Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-09 / 247. szám

© Dunántúlt Tlaplo 1982. szeptember 9., csütörtök Új SZOT-szabályzat a nyugdíjelőkészítésről A vállalatok kötelesek intézkedni előtt is mór dolgozók esetében. A szabályzat másik lényeges mondandója, hogy a nyugdíj- korhatár előtt álló dolgozá is kérheti a szolgálati idejének megállapítását, de csak egy év­vel a korhatár betöltése előtt. Bár az ilyen jellegű tájéko­zódó és érdeklődő kérdések ed­dig sem mentek ritkaságszómba a SZOT szabályzat életbe lépé­se óta megszaporodtak az el­ismert szolgálati idő utáni tu­dakozódások. Ugyancsak a ked­vező változás előjelei mutatkoz­nak a vállalatok nyugdíjelőké­szítési tevékenységében, s így talán egyre több lesz az olyan munkahely, aho| kiemelkedően jó az előkészítés, másként szól­va a dolgozókkal való ilyen jel­legű törődés. S hogy lehet ezt a feladatot jól végezni, arra példa a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Sörgyár, a Magyar Nemzeti Bank, a BÉV, a Tégla- és Cserépipari Vállalat, az OTP, a 12-es Volán. A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság ősztől tanfolyamokon beszéli rfie^ az illetékes válla­lati ügyintézőkkel az öregségi nyugdíjazásról szóló új SZOT- szabályzatban foglaltak végre­hajtásával kapcsolatos teendő­ket. Az egységes értelmezés és megvalósítás pedig minden bi­zonnyal csökkenti majd az olyan esetek számát, mint amilyen azé a mohácsi pedagógusé, aki hónapokig hiába várta a nyug­díját. Mikor beutazott Pécsre és érdeklődött, kiderült, hogy sem a volt munkahelye, sem ő nem adta be a nyugdíjazási ké­relmet ... mint arról, hogy előbb-utóbb mindenkinek találnak megfele­lő munkalehetőséget. Az érdekes csupán az, hogy az irodának egyetlen fizetett főállású alkalmazottja van — a vezetőnő. A többiek társadalmi aktívák, és kivétel nélkül nyug­díjasok. Akad köztük jogász, közgazdász, pszichológus, iro­dai adminisztrátor, gépírónő. Segíteni akarnak, és valóban segítenek is - kortársaiknak, akiknek gondjait-bajait, kíván­ságait aligha ismerheti jobban más. Következő annak a kisvárosi nyugdíjas tanárnak a példája is, aki elunva a tétlenséget, a helybeli tanácsot kereste meg — felajánlva idejét, képessé­geit. Rövidesen a gyámhatósá­gi csoport tiszteletbeli munka­társa lett. A gyermekükért egy­mással pereskedő szülőknél végzett környezettanulmányo­kat, családlátogatást. S hála kiváló pedagógiai gyakorlatá­nak, jó néhány családi konflik­tus oldódott meg a nyugdíjas tanár látogatásai utón. Már sok helyen veszik igény­be a vállalkozó, idős emberek türelmét, tudását, tapasztala­tait. Társadalmi szervezeteknél, művelődési intézményeknél, ta­nácsoknál, szociális intézmé­nyeknél. Ám még sokukra len­ne szükség. Ezt azonban a te­vékenységükre igényt tartó he­lyeknek kellene „közhírré" ten­nie: hol, miképpen hasznosít­hatná magát az aktív nyugdí­jas. Németh Szilvia Ilyen statisztika aligha készült, de anélkül is bizonyosak lehe­tünk abban, hogy hazánkban a dolgozó emberek döntő több­sége nem vándormadár, sőt je­lentős részük egy, esetleg két munkahelyen töltötte (tölti) ak­tív éveit. Munkájuk elismerése­ként, a velük való törődésként érezhetik, ha kiérdemelt pihe­nésük első hónapjától minden utánjárást bonyodalom nélkül rendszeresen kéz'hezkapják öregségi nyugdíjukat. Leg­alábbis ez lenne az ideális, de ma még sajnos nem ez a ter­mészetes. Remélhetőleg a ked­vező változást segíti elő az a 3/1982. (május 28.) SZOT sz. szabályzat, amelynek lényegé­ről dr. Varga Kovács Istvánt, a Baranya megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság igazga­tóját kérdeztük: — A szabályzat egyértelműen kimondja, hogy a nyugdíjazást megelőzően egy évvel a válla­lat köteles előlterjeszteni az öregségi időelismerési kérelmet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkáltatónak rendszeresen figyelemmel kelj kísérnie dol­gozói életkorát, munkaviszonyát, s időben el kell juttatnia hoz­zánk a kérelem teljesítéséhez szükséges okiratokat. Ha idő­ben, vagyis a nyugdíjazást megelőzően egy évvel elkezdik az előkészítést, akkor zökkenő- mentes a nyugellátásra való át­állás. Az egy éves előkészítés alatt arra is bőven jut idő, hogy tisztázódjon az a munka- viszony, amelyről az érintettnek nincsenek okiratai. Erre nap­jainkban még gyakran adódik példa, főként a- felszabadulás A szerkesztőség postájából EEÜ A biztonságos közlekedésért A Dunántúli Napló augusztus 5-i számában „Törnek a szélvédőüve­gek” című rövid hírrel kapcsolatban válaszoljuk, hogy a szélvédők töré­seit úgy lehet csökkenteni, vagy megelőzni, hogy a felületi bevonás­sal ellátott útszakaszon a járműve­zetők óvatosan, a kihelyezett táblák-» nak megfelelő, csökkentett sebesség­gel haladnak. Igazgatósági tapasz­talat, hogy a járművezetők ilyen út­szakaszon figyelmen kívül hagyva a táblák jelzéseit, nagy sebességgel hajtanak. Ez a helytelen magatartás az előidézője a károkozásnak. A fe­lületi bevonással ellátott szakaszo­kon a munkavégzés után még pár napig kint vannak a táblák, azok jelzéseit figyelembe kell venni. 1982. augusztus 6-i számban meg­jelent „Forgalomelterelés Mohács és Bár között" című cikkre közöljük, hogy a terelőút jelzése a forgalom­terelési terv szerint történt, a kihe­lyezett jelzések a forgalom biztonsá­gos lebonyolításához elégségesek. Az út kanyarulatát jelző, nyilakban távozott tábla (a fényképen jól lát­szik, amely az 56. sz. főúton több száz méter távolságból észlelhető. Aki a sebességkorlátozást betartja, az a terelőúton biztonságosan átha­ladhat. Mivel a terelőút a főúthoz közel halad (nem elkerülő útvonal­ról van szó), az „Útirány előjelző" tábla elhelyezése nem szükséges. Az 1982. augusztus 7-1 szám 15-000 rovatában a kijelölt gyalogos átkelő­hely kérelemmel kapcsolatban, a kő­vetkezőket állapítottuk meg: A 6. sz. főúton az Urögi fasor keresz­tezésénél indokolatlan a kijelölt gyalogos átkelőhely létesítése. Ezt a gyalogos forgalomszámlálás eredmé­nye is alátámasztja. A rohangászó kisgyerekekre való hivatkozás helyte­len, hiszen a figyelmetlen gyalogost a kijelölt gyalogos átkelőhely sem védi meg. A gyermekek főúton való rohangálása a szülők gondatlansá­gából fakad. A biztonság érdekében a környék lakóinak javaslom, hogy az Urögi fasortól 160 m-re lévő Páfrány utcai csomópont Jelzőlámpával irányított átkelőhelyénél közlekedjenek. Péter Oszkár, a KPM Közúti Igazgatóság főmérnöke------------------------ ¥ ----------------------­Hozzászól az olvasó Méhész a propoliszról Gyakran irtunk az elmúlt hóna­pokban a propoliszról, legutóbb a Hétfői Dunántúli Naplóban augusz­tus 23-án számoltunk be arról, hogy a budapesti Finomvegyszer Szövet­kezet rövidesen megkezdi e fontos gyógyszeralapanyag feldolgozását. A héten Ptacsek Jenőtől kaptunk leve­let, aki, mint méhész írta meg vé­leményét és tapasztalatait a pro­poliszról : ,,A propolisz nem a váladéka, ha­nem a nyárfa rügyekből és egyéb növényekből való gyűjteménye a mé- beknek, noha némi nyálat felhasz­nálnak a propolisz megmunkálható- sága érdekében. Egyébként az em­beri nyál is oldja, míg a víz pél­dául nem, ez is igazolja, jogosult a gyógyszeralapanyag megnevezésre. A propolisz szó latin és görög szavak összetétele. Jelentése: váro­sért. Ugyanis a méhek városukat, lakhelyüket erősítik meg vele. Ma­gyarul helyesebben méhszurkot, méh­tapaszt, vagy méhgyantát jelent. Gyógyító hatását már régóta is­merjük, ez vitathatatlan: például a növényi rügyek, a virágok érzékeny nyílásainak védelmét szolgálja a méhszurok, ami így nem más, mint a természet egyik legegyszerűbb fer­tőtlenítő, sebtapasza. S a méhészek­nek igen kedvező és jövedelmező a méhszurok gyűjtése, mert kimerít­hetetlen mennyiségben megtalálható például a nyárfák rügyein. Beszer­zése nem korlátozódik a virágzás idejére, sőt, az akác utáni meleg napokban a legeredményesebb. Személyes tapasztalatomról is be­számolhatok: a méheknél jártam kint az erdőben, felhorzsoltam a kezem, és a nyílt vérző sebre semmilyen ragtapasz nem volt nálam. Friss méhszurkot kapartam ki a kaptárból, azzal kentem be a sebet. A sebláz elmaradt, s hihetetlen gyorsan be­gyógyult." Szóvá tesszük... A berkesdiek nevében tette szóvá Kapitány Zoltánné (Alkotmány u. 177.): Az utóbbi időben rendszeresen ké­sőn érkezik meg a kenyér a berkesdi boltba. Általában délelőtt 9 és 11 óra között várják az üzletben a friss pékárut, és az emberek erre is szá­mítanak. Csakhogy gyakran délután érkezik meg a szállítmány, s addig sorban állnak a bolt előtt. Jogos a kérésük: nem lehetne megbízhatóbb a kenyérellátás? * Prisztás Ferencné pécsi (Ybl Mik­lós u. 7.) panaszolta, hogy a Me- csak Áruház előtti illemhelyet sajnos sokan összetévesztik házuk alagsorá­val. Valószínűleg az épületben lévő Kaszinó cukrászda késői vendégei. A bűzös következményeket 136 lakó szenvedi. * Kalamény Ferenc Pécsett, a Diana tér 2-es számú ház előtti járdán 42 hepehupát számolt meg. A járda statisztikája: két idős asszony és négy kisgyerek könnyebb balesete. Fptó: Kopjár Géza Több ízben kértek tőlünk segítsé­get, „védelmet" a fiatal motorkerék­párosok miatt. Sipos Mátyás pécsi olvasónk a 31-328-as telefonról amiatt szólt, hogy a Szliven Aruház környé­kén lakókat az itt lévő játszótéren parkoló kamasz motorosok zaklatják, az állandó motorbőgetéssel. Sok he­lyen bejelentették már a panaszukat, de úgy tűnik ez ügyben egyelőre mindenütt tanácstalanok az illetéke­sek ... * Válaszolnak az Illetékesek A Jókai utca 6. ügyében A pécsi, Jókai u. 6. sz. épü­let udvarának leszakadása, a lakások életveszélyessé válása kapcsán az újság riportere fel­tette a kérdést: valóban autó­parkolóra van-e a legnagyobb szükség egy ilyen értékes bel­városi telken? A Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat alapos vizsgálatok és az illetékes szervek széles körével való egyeztetések után elkészí­tette Pécs belvárosának részle­tes. rendezési tervét. Ezt a ta­nács végrehajtó bizottsága jó­váhagyta. A rendezési terv fi­gyelembe veszi a történetileg kialakult utcavonalokat, telek­osztásokat és azt a karaktert, amit évszázadok során a város polgárai teremtettek. A rendezési terv közlekedési szempontból a járműforgalom jelentős korlátozását tartalmaz­za mind az átmenő-, mind a délforgalom tekintetében. Ez utóbbira jellemző, hogy az egyes — zöldterületi vagy egyéb szempontból kevésbé értékes — tömbbelsőkben tervezett par­kolóházak és néhány utcában megtűrni javasolt szegély­menti parkolóállomásokban az összes parkolási igénynek csak a fele elégíthető ki. Tehát a belvárosban élő lakosság gép. kocsijain kívül gyakorlatilag az összes többi jármű (közületek, a hivatásforgalom és idegen- forgalom járművei) csak a bel. városon kívül tartózkodhat. A terv a Jókai utcai zártsorú beépítés megtartásaként a 6. sz. telek területén 4 szintes, 120 gk. befogadóképességű parkolóházat javasol. Ez ugyan ma még anyagi eszközök híján nem valósulhat meg, de a táv. latban indokolt, éppen a bel­város normális életműködése érdekében. Feltételezhető ugyanis, hogyha a parkolási igény minimumát sem lehetne egy ilyen nagyméretű védett területen belül kielégíteni, ak. Ijor egyrészt elviselhetetlen mér. tékűre duzzadna a ma is za­varó tilos helyen történő par­kolás (a járdák, zöldterületek rongálásával, illetve a forgalom zavarásával együtt), másrészt a belvárosi lakosság összetétele szociális szempontból eltorzulna (amire már ma is van tenden. cial), ez pedig a védett terület fizikai állapotának leromlásá. hoz vezetne. A konkrét esetben tehát a kérdésre az a válaszunk, hogy - amennyiben az épület olyan károsodást szenved, hogy a helyreállítás nem gazdaságos (zömében vályogfalú épületről van szó!) - sajnáljuk ugyan, hogy egy földszintes lakóházzal kevesebb lesz a belvárosban, de a jövendő üzemeltetés ér. dekében nem tarthatjuk meg. A Dunántúli, Napló múlt vasárnapi számában megjelent „Tengeri men­tőcsónak a Pécsi-tavon" című cik­kükkel kapcsolatosan a következőket szeretnénk elmondani. A számunkra ismeretlen eredetű csónakot Csaba András, a PMSC kajakosainak edzője a két szakosz­tály közötti jó kapcsolat eredménye­ként a PTTE vitorlás szakosztályának rendelkezésére bocsáttota, verseny- rendezésre, edzésre, feltéve, ha a több éve a tó alatt lévő hajót fel­színre emeljük és állapotát rendbe hozzuk. (Természetesen, ha kajakos verseny van, azonnal visszadjuk zsü- rihajónak.) Társadalmi munkában si­került több hét alatt a jelenlegi esz­tétikus külsőt megadni a csónaknak, melyet azóta a vitorlás szakosztály Amíg pedig a parkolóház meg nem épül, a területen be. kerített térszinti parkolót kell építeni, de még ennél is sokkal fontosabb, hogy olyan széles­ségű járda készüljön, ami a gyalogos forgalom biztosítását fokozhatja. A Jókai utca ezen szakaszán ugyanis mind a ke­leti, mind a nyugati oldalon a meglévő' épületek annyira „ki- ugranak" a beépítési vonalból, hogy gyakorlatilag egyik olda­lon sincs járda. A Bem utcai járműforgalom megszünteté­sének viszont egyik feltétele, hogy a Széchenyi tér környéké­nek forgalmát részben a Jókai utca vegye át. így ahhoz, hogy ne jussunk „csöbörből vödör­be", a Jókai utcán sürgősen biztosítani kell, hogy a gyalo­gosok a járdán tudjanak köz­lekedni. Vokó János osztályvezető Pécs városi Tanács EKV-osztály örömmel és rendeltetés szerint hasz­nál. Nincs viszont a hajóhoz semmi köze a dombon helyet kapott magán- kereskedő kölcsönzőnek, Rattayéknok, mint ahogy a kikötőhöz sincs és ahogyan a terület sem az övék. Ezen információ kiigazítása azért is fontos, mert a szakosztályi stégre a kirán­dulók, fürdőzők annak ellenére is letelepednek, hogy egyértelműen ki­írtuk, hogy csak szakosztályunk tag­jai használhatják azt. Sajnos kevesen értik meg, hogy a kizárólagos sport célokra épült ki­kötő nagyobb sebességgel érkező hajók, a vízredobott széllovas vitor­lák által balesetet szenvedhetnek. PTTE vitorlás szakosztálya Pécs, Megye u. 21. „Ki mossa le a sáros dinnyét”----------------------------- » „ Tengeri mentöcsénak a Pécsi-tavon” * Hárman is telefonáltak a pécsi Ifjúság útja 3/b ügyében: a tízemeletes épület homlokzatáról potyognak a díszítőelemek. S épp az arra járó gyalogosokra... Fotó: Szokolai István A Dunántúli Napló 1982. au- gusztus 5-i számában megjelent „Ki mossa le a sáros dinnyét"? c. cikkben foglaltakra tekintet­tel fegyelmi eljárás keretében vizsgálatot folytattam le a 3. sz. zöldségbolt helyettes vezetőjével szemben. A vizsgálat során megállapí­tottam, hogy a boltvezető mu­lasztást követett el, amikor a sáros dinnyét nem megtörölve adta át a vásárlónak. Ezt a mu­lasztást később a vásárló kéré­sére azzal kívánta — helytele­nül — korrigálni, hogy egy nagy papírzacskóba csomagolta a dinnyét. A mulasztásért a boltvezetőt írásbeli figyelmeztetésben része­sítettem. Tényként kellett azt is meg­állapítani, hogy az újságcikk­ben megjelentek nem teljes mértékben feleltek meg a való­ságnak, ugyanis a vizsgálatunk alapján a cikkben szereplő ud­variatlan kijelentések nem hang­zottak el a kereskedelemben megöregedett nyugdíjas dolgo­zónk részéről. Vásárlónk szíves elnézését kér­jük a felmerült kellemetlensé­gért. Fodor Imre igazgató Baranya megyei Zöldért Vállalat „Sok helyen bűz van Pécsett” A fenti cím alatt Hopp Antal, Pécs, Szövetség u. 2. sz. alatti lakos telefonon reklamált, hogy utcájuk­ban lévő élősövény gondozatlan, szemetes, az élősövényből bűz qrad. A helyszínen megtekintettem és megállapítottam, hogy a Szövetség utcában élősövény nincs. A Szövet­ség utcát keresztező Bolgár Néphad­sereg úti szakaszon ültetett élősö­vény gondozott, az általa felvetett gondozatlanság nem áll fenn. Horváth József, Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója Ha majd nyugdíjba megyek... — Ha majd nyugdíjba me­gyek - mondogatják az utolsó munkanap felé közeledők —, ha majd nyugdíjba megyek, lesz időm mindenre. Aztán elkezdődik a nyugdí­jas életforma. Minden rendben megy, mindenre van idő. Néha kicsit sok is. Hogy-hogy-nem a megérdemelt pihenését élvező egyre ingerültebben hallgatja családja lelkes és jóindulatú in­telmeit: pihenjen csak, szóra­kozzon, kímélje magát. A tétlenséget nehéz elviselni az olyan embernek, aki évtize­deken keresztül dolgozott, pon­tosan osztotta be idejét, egész­ségi állapota kifogástalan. * Valami hiányzik. Valami hasznos elfoglaltság. Az, hogy érezze, másoknak is szükségük van rá, tudására, képességeire. Sokat foglalkoznak mostaná­ban a nyugdíjasok munkalehe­tőségeivel. Ám, szép számmal akadnak olyanok is, akik nem munkát akarnak vállalni, anya- gilaq nincs rá feltétlenül szük­ségük. Tenni szeretnének vala­mit, segítségére lenni mások­nak. Ennek egyik szép példája a fővárosi Nyugdíjasok Munka- közvetítő irodája. Az intézmény néhány éve szerveződött, ha­marosan népszerűvé vált. Az állást kínálók és keresők egy­másnak adják a kilincset, az irodai dolgozók pedig telefo­náltak, egyeztettek, kartonokat vezettek, türelemmel hallgatták az ügyfelek kéréseit, elképzelé­seit. Olyannyira, hogy erről legalább olyan híresek lettek,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents