Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-25 / 263. szám

A Jókai utca 6. ürügyén „Megfogják" a csapadékvizet Még mindig hiányzik a megbízható pincekutatási módszer Augusztus 5-ről 6-ra virradó­an olyan élményben volt részük a Jókai utca 6-ban lakóknak, mint amilyent egy évtizede na­gyon sokan éltek át Pécsett. Az 1973—74-es nagy pincebesza. kadások idején szinte napi­renden volt, hogy éjnek évad­ján (és más napszakokban is) megmozdult egy-egy hóz, tá­gultak a repedések a falakon, s a lakókat úgy kellett kimene­kíteni az életveszélyből. Most „kisebb” volt a baj: az udvar szakadt le, s tűnt el minden a hatalmas üregben, virág, bo­kor, fa ... Az előző napokban felhő- szakadásokról adtunk hírt. Le­hetetlen volt nem felfedezni az összefüggést a két jelen­ség között. S mivel a pécsiek­nek ebben évtizedes gyakorla­tuk van, észre is vették az ösz- szefuggést. És a tapasztalatu­kat meg is toldották egy kér­déssel: annyi évi munka, oly sok pénz felhasználása- után hogyan fordulhatott ez elő? S hadd tegyük hozzá ehhez csak úgy mellékesen, mintegy záró­jelben: a Jókai utca 6-on kívül volt még néhány, jelentéktelen­nek mondható eset. A kérdés tehát jogosnak tű­nik. Amikor továbbítottuk az ügyben illetékes Sebestyén Gyulának, a városi tanács épí­tési osztálya városrekonstrukci­ós csoportjának a vezetőjéhez, a válasz sok mindent tisztázott. Elsősorban is azt, hogy 1974 és 1982 közé semmiképpen nem lehet egyenlőségjelet ten­ni, még ha közel azonos jelen­ségekről van is szó. Már régóta tudtunk a Jó. kai utca 6-ról, be is terveztük a pince megszüntetését, de az állapotát olyannak ítéltük, hogy várhat még, van annál sürgősebb munka is. Nos, je­len esetben a víz okosabb volt nálunk, és átrendezte a prog­ramot. * A víz tehát még mindig ellen­ség! Nem árt azonban megje­gyezni. hogv olyan rendkívüli méretű felhőszakadások, mint amilyenekben az idei nyáron többször is részeltettünk, nem gyakoriak. A hirtelen lezúduló óriási víztömeg arra keres ma­gának utat, amerre talál, s ez nem mindig a csapadékcsa­torna, lévén annak a befoga­dóképessége is véges. Hogy „háztáji" példával éljünk: sok éve még gyakori volt, hogy egv-eqv nagyobb eső, felhő­szakadás idején a Hunyadi út megvadult folyóvá változott, s a hömpölygő vizet vitte lefelé a Széchenyi térre, és tovább . . . Aztán megépült a csapadék, csatorna az út mentén sűrűn telepített víznyelőkkel, és a haj­dani folyó csendes útszéli pa­takocskává szelídült. Igaz, az esők is kisebbek voltak! És most nyáron? Láthattuk, hogy ismét vad folyó harsogott előt­tünk, mert a víznyelők nem bi­zonyultak elegendőnek (talán mert el is tömódtek). Ez a víz' - mint régen is — megtalál­hatta még az útját a belváros mélységei felé. Ha ellenség is a víz, más­ként az, mint a hetvenes évek első felében. Hiszen — Sebestyén Gyula szerint — több mint 4,3 kilométernyi csapadék- csatorna épült a városban (zömmel a belvárosban), elké. szült a belváros keleti felének a gyűjtőcsatornája, az ún. mélyvezetésű csatorna a Zetkin Klára utca—Kazinczy utca vona­lában és éppen a minap kezd. ték meg az erre csatlakozó Kossuth Lajos utcai csapadék- csatorna építését. Megvan már a hegyoldalban — a Surányi Milliós út vonalán — az első övcsatorna, ami megfogja a hegyek vizét, de hiányzik még a következő a belváros közvet­len határán, az északi érintő úton; ha ez is elkészül, bizo­nyosra vehető, hogy még keve­sebb lesz a legnagyobb felhő- szakadás idején is a belvá­rosba betörő csapadékvíz. Ám a Jókai utca 6. felvetett egy másik kérdést is: az isme­retlen pincék problémáját. Ez kezdettől fogva kísért: amióta az 1975-től folyósított állami támogatás révén folyik a terv­szerű elhárítás. Azt megelőző­en az ismert és ismeretlen pin­cék sokasága idézte elő a ka­tasztrófahelyzetet, a kapott pénzből módszeres munkára nyílt lehetőség az ismertté vált pincék felszámolására. Ez év végéig csaknem 800 millió fo­rintot fog kitenni ez az összeg, 3,5 kilométernyi pincét szün­tettek meg, illetve erősítettek meg és rengeteg olyan munkát végeztek el, ami az újabb ká­rok keletkezésének a megelő­zését szolgálták: a már emlí­Az október 5-én kezdődő mű­szaki könyvhónapon jelenteti meg az Építésügyi Tájékoztatási Központ a magánép itt etők kö­rében népszerűvé vált építési 1x1 sorozat 5. füzetét. A vako­lások és homlokzatképzések cí. mű kötet egyebek közt a ha­barcskészítés különböző mód­jait, a külső és belső vakolatok fajtáit ismerteti. Külön fejezet­ben tárgyalja a rabicfal-murtká- kat és arra is ad tanácsot, mű­szaki leírást, hogyan képezhetők betonból, téglából, kőből, mű­kőből különböző felületek. A kőnyvhónpra jelenik meg dr. Burger Béla: Építésiparoso­dás — könnyűszerkezetekkel cí­mű munkája is. Az összeállítás az elmúlt évtized egyik legfon­tosabb fejlesztési programjá­nak, a könnyűszerkezetes épít­teti csapadékcsatornákon kívül közműfelújítások, útépítések, korszerűsítések . . . Viszonylag szerény összeget — 44 millió forintot — fordítottak a kutatá­sokra. Az első pillanattól fog­va tudott voít, hogy a komp­lex elhárítás akkor lehet hatá­sos, ha az eddig ismeretlen pincéket is feltárják. Gyakor­latilag mégis az történt, hogy csak azokkal a pincékkel fog. lalkoztak, amelyekbe be lehe­tett menni. Holott az fel sem merült, hogy más nincs! Ezért is indult szinte világméretű hajsza a megbízható üregku­tatási módszerek iránt. Sokat ki is próbáltak. Olyanokat, amiktől a legtöbbet várták. Iga­zán jónak, üzemszerűen alkal- mazhatónak — tehát az isme­retlen pincék nyomára vezető­nek - egyik sem bizonyult. Maradt a bizonytalanság! Mire lehet tehát támaszkodni? Egy­két olyan, lényegében egyszerű — módszerre, ami valószínűsíti az ismeretlen pince jelenlétét. Sokat lehet köszönni a közmű­rekonstrukcióknak: egy-egy út teljes felnyitása sok, valóban ismeretlen pincét hozott már napvilágra! Ilyen módszerrel vi­szont mégsem kutatható át az egész belváros. Pedig valami ilyesmire lenne szükség. És akkor vajon szavatolná-e vala­ki, hogy megismertünk minden ismeretlent? Pesszimizmus nélkül úgy vél­jük, hogy tudomásul kell ven­ni: jóllehet, egyre csökken a valószínűséqe, mégis számolni kell egy-egy ismeretlen pince véletlen szerű előbukkanásával. kezésnek hazai meghonosodá­sát ismerteti, elemzi, s ugyan­akkor a továbblépés alapvető irányait is körvonalazza. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ a Műszaki Könyvikadó- val közösen jelenteti meg Du- lácska—Arató—Burján—Nemes, tóthy: Épületvédelem az ala- gútépítés káros hatásai ellen című kötetet A szerzők a repe­dés keletkezésétől a védekezés módjain át a meghibásodott épületek, házak helyreállításáig számos fontos tudnivalót ismer­tetnek. Mindhárom kötet megrendel­hető az Építésügyi Tájékoztatá­si Központ terjesztési osztályán — Budapest, 7. Pf.: 83. — 1400 —, valamint a tájékoztatási köz­pont vidéki irodáiban. Hársfai István r Építési tanácsok Az őszi BNV-ről jelentjük Panelelemekből összeállított iker családi ház Fotó: Erb János Energiatakarékosság a magánépítésben Divat lett az energiatakaré­kosság. Azzá tette a nagy nemzetközi energiaválság és a tulajdon gazdasági helyzetünk. Forgatok egy csomó prospek­tust, amit a BNV-n az Építés­ügyi Tájékoztatási Központ pa­vilonjában és környékén gyűj­töttem össze, s mind úgy kel­leti a különféle építési anya­gokat, hogy azok energiataka­rékos voltát hangsúlyozzák. S minthogy az őszi BNV a fo­gyasztási javak szakvására, érthető, hogy az energiataka­rékos megoldásokkal a ma- gánépíttetőket „vették célba". Az ÉTK állandó kiállítási pa­vilonja meghökkentő látvány­nyal szolgált: egy félig kész, tetőtér-beépítéses családi ház­zal. amit Vereczkey György műszaki tanácsadó „építőipa­ri beteg ló"-ként mutatott be. A Diósd típusú ajánlott terv alapján építhető házról el­mondta, hogy abban igyekez­tek minden, a kereskedelmi forgalomban kapható építési anyagot felvonultatni és bemu­tatni a téglaipari termékektől a szerelvényekig. Mondanom sem kell: ezek között is az energiatakarékos anyagoké volt az elsőbbség. A gyártók, akik elhozták ide a termékeiket, nyilvánvalóan abból indultak ki, hogy a ma- gánépíttetők -is arra töreked­nek, hogy új házukban minél kevesebb energia felhasználá­sával biztosítsák a megfelelő hőmérsékletet, hiszen ez egy hosszú távon érvényesíthető ta­karékossági program lehet. Csakhogy... Ahogy elnéztem a kínálatot, akaratlanul is rá kellett jön­nöm, hogy külön-külön önma­gában egyik sem ér semmit, a kívánt cél az energiatakaré kos anyagok, felszerelések együttes felhasználásával ér­hető el. Mert pl. hiába alkal­mazza valaki szakszerűen, az előírások maximális betartásá­val a hőszigetelő vakolatokat — több is volt belőlük, így az Országos Érc- és Ásványbánya Terranovája, a vaskúti Bácska Tsz Hőstopja, a solymári Roz­maring Tsz terméke —, ha a nyílászárók mentén süvít ki-be a szél, s viszi el a meleget. Ezek az anyagok kész, zsákolt keverékek, amikhez csak vizet kell adagolni, s máris felhord- hatók. A Hőstopban például a polisztirol-gyöngyök tömege biztosítja a hőszigetelést.. . Ami a nyílászárókat illeti, ezen a fronton is történt egy és más. Megjelentek a BNV-n a garantáltan hőszigetelő, nem vetemedő ajtók, ablakok. Igen gazdag választékot kínál az ÉPFA, a székesfehérvári Álba Regia ÁÉV, az Albaplast nyí­lászárókkal jelentkezett, a Za­la megyei ÁÉV pedig a saját fejlesztésű „fokozott légzárá­sú", illetve „fokozott légzárású hőszigetelt üvegezésű" faabla­kokat ajánlja. Tehát szigetel a fal, szige­tel az ajtó-ablak. De van még más szigetelési lehetőség is a házban és erre alkalmasak többek között az Észak-Ma­gyarországi Vegyiművek Po- rán-RP termékei, amelyek idén a korábbi 2-4-6 cm helyett 2- 3-4-5-Ő cm-es vastagságban jelentek meg. És még tovább menve: vannak helyek, ahol végképp nem lehet a felsorolt módokon megakadályozni a meleg elillanását. Az őszi BNV erre is kínál megoldást, ugyan­csak az Észak-Magyarorszógi Vegyiművek révén. Ennek az egyik új terméke a kétkompo nensű, flakonban kiszerelt szi­getelő habalapanyag; ha a kettőt összekeverik és üreges helyre öntik, azt habbá duz­zadva kitölti. Megjelent az energiatakaré­kos fűtés is. Ez a takarékos­ság az ember-termelte ener­giára vonatkozik, hiszen a fű­tésre, a meleg víz előállításá­ra a napenergiát fogja be a tiszaföldvári Építő, Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet Solar- for típusú napkollektora. A te­tőn elhelyezhető szerkezet az ajánlat szerint közepes napsu­gárzási viszonyok esetén 4 óra alatt fűt fel 65 fokra egy 150 literes melegvíztárolót. A meg­takarítás évente 150—200 liter fűtőolaj, vagy 1100—1500 kWh villamosenergia. Megtakarítás ... A sok ener­giatakarékos megoldás láttán önkéntelenül is felmerül az emberben a kérdés: ha mind­ezt együttesen alkalmazza az építtető, összességében meny­nyi megtakarítással számolhat. Nos, erre nem sikerült egyér­telmű választ kapnom, ilyen összegezést nem láttam, nem találtam. Holott talán ez ér­dekelné elsősorban az építte­tőt, aki az elérhető cél érde­kében kezdené meg család: ház építési előkészületeit. H. I. Nagy népszerűségnek örvend a szuperkönnyű, nagyon nagy hőszi­getelési képességű habbetonelemek kollekciója Huliganizmus Komlón A nem túl koros, de a bá­nyában megrokkant ember ne­hezen veszi a levegőt szerkesz­tőségünk ügyeleti szobájában. Leül, néhány perc türelmet kér. — Tudja, az elviselhetetlen, ami a házunk környékén törté­nik. Fiatal suhancok keserítik meg az életünket, egy perc nyu- galmunk-nincs, s már nem tud­juk, hogy hova forduljunk. A lakók nevében is kérem, jöjjön ki, s nézze meg, hogyan kell él­nünk . .. 4. HÉTVÉGE Komló, Petőfi utca 25. Egy la­kó délután összetakarította a szemetet, a sörösüveg szilánko­kat, a söprű barázdái tisztán ki­vehetők a porban, így csupán néhány apróság maradt a „csa­tatéren”. Az egyik sarokban szebb napokat megért WC-ülő- ke árválkodik, odébb lécek he- verésznek, a megsárgult gaz­ban az esti tábortüzek hamuját kavarja a szél. — Látja, itt ricsajoznak min­den este a fiatalok — mondja a két ház árkádja alatt Vincze József, s a betonasztal felé mu­tat. — Trágár nótákat üvöltöz­nek, macskát kínoznak gyújto­gatnak, üvegeket törnek, ide a sarokba rondítanak, s ha szól nekik az ember, még nekik áll feljebb, s farkaskutyát uszítanak ránk. A közelmúlt italozásának nyo­ma a lépcsőn folydogál, a fala­kon feliratok: motörhead, tayab Bomber, Rose, pisztoly, „iewing heve!” — Hány évesek ezek a gyere­kek, akik idejárnak? — Kérem, a 14 évestől a 20 évesig mindenféle. Már az egész városból jönnek, s tönkre­teszik a nyugalmunkat. A múlt­kor is az alsó szomszéd kiterí­tette a női fehérneműit, ezek felmásztak az erkélyre, levették a bugyikat, s mikor azt kérdezte. hogy miért csináljátok ezt, akkor azt válaszolták, hogy kíváncsiak, milyen szaga van a ... Vincze József felesége mesé­li: olyanokat szólnak be az ut­cán, hogy ha teheti, inkább ki sem mozdul. A rendőrök már többször kint jártak intézkedni, de a helyzet nem sokat válto­zott. — Már azt is megcsinálták ezek a csibészek, hogy a kam­ránk rácsos ablakát betörték, újságpapírt dugtak be, s meg­gyújtották. Gondolhatja, hogy milyen füst volt a lakásban — meséli a szomszéd házban la­kó Hermann Józsefné. — A fér­jem éjszakás, de nem tud alud­ni, mert ezek már kora délutón idejönnek, s olyan zajt csap­nak, hogy szörnyű. Én nem for­dultam sehova, nehogy azt mondják, azért teszem, mert nincs gyerekem, s nem szeretem a gyerekeket. De amit művel­nek, az már nem játék ... — Mi is voltunk fiatalok, biz­tos csináltunk olyan dolgokat, ami az akkori felnőtteknek nem tetszet; na de ilyeneket! S azt kiabálják, hogy ha nem tetszik, akkor elintéznek bennünket. Tu­dom, hogy ezt nem komolyan gondolják, de mégis ... Rok­kant ember vagyok, most még az idegeimet is tönkreteszik — fakad ki Vincze József. Közben egy 16 év körüli fia­talember sétál el mellettünk, mondják, hogy ő is a bandához tartozik. — Ritkán járok lé ide, de is­merem a többieket tényleg sok hülyeséget csinálnak. — S te eqyet értesz ezekkel a „hülyeségekkel"? — Nem mindig, de hát olyan erős srácok is vannak köztük, hogy azoknak hiába is monda­nám, hogy ne csináljátok.- Jól érzed magad köztük? — Hát.... de mondom, ritkán járok le. — Ez is egy nagy csibész, pe­dig a szülei rendes emberek — mondja Vincze József, miután a fiatalember elment. — Ű dobta be egyszer az albakomat. . .- Ezt az állapotot, ami itt von, tényleg nem lehet sokáig kibírni. Ha a férjem nyugdíjba megy, elköltözünk innen. Pedig szerettünk itt lakni — sóhajt fel Hermanné. — Biztos, hogy el­megyünk . . . Komlón, a Petőfi utca kör­nyékén előbukkant a huliganiz­mus, s eddig mindenki tehetet­len. Valóban esik az a mego’- dás, hogy a lakók elköltöznek onnan? Roszprim Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents