Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-18 / 256. szám
Pécs főbb demográfiai jellemzőinek a változásai a hetvenes évtizedben Az elmúlt évtizedekben hazánk településhálózatában igen erőteljes differenciálódás ' zajlott le, felgyorsult a népesség területi átrendeződése. A folyamat kezdetén különböző okok (a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipar extenzív jellegű fejlesztése), majd ezek hatására a társadalmi munkamegosztásban a népesség szakképzettségének fokozott specializálódása következtében előbb lassúbb, majd erőteljesebb ütemben indult meg a népesség mozgása, amely kétirányú volt. Egyfelől egyes megyék népessége más megyék rovására jelentős mér. fékben emelkedett, másfelől a mind erőteljesebb urbanizációs folyamat következményeként jelentősen fokozódott a városoknak és a városközpontú agglomerációknak népességre gyakorolt vonzása. A népesség mozgásának folyamatában az utóbbi időben a megyék közötti mozgás — mindenekelőtt a gazdaság fejlődésének új szakaszra (extenzív-intenzívj történt átmenete következményeként - erőteljesen csökkent, az egyes területeken belül, a kisebb településekről a városokba, illetve néhány központi községbe való vándorlás viszont magas szinten tovább folytatódott. Háromszorosára nőtt lakosság Pécs a magyar városok közül — népességszámát tekintve - a legdinamikusabban fejlődők egyike. A századforduló óta 1980-ig - a jelenlegi közigazgatási határok között — a vidéki városok lakóinak száma valamivel több, mint kétszeresére, Pécsett ugyanakkor a háromszorosára növekedett és 1980. január 1-én megközelítétte a 170 000 főt, amely az ország népességének 1,6%-a. Az említett időszakban hazánk jelenlegi öt megyei városa közül csupán Miskolc lakóinak száma nőtt a pécsinél erőteljesebben. Az urbanizáció rohamos térhódítása következményeként a magyar városok egy jelentős részénél - így Pécsnél is - az azokat övező úgynevezett peremközségeket közigazgatásilag a városokhoz' csatolták, és ebben az értelemben városlakóvá minősítettek olyan településviszonyok között élő népességet, akiknek urbánus életfeltételeit, infrastrukturális ellátottságát a városok még hosszú időn át nem tudják biztosítani. Pécshez a felszabadulás után először 1947-ben Me- csekszabolcsot, majd 1954- ben Málomot, Mecsekaljót, Vasast, 1955-ben Nagyárpádot, végül 197^-ben Hirdet csatolták. A közigazgatási változások hatására a város területe a századelejinek ma mintegy kétszerese. Mindezek ellenére Pécs — elsősorban természet-földrajzi adottságai miatt - ma is az ország egyik legsűrűbben lakott települése. Itt a legutóbbi népszámlálás időpontjában km!-ként 1111 fő lakot*, jóval több, mint a megyei városok bármelyikében. A népsűrűség különösen a város régi határain belül' magas, miután a beköltözők döntő hányada ezen a területen telepedett le. Jellemző, hogy — a jelenlegi közigazgatási területen belül — a fel- szabadulás után Pécshez csatolt településeken élt 1930- ban a város népességének 17%-a, 1980. év elején viszont már csak eqytizede. A város fejlődésével annak belső struktúrája is jelentősen átalakul, hosszabb távon sajátos, funkcionálisan is elkülönülő városrészek jönnek létre. Pécs esetében e tekintetben jelentős változást az 6. HÉTVÉGE elmúlt három évtized, ezen belül is különösen a 70-es évtized hozott, amely legszembetűnőbben a népesség területi eloszlásában mérhető le. (Pécset vizsgálódásunkhoz — az 1979. évben kialakított városrendezési körzetek ösz- szevonásával, amelyek száma 81-8 jól elkülöníthető városrészre bontottuk, mégpedig: a történelmi városmagra, az ezt övező belső lakóövezetre, az új lakótelepekre, a csatolt településeket magába foglaló külső lakóövezetre, az ún, ipari területre, az üdülő- területre, az egyéb, speciális rendeltetésű - mint pl- az egyetemi városrész stb. — területre és a külterületi lakott helyekre.) A legutóbbi két népszámlálás között Pécs népessége a megyei városok közül a legmérsékeltebben, 12,3%-kal nőtt. A tényleges népességszám változásának 60%-a a vándorlási nyereségből