Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-18 / 226. szám

© Dunántúlt napló 1982. augusztus 18., szerda Diósviszlói közbirtokosság „Termelöszövefkezet" 110 éve Magyarországon Előadóként a jogi kar legnevesebb professzorai szerepeltek Szociális tanfolyam a Pécsi T udomány egy etemen (1942-1944) 1844-ben a csurgói paraszt­családból származó Belleváry Ferencet választották meg Diósviszlóra papnak, aki ko­rábban akadémikus rektor volt Sikláson, a kálvinisták iskolá­jában. Ő különös szerepet töl­tött be új szolgálati helye éle­tében. Amíg elődje, a Kábán született Ladányi Varga János, a németországi Erlingenből hazatért professzor, „Pallas Táborának" seregében tevé­kenykedve, a tudományok ma­gasfokú művelőjeként igyeke­zett népének hasznára lenni, addig Belleváry inkább a gya­korlat embere volt, sőt korát megelőző köz- és mezőgazdász, aki a lelkek pásztorolását job­bára fiatal káplánjaira bízta. Birtokvásárlás Már a hetvenedik évében volt, amikor kifogyhatatlan életenergiájával rábeszélte a diósviszlóiakat, hogy a község határában eladásra kerülő 720 holdas Batthyány—Strattmann- féle birtokot vásárolják meg részletfizetésre. A szájhagyo­mány ehhez hozzáteszi, hogy a nagy összegű, 72 000 pengő fo­rintos bankkölcsönt Bécsben kellett megszerezniök, ezért a parasztgazdák ünnepi viselet­ben, fehér ingben-gatyában, lovaskocsikon utaztak az Oszt­rák-Magyar Monarchia szék. helyére. Elképzelhető, hogy a kor — még teljesen fel nem számolt — betyárvilágában, milyen nagy riadalmat okoztak az osztrákok fővárosában. A ma is Felsőerdőnek ne­vezett összefüggő szántóterület gazdája a Diósviszlói Közbir­tokosság lett, amelyen a vétel­ár letör.lesztéséig, jó negyed­századig közösen gazdálkod­tak. Ezt követően már egy-egy nagybérlő használatába adták. Csak a bérleti díj folyt be a falu pénztárába. Felosztásra a birtok sohasem került, mert Belleváry az úgynevezett „ma­radvány földek" megszerzésé­vel szépen gyarapította a ma­gángazdaságok területét is, fertályonként 2—3 holddal. Eh­hez is, meg a filoxera által ki- pusztított szőlőparcellák újra­telepítéséhez és a korszerűbb gazdálkodás bevezetéséhez, korábban szintén szerzett bankhitelt, amelyet az új bir­tokvásárlás előtt már vissza is fizettek. A Diósviszlón 1872-ben lét­rejött közös gazdaság elneve­zése tehát nem termelőszövet­kezet, hanem közbirtokosság lett, amely abban különbözött a többi falu közbirtokosságá­tól, hogy nékik nemcsak közös legelőik, és erdeik voltak, ha­nem igen tekintélyes szántóte­rületük is, amely nagyobb volt, mint a szomszédos Márfa köz­ség egész határa. Mellék­üzemágak Voltak e faluközösségnek melléküzemágnak tekinthető ipari és kereskedelmi vállalko­zásai is, amelyek már koráb­ban létesültek. Pl. a viszonylag nagy teljesítményű vízimalom, amelynek ingyenes energiáját a Tettye vize szolgáltatta, va­lamint a téglaégető. Ide tarto­zott a forgalmas vendéglő is, a széles ősi út, a Viszlai Derék mentén, amelyen századok óta nemcsak a hadi népek és a vásárokra igyekezők jártak, ha­nem a gyűdi búcsúsok js, ko­ra tavasztól késő őszig, szinte naponta. Még az úgynevezett bodonyi búcsú is a viszlai ven­déglő és a viszlai szőlőhegy pinceházai körül zajlott le, mert ez tulajdonképpen Dél- Baranya leányvására volt, az észak-baranyai zengővárkonyi- hoz hasonlóan. Belleváry har­colta ki a helyi országos vásá­rok tartására való jogot is,, amelynek híres marha- és ló­vásárairól sohasem hiányoztak a külföldi kereskedők. Ezek jö­vedelme szintén a faluközösség vagyonát gyarapította. Nemcsak a mezőgazdasági munkák végzése, hanem az ipari tevékenység, pl1, a tégla­égető üzemeltetése stb., sőt az építkezések is a közmunka igen aktív igénybevételével tör­tént. így építették fel a korsze­rű iskolát, a nagy gazdasági épületeket, sőt a vendéglőt is. Készpénzzel csak az idegen mestereket fizették. A lelkész irányításával a közös gazdál­kodás és az építkezések veze­tői a községi elöljárók, neve­zetesen a falu bírája, az es­küdtek, a gondnokok voltak. A fegyelmezett és zavartalan munkavégzést helyi szabályren­delet biztosította, amelyet a szószékről1 hirdettek ki. Közös munkavégzés A munkára kijelölt személyek saját fogatukkal és munkaesz­közeikkel vbltak kötelesek a kijelölt munkahelyen megjelen­ni. „Aki pedig sem maga, sem helyettese a kirendelt idő­re ki nem állana, egy pengő forint bírságpénzzel, vagy 12 órai kalodai áristommal fog bűntetteim — írja elő a sza­bályzat, majd így folytatja —, ezen kívül minden illetlen szóért, elöljárók sértegetéséért vagy okozott károkért 12 pírt erejéig a helység bírája köte­les lészen megbüntetni.” A ka­lodát bizonyára a falu forgal­mas helyén állították fel. A szigorú intézkedéseket nyilván az váltotta ki, hogy a szájhagyomány szerint a gaz­dasági vállalkozást ellenző viszlóiak kisebb csoportja egy éjszaka behatolt a paróchia irodájába és ott garázda mó­don feltörte az irattárnak hasz­nált nagy ládát, és annak tar­talmát elégette, azt remélve, hogy így megsemmsíthetik a birtokvásárlássol kapcsolatos iratokat is. Bár a régi egyházi okmányok elpusztításával óriási kárt okoztak, de az adásvételi ügyletet nem sikerült megaka- dályozniok. Belleváry Ferenc neve ma sem ismeretlen Diósviszlón az idősebb nemzedék ellőtt, de a koros unokák már csak azt tudják róla, hogy munkára haj­szolta az embereket, aki a ké­sőn kelőknek megkopogtatta az ablakát. Pedig az akkor még sokkal népesebb község lakossága igen jó módban élt. Az etájt épült magán- és köz­épületei tanúi ennek. Bizonyára a munkaidő-be­osztást és a munkára serken­tést célozták az olyan beruhá­zások, mint a pontos időt jelző toronyóra készítése és a han­gos szavú nagyharangok vá­sárlása is. A gyermektelen Belleváry fe­lesége Magyari Kossá lány volt, testvére Kossá Dánielnek, az 1849. évi turonyi csata ve­zérének. Belleváry Ferenc emlékét sírkő nem őrzi, bár elődjének ő állított síremléket, amelyre az elhunyt 26 soros (105 sza­vas) irodalmi értékű versét vé- sette. A 140 éves műemlék kő ott kallódik a kertnek hasz­nált régi temetőben. Koptatja az idő vasfogán kívül a mai termelőszövetkezet munkagé­peinek éles vasa is. A baranyai bányásztelepü­lésről, az 1960-ban megtartott népszámlálás szerint is csak 2960 lakosú Szászvár község­ben, 130 évvel ezelőtt, 1852. augusztus 17-én született Kiss György neves szobrászművész. Apja negyedtelkes paraszt volt, aki szabad idejében barkácso­lással foglalkozott. Fia még csak 13 éves volt, de a fafaragás máris jobban érdekelte, mint a lovak őrzése, amellyel megbízták. Amikor ap­ja észrevette, hogy fiát nem ér­dekli a gazdálkodás, kovács­inasnak adta. Az érzékeny lel­kű gyermek azonban mestere durva beszédéért és ütlegelé­seiért megszökött. Apja ekkor Pécsett próbálta fiát tanulóként elhelyezni. Azonban hiába ke­reste fel a neves pécsi kőfara­gókat és festőket, gyermekét senki sem alkalmazta tanuló­nak. A fiatal Kiss György ekkor tovább folytatta a mezei mun­kát és kedvtelésének: a fafa­ragásnak élt. Talán élete vé­géig ismeretlen népi faragó maradt volna, ha 1868-ban vá­ratlan fordulat nem történt volna. Bérmakörútja során Szászvárra érkezett a pécsi püspök, Troli Ferenc oldalka­nonok kíséretében. Ez a német származású, művész lelkületű kanonok, aki maga is ódákat és alkalmi költeményeket írt, a szászvári plébánosnál meglát­ta Kiss György néhány farag- ványát, köztük egy Corpus Cristit. A parasztfiú faragványában felfedezte a tehetséget. Graz­ba küldte Keltz Ferenc kőfara­góhoz. Az a tény, hogy éppen Troli oldalkanonok adott neki lehetőséget a továbbtanulás­hoz, tehetsége teljes kibonta­koztatásához, szinte előre el­döntötte későbbi művészetének irányvonalát. A fiatal szászvári fiú rövid idő alatt kitűnt a mester többi tanítványai közül. Még tanulóéveiben első díjat nyert egy katonai halottaskocsi tervével. Grazból útja Münchenbe ve­zetett. Itt 1874-ben az Akadé­miára került és „Ismeretlen szamaritánus" szoborkompozí­ciójával első díjat nyert. 1875- ben Münchenben „Leányrab­lás" című szobrával ezüstérmet nyert. Munkájának elismerése­ként pedig a magyar kormány 1000 forint ösztöndíjban része­sítette. Kiss György, ezzel elin­dult a külföldi siker útján. 1883-ban Urbinóban Rafael emlékmű tervével 64 pályázó közül harmadik díjat nyert. Ró­mában tervezett „Apagyilkos" kompozíciója ma is a Nemzeti Galériában van. 1885-ban Pécsre jött, ahol a Székesegyház szobrászati ki­képzésein dolgozott. Az ő mű­ve a déli bejárat fölött a „Ma­gyar szentek imádása" kompo­zíció, valamint a déli homlok­zat 12 apostolszobra, amelyet évekkel ezelőtt cseréltek ki új, modernebb stílusban készült apostolszobrokkal. Néhány évig Berlinben dol­gozott, majd 1892-ben ismét visszatért Magyarországra. Kül­földön ekkor már jobban ismer­ték, nagyobb hírneve volt, mint Az 1929-33. évi nagy gazda­sági világválság utóhatásai mind az ország gazdasági éle­tében, mind a megélhetési vi­szonyokban még hosszú éveken át jelentkeztek. A szegényebb néposztályok gondjain a 30-as évek végén meginduló háborús gazdasági konjunktúra sem eny­hített tartósan. Az ország kor­mányzata új alapokra kívánta fektetni a szegénygondozást, itthon, bár Magyarországon is sokan akadtak, akik felfigyeltek munkásságára. Egymás után ka­pott mind egyházi, mind pedig világi tárgyú művészi megren­deléseket. Alkotásait Pécs, Budapest, Szombathely, Esztergom és Mo­hács városa őrzi. Ö mintázta 1893-ban Pécs egyik legszebb szobrát: a Sétatér közepén álló Szepessy Ignác püspök gránittalpazatos bronzszobrát; a Széchenyi téren, kőből, 1908- ban készült Szentháromság­szobrot újabb alakjában. Ö készítette a havihegyi Mária- szobrot. A volt irgalmas rend templo­mának homlokzatán íves záró- dású fülkében lévő Mária-szo- bor az ő alkotása. A Székes- egyház szentélyében a freskó mintákat Zala György és Kiss György készítette. Az altemp­lomban Dulánszky püspök car- rarai fehér márványszobrát is ő faragta. Az 1893-1895-ben épült Pécsi Nemzeti Színház fő­homlokzatán lévő Erkel Ferenc, Csiky Gergely és Szigligeti Ede, oldalhomlokzatán pedig Vörös­marty Mihály és Kisfaludy Ká­roly pirogránit mellszobrait, valamint a kupola tetején lévő Génius-szobor az ő alkotása. Dekoratív, realisztikus szob­rai a pesti Operaházat és Or­szágházat díszítik. Az Ország­ház számára a szobrok egész sorozatát készítette. Aba Sá­muel, Péter, III. Ferdinánd szobrát, a hadvezérek közül pe­dig Jurisics, Erdődy és Zrínyi Miklós arcmását mintázta meg. A pesti Vigadóban nyert elhe­lyezést „Szavalat” című szobra és Lendvayt ábrázoló képmása. Egyéb jelentősebb alkotásai: Arany János, Trefort Ágoston, Liszt Ferenc mellszobrai, II. Rá­kóczi Ferenc, Vaszary Kolos hercegprímás; Veres Pálné (Bu­dapest, 1906) az Engels téren, Károly Róbert (Millenniumi em­lékmű), valamint a József kör­út és a Krúdy utca sarkán fel­állított „Csirkefogó” című zsá- nerszobra. Szombathely felkérésére el­készítette a Berzsenyi-szobrot. Faun-csoportja a Szépművésze­ti Múzeum megrendelésére ké­szült. Munkásságának gazdag területe volt Esztergom is. A Szentháromság, Magyarország Nagyasszonya, a. Szent Szív ol­tár mellékszobrai, Szent Antal, Szent Margit, Szent Márton, Boldog Jolán és Kunigunda szobrát az esztergomi Bazilika számára készítette. Ugyancsak az ő alkotása a Bazilika főbe­járata mellett elhelyezett Te- legdi Csanád- és Nagy Lajos- szobor, valamint a Dunára né­ző oldalon Szent István, Szent László szobrok. Kiss György — a pásztorfiú­ból és kovácsinasból lett hír­neves szobrászművész - mun­kássága végtelenül gazdag. Ama ritka tehetségek közé tar­tozott, akik egész életükben csak az alkotásnak éltek. Mégis azt látjuk, hogy az 1961-ben megjelent „Magyar Irodalmi Lexikon” 146-147. lapján neve nem szerepel, meg sem említik. Az 1966-ban megjelent „Művé­szeti Lexikon” is csak 14 sorban említi meg. Pusztai József 'létrehozta az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA), és az 1940. évi XXIII. t. c. 5. §-a alapján a törvényhatóságok szociális gondozói részére az ország egyetemein beindították o szociális tanfolyamokat. A 4150/1942. M. E. sz. rendelet szervezeti előírásait is szabá­lyozta. Ez az előírás egy hosz- szú évek óta folyó pécsi gya­korlatot szentesített: mór a 30- as évek közepén kötelező volt minden ún. szellemi szükség­munkásnak, aki a törvényható­ságnál munkaalkalmat kapott, hogy részt vegyen az egyetemen beinduló szociális tanfolyamon! Az 1942-es rendelet szerint a hallgatók három félév elméleti és egy félév gyakorlati képzést kaptak. A tanfolyam az Orszá­gos Szociális Felügyelőség hoz­zájárulásával, az egyetemen megszerkesztett tananyaggal és szervezeti ‘szabályzattal műkö­dött. A képzettség megszerzésé­hez ezen felül szociálpolitikai kutatási tevékenység és kollé­giumi szociális nevelő munka is kellett. A végzősök ebből a tárgykörből szakdolgozatot ír­tak, tanulmányaik befejeztével írásbeli és szóbeli vizsgán vol­tak kötelesek tudásukról szá­mot adni. Az egyetem tanárain kívül itt jelen volt egy-egy minisztériumi és ONCSA kép­viselő is. Az eredménnyel letett vizsga utón a végzettek okleve­let kaptak, amely följogosította őket arra,._ hogy vagy az ONCSA keretei közt vagy a szociális igazgatásban vagy akár más szociális jellegű in­tézménynél vállaljanak munkát. A tanfolyam Költségeit egy­részt a BM fedezte az ONCSA terhére, a tan- és vizs­gadíj megállapítást pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­nisztériummal együtt Végezték az említett szervek. Pécsett a jelentkezési hirdetményt — Dr. Krisztics Sándor dékán aláírá­sával — 1942. szeptember 18- án tették közzé, a beiratkozott hallgatók létszáma 33 fő volt. Az órákat az egyetem profesz- szorai és meghívott szakértők tartották. A tanfolyam igazgatói teen­dőit dr. Krisztics Sándor k'tta el, a titkár dr. Perbiró József volt. Az utolsó, 1944. február 29-i kimutatás így összegezett: dr. Ember György - Társadalom- biztosítás, öregkori ellátási is­meretek, dr. Fenyvessy Béla — Anya-, csecsemő- és ifjúság- védelem, dr. Gádoros Miklós — Szociális gondozás (beveze­tés), dr. Kelemen (“lóric — Ra­cionalizálási ismeretek, (gya­korlat), dr. Óriás Nándor - Nevelés, Nevelésügy, (elmélet és gyakorlat), dr. Schaurek Ra­fael — Magánjogi ismeretek, dr. Somogyi Ferenc — Nép- és Családvédelmi Szakigazgatás, dr. Surányi-Unger Tivadar — Közgazdaságtan, (elmélet és gyakorlat), Szécsey Béla - Me­zőgazdasági ismeretek, dr. Vas- váry Ferenc — Szociális statisz­tika (elmélet és gyakorlat), dr.Vinkler János — Közigazga­tási ismeretek, (elmélet és gyakorlat), dr. Weis István - Munkaügy és Munkásvédelem, (elmélet és gyakorlat, dr. Zöld József — Háziipari ismeretek, dr. Zsindely Sándor — Egész­ségvédelem. Az említetteken kívül dr. Ko­csis Mihály Büntetőjogi ismere­teket, dr. Gorka Sándor Faj- egészségtant,- dr. Krisztics Sán­dor, Társadalomtant és Nép- és Tájkutatási ismereteket, dr. Holub József Magyar Társa­dalomtörténetet, dr. Esztergár Lajos Lakásügyi, Telepítés­ügyi és Földbirtokpolitikai is­mereteket, dr. Somogyi Ferenc Faluszemináriumot, dr. Bozóky Géza Gazdasági jogot, dr. Nagy Iván Nemzetiségi kérdé­seket, dr. Matheovits Ferenc Nemzetközi Szociálpolitikát, dr. Várnagy Elemér a társadalmi egyesületek szociális munkáját adta elő. Emellett _ szombat délelőttönként a hallgatók az alábbi intézményeket látogat­ták meg: Stefánia Intézet, Városi Gyermekmenhely és az árvaházak, napközi otthonok, szegénygondozási és népjóléti intézmények, a városi gyárak, üzemek szociális létesítményei, Albrecht főhercea laki birtoka, a városi eqészségház, a képes­pusztai ONCSA-telep, az egye­tem kisebbségi intézete, ma­gyarsággondozó osztálya stb. Ifj. Vargha Dezső Előadási napló wÁVL.iJi. tmni-v fílé-r. Az előadás napja Az1 előadó neve A tantárgy megnevezése Az órán előadott anyag leírása és az előadó aláírása A megtartott órák száma (számokkal és betűkkel) Mágjegy ja %'' ÁsyyuudcxjtcU) láa ,0* xfarrt. rrr^—— . \ { ; ~ ___L-.____________'A._________ t l n \u 2' ' ft ’ í ii lit 111 viril 4 4 '^%’M i h-l f lé ült "Ö Ű I-Si 21 i.-1 C is SÍ itflí Ja. :t1 (M-Q'HcU f íiiíraA» HtcytyU. VCA (fa* J/oJ+cLr* if jj* 6 5 < C í i A WÍtAtii áoZzínX*». rrtÁ falut tzSOAV+t-h*­•fjWM.t. tjükön 6 t ü — ­z 3 Ja. 1 í/ i í> 2 Jy 1/ // 1/ - 4 3 2 2 3 ­2 ZoJLoa*. ( / p/broi.0- fa* / * J •/ ff-jnA+rtli- iKzYíi 0-f \A ■fOfitA.p.-j t/z ■ru*!#. Ía- C-tZvK) > i trvJzW/ * MhA if, '9^­■útrt^y/ -4. ír/ • Dr. Kecskeméthy Zoltán A bányavidékről indult el Kiss György szobrászművész Születésének 130. évfordulójára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents