Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-11 / 249. szám
Megcsappant az ingázók száma A megélhetés biztosítása a falu legnagyobb vonzereje Kevesebben ingáznak az utóbbi fél évben Gödréről és társközségeibői Sásdra, Dóm. bóvárra, Kaposvárra, Szekszárd. ra, Pécsre. Ehelyett az ingázóknak megéri belépni a tsz-be. A szövetkezet alig egy év alatt háromféle kisüzemet létesített több faluban; korántsem azzal a cél láb hogy tagokat toborozzon, hiszen munkaerőgonddal sose küszködött. Inkább az vezérelte a tsz-vezetést, hogy a jól jövedelmező ipari tevékenységgel biztos pénzforráshoz jussanak a növény- és állattenyésztési ágazat felvirágoztatásához. A kisüzemeket alapítók nem hitték, hogy ekkora lesz az érdeklődés, a tsz-be ugyanis többen belépnek, nyugdíjasok térnek vissza, háztartásbeliek jelentkeznek munkára. Gödrén a Temaforg-szervezte textilválogatónak akkora a sikere, hogy fiatalok — köztük gépszerelők — mondanak le a kaposvári ingázásról, de hasonló a helyzet a Tormáson és Szágyon kialakított tema- forgos kirendeltségen is. A három helyen csaknem 70 új dolgozót alkalmaznak. Középkorúak is abbahagyják az ingázást, főleg Baranyaszentgyör- gyön, amiben közrejátszik az is, hogy elegendő pénzt gyűjtöttek össze a házépítéshez és -bővítéshez, vagy a bútorcseréhez, de nem egy esetben bizonyítható, hogy a családi válságok is a helybeli munkavállalással csitulnak el. Az sem közömbös, tény, hogy a szövetkezeti ipari létesítményekben lehet annyit keresni, mint a szomszédos települések munkahelyein. A tsz-ben a hét község mintegy 3000 lakójának csak 12 százaléka vállalt korábban munkát, de jelenleg javul az arány, fgy is legalább 200-an ingáznak, főleg Kaposvárra; elsősorban betanított és segédmunkások. Nagyon megfontolják, hogy kit is vesznek fel az új raklap-, konfekció- és textil- válogató-üzembe, amelyekben eddig több mint száz embernek biztosítottak munkalehetőséget. de még 40-50-et várnak, és akkor a tsz-állomóny- nak az egyharmada ipari munkát végez. Lakásépítési alapot hoztak létre, amelyből az az új belépő tag részesülhet, aki öt évig a tsz-ben marad, de emellett segítik a fuvarozásban, épületfát is beszereznek. Az akció hatásosabb lenne, ha a banki építési kölcsönhöz ugyanolyan előnyökkel juthatna hozzá a tsz-dolgozó, mint az ipari munkás. A vállalkozások között első helyen az ipari foglalkoztatás szerepel, még akkor is, ha például a raklapüzembe a legjobb minőségű nyár-, hárs- és fűzfát Mohácsról szállítják. Külföldön ugyanis jó haszonnal kecsegtető exportcikknek számít a puhafáboT készült raklap. Emellett raklapokat is javítanak, oly sikerrel, hogy a megrendelők között országos cégek szerepelnek és ezen felbuzdulva dunántúli javítóbázis létesítését tervezik. A gödre- szentmártoni konfekcióüzemben a budapesti kalapgyár közreműködésével sapkát, kalapot, szőrmecikket és bébi télikabátot varr a 26 betanított munkás. Többségük, ahogy a többi helyen is, cigány. Hasonló profilú konfekcióüzem nyílik egy hónap múlva Tormásban, ahol bevezetik a két műszakot. Tárgyalnak a makói gépgyárral, hogy borsó- és zöldbabkombájnokhoz hiánycikk-alkatrészeket pótoljanak. Megéri az iparűzés, ugyanis biztosra vehető, hogy a nyeresége az állattenyésztésből származó hasznot megduplázza. A befektetés mindössze félmilliós és az anyagellátás sem okoz gondot. Sajátos á helyzet, hogy nem a háztáji vonzotta az embereket az otthon maradásra, még Gödrén sem, ahol a libahizlalás jó üzletnek számít. — Kellett az ipar! — vélekedik Kaszonits Simon tanácselnök. A tanács fontolgatja, miként is lépjen a tsz után, hogy a faluban-marasztalás ne- csak álomkergetés legyen. Tartós használatban földet, házhelyet kínálnak, négyzetméterenként mindössze hat forintért. Lehet, hogy ennek is köszönhető, mindenesetre a társközségekben idén 70 uj házhelyet jelöltek ki. Csuti János A szörmesapkaüzem Asszonyok a Temaforg-üzemben Készül a raklap Fotó; Cseri L. Érik a paprika Mátrai Arpádné fóliái alatt Tengeriben Fotó: Proksza László Kicsi vagy nagy az árrés? Vita a zöldség-gyümölcs forgalmazásról Zöldségtermelők, tsz-elnökök, zöldségkereskedők, ófész-ve- zetők ültek egymás mellett azon az izgalmas vitaindító előadáson, amelyet Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tartott a Pannónia, ’82 szakembertalálkozó keretében Harkányban, a zöldség-gyümölcs forgalmazás helyzetéről és korszerűsítéséről. Az előadást követő parázs vitában a fogyasztó hangját az előző esti tv-mű- sor, a Hírháttér azonos témája, illetve Mester Ákos műsorvezető néhány kemény mondata képvjselte. A legnagyobb vita a tv-ben is és Harkányban is a magas árrések körül hullámzott. Bár a fogyasztói árak magasabbak a tavalyinál, a zöldség-gyümölcs ellátás az idén is jó az országban, a nagyüzemi termelők azonban gyakran önköltség alatt kénytelenek eladni a konzerviparnak, vagy a kereskedelemnek, s épp ezért országosan, s így Baranyában is évről évre csökken a nagyüzemi zöldség-gyümölcs termőterület. — Árrésvita mindaddig lesz, amíg a kereskedő olcsón akar venni és drágán eladni, márpedig a íp kereskedő így tesz, mert ha nem, akkor ráfizet és megbukik — jelentette ki a SZÖVOSZ elnökhelyettese. így bukott meg tavaly a Hajdú megyei és a Komárom megyei Zöldért is és adta át a terepet az áfészeknek. Ez a két Zöldért megszűnt, mert ráfizetéssel dől- . gozott. Tudomásul kell venni, hogy többcsatornás zöldséggyümölcs kereskedelem van, megszűnt a Zöldértek monopol helyzete, s amelyik nem tud talpon maradni, az megszűnik. A termelő drágán akar eladni, 0 fogyasztó olcsón akar venni, de közben a kereskedelem is szeretne megélni, joggal. S addig él meg, amíg nyereséges. A múlt év első félévéhez képest a Zöldért idei első félévi fel- vásárlási árai országosan 10 százalékkal, fogyasztói árai 16 százalékkal emelkedtek, ami reális a termelői piac 22 százalékos fogyasztói áremelkedéséhez képest. Míg 1981 első félévét 50 millió veszteséqgef, addig ez év első félévét már 4. millió forint nyereséggel zárták a Zöldértek, ami szerény eredmény, de mór érzékelteti a szervezeti korszerűsítés kezdeti sikerét. 4. HÉTVÉGE Eladni csak a jó minőségű árut lehet Putfer-kapacitások a damping levezetésére A kereskedő akkor végzi jól a dolgát, ha a termelő és a fogyasztó is elégedett, s a kereskedő is megtalálja a számítását. Helyesbítette az egyik nagy zöldségtermelő tsz elnöke az előadó szavait, hozzátéve; a gyorsan változó piaci igények miatt a nagytermelő bizonytalanságban van. Többen szóvá- tették, hogy a kereskedelem még mindig nagy apparátust tart fenn, ami nem akar beférni az árrésbe, s az áru útján is lehetne még rövidíteni. A válasz: a Zöldértek akkor gazdálkodnak jól, ha meg Tudják tartani nagy és biztos partnereiket, oly módon, hogy közösen vállalják a kockázatot. Létrehoztak most egy ún. intervenciós alapot, amiből rossz év esetén a különben jó termelő partner veszteségét a Zöldért megtérítheti. De a hangsúly a jó termelőn van,- az a termelő, aki drágán termel és rendre ráfizet, az inkább hagyja abba azt a tevékenységet, mert a világpiac nem ismeri el a magas termelési költségeket. A tőkés piacon a magas ár nem versenyképes, a minőségnek viszont kifogástalannak kell lennie. Aki 50—100 mázsa burgonyát termel egy hektáron, az jobb ha abbahagyja. A jövedelmezőség itt ma már 3 számjegynél kezdődik. Az évek óta 350 mázsát termelő Szentlőrinci Állami Gazdaság nyilván nem fizet rá. Más kérdés, hogy a nagy- üzerp, ahol a betakarító gépek megsértik a termést — burgonyát, paradicsomot stb. — nem tud olyan minőséget produkálni, mint a kisüzem, ahol kézzel szedik. Probléma az is, hogy nem jöttek létre ún. pufferka- pacitások a dömping levezetésére. A háború előtt sokkal több szeszgyár működött az országban ilyen célból. A feldolgozás fejlesztése lemaradt a zöldség-gyümölcs termelés lefutása mögött. Jellemző, hogy az ország első burgonyapehely- gyárát tavaly építették fel. A zöldség-gyümölcstermést nem lehet pontosan megtervezni, vagy több vagy kevesebb terem az időjárástól függően. Mivel e cikkek exportja nem gazdaságos, önellátásra kell berendezkedni, de oly módon, hogy nagy termések esetén a többlet feldolgozható és tárolható jegyen A szervezeti korszerűsítés kezdeti eredménye a létszám- csökkenés is. Három évvel ezelőtt még 22 000 ember dolgozott a Zöldérteknél, ma már csak 18 000. A verseny éles, csak azok a vállalatok maradnak talpon, amelyek jól, tehát nyereséggel gazdálkodnak. A zöldség-gyümölcs forgalmazás nyereségrátája egyébként i— a sokat vitatott árrések ellenére — szerény, mindössze 1,1 százalékos. Az áfészek az említett megyékben idegenkedve vették ót ezt a tevékenységet, de a korábbinál 50_százalékltal kisebb létszámmal végzik és mindkét megye jól ellátott zöldség-gyümölcs- csel. A nagytermelő nem szeret kicsiben eladni, igyekszik egyté- telben megszabadulni az árutól, aminek gyakran igen silány a minősége. Sajnos küldtek már vissza az országhatárról, sőt Münchenből olyan dinnyeszállítmányt, amelyben fél dinnyék voltak, és olyan burgonyát, amely tele volt drótféreggel. A termelőnek tudomásul kell venni, hogy eladni csak a jó minőséget lehet, Keleten éppúgy, mint Nyugaton. Szemléletváltozásra van szükség a szövetkezeti kereskedelemben is azért, hogy ne menjen tönkre annyi áru. A maszek zöldséges azért ad el, aznap frissen mindent, mert a kereslettől függően naponta kétszer, háromszor is változtatja az árait. A Zöldért, illetve az áfész- vezetők rosszul beidegződött szemlélete miatt 'még mindig nem adják le boltosaiknak a hatáskört, a napi árváltoztatásra, pedig a boltos tudja menynyiért megy el az áru, a napi áringadozásokat a központokban képtelenség nyomon követni. A szervezeti korszerűsítés megkezdődött, az elfogadott központi koncepció jó, most már csak az a kérdés lenne, milyen mértékben és milyen gyorsan hajtják végre. —Rné— Vonzóak a gödrei termelőszövetkezet kisüzemei