származott, a természetes szaporodás aránya — elsősorban az alacsony születési arányszám miatt - 40%-ot tett ki. A vá. rosfejlesztési célkitűzések megvalósítása során Pécs belső városrészében végrehajtott szanálásokkal, valamint az új lakótelepeken megvalósított nagyarányú építkezésekkel a lakásállomány területi elhelyezkedésében igen jelentős változások történtek, amelyek a lakosság városrészenkénti számát is lényegesen módosították. A városon belül csak az új lakótelepeken és kisebb mértékben az üdülőterületeken nőtt a lakók száma az elmúlt évtizedben, ugyanakkor a többi, különösen a belső városmagban és az egyéb, speciális rendeltetésű területeken csökkent. Mindezek eredményeként jelentősen változott az egyes városrészek népsűrűsége is. Amíg 1970-ben a város legsűrűbben lakott része a történelmi városmag volt (16 033 fő/km2), addig 1980-ban már az új lakótelepeken éltek km2-re számítva (12 836 fő, ugyanakkor a történelmi városmagban 10 743 fő) a legtöbben. A város népességének 1970-ben még csak mintegy egyharmada, tíz évvel később mar közel fele élt az új lakótelepeken (egyébként a lakók aránya az új lakótelepek kivételével valamennyi városrészben csökkent). A népességszám területi eloszlásában tapasztalható változások jelentősen módosították az egyes városrészek főbb demográfiai jellemzőit. A város lakosságának összetétele A lakosság nemek szerinti összetételében történt változásokra jellemző, hogy a történelmi városmagbán erőteljesen nőtt az egyedülálló nők száma és ezzel népességen belüli arányuk is. Pécsett az 1000 férfire jutó nők száma 1970-ben 1061 fő, 1980-ban 1085 fő volt. Ez az arányszám legmagasabb a történelmi városmagon belül, ahol a 70-es évtized eleji 1161 főről az év. tized végére 1203 főre nőtt. A városi átlagot még jával meghaladja a nőtöbblet a belső lakóövezetben is (1170 fő), a többi városrészben viszonylag kiegyenlítettebb a nemek közötti arány, kivéve az ipari térületet (980 fő) és a külterületeket (981 fő), amelyekben férfitöbblet jelentkezett a legutóbbi nép- számláláskor. A. nemek közötti arány változása eredményezte elsősorban, hogy a lakosság korcsoportonkénti megoszlása módosult. Az elmúlt évtizedben Pécsett a gyermekkorúak (0—14 évesek) száma közel 20%-kal nőtt, jóval erőteljesebben, mint a munkaképeskorúak és azjdős- korúak (60 éves és idősebb) száma (12-12%-kal). Ennek eredményeként a gyermekkorúak aránya 20%-ról 21%-ra emelkedett, az öregkorúaké nem változott (15%), a műnkaképeskorúaké ugyanakkor 65%-ról 64%-ra csökkent. A gyermekkorúak aránya a városrészek közül főleg a fiatal családok által lakott új lakótelepeken nőtt csupán, a történelmi városmagban és a belső lakóövezetben lényegesen nem változott, a többiben viszont mindenütt csökkent. A munkaképeskorúakon belül a 15-39 évesek aránya több mint 2 százalékponttal volt kevesebb 1980. év elején, mint tíz évvel korábban, a magasabb korosztályúaké ugyanakkor 1,5 százalékponttal emelkedett. A már korábban említett okok miatt az új lakótelepeken legmagasabb a munkaképeskorúak — ezen belül is a 15—39 évesek —, és messze a legalacsonyabb az öregkorúak aránya. A lakosság iskolai végzettségi szintje az elmúlt évtizedben tovább javult. Miután a községekből a városokba elsősorban — az öregkorúak. nál magasabb iskolai végzettséggel rendelkező — fiatal, munkaképeskorú népesség költözött, utóbbiakban a 15—X évesek közül legalább az általános iskola 8. osztályát végzetteknek az azonos korúakhoz viszonyított aránya jóval magasabb, mint a községekben. Pécsett az említettek aránya 1980. év elején 77%-ot tett ki, amely 11 százalékponttal haladta meg a tíz évvel korábbit. Ez az arányszám a 70-es évtized végén az új lakótelepeken volt a legmagasabb (85%), de még a történelmi városmagon (80%) belül is meghaladta a városi átlagot. A többi városrészben viszont elmaradt attól, élég tág határok (60 és 75%) között mozgott és legalacsonyabb a külterületeken volt. A népesség gazdasági aktivitás szerinti aránya tekintetében is különbségek mutatkoztak az egyes városrészek között. Bár az aktív keresők aránya 1.970 és 1980 között Pécsett is valamelyest csökkent, ez a tendencia azonban a városon belül különböző mértékben jelentkezett. Legerőteljesebben az „öreg városrészében (belső városrész) és az egyéb speciális rendeltetésű területen (46%-ról 41%-ra, illetve 52%-ról 45%-ra), ugyanakkor az új lakótelepeken mindössze egy százalékponttal (53%-ról 52%-ra) csökkent. Az aktív keresők aránya ez utóbbi területeken a legmagasabb, a történelmi városmagon belül pedig a legalacsonyabb. Az 1970. évi nép- számlálás adatai szerint a város aktív keresőinek csak mintegy egyharmada, tíz évvel később viszont már közel fele élt az új lakótelepeken. A lakosság foglalkozás szerinti rétegződése A vizsgált időszakban - csakúgy, mint másutt az országban - Pécsett is erőteljesen nőtt, több mint másfél- szeresére az inaktív keresők száma, az eltartottaké ugyan, akkor alig válfozott. Amellett, hogy az inaktív keresők népességen belüli aránya az új lakótelepeken a legalacsonyabb (1980-ban 13%), számuk az elmúlt évtizedben e területeken nőtt a leginkább (133%-kal). Pécsett T980. január 1-én 31 032 inaktív kereső élt, akiknek egyharmada az új lakótelepeken lakott, ugyanannyi, mint a belső lakóövezetben. Mindez rendkívül figyelemre méltó már ma is, sőt a lakótelepeken véleményünk szerint az inaktív keresők számának növekedésével a jövőben méginkább számolhatunk. A növekedés tapasztalataink szerint csak részben magyarázható a régebben épült lakótelepeken élő „őslakosság" korösszetételének az idősebb korosztály felé történő elmozdulásával, emellett ugyanis egyre több idős kort megért szülő fiatalokhoz történő beköltözésével is talál- ! kozhatunk. Az elmúlt évtizedben - ha I a korábbiaknál mérsékelteb- | ben is - tovább folytatódott | a népesség társadalmi foglal- j kozási csoportok szerinti át- I rétegeződése és változott vá. I roson belüli területi eloszlása. | A városban az aktív keresők- ) nek 1970-ben még több mint 1 a fele dolgozott az iparban | és az építőiparban, az 1980- as népszámlálás időpontjában arányuk viszont már nem f érte el az 50%-ot. Ugyanok- j kor az infrastruktúra ágaza- taiban dolgozók aránya a két ■ időpont között jelentősen emelkedett és 1980-ban már elérte az előbb említett két 2 termelő ágazatban dolgozók | arányát. Az iparban és az Ä építőiparban foglalkoztatottak városrészenkénti aránya ; jelentősebb eltéréseket nem | mutat, kivéve a belső város- \ részt, ahol az aktív keresők- 2 nek csak alig több mint egy- ' harmadát tette ki. Az infra- j struktúra ágazataiban dolgozók arányszáma tekintetében ■ városrészenként már jelentő- •* sebb szóródás tapasztalható, f amely egyfelől az örökölt fi struktúrából; másfelől a funk- f cionálisan is elkülönülő vá- ji rosrészek sajátosságaiból * adódik. Ezen ágazatokban : foglalkoztatottak aránya leg. f magasabb az „öregebb” vá- ? rosrészekben, de feltűnően í magas az üdülőterületeken is. A legutóbbi két népszámlálás között a fizikai dolgozók részaránya csökkent, a * nem fizikaiaké (szellemieké) ; nőtt. Kifejezetten munkás- i lakta része a városnak a kül- 2 ső lakóövezet és az ipari te- í rület. Magas a fizikai munkát i végzők aránya az egyéb speciális rendeltetésű területen és a külterületeken is, ezekben azonban a városban lakó fi- ; zikai dolgozóknak mindössze ;; a 2%-a él. A szellemi dolgozók aránya a belső város- ; részekben a legmagasabb, de a lakótelepeken és ez üdülő- területeken is több a városi i átlagnál. A nem fizikai fog- « lalkozásúak arányszáma a vá. i rosrészek közül egyedül a bel- | ső városrészben haladja meg ■■ a fizikai dóig ízókét. A családok száma és összetétele Az eddig vizsgált demográfiai jellemzők mellett rendkívül fontos információkat nyerhetünk a társadalom legkisebb mikroegysége, a családok számának alakulásából, a családokban élők számából. Pécsett- 1970 és 1980 között a családok száma a lakosság számát valamelyest meghaladó mértékben, kereken 13%-kal nőtt (a lakosság | ugyanakkor 12,3%-kal). Mi. I után a népesség és a csaló- I dók száma közel hasonló ütemben emelkedett, valószínűsíthető, hogy a városba költözők nagyobb hányada családi kötelékben élt és csaló- i dóstól változtatott lakóhelyet. A legutóbbi népszámlálás időpontjában a lakosság 81%-a élt családban, tehát 19%-ot tett ki azoknak az j aránya, akik egyedül, vagy j töredék családokban éltek. Ez utóbbiak száma megközelítette a 33 000 főt, akik közül jelentős a városban működő • főiskolákon és egyetemeken j tanuló, másutt állandó lakó- j hellyel rendelkező és a városban csak ideiglenes jelleggel tartózkodó hallgatók száma. , A családok átlaglétszáma a városi átlagtól jóval elmarad a történelmi városmagban és j a belső lakóövezetben, ahol ugyanakkor magas az egyedülállók és a töredék családokban élők aránya. A 100 j családra jutó családtagok átlagos száma’ mindössze az új j; lakótelepeken haladja meg a 300 főt, itt viszont az előbbiek aránya a városi átlagnál | alacsonyabb. Dr. Novak Zoltán, KSH Baranya megyei Igazgatósága igazgatója A gázsterilizáló kamrák a legkorszerűbbek közé tartoznak 830 betegágy igényeit elégíti ki Elkészült a M egye/ Kórház központi sterilizálója Olyan, mint egy jól szervezett, félautomata üzem Ismét egy örömteli hír az egészségügy berkeiből: elkészült a Baranya megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet központi sterilizálója. Ami még csak tetézi az örömet, az a párját ritkítóan gyors és szép munka, amelynek nyomán a határidő előtt másfél hónappal az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet birtokba vehették az új épületet. Dicséri ez a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatot, az UNIBER szakembereit, s nem utolsó sorban az osztályvezető főorvost. (Nem ritka eset, hogy egy-egy egészségügyi beruházásnál időnként az intézmény vezetője kénytelen vállalni a szakművezetés, az anyagbeszerzés, szervezés feladatait is.) A központi sterilizáló tervei 830 kórházi ágy kiszolgálására készültek. Tizenöt dolgozó, egy műszakban képes ellátni a Megyei Kórház valamennyi osztályának gáz-, gőz- és hőlég- •sterilizálási feladatait. Az alap- beruházás, a műszerek és berendezések, a csereként fenntartott forgóeszközök összértéke eléri a húszmillió forintot. Az új létesítmény teljes munkába állásával megszűnik az a korántsem kedvező állapot, hogy az osztályokon, ott helyben, kissterilizálókat működtessenek. Túl azon, hogy központilag ez sokkal nagyobb mennyiségben és biztonságosabban elvégezhető, egy csomó felesleges munkától is megszabadulnak a nővérek, idejüket a betegek ápolására tudják fordítani. Mindezek mellett ez a módszer jelentős energiamegtakarítást is eredményez. Az épületbe lépéskor a látogatónak először a ragyogó tisztaság ötlik a szemébe. (Az osztály dolgozói maguk végezték el a takarítást az építők elvonulása után.) A földszinten két teherlift, az egyik viszi fel o sterilizálandó csomagokat, a másikon a már készeket szállítják a kiadóba. Olyan az egész intézmény, mint egy szigorú technológia szerint megtervezett, félautomatikus üzem. A mosóban a Miele típusú készülék az igényeknek megfelelően lyukkártyával vezérelhető, a gőzsterilizátorok egyike akkor is működhet, ha .az épület gőzellátásában zavar keletkezik. Egy elkülönített helyiségben a gáz-, mellette a hőlégsterilizátorok vannak. Tulajdonképpen a gyógyászatban használt bármilyen anyaq, műszer megbízható sterilizálására alkalmas ez a komplexum. Külön berendezés szolgál az egyszer használatos fóliakesztyűk előállítására, egy másik helyiségben fóliahegesztő készülékkel állítják össze a hat hónapig steril csomagokat. A nagyobb tételek szállítására speciális konténerek állnak rendelkezésre, ezeket a Cserkúti MEZŐGÉP Mágocsi Üzeme készítette. Egy Cofferwagen típusú kisteherautó segít a közúti szállításban. Nemrégiben a megye párt-, állami és egészségügyi vezetői is megtekintették az új létesítményt, és a legteljesebb elismerésüket fejezték ki a kivitelezőknek, egészségügyi dolgozóknak egyaránt. Kurucz Gyula A gőzsterilizátorok kezelése egyszerű, hatásfokuk minden igényt kielégít.
