakirodalmi adatok alapján, a pécsi Honvéd Kórház idegosztályának szakmai segítségével az ún. krízis-intervenció módszerét alkalmazza bányaszerencsétlenségek alkalmával. Miben á!| ez az eljárás? Kombinált módszerek Krízis-intervenció Eredményes eljárás a szorongások leküzdésére Zobák-bányaüzemben A fizikai létet fenyegető sérüléseken kívül, különösen tömeges bányabaleseteknél még egy fontos tényezővel kell számolnunk: a katasztrófát át- és túlélt személyek lélektanilag kritikus helyzetbe, úgynevezett krízishelyzetbe kerülnek. Olyan lelki állapotba, amikor kénytelenek a veszélyeztető élménynyel szembe nézni, ennek fenyegető közelsége mindennél fontosabb problémává válik számukra — pl. a következő leszállásnál —, ugyanakkor az adott időben ezeket a veszélyeket sem elkerülni nem tudják, sem pedig lelki problémáikat sem képesek megoldani a szokásos problémamegoldó eszközeikkel. Mindez súlyos pszichológiai kiegyensúlyozatlansághoz vezethet. Megfelelő segítség híján a személyiség saját erői egyeseknél nem képesek a folyamatot megváltoztatni és neurotikus dekompenzáció alakul ki. A krízis lényegéből, a pszichés labilitásból következik, hogy legtöbbször csekély külső segítséggel gyorsan helyreállítható a megbomlott lelki egyensúly. Az ilyenkor meglevő fokozott befolyásolhatóság következtében az egyén a terápiás beavatkozás számára is fokozottabb mértékben hozzáférhetővé válik. Ami a pszichés dekompenzáció kialakulását illeti, ismereteink szerint a kiváltó élmény hatása pszichodiknamiikailag négy jól elkülöníthető szakaszban zajlik le. Az elsőt az egyén sajátos reakciója jellemzi. A másodikat az, hogy az egyén felismeri szokásos problémamegoldó kapacitásának elégtelenségét, növekszik érzelmi feszültsége és szorongani kezd. A harmadik — legnagyobb figyelmet érdemlő stádiumban1 — az egyén nem megfelélő, helytelen lépések megtételére kényszerül a kóros lelkiállapot irányába, amiért is a külső segítség sürgető igényként jelentkezik. Az utolsó, negyedik stádiumában — ha a segítség elmarad — a krízis állandóvá válik, a személyiség súlyosan károsodik, pszichés vagy pszichoszomatilkus betegségek (p|l. magas vérnyomás, gyomorfekély) alakulnak ki. A krízishelyzetek eredményes pszichoterápiás megoldására a következő követelményeknek kell eleget tenni: A beavatkozásnak gyorsan kell követnie a katasztrófát (24—48 órán bélül), hogy a terápia számára kedvező labilis pszichés állapotot hatékonyan ki lehessen használni. Az intervenciónak átfogónak kell tennie. Ki kell terjednie az egyénen túl a munkahely, esetleg a csalód területére is. Ez a feltétel a csoportmunka jelentőségére és szükségességére hívja fel a figyelmet. A krízishelyzetek megoldása a legtöbb esetben kombinált terápiás 'módszerek alkalmazását igényli, amelyben szerepet kap a szóbeli pszichoterápia, a gyógyszeres kezelés, szanatóriumi kezelés, fokozatos, ismételt munkába állítás, stb. A krízisállapotban levő 'beteg pszichoterápiás megközelítését lényegében elsősegélynyújtásként kell felfogni. A tünetek előterében az okút szorongás áll. Ez oldható a csoportos beszélgetés, a „ki- beszéltetés" katartikus útján. Ezután kerül sor a megnyugtató, támogató, segítőkészséget tanúsító terápiás intézkedésekre. A krízisben levő emberek helyzetének megoldása azonban nem iéhet egyedül az orvosok, pszichológusok feladata. Rajtuk kívül az üzem, a munkahely vezetői tehetik a legtöbbet. Az ő szerepük igen fontos a krízis megoldásában. A baleset okozta pszichés krízist csak komplex egészségügyi-társadalmi összefogás oldhatja meg. Két példa Napirenden: a számítástechnikai bűnözés megelőzése Külföldön történt. Egy számítóközpont furfangos alkalmazottja a náluk kezelt bankbetéteken a filléreket jelentő tizedeseket rendre felkerekítette, s ezeket a piciny összegeket átutalta saját számlájára. Évekig csinálta, tekintélyes összeg gyűlt fel bankszámláján, mígnem rájöttek a csalásra. Idehaza egyelőre nem tudunk ilyesfajta, egyéni zsebre menő csalafintaságokról, mindazonáltal már előfordultak visszaélések, bűnesetnek minősíthető cselekmények: jogtalanul használtak számítástechnikai eszközöket, meg nem vásárolt programot futtattak a gépen, önkényesen adatokat töröltek. Mindez pedig csak a veszélyek egyik oldala, a számítóközpontokban kezelt és tárolt adatokra ezenkívül másfajta veszélyek is leselkednek. A mágnesszalagokon őrzött adatokat védeni kell a különböző mechanikai — tűz, víz, elemi csapások Konferencia Pécsett az adatvédelemről és más — behatások ellen, hiszen sérülésük és elvesztésük azt jelentené, végérvényesen megsemmisülnek az adatok, melyekről semmiféle más bizonylat nem áll mór rendelkezésre. Márpedig életünket egyre inkább behálózza az elektronika, a számítógépeken immár nagyon sok, a lakosság széles körét érintő adatot dolgoznak fel és tartanak nyilván, ezen adatok védelme elsőrangú kötelesség. Gondoljunk csak például arra, a lakosság takarékjait és hitelszámláit számítógépek segítségével kezelik, az adatok titkosságát pedig — amit az állam szavatol — védeni kell. Aztán itt vannak a vállalatok és szövetkezetek mindenféle számítógépes feldolgozásai, melyekből olvasni lehet legbelsőbb, s csakis rójuk tartozó ügyeikrő. Illetéktelenek nem férhetnek ezekhez az adatokhoz, mondjuk például olyan célból, hogy kipuhatolózzák, mi van a versenytársnál. Mindezek után nem túlzás, ha azt állítjuk, a számítás- technikai adatvédelem az érdeklődés homlokterébe került. Nem véletlen tehát: az adatvédelemről országos konferenciát rendeznek. A konferenciára október 26—27-én, Pécsett, az Ifjúsági Házban kerül sor, a házigazda a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Baranya megyei Szervezete. Az ország minden részéből érkező másfél száz számítástechnikai, jogi és vállalati szakember tapasztalatokat cserél és tanácskozik a tennivalókról, s mindennek időszerűségét külön aláhúzza, hogy a számítógépes feldolgozást alkalmazó vállalatoknak október 31-ig e| kell készíteniük adatvédelmi szabályzatukat. A pécsi tanácskozáson elhangzó előadások és korreferátumok foglalkoznak a számítástechnika-alkalmazás mai helyzetével és struktúráival, az adatvédelem új vonásaival, az időközi változásokkal, a specifikus műszaki-technológiai kérdésekkel, a számítástechnikai feldolgozások és a személyi jogvédelem összefüggésének prdblémájával, az ellenőrzés és a biztonság témakörével, a gyakorlati alkalmazások napi feladataival, a nemzetközi vonatkozásokkal és az informatika-politikai vonzótokkal. A konferencia ideje alatt biztonságtechnikai eszközöket bemutató kiállítást rendeznek, a témához kapcsolódóan szakkönyveket árusítanak. A tanácskozáson elhangzó előadásokat kiadványban jelentetik meg. Miklósvári Zoltán Az elmondottakat hadd illusztrálja két példa. 1974-ben a Zobák-bányaüzemben váratlan gázkitörés történt. A kitörés hatáskörzetéiben 37-en tartózkodtak, akik közül1 heten a helyszínen meghaltak. A 30 megmenekült ember közül a súlyosabb oxigénhiányt szenvedettek kórházba, majd hosszabb-rövidebb gyógykezelés után otthonukba kerültek. A vidéki dolgozók a lakóhelyük szerint illetékes egészségügyi szolgálathoz fordultak pszichés, pszichoszomatikus panaszaikkal, és kerültek betegállományba. Ami további sorsukat illeti, a 30 bányászból 18 került vissza eredeti föld alatti beosztásba, kettő a baleset után rövidesen leszámolt, 5 rokkantsági nyugdíjba került, 5 bányász pedig különböző külszíni rehabilitációs munkakört kapott föld alatti bérezéssel, miután idegállapotuk baleseti eredetét elismerték. El kell mondani, hogy ennél az esetnél szakszerű krízis-intervenció nem történt, az orvosi—társadalmi összefogás elégtelen volt, igaz, hogy az együttműködés szervezeti formája sem volt még adott. 1978-ban bányaműszakikig a fentivel csaknem azonos nagyságú gázkitöréses baleset történt Zobák-bányán. A kitörés helyszínén 34-en voltak jelen, közülük hatan életüket vesztették. A balesetet átélt 28 bányász közül traumás sérülés miatt kettő került kórházba. Minthogy ebben az időben az üzemegészségügyi szolgálat már megfelelően fel volt készülve egy esetleges tömeges baleset pszichés tennivalóinak ellátására. a baleset másnapján leszállás előtt gydkorlatilag valamennyi érintettel akut krízis-intervenciós beavatkozást végeztek. A csoportos pszichoterápiás beszélgetésen az orvosokon kívül részt vett az üzem főmérnöke és helyettese, valamint a biztonságtechnikai csoport vezetője is. Az elsősegélynyújtás jellegű pszichoterápiás beavatkozás célja az volt, hogy lereagáltas- sák, kibeszéitessélk a baleseten átesetteket, segítő-támogató magatartásukkal oldják a szorongást. Megbeszélték, hogy esetleges problémáikkal kihez fordulhatnak. A csoportdinamika törvényszerűségei folytán kiválasztották azokat a személyeket, akik kórelőzményüket is figyelembe véve várhatóan kóros lelki reakciókra hajlamosak. Őket intenzívebb megfigyelés és gyógykezelés alá vették. Az akut krízisprevenciós beavatkozással sikerült elérni, hogy a bánya bal es etet átélt személyek felének pszichés de- kompenzációja lényegesen enyhült, önerőből problémáit megoldotta. Az elkövetkező napokban a felajánlott orvosi segítséget 13 fő vette igénybe. Közülük hétnek a problémáját az üzemorvos, sikerrel megoldotta. Hat beteg pszidhiátriai szakvizsgálatot és kombinált terápiás ellátást igényelt. Ennek fokozatai a következők voltak: átmeneti táppénzes állomány (pihenés és gyógyszeres kezelés) — szanatóriumi elhelyezés —napszinti munkabeosztás (föld alatti bérért) — eredeti föld alatti munkakörbe való visszahelyezés. Ilyen ellátás után mindösz- sze 2 bányász bizonyult végleg alkalmatlannak eredeti beosztására. ök rehabilitációs le- százalékolás után külszíni munkabeosztást kaptak. Végeredményben tehát a katasztrófát túlélt 28 bányászból 26 ma is föld alatt dolgozik eredeti szakmájában. Munkalélektani laboratórium A két eset összevetése egyértelműen igazolja, hogy mivel a balesetet szenvedett, bányabeli tömegkatasztrófát átélt személyek fizikai sérülés nélkül' is súlyos egészségkárosodást szenvednek, ún. krízishelyzetben vannak, a későbbi pszichés betegségek kialakulásának megelőzése érdekében szakszerű és gyors ellátásra, törődésre szorulnak. Ez komplex egészség- ügyi—össztársadalimi feladat. Az elmúlt években Zabák-bá- nyá,n szerzett további jó tapasztalatok arra ösztönözték a kérdéssel foglalkozó szakembereket, hogy kidolgozzák és továbbfejlesszék a baleseti krízis-prevenció és -intervenció eljárását. A módszer elmélete és gyakorlata ma már az egész magyar szénbányászat rendelkezésére áll, és az országos bányamentési szakemberek is ismerik és számon tartják. A tömeges 'bányabalesetek pszichológiai problémáinak fenti megoldása ösztönzést adott a Mecseki Szénbányáknál egy m u nlka I é I ekta ni la bora tó ri um felállításához, amely két év óta foglalkozik hasonló bányaegészségügyi kérdésekkel. HÉTVÉGE 5. Generáció Leszállás előtt Fotó: Kopjár Géza
