Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-17 / 255. szám

2 Dunántúlt napló 1982. szeptember 17., péntek Libanoni fejlemények Harcok ­Bejrútban A Gemojel megválasztott li­banoni elnök meggyilkolása után Nyugat-Bejrútba bevonult izraeli csapatok szerdán a késő esti órákban a városrész továb­bi részeit vonták ellenőrzésük aló. A páncélos támogatás mel­lett, öt irányból előrenyomuló izraeli egységek a libanoni bal­oldali erők korlátozott ellenál­lásába ütköztek. A falangista rádió közölte, hogy izraeli pán­célosok az esti órákban körül­zárták, majd átfésülték a sa- tiloi, a fakhani és a szobrai palesztin menekülttáborokat. A Reuter jelentette, hogy az izraeli csapatok csütörtök haj­nalban tüzérséggel lőtték a li­banoni főváros déli és középső területeit. Az angol hírügynök­ség szerint Izrael gyakorlatilag ellenőrzi Nyugat-Bejrút déli ré­szét, de erői a városrész közép­ső felébe még csak rövid sza­kaszon nyomultak előre. A li­banoni rádió jelentése szerint a megszálló izraeli hadsereget légi és tengeri úton jelentős mértékben megerősítették. Jeruzsálemben egy katonai szóvivő bejelentette, hogy a nyugat-bejrúti izraeli bevonulás során két izraeli katona meg­halt, 42 megsebesült. Libanoni kórházi források szerint a szer­dai harcokban hatan meghal­tak, félszázra tehető a sebesül­ték száma. Az amerikai kormányzat szor­galmazza az izraeli csapatok Nyugat-Bejrútból való kivoná­sát, de ennek mikéntjét nem ír­ja elő - jelentette ki szerdán John Hughes, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője, aki egyébként nem Ítélte el az újabb izraeli agressziós cselekményt. Hughes azt állította, hogy elő­zőleg nem tájékoztatták Wa­shingtont a nyugat-bejrúti iz­raeli bevonulás tervéről. Egy­idejűleg visszautasította, hogy az Egyesült Állomok beleegye­zését adta volna a döntéshez. Szerdán Safik El-Vazzan liba­noni kormányfő a Morris Draper új amerikai közel-keleti elnöki megbízottal folytatott bejrúti megbeszélésén hangsúlyozta, hogy Izrael a Nyugat-Bejrútba való bevonulással megsértette az augusztus 12-i tűzszünet elő­írásait. Klaus Bölling, a nyugatnémet kormány szóvivője szerdán kije­lentette: „Az izraeli előrenyo­mulást semmi sem igazolhatja és az fenyegetést jelent a kö­zel-keleti békefolyamatra, ame­lyet az omerikai kezdeménye­zések és a fési arab csúcsér­tekezlet határozatai inditottok el". Kivégezték a volt iráni külügyminisztert Csütörtökre virradó éjszaka kivégezték Szadegh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert. Azzal vádolták, hogy meg akartadön- teni az iráni iszlám rendszert és meg akarta gyilkolni Khomeini ajatollahot, Irán vallási vezető­jét — jelentette csütörtökön az ÍRNA iráni hírügynökség. Az ÍRNA jelentése szerint Ghotbzadehet a forradalmi ka­tonai bíróság bűnösnek találta abban, hogy meg akarta dön­teni az iszlám rendszert és meg akarta gyilkolni Khomeini aja­tollahot, Irán vallási vezetőjét. A legfelsőbb bíróság jóváhagyó döntése után még éjszaka ki­végző osztag elé állították. A 46 éves korábbi külügymi­nisztert április 8-án tartóztatták le és 44 más személlyel együtt fogták perbe. A tárgyalás au­gusztusi befejezésekor az ÍRNA idézte a vizsgálóbíró, Moham­mad Reysari Hodzsatoleszlám kijelentését, hogy a Khomeini elleni összeesküvést bizonyíté­kok támasztják alá, Ghotbzadeh állítólag beismerte, hogy egy monarchista csoporttal kívánta megdönteni az iráni rendszert. A volt külügyminiszter 12 vád­lott társának üayét vizsgálták ki azóta, s egy ideig úgy tűnt, Csütörtökre virradó éjszaka ki­végezték Szadegh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert (ké­pünkön). A politikus állítólag beismerte, hogy meg akarta dönteni az iráni iszlám rend­szert. hogy nem hirdetnek ítéletet fe­lette, amíg valamennyi vádlott ügyében le nem folytatják az eljárást. S3 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Együttműködési egyezményt írtak alá Budapesten a Jemeni és a Magyar Szolidaritási Bizottság képviselői. A jegyzőkönyvet magyar részről Harmati Sándor, a Bizottság elnöke irta alá (bal­ról). * Tanácskozik a lengyel parlament Varsóban csütörtökön délelőtt megkezdődött a lengyel parla­ment ülése. Első napirendi pontként a szejm meghallgatja Czeslaw Kiszczak altábornagy, belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság hely­zetéről. A továbbiakban több törvénytervezet kerül a törvény- hozás elé, egyebek között a szö­vetkezetekről és azok társulá­sairól, valamint az államigaz­gatási szervek munkájának ja­vításáról. + LONDON: A Légiforgalmi Társaságok Pilótáinak Nemzet­közi Szövetsége (IFALPA) ko­moly aggodalmának adott han­got a polgári repülésben elkö­vetett bűncselekmények — kö­zöttük a géprablások — elsza­porodása miatt. A szövetség Londonban kiadott közleménye hangsúlyozza, hogy az IFALPA az ENSZ illetékes hivatalaival, az Interpollal és más testületek­kel együttműködve szigorúbb megelőző intézkedések kidol­gozásán munkálkodik. ♦ LA PAZ: Beliviában szer­dán országszerte tüntető mun­kások vonultak a városok köz­pontjaiba hogy tiltakozzanak a iunta gazdaságpolitikája ellen és a polgári kormányzat visz- szaállitásának késlekedése miatt. Két éve ez volt a leg­nagyobb méretű tömegmegmoz­dulás a dél-amerikai ország­ban. Az. ónbányászok megha­tározatlan időre bérkövetelő sztrjákba léptek. La Pózban szakszervezeti források szerint nyolcvanezren vonultak az ut­cára kormányellenes jelszava­kat kiabálva. A tüntetésre szó­lná felhívás támadta a Vildoso- kobinet 18 pontos úgynevezett szükségtervét, mivel az. nem ké­pes megoldani az ország gond­jait, s még nehezebbé teszi az életkörülményeket. ♦ BERN: Svájc nem adja ki Lengyelországnak a berni ter­rorakció résztvevőit. A nyomo­zást kiterjesztették az NSZK-ra és Hollandiára is. A Svájci kor­mány szerdai rendkívüli ülése után az igfhságügyi és rendőr­minisztérium szóvivője közölte, hogy a berni lengyel nagykö­vetség ellen végrehajtott terror- támadás résztvevőinél talált fegyvereket Zürichben vásárol­ták szeptemberben. A szóvivő kijelentette: a bűnözők Len­gyelországnak történő kiadásá­ról semmi szin alatt sem lehet szó. ♦ BUDAPEST: Házi Vencel külügyminiszter-helyettes meghí­vására szeptember 13—16. kö­zött látogatást tett hazánkban Jorge Bolanos Suarez kubai kül­ügyminiszter-helyettes. Itt-tar- tózkodása során megbeszélést folytatott vendéglátójával és Szarka Károly külügyminiszter- helyettessel a két ország belső helyzetéről, időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről. A kubai külügyminiszter-helyettest fogad­ta Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár. ♦ ISLAMABAD: Ziaul Hak tábornok, pakisztáni elnök be­jelentette: tekintettel arra, hogy „egy terrorista csoport pánikot akar kelteni az országban", fel­hatalmazza a „jó állampolgáro­kat", hogy fegyvert szerezzenek be. Döntésének előzménye az, hogy KarachH^ab meggyilkol­ták a parlamentet helyettesítő, az elnök által kinevezett Szö­vetségi Konzultatív Tanács egyik tagját, és hogy több fegyveres merénylet, valamint gyújtogatás történt Karachiban és Lahoréban. ♦ KARACHI: A pakisztáni Karachiban csütörtökön isme­retlen támadók rálőttek a ku­vaiti főkonzulra — jelentette a rendőrség. A főkonzult, aki a karján sebesült meg, kórházba szállították, állapota kielégítő. Gyilkosság Madridban A spanyol fővárosban csü­törtökön meggyilkolták Szajed Hosszan Nadzsebet, Kuvait madridi nagykövetségének első titkárát, gépkocsivezetőjét pe­dig megsebesítették — közölték rendőrségi forrásból. Az első jelentések szerint a gyilkos hangtompítóval ellátott pisztolyából több lövést adott le arra a gépkocsira, amelyben a kuvaiti diplomata éppen el­helyezkedett. A tettest, nem sokkal a me­rénylet elkövetése után, a rend­őrség elfogta. * ♦ PEKING: A Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága és a kínai kormány meghívásá­ra csütörtökön hivatalos látoga­tásra Pekingbe érkezett Kim Ir Szén, o Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, államelnök. Kim Ir Szén leg­utóbb 1975-ben, még Mao Ce- tung életében járt Kínában. ♦ KAIRO: Iszlám szélsősége­seket tartóztattak le Egyiptom­ban azzal a váddal, hogy a fennálló rend megdöntésére összeesküvést szőttek - adta hí­rül csütörtökön a MEN A egyip­tomi hírügynökség az állam­ügyész közleményére hivatkoz­va. Az állpmügyész a letartóz­tatottak számáról nem adott tájékoztatást. A közlemény sze­rint a Dzsihad (szent háború) nevű illegális szervezet tagjai­ról van szó, akik - közelebbről meg nem nevezett - „külföldi körökkel együttműködve" ter­vezték a rendszer megdöntését. Befejeződött a bizonyítási eljárás KPN­vezetök pere Varsóban Varsóban befejeződött a bi­zonyítási eljárás a „Független Lengyelország Konföderációja" (KPN) nevű ellenforradalmi szervezet négy vezetőjének pe­rében. Az ügyész a törvények által megszabott legsúlyosabb büntetés - 10 év börtön - ki­szabását kérte a szervezet veze­tőjére, Leszek Moczulskira. A három másik vádlott — Romuald Szeremietiew, Tadeusz Stanski és Tadeusz Jandziszek — eseté­ben 8, illetve 9 évi börtönbünte­tést indítványozott. A KPN vezetői elleni per ki- sebb-nagyobb megszakítások­kal hét hónapja tart. A nyíltan jobboldali ellenforradalmi szer­vezet vezetőit 1981-ben tartóz­tatták le és állították bíróság elé. A bizonyítást nyert vád sze­rint 1979-től kezdve Lengyelor- száq védelmi képességének csökkentését, a Szovjetunióval fennálló szövetség megbontá­sát, a Lengyel Népköztársaság alkotmányos rendjének meg­döntését célzó tevékenységet folytattak. Az 1979-ben létrejött KPN megalakulásától kezdve ellen­zéki politikai pártnak tartotta magát. Az akkoriban alig há­rom tucat tagot számláló „pórt” programját Leszek Mo- rzulski a Spiegel című nyugat­német lapnak adott interjújá­ban így fogalmazta meg: „Poli­tikai pártunk céljp a független, szuverén Lengyelország megte­remtése, amely felszabadul a Lengyel Egyesült Munkáspárt totális diktatúrája és a Szovjet­unió gyámsága alól". Szélsősé­gesen soviniszta, nacionalista programjuk alapjaiban támad­ta a II. világháború utáni Len­gyelország társadalmi-politikai rendszerét, szövetségi kapcso­latait — de megkérdőjelezte a háború utáni európai határok törvényességét is. Moczulski és társai politikai örökségüket a két háború közötti időszak hír­hedt politikai vezetőjétől, a len­gyel haladó és baloldali politi­kusokkal könyörtelenül leszá­moló, az új szovjet államot megtámadó Józef Pilsudski marsalltó! származtatják. Miközben a „Szolidaritás" sajtója „igazi lengyel hazafiak­nak" nevezte a KPN vezetőit, a Le Monde című párizsi polgári lap állapította meg róluk: „egyszerűen politikai provoká­torok". Keserű pirula Kommentar Nehéz napok járnak az amerikai elnökre, s a meg­próbáltatások a lehető leg­rosszabb időszakban, a no­vember 2-i időközi választá­sok küszöbén érik. Reagan a múlt pénteken leplezetlen megdöbbenéssel értesült ar­ról, hogy a demokrata több­ségű képviselőház után a re­publikánusok uralta szenátus is érvénytelenítette az egyik költségvetési tétellel kapcso­latos vétóját. A szenátusban hatvanon szavaztak Reagan ellen, s csupán harmincon mellette, így az ügy jelentő­sége messze túlnő az adott kérdésben elszenvedett ku­darcán. Aligha túlzás azt ál­lítani, hogy egyfajta bizalmi válság érlelődik az amerikai politika csúcsain. Tán még ideje sem volt elég a Fehér Ház lakójának a fiaskó elemzésére, amikor újabb nyugtalanító hír érke­zett, ezúttal Libanonból. A megválasztott államfő, Basir Gemajel halálával Washing­ton azt az embert veszítette el, akinek kulcsszerepet szánt a cédrusok országában. A bejrúti merénylet tehát nem­csak a falangisták székházát döntötte romba, hanem az USA új közel-keleti tervének alapjait is megrengette. S mintha minden összeesküdött volna Reagan ellen: egy nap sem telt el, s ismét belülről érte csapás: új irányzat erő­södését jelzi a Wisconsin szövetségi államban kedden tartott népszavazás eredmé­nye. Több százezer amerikai állampolgár — minden négy­ből három — szavazott arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyidejűleg fa­gyassza be atomarzenálját. Ez a szavazás persze az égvilágon semmire sem köte­lezi a kormányt, mégis hiba volna lekicsinyelni. Wisconsin ugyanis csupán az első ál­lomás volt egy hosszú úton. A tavaly Amerika-szerte ki­bontakozott társadalmi moz­galom egyre látványosabb sikereket könyvelhet el, mind több „apolitikusnak" tartott kisember mond nemet a bom­bákra. A város- és falugyű­lések a helyi törvényhozási határozatok utón most elő­ször foglalt állást egy egész szövetségi állam lakossága a befagyasztás mellett. Hama­rosan másutt is, egyebek kö­zött Kaliforniában (Reagan szűkebb hazájában), New Jersey, Rhode Island, Michi­gan, Arizona államokban, va­lamint magában a főváros­ban tartanak népszavazást erről a kérdésről. Sok helyütt a képviselői vagy szenátori megválasztásért ringbe szálló jelölt politikai jövője múlik azon. hajlandó-e az atom­befagyasztást követő töme­gek mellé állni. így válik egy társadalmi mozgalom fokozatosan politi­kaformáló erővé az Egyesült Államokban, ahol pedig en­nek alig van hagyománya. A novemberi részleges tör­vényhozási választásokra ké­szülő kormányzatnak most már nemcsak a gazdasági helyzet, hanem a befagyasz- tási mozgalom is fejfájást okoz. Ha máskor nem, leg­később a Genfben szeptem­ber végén felújítandó szovjet -amerikai tárgyalásokon ki­derül, hogy Reagan csapata hajlandó-e lenyelni a fegy­verzetkorlátozás számára ke­serűnek ígérkező piruláját, vagy továbbra is szembeszáll a békemozgalmak teremtette kihívással. Kürti Gábor Műszaki engedményes vásár 1982. szeptember 6—25-ig D CENTRUM ÚRUHAZBDN AJÁNLATAINK: régi ár új ár 0 NC 420 lemezjátszó 3450,­2760,­O Mosógép 1980,­1580,­O Centrifuga 1790,­1430,­O Jumbó porszivó 1990,­1290,­0 Super II. porszivó 750,­600,­0 MP 160 hűtőgép 4780,­3800,­O 12 V-os akkutöltő, háztartási készülékek, stb. AMÍG A KÉSZLET TART! K& PÉCSI W Centrum Áruház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents