Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-07 / 245. szám
e Dunántúli Tlcrolo 1982. szeptember 7., kedd Szeptemberi jeles napok Az életé az előny Bemutatjuk a Baranya megyei KBT Gépjárművezetők Nevelési Szakbizottságát Sebesség korlátozás vagy hanyagság? A szeptember Egyed nappal köszöntött be. Sokfelé őszkezdő dátumként tartják számon. Hangonyban a régi öregek úgy vélték, ezen a napon kell elkezdeni a búza vetését. Vásá- rosmiskei hagyomány szerint, ha szeptember 1-én esik, csapadékos őszre kell számítani, ha viszont süt a nap, száraz idő lesz. Egy másik parasztregula szerint ennek a napnak az időjárása határozza meg a, következő négy hét derűs vagy borult, esős időjárás. Feljegyezték, hogy régente sok helyen e nap léptek szolgálatba a juhászok, a kondások. Szeptember 8-án, Kisasszony napján ünnepli a római katolikus egyház Szűz Mária születésnapját, de a keresztény hiedelmek- mellett ősi, pogány eredetű népszokások is fűződtek ehhez a naphoz. Erdélyben úgy vélték, hogy a Kisasszony elhajtja a fecskéket, holott szép idő esetén még szeptember közepén, végén is lehet látni vándorútra gyülekező fecskecsapatokat. Sok helyen e nap kezdték verni a diót, s vetni az őszi gabonát. A vetőmagot előtte való éjjel vagy kora hajnalban a harmatra tették, hogy a gabona ne üszkösödjék. Szeptember 21 .-éhez, Máté napjához is számos szokás és hiedelem kapcsolódik. Például, ha e nap tiszta az idő, sok bor lesz a pincékben. A babonás ember Máté napján a világért sem vetett volna gabonát, mert szerencsétlenséget hozott volna rá. Göcseji hiedelem szerint Máté hete — „pelvahét". Aki ilyenkor vet, pelyvás gabonát arat. A szegediek szerint viszont a búzát legjobb Máté hetében elvetni. A búzavetés időszaka általában a csillagászati ősz első hónapjába tartozó négy hét, de ezen belül, mint Bálint Sándor, a neves néprajztudós kutatásai során megállapította, vidékenként változott. A heteket érdekesen különböztették meg: volt mátéhét, mihólyhét, ferenchét és gálhét. Magához a vetés műveletéhez is sokféle szokás kapcsolódott. Mohácson, a Augusztus 27-én volt 120 éve annak, hogy Egyed Antal, a neves magyar költő és műfordító 1862-ben Dunaföldváron meghalt. 1779 június 13-án Székesfehérvárott született. A középiskoláit szülővárosában végezte, ahol tanáia: Virág Benedek, a későbbi „magyar Horatius" volt, aki Egyed Antal költői hajlamaira serkentőleg hatott. 1799-ben jött Pécsre, ahol a bölcseleti tanfolyamot hallgatta, és buzgó tagja lett az ifjúsági magyar iskolának. 1801- ben a pécsi szemináriumba lépett és 2 év múlva pappá szentelték. 1803—1807 között dunaföldvári, bükkösdi, báta- széki és závodi káplán volt. 1807-ben rövid ideig pécsi püspöki szentszéki jegyző, de erről a funkciójáról lemondott, mert a városból elkívánkozott. Csöndesebb, nyugalmasabb vidéki plébánia után vágyódott, ahol~zavartalanul élhet az irodalomnak. 1808-ban Kalocsán, 1813-ban Bonyhádon, majd Pakson, 1829-ben pedig Dunaföldváron volt plébános haláláig. 1862. augusztus 27-én rablótámadás áldozata lett és a homlokán kapott vágás következtében meghalt. Egyed Antal eredeti költeményeket írt a római elégiku- sok modorában. Versei ,,Elégiák levelekben" (Pest, 1831) és „Egyed Antal elégiái három könyvben" (Pest, 1848) címmel jelentek meg. Irodalmi működésének jelenszakajtóban vitt búzát megszentelték és a vetőmag közé keverték. Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért maradt el a válasza, hogy a madarak nyelve leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek asz- szonyai a vetésből megmaradt búzából koldusoknak sütöttek kenyeret. Vencel napjával, szeptember 28-cal is időjárási regula kapcsolatos. Ha esik az eső, szép tavaszra számíthatunk; ahányszor fagy Vencel napjáig, any- nyiszor fog majd májusban is csikorogni az idő. Szeptember legjelesebb és legismertebb dátuma a hónap 29,-ére eső Mihály nap. Ösz- kezdő nqp, Európa-szerte pásztorünnep, jgy aztán se szeri, se száma a hozzá kapcsolódó szokásoknak, hiedelmeknek. A Szent György napján, április 24-én kieresztett jószágot ezen az őszi napon, Szent Mi- hálykor hajtják újra vissza az istállókba, téli szállásokra. Az ország sok vidékén a pásztorok számadásának és félfogadásának napja volt. Híres, sőt hírhedt lett egyes helyeken a Mihály napi juhászfogadás: 1776- ban a kecskeméti főszolgabíró például külön rendelkezésben volt kénytelen megtiltani a juhászoknak a Jaotrányokozó dorbézolást. Gyergyó hegyi pásztorai ezen a napon tartották a farkasünnepet, hogy a jószágot hazatereléskor megvédjék az ordasoktól. Számos népi időjóslat is fűződik ehhez a naphoz. A juhászok azt tartották, hogy ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, nagy tél lesz, ha szanaszét fekszenek az állatok — akkor enyhe. Ha Mihály napján még itt vannak a fecskék, Újévig nem lesz hideg. A Mihály napi mennydörgés — vélték — széo őszt, de kemény telet jelez. Azt is tartották, hogy ekkor szakad meg a fű gyökere, tehát már nem fejlődik tovább és ekkor térnek pihenőre a szorgalmas méhek is. tősége nem annyira verseiben, mint inkább műfordítói tevékenységében rejlik. Nevét Ovi- dius-fordításaival tette ismertté az országban, 1823-ban. Egyelőre csak egy könyvet jelentetett meg; „P. Ovidius Naso hitverseinek negyedik könyve" (Pest) címmel. Ennek második javított kiadása Pécsett jelent meg 1845-ben. Ezután nagyobb gyűjteményeket is közzétett; „P. Ovidius Naso keservei" öl könyv (Székesfehérvár, 1826), második javított kiadás, Pest, 1847 és „Ovidius pontusi elégiái" (Pest, 1839). Pesten bocsátotta ki az Ovidius „Átváltozások" fordításának füzeteit is. Később pedig Tibullust fordította: „ Albius Tibullus elégiái" (Buda, 1845 és 1852). Műfordítói tevékenységének elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.. Egyed Antal egyike volt azoknak, akik Vörösmarty Mihályt - a későbbi „minden magyar költőnek édesapját", ahogyan Juhász Gyula nevezte - költői pályáján elindították. Ezt maga Vörösmarty is többször hangoztatta leveleiben. De ugyanezt állapították meg róla Vörösmarty életrajzírói: Gyulai Pái és Riedl Frigyes is. Vörösmarty Egyed Antalban nem a plébánost nézte, hanem az írót, a műfordítót. Ezért alakult ki közöttük irodalmi barátság és baráti levelezés. Pusztai József A közúti balesetek megelőzése össztársadalmi érdek, mely feladatot újjászervezett formában 1974 óta a közlekedésbiztonsági tanácsok látják el. Baranya megyében hét szakbizottsággal működik a KBT. A legnagyobb tábort, a járművezetőkét a Gép- járművezetők Nevelési Szakbizottsága