Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-07 / 215. szám
ü gmiiolkoiiők felein mérlege X<£X;X;X;X;X;XxX£X£X£X;X£X%£X£X;X;XxX&X£X£X;X;X&X£X;X£X£X£X£>>X;X£ X;X;X£X;XxX£X£X£. Az elnököt visszahívták Kevesebb a nyereség A tavalyi hasonló időszakhoz képest csaknem harmadával kevesebb oz első félévi nyereség a baranyai vállalatoknál és szövetkezeteknél. Míg akkor csupán egy, most félidőben négy gazdálkodó veszteséges. Minderről az Ellenőrzési Főigazgatóság Baranya megyei Igazgatóságán kaptunk tájékoztatást, ahol 44 — tehát nem az összes — baranyai vállalat és szövetkezet mérlegadatait ösz. szegezték és elemezték. Értékesítési és termelési gondok A vállalatok és szövetkezetek egy részének igencsak göröngyös útja volt az első félévben, értékesítési, vagy éppenséggel termelési gondokkal küszködtek. A nyereséget illetően különösen nagy a visszaesés a bőr és a bőrből készült áruféleségeket előállítóknál, csak fele annyi a nyereségük, mint tavaly ilyenkor. Az ok: értékesítési nehézségek a tőkés külpiacon, ami a Pécsi Cipőipari Szövetkezetnél súlyos termelési gondokkal is párosul. De értékesítési nehézségek jelentkez. tek egyes bútorgyáraknál is. Ugyanakkor termelési gondokkal küszködtek a Mecseki Szénbányáknál, ahol az első félévben a tervezettnél kevesebb a széntermelés. A veszteséges vállalatok közül a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat helyzete a legnehezebb, tavaly ilyenkor is jócskán mínuszban voltak, most csaknem kétszer akkora a veszteség. Itt — a magas energiaköltség miatt — döntően az olajjal üzemelő bá. taszéki vázkerámiagyár jelent visszatérő gondot. Változás a földgáz bekapcsolása után, jövőre várható. Az Ellenőrzési Igazgatóság munkatársai ezúttal külön is megvizsgálták a megye tőkés exportjának zömét adó 14 vállalat és szövetkezet kivitelének és nyereségének alakulását. A múlt év azonos időszakához képest csökkent az export, sokkal nehezebb eladni a tőkés piacokon. Ezek a vállalatok és szövetkezetek az idei évben végül is kevesebb tőkés exporttal számolnak, mint 1981-ben. Kérdéses azonban, év végéig maradéktalanul teljesül-e ez a tervük. A jelenlegi konkrét üzleti szerződések ismeretében nem biztos. A második félév sem könnyebb A vállalatok mindenesetre törekszenek az export növelésére, erőfeszítéseket tesznek a termékszerkezet átalakítására, versenyképes termékek előállítására. Ugyanakkor a külkereskedelmi vállalatokat jobb piackutatásra és együttműködésre sarkallják. Az Ellenőrzési Igazgatóság munkatársai több gazdálkodónál is örömmel tapasztalták, a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a költséggazdálkodás területén szigorításokat hajtottak végre. Mindent egybevetve, nehéz félévet hagytak maguk mögött a vállalatok és a szövetkezetek. Félidőben természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az 1982-es év még nem lefutott, év végéig az eredmények még változni fognak. Egyetlen egy dolog, amit előre lehet látni: a máso- -dik félév sem lesz könnyebb. M. Z. Amit a külföldi vevő kér... Egy példa az alkalmazkodásra, a termékváltásra: a sizés után használatos pihenőcipőket készít a Pécsi Kesztyű- és Bőrdiszműipari Szövetkezet. Ilyet még sohasem gyártottak. Fotó: Erb János Tisztelt Cím! Bejelentjük, hogy termelőszövetkezetünk közgyűlése 1982. július 1. napjával Pálkúti Györgyöt visszahívta elnöki tisztségéből. A termelőszövetkezet vezetősége az elnöki teendők ellátásával Scheich István elnökhelyettest bízta meg a legközelebbi közgyűlés összehívásáig. Aláírás: a Dunavöl- gye Mgtsz vezetősége. Mi történt a mohácsi Margit- ta-szigeten? Lényegében rövidítve az történt, hogy visszahívtak egy elbizakodott, anyagias, szabálytalanságokba bonyolódó elnököt, aki képtelen volt felmérni valós helyzetét és hibáit, teljességgel elszakadt a tagságtól, de még vezető-társaitól is. Ugyanakkor volt és van egy erős tagság, melynek — miután bizalmát eljótszotKomlói Május 1. Ruhagyár Minőség mindenek felett Szalagközi meózás, minőségi mozgóbérezés Főként a tőkés exportot növelik Az USA-exportro készülő férfi Szövet télikabátok minőségét ellenőrzik a Május 1. Ruhagyárban Fotó: Läufer László A Május 1. Ruhagyár komlói gyáregységében több mint 300 munkás csak exportra dolgozik. Férfi gyapjú és átmeneti kabátokat készítenek — havi átlagban 12 000-et. A ruhagyár egységei közül csak a komlói foglalkozik férfikabátgyártással. Az eladás nehézségeit ecsetelte Mátyusné Varga Mária megbízott igazgató. Főleg az osztrák és nyugatnémet megrendelők járnak sűrűbben Komlóra, darabonként ellen, őriznek. A szúrópróba már a múlté. Mindig szigorúak voltak, de most különösen azok. A nagyfokú ellenőrzés nemcsak a nyugati alapanyagokból készülő termékekre terjed ki. Szorosak a határidők, általában egy-másfél hónapon belül kérik a szállítást. Régebben egy férfikabát normaideje 3 óra volt, napjainkra ez fél órával csökkent. S eközben szalagonként (a két műszakban hat működik) 35—40 műveletet végeznek el, jóval többet, mint egykor. A nyugati kereskedők a legkövetkezetesebben a vasalás, préselés, tehát a befejező műveletek minőségét kérik számon. Arra adnak a legjobban, hogy a ruha a küllemében miként mutat, megfelel-e a legújabb divatízlésnek. Mindez a modellek gyakori váltását követeli meg. A 10—12-féle fazonból hagyományosnak, több éve visszatérőnek csak három mondható. FJa gyorsan átallnak a szalagon, időben megtanulják az új cikkek készítését, úgy, hogy az elért minőségi színvonal nem romlik, akkor megnyerték az üzleti partnert. A dolgozók közül többen nem bírják a tempót, a gyors fazonváltásokra jellemző egyre koncentráltabb odafigyelést, és évente az állomány egyharma- da kicserélődik. Pedig meg kell nyerni az embereket a több és főleg a jobb minőségű munkának, s emellett stabilizálni is szükséges a létszámot. Ennek érdekében javítják a munkakörülményeket, is. Szeretnék, ha a mostani két műszak helyett csak egy délelőtti lenne. Az elképzelés csak akkor valósulhat meg, ha az utóbbi másfél évben elért jó minőséget megtartják, sőt javítják, még akkor is, ha c jelenlegi technikai, technológiai körülményeken alig változtathatnak, és csak a munkaszervezéssel, az emberi tényezők figyelembevételével léphetnek tovább. A hangsúly teljesen a minőségre tevődött át. A legjobb szakmunkások közül 14-et meósnak neveztek ki, akik a szalagközi minőségi ellenőrzés feladatait látják el. (Egykor csak a végterméket meózták.) Csoportvezetőjük, Kincses Imréné több újdonságot említett. A teljesítmény és minőség után járó havi mozgóbért o műszak- és a technológiai vezető, valamint o meós állapítja meg. Megszűnt az egyenlősdi, vannak, akik semmit sem kapnak, míg mások havonta 600-800 forintos többletjövedelmet érnek el. Ősztől az export utáni mozgóbérezést is bevezetik, és azonnal fizetnek attól függően, hogy miként sikerült eladni a terméket. Az elő-, illetve próbagyártások keretében a későbbi minőségi problémákat akarják megelőzni. Rájöttek, hogy az előkészítéssel majdnem teljesen eldől a minőség jövője. Hasonló célt szolgál a többféle változatban készülő szalagbeosztás például a legideálisabb kézmozdulatok figyelembevételével. Említettük, mire egy kabát lekerül a szalagról, 35-40 műveletet hajtanak végre a fazontól függően, közben nem mindegy, hogy kik végzik el a minőség szempontjából legkritikusabb műveleteket, egyebek között a gallérvasaláskor, a díszítő tűzések kialakításakor. Az így dolgozó szakemberek valóban univerzálisak, akad köztük olyan, aki 5—6 munkareszortot betölt és így könnyű átcsoportosítani. Bizonyos eredmények már tapasztalhatók az export nőve. lésében. Több kabát kerül ki a tőkés piacokra, az említett havi mennyiségnek legalább a háromnegyede, és a korábbi négy nyugati megrendelő mellé két újobb jelentkezett. Csuti J. ták — volt bátorsága kimondani, ebből nem kérünk. Vagyis, élt demokratikus jogával. A szennyes kiteregetése azzal és akkor kezdődött, amikor ez év februárjában az egyik zárszámadó részközgyűlésen felállt egy ember, s több száz tag és a vezetőség jelenlétében, hozzászólásában egyebek mellett azt kezdte firtatni, mi is van Pálkúti elnök vetőburgonya-vásárlásával? A közgyűlés ekkor megbízta az ellenőrző bizottságot az ügy kivizsgálásával, utasítva arra, hogy köteles jelentést tenni a testületnek. Ezt követően április elején írásbeli bejelentés is érkezett a Baranya megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségéhez. A bejelentő Vörös Imre, a szövetkezet alkalmazottja. A tsz-szövetségben úgy döntöttek, a közérdekű bejelentést az állami felügyelettel, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával közösen vizsgálják ki. Ugyanakkor kérték a szövetkezet ellenőrző bizottságának részvételét és közreműködését is. A vizsgálat tehát úgy zajlott le, hogy minden esetben jelen volt a szövetkezet képviselője is, a megállapításokat közösen tárgyalták és vitatták meg. Június 15-én rendkívüli vezetőségi ülést tartottak a Duna- völgye Termelőszövetkezetben. Az ülésen a tsz-szövetség, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a szövetkezet ellenőrző bizottsága tájékoztatta a vezetőséget c közérdekű bejelentés kivizsgálásának eredményéről. A vizsgálat több pontban súlyosan elmarasztalta Pálkúti Györgyöt. A következő három napon 12 helyen tartottak munkahelyi tanácskozásokat, a jelenlévők elé tárva a tényeket, A tagság az elnök visszahívása és felelősségre vonása mellett döntött. Június 22-én ült össze a szövetkezet küldöttgyűlése. Itt egyhangú szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül úgy döntöttek, hogy Pálkúti Györgyöt a vizsgálati anyagban foglalt hibák, hiányosságok és jogellenességek, valamint a szövetkezeti demokrácia megsértése miatt fegyelmi büntetésben részesítik, s kártérítési eljárást indítanak ellene. A kártérítési felelősség megállapítására öttagú bizottságot hoztak létre azzal, hogy az elnököt terhelő kártérítés ügyében tegyen javaslatot a legközelebbi küldöttgyűlésnek. Ugyanakkor a szövetkezetben intézkedési tervet készítettek és fogadtak el a feltárt hiányosságok megszüntetésére, és a közérdeknek megfelelő állapotok helyreállítására. Ezt követően zajlottak le a részközgyűlések, melyekre két javslatot bocsátottak. A vezetőség azt indítványozta. Pálkúti mondjon le. Az ellenőrző bizottság javaslata: vissza kell hívni. Végül is a tagság döntött: visszahívni, s úgy meneszteni. Az események folyamatába tartozik még, hogy az MSZMP Mohács városi Bizottsáaánok végrehajtó bizottsága már június 4-én állást foglalt az ügyben. Túlzott anyagiasságáért, vezetőhöz nem méltó magatartásáért és módszereiért határozatban marasztalta el Pálkúti Györgyöt, alkalmatlannak találva a továbbiakban a Du- navölgye Termelőszövetkezet elnöki tisztségének betöltésére. Milyen ügyei voltak Pálkúti Györgynek? A ki nem fizetett vetőburgonya szóvótéte'ével kezdődött, később a közérdekű bejelentő sok minden szabálytalanságot felrótt neki. A vádakból nem bizonyosodott be minden, de amiben a vizsgálat végül is elmarasztalta az- elnököt éppen elegendő szeny- nyes. De ez csak a lavinát indította el. Ha tetszik, alátámasztotta a tagság azon véleményét. Pálkúti réa messze került tőlük, semmiféle bizalmat nem é'vez. alkalmatlan arra, hogv n szövetkezeti demokrácia követelménveinek megfelelően vezessen. Pálkúti végül is rossz vezetői magatartása miatt bukott el. Ügyei? Előleget kért és vett fel a termelőszövetkezettől, s még vissza sem fizette, újabb előlegért folyamodott. De vetetett fel előleget másokkal is, amit ő engedélyezett. A múlt évben az egyik tag így jutott 32 ezer forint háztáji előleghez, amit, állítása szerint átadott Pálkútinak. Ezt az előleget, amellett, hogy jogellenes volt és a munkahelyi szabályzat rendelkezéseibe ütközött, fél éven belül vissza sem fizették. Egy másik tag ugyanígy 10 ezer—forint háztáji előleghez jutott, ám tagadja, hogy továbbadta volna az engedélye- zőnek, aki ezúttal is Pálkúti volt. Érdekes viszont, hogy az elnök ugyanennek a tagnak a szolgálati gépkocsihoz a meglévő öt mellett hét új gumiköpenyt utalványozott ki. Aligha volt indokolt. A felhasználás körülményei mindenesetre tisztázatlanok, az elhasznált gumiköpenyekkel az elszámolás nem történt meg. A szövetkezet gépkocsijának jogtalan használata is igencsak feltűnt az elnök környezetében. A vizsgálat során találomra nyolc hónap menetleveleit nézték át és bebizonyosodott, 120 esetben volt szabálytalan a tsz-központ és a lakás közötti aépkocsihasználat. De az elnök emellett gyakran behajtatott Pécsre is. A gépkocsi mellett személyi használatául szolgált még a magnó, a rádió és a távcső, amit a szövetkezettel vásároltatott meg. Ezek után nem csodálkozhatunk, nagyvonalúan ment a reprezentáció: a közgyűlési határozat a keretet 1981-ben ugyan 63 ezer forintban határozta meq, ezzel szemben 281 ezer forintra kerekedett ki. Enyhén szólva túlzottnak ítélhető meg, arról nem is beszélve, ez egyben a részesedési alapot csökkentette. Pálkúti gondolt a jövőre is. Két kiskorú gyermeke részére szabad forgalomban külterületi földet vásárolt, amit a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezettel elcserélt zártkerti ingatlanra. Az ügyletre a járási földhivatal áldását adta, a Baranya megyei Földhivatal azonban az eljárás joqsértő volta miatt a földcserét jóváhagyó járási határozatot megsemmisítette. Margitta-szigeten, a Duna- vclgye Termelőszövetkezetben az események után. — ön huszonkét éve tagja a szövetkezetnek, agronómus, utóbb termelési elnökhelyettes, s már megélte ez előző elnök, Papp János bukását is. ön és a vezetőség többi tagja hol volt utóbb? Asszisztált Pálkútinak? — Volt olyan vezetőségi ülés, amikor többen felálltunk és kivonultunk az ülésről. Ez sem volt elég — mondja Scheich István elnökhelyettes, megbízott elnök. - Csak neki lehetett igaza, amit kitalált, ebből nem engedett. Figyelmeztettük, nem vagy jó vágányon, de nem volt hajlandó változtatni magatartásán. A tagokkal nem tudott bánni. Nem lehetett így már dolgozni . . . A legnagyobb mezőgazdasági munkák idején jutott végkifejletébe a Pálkúti-ügy. Ám, ezt mégis végig kellett vinni. — Ki lesz az új elnök? Ha jelölnék és megválasztanák, elvállalná? — ötvenhat éves vagyok, fiatalabb vezető kell. — Van jelöltje? — Igen, nekem is van öt jelöltem. Fiatalok és helyiek. Helyi ember kell. A termelőszövetkezetben öttagú - adminisztrátor, traktoros. mezőőr, raktáros és brigádvezető alkotta - bizottság alakult ők kérik ki most a tagság véleményét és jelölnek embereket a Dunavölgye élére. A választás? Év vége felé, maid ha lemennek a nagy munkák. Ez az első. A margitta-sziqeti Dunavölgye Mgtsz-ből rövid idő leforgása alatt immár a második elnök távozik dicstelenül. A szövetkezet adottsága az átlagnál sokkal kedvezőbb, tagsága mindenképpen jobb sorrsa érdemes. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5.