segíti, irányítja. A nyolcadik éve működő szakbizottság elnöke Litványi Tibor, a Baranya megyei Autó- közlekedési Tanintézet igazgatója. Munkáját 42 fő társadalmi aktíva segíti, akik valamennyien közlekedési szakemberek. Van közöttük bíró, orvos, közlekedési szakértő, szakoktató. Balesetmegelőző tevékenységüket, mely igen sokrétű, éves munkaterv alapján végzik. A munkaterv alapját az OKBT és a megyei KBT idei elképzelései, valamint a szakbizottság speciális feladatai adják. Fő célkitűzésük a balesetek' számának csökkentése, ennek érdekében a felvilágosító- és propagandatevékenység. Az 1982-es év fő feladatai: a sebesség megfelelő megválasztása, a balra kanyarodások helyes és szabályos végrehajtása, a látás és láthatóság, a biztonsági berendezések állapota. A szakbizottság tagjai az említett témakörökben rendszeresen tartanak előadásokat a járművezetők részére. Megelőző tevékenységük egyik nagy területe a különféle közlekedési versenyek szervezése,' lebonyolítása. Évek óta megrendezik a Tenkes riporter-rallit, a a Pécs—Eszék autós találkozót, az Autó-Motorral közösen pedig a „Keressük a legjobb gép- járművezetőt és motorost" versenyt. Ezen kívül nagyon sok vállalatnál, termelőszövetkezetben szerveznek különböző közlekedési vetélkedőket. Műszaki téren az autófelügyelet és az autóklub a partner, velük közösen negyedévenként nyílt napokat, fényszóróbeállítási akciókat rendeznek. A műszaki és jogi szakemberek a megyében bekövetkezett baleseteket elemzik, a következtetéseket levonják és ezeket az adatokat a bizottság tagjai napra készen megkapják, hogy előadásaikban feltudják használni. A szakbizottság az eszéki balesetmegelőzési szervezettel rendkívül jó kapcsolatot alakított ki. Egymást kölcsönösen tájékoztatják a közlekedés szabályairól, megelőzési feladatokról. A két szervezet képviselői októberben Pécsett tartanak munkaértekezletet, melynek témája a jugoszláv táblák és jelzésrendszerek ismertetése. (Erről a DN olvasóit is tájékoztatni fogjuk.) A jó munkakapcsolat eredménye, hogy a Pécs—Eszék autóstalálkozón a két ország közlekedésével kapcsolatos írásbeli feladatokat is kapnak a résztvevők.----------------------- ¥ -----------------------N yílt nap autósoknak Az autófeíügyelet Baranya megyei Közlekedésfelügyelete az MKBT-ve> közösen nyílt napot rendez szeptember 18-án Pécsett, az Autóklub Citrom utcai műszaki állomásán, valamint az AFIT Szigeti úti szervizében reggel 7 órától 13 óráig. A nyílt napon lehetőség lesz személykocsik és motorkerékpárok díjtalan műszaki át- vizsgáltatására, sőt, megfelelő műszaki állapot esetén a forgalmi engedély érvényességének a meghosz- szabbítására is. A Szigeti úti szervizben az AFIT gyorsszolgálati részlegénél lehetőség lesz apróbb hibák kijavíttatására, melyet az AFIT szerelői gyorsszolgálati felár nélkül fognak számlázni. Az Autófelügyelet munkatársai kérik a járművezetőket, hogy a nyílt napon való részvételüket a 21-941-es telefonon előzetesen jelentsék be. A szakbizottság célkitűzése továbbra is az élethez igazodó munkaprogram. Jövő évi speciális feladataikat az 1982-es év negatív közlekedési eseményei határozzák meg. Eredményeik közé tartozik, hogy az elmúlt három hónap során is csökkent Pécsett a közlekedési balesetek száma. Bércesi György N apok óta keringek a pécsi belvárosban, csak körülményesen jutok el tervezett úticélomhoz. A litereket számolva, ugyancsck megkönnyítették a pénztárcámat, logikus: több kilométer, több benzin. Egyelőre nem tudom mi lészen a végleges megoldás, ténylegesen gyorsul-e a pécsi forgalom, azt azonban igen. hogy e néhány napi akaratlan bolyongásom pesszimistává tett. Mert mi is a helyzet? Vagy nem lehet kanyarodni balra, más esetben jobbra, itt-ott még egyenesen sem szabad menni. Aztán itt vannak az egyirá- nyúsitások! Kedves jó idegen! Ha városunkba érkezik, bocsássa meg, hogy feleslegesen járatjuk. Amíg forgolódik az egyik egyirányúból a másikba, addig tekintse meg városunkat, láthat más érdekességeket is, ha szerencséje van, még kettőt-hár- mat is fordulhat. Biztosítja ennek lehetőségét a közlekedés- szervezéssel foglalkozók szű- kebb-tágabb munkacsoportja. És kérjük, ne legyen ideges, nálunk ez így megy évek óta. Mi helybeliek nem szedjük már a nyugtátokat, csak bólintunk és megértéssel fogadjuk a változásokat, mert tudjuk nekünk akarnak jót, mindent értünk csinálnak, és szeretnék, ha gyorsabban jutnánk át az amúgy is zsúfolt belvároson. A dolog szépséghibája csupán az, hogy mi nem mindig akarjuk átszelni a várost. Arra is gondoltam, biciklizni fogok, de rajtam kívülálló okok A minap a fővárosba vitt az utam. Elindultam reggel hatkor. Mindössze 200 kilométer az út. Úgy számítottam, kilenc órára kényelmesen odaérek. Igen ám, de a piros szegélyű 60, 40 és 30-as számokat mutató táblák áthúzták számításomat. Fogyott az idő és az üzemanyag, a tíz óra utáni megérkezésemig. Visszafelé már csak kíváncsiságból is megszámoltam azokat a sebességkorlátozásokat, amelyeknél úgy véltem, semmi sem indokolta a sebesség csökkentését. Szinte hihetetlen eredménye volt e számbavételmiatt kénytelen kelletlen beletörődtem, nem megy e ragyogó elképzelésem, ugyanis nincs hol taposnom a pedált. Tudnak önök például egyetlen kerékpárúiról Pécsett? Ugye nem! Félek a forgalomban. Hogyne remegnék, amikor ha akarom, ha nem, be kell mennem a zsu- fiba. És hogy mennyien vannak tudorok, nem is hiszik. Mindenki úgy tudja, ő a legjobb vezető. De csak addig, amíg nem jön a rendőr és el nem kezd integetni. Néhányon üdvözlésnek veszik, mosolyognak is, amaz meg egyre erőteljesebben folytatja karmesteri jelzéseit. Aztán ott vannak az átkozott jelzőtáblák. Minek raknak ki belőle annyit nem is tudom. Felesleges pazarlás, hiszen úgy sem tartják be utasításait, figyelmeztetéseit. Ha behajtani tilos, hát bemegyünk. Miért ne? Ugye ismerős jelenség? Visszakanyarodva eredeti mondatomhoz, egy üzenet: kedves ZIL-es, köszönöm, hogy segített, emlékszik, amikor belekerültem az ön sávjába, megállt, udvarias magatartásával enyhítette zavaromat, ön hibámon kívül szabálytalanságomért felmentett. Talán ön is pécsi...? Valami sűrű erdőben vagyok, és higyjék el, örültem amikor kiszálltam a kormány mellől. Arra az elhatározásra jutottam, hogy megkérem valamennyi járművezető olvasómat, ha lehet, kerüljék az erdőt. . . De hogyan? Müller István nek. Átlagban minden hetedik kilométerre jutott egy. Budapesttől Pécsiq 28 helyen volt olyan sebességkorlátozás és az út mentén folyó munkákra utaló tábla, ahol sem munkásokat, sem gépeket nem láttam dolgozni. Igaz, visszaindu- lásomkor már vége volt a munkaidőnek (du. 5-kor indultam). A 28 sebességkorlátozásnál sem az úton, sem az útpadkán nem láttam még a legkisebb akadályt sem. Az út mentén a napközben végzett ároktisztítások, fakivágások nyomait észleltem ugyan, de ennek a munka befejezése után az úton közlekedőkre semmilyen zavaró hatása sem volt. Csupán három olyan, az utat és közlekedést érintő sebességkorlátozásra akadtam, a 28-on felül, melynél a félbehagyott munkák miatt indokoltnak láttam a sebességkorlátozó és előzést tiltó táblákat. És hogy el ne felejtsem, még két helyen találkoztam az árokpart felé fordított és így ideiglenesen érvénytelenített sebesség- korlátozó táblákkal is. Ezekután megértettem, miért nincs sok gépjárművezető előtt becsülete a sebességkorlátozó tábláknak. Pedig nagyon veszélyes lehet a sebességkorlátozás figyelmen kívül hagyása. Ha a vezető tíz-húsz táblánál nem látja értelmét a csökkentett sebességnek, s emiatt a következőnél lassítás nélkül to. vóbbhajt, ott következhet be a baleset. Ilyenkor a gépjármű- vezetőt vonják felelősségre (ha még leheti). Véleményem szerint felelősek azok is, akik felelőtlenül otthagyják a táblákat akkor is, amikor már nem indokolt. Ezzel a gépjárművezetőkben fokozatosan azt az érzést keltik, hogy „úgy sincs semmi, nyugodtan mehetek tovább", s ez előbb-utóbb balesethez vezet. Be kell tartani a sebesség- korlátozásokat, de felelősségre kellene vonni azokat is, akiknek munkaköri kötelezettségük lenne a felesleges táblák eltávolítása. így lesz becsülete a valóban szükséges táblának! Hillebrand Lajos STOP Az elmúlt héten 19 baleset történt Baranya megye közútjain: négy súlyos, 15 pedig könnyű kimenetelű volt. A Merkur pécsi használtautó telepének kínálata: Trabantok 2 és 5 év közöttiek 25 000 és 41 000 között, 1977-es Polski 1500-as «7 300, 1975-ös 39 800, Lada 1200-as hétéves 48 400, hatéves 59 800, ötéves 60 000, 1975-ös Wartburg 36 600, 1981-es Zaporo- zsec 47 900. Alkatrészek. A MERKUR pécsi autószalonjában Dácia és S— 100-as karosszériaelemek, S—105 és 120-as tetőcsamogtartók, tetszetős kivitelben, osztrák gyártmányú ködlámpák, valamint camping kerékpárok kaphatók. Engedményes motorvásár. Pécsett a Baranyaker Rákóczi úti járműboltjában a héten jelentős árengedménnyel árusítják az MZ 125-ös és 350 cm3-es iawa típusú motorkerékpárokat. Mazda a Volánnál. Negyven Mazda 323 típusú személygépkocsival gyarapodott a Volán-Tourist bérautó állománya. Az új Mazdákkal együtt már 210 XX-es kocsi közül választhatnak a megrendelők. A japán autók 100 kilométeren 7 liter benzint fogyasztanak. Sebességkorlátozás. Uregkutatá- si munkát végeznek szeptember 9—24. között Pécsett, a Lyceum utcában, azért 30 kilométeres sebességkorlátozás lesz érvényben. Kérik a járművezetőket, figyelmesen vezessenek. Rovatszerkesztő: Nándor Roszprrm K. Gy. M. Aki Vörösmartyt költői pályáján elindította... 120 éve halt meg Egyed Antal, Ovidius és Tibullus fordítója Régi autókból álló gyűjtemény található Haris Lajos és Ottó budapesti lakásán. A két testvér a magyar autózás történetével, ritkaságok gyűjtésével foglalkozik. A képen: Haris Lajos és Ottó az első magyar versenyautó volánjánál. Az autót Hóra Nándor építette 1900-ban. Keringek a belvárosban