Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-07 / 215. szám
Forgatom a Baranya megyei Statisztikai Hivatal kiadványát, melyből kiderül: a megyeszékhelyen, több év átlagát figyelembe véve évről évre több mint hatszáz lakás valósult meg magánerőből. És az érdeklődés egyre inkább a családiház-építés felé fordul. A városi tanács építési osztálya szerint 1982. ,első félévében 153 építési engedélyt adtak ki családi- ház-építésre, tetőtérben való lakás kialakítására, emelet- ráépítésre, Az igények ennek sokszorosát teszik ki, ám az engedélyek megadásának egyelőre gátat szab a közművesített telkek hiánya. így mindinkább a városperemen, az egykori, Pécs közeli, valamikori falvakban lendült föl a házépítés. Cziczer Gábornak szerencséje volt. A Magyarürögi úton sikerült telket vennie családjának. Persze borsos áron. Az alig több mint 260 négyszögöl százötvenezer forintba került. — Hogyan szánták el magukat a házépítésre? — kérdem az ÉPFU gépkocsivezetőjét. — Éveken át a Nagy Jenő utcában laktunk egy szoba- konyhás vizes lakásban. Nagy öröm volt, amikor beköltözhettünk a kétszobás szövetkezeti panelba, de valahogy nem kedveltük' az emeletes összkomfortot. Mikor megtudtuk a feleségemmel, hogy öt éven Czicier Gábor eladta szövetkezeti lakását és a Magyarürögi úton épít családi házat. A szerző felvételei dolog. Szerencsére van Kocsink. igy könnyebben mozgok, de képzelje csak el! Tavaly ősz óta csak mostanra sikerült beszereznem az összes nyílászárót. Mert hol balos, hal jobbos ablakot nem kaptam, sorra jártam a TöZÉP-telepeket Pécstől Barcsig. Kis méretű téglát még most sem sikerült szereznem, pedig legalább háromezer darabra lenne szükségem. A kőműves meg szitkozódott a poroton tégla miatt: első osztályút vettem, mégse egyeztek Taradzsiáéknál központi fűtés lesz, és nyomja majd a kútból a fürdőszobába. a vizet szivattyú belül is eladható a szövetkezeti lakás, úgy döntöttünk, hogy belevágunk az építkezésbe. A levonások után háromszázezer forintot kaptunk- kézhez az OTP-tól, hozzátettük a százötvenezer forint spórolt pénzünket és átmenetileg beköltöztünk az anyó- somékhoz a- Sallai utcába. Cziczer Gábor a féligkész épület pincéjébe invitál, a leendő kazánházba, ahol felvázolja, miképpen is néz majd ki az új otthonuk. —Az alagsorban lesz a garázs, itt helyezem el a kazánt, a tüzelőanyag-tárolót, itt lesz a műhely. A földszinten fürdőszoba, konyha, éléskamra, wc, étkező, nappali és egy kisebb szoba lesz, a tetőtérben két újabb szobát építek, fürdőszobával. — Mennyibe kerül mindez? — A költségvetés szerint hétszázezer forintba, de ebből az összegből egészen biztos, hogy nem jövünk ki az építőanyagok áremelkedése miatt. Pedig az egész család összefogott, a gyerekek hordták a téglát, magam végzem el a villanyszerelést. Tavasz óta megállásom sincs, éjjel dolgozom, reggel néhány órát alszom és máris jövök ki a Magyarürögi útra. Gondolom, azzal nem mondok újat, hogy az anyagbeszerzés idegölő HÉTVÉGE 6. a méretek. Volt olyan, amelyik három centiméterrel volt kisebb a másiknál. Ügy néz ki a fal, mintha részeg kőműves rakta volna. Tudja, mit mondok magának, százszor is meg kell gondolnia az embernek, ha belevág egy ekkora munkába. Kocsi nélkül nem szabad elkezdéni építkezni. Darabonként szedtem szinte össze mindent Barcs, Vajszló és Bátaszék között ingáztam, a gerendákat Hetve- helyen fűrészeltettem. Alig várom, hogy túl legyünk a nehezén. — És ez mikorra várható? — Ügy tervezzük, hogy az alsó szintet októberre befejezzük és költözünk. Aztán, ha készre jelentettük az épületet az OTP-nek, elkezdődik a kétszázezer forint törlesztése a banknak, meg az ötvenezer forint kamatmentes kölcsön visszafizetése a vállalatnak. Hát így megy ez magánerőből! A kökényi falu elején vakolatlan, nagy erkélyes épület, hatalmas ablakokkal. Tara- dzsiáék az udvarra néző kis szobába hordják a salakot. Az alagsort már lakják, a felső részben még bőven van mit tenni. — Megcsúsztunk a munkával. A fiam is megsérült, én is balesetet szenvedtem, három évig alig dolgoztunk valamit. De az őszre készen leszünk, bármi is történjen — mondja Taradzsia György, a reménypusztai Jermelőszövet- kezet vontatóvezetője. Tősgyökeres kökényiek vagyunk, nem kívánkozunk mi a városba, a jó levegő, meg a kilátás, az autóbusz-összeköttetés is megfelelő, minek menjek a' panelrengetegbe! Meg aztán, mindig állatokkal foglalkoztunk, amióta csak az eszemet tudom. Azoktól pedig végképp nem tudok megszabadulni. Az épület mögött istálló, benne három fejőstehén, borjú, hízók. A bikákat nemrég adták le. A gazda szerint, a tej havonta háromnégyezer forinttal gyarapítja a családi bevételt. — Ebből épül fel a Tara- dzsia-ház? — Á, dehogy! — válaszolja. — De a költségek nagy részét fedezi. Az öreg szülők elhaltak, akik szintén Kökényben éltek, az egyik házért hatvanezret, a másikért százúszat kaptunk. A megtakarított pénzhez felvettünk százötvenezer forint kölcsönt, és mikor megszorultunk, a tsz is kisegített bennünket előleggel. A garanciát az istállóban lévő állatok jelentették. Úgy számítom, hogy legalább hatszázezerbe kerül majd a ház. Bőven lesz hely a két gyereknek is, meg a családjuknak. Mert úgy szeretném, ha a lányomék is visszaköltöznének, a fiam pedig maradna. — Mennyit fizettek a kőművesmunkáért? Pulics József beletúr a hajába, majd a szakmában több évtizede dolgozó kisiparos sorolni kezdi . .. — A kőmunka negyvenezerbe került, a falazás hatvanba. Ha mindent egybevetek, százötvenezerré rúg az összeg. Visszavan még a Belső és külső vakolás, a belsőburkolás: rámegy még néhány hónap, mivel egyedül vágyok. Nagy ez a ház, sok munka van még hátra az öt szobában. Kökényben nincs vezetékes víz, de Taradzsiáék megoldják. Szivattyút tesznek a kútba, ami a vezetékbe nyomja az ivóvizet, meg aztán milyen ház az, amelyben nincs radiátor! Bevezetik a központi fűtést is, de kerítésre egyelőre nem futja, majd később .., Nagypostavölgyben, így délidőben megszorul a levegő, a betontető megsokszorozva veri vissza a nap melegét. Jekl József és társa, félmeztelenül igazítja el a födémgerendákat. A szőke fiatalember fölegyenesedik, fogja a derekát. Hiába, a mázsás beton-áthidalók meghúzzák a kart, az izmokat. — Szabadságot kértem a mai napra — kezdi —, mert a kőműves most ér rá. Ha beállítottuk a gerendákat, jöhetnek a béléstestek és haladhatunk tovább a felmenő falakkal. — Itt mennyibe kerül a telek? — Az INKÖZ révén jutottunk hozzá, 272 négyszögölért hetvenhétezer forintot fizettünk tavaly áprilisban. A ház alapterülete 9X12 méteres, az alagsori helyiségeket már kialakítottuk: garázs, szerszámoskamra, két szóba, fürdőszoba, konyha lesz a földszinten és a padlásteret is beépítjük, mert csak így kaptunk építési engedélyt: fönn ugyancsak két szobát építünk, fürdőszobával és még egy konyhával. — Mindezt egyedül? — Az képtelenség lenne. A napokban két munkatársam segített a betonozásnál, az alapok kiásását a feleségemmel, a sógorommal végeztük, ' a kutat is saját erőből fúrtuk, én gyártottam le a kút- gyűrűket, ezzel is spóroltunk. Ezenkívül magam csináltam a betonkeverőt, én készítettem a hegesztőtrafót, a fémkeretes ajtókat. Viszont az ajtók, ablakok beszerzése miatt fáj most a fejem: néhányat sikerült beszereznem, de nem kapható hatvanszor hatvanas kisablak a fürdőszobára, spájzra. Ugyanilyen körtáncot kellett járnom a betonáthidalók miatt is, mert nem volt kellő hosszúságú. Tudja: aki építkezésbe kezd, mindenféle szempontból meghúzhatja a nadrágszíjat. Eddig száznegyvenezer forint kölcsönt vettünk föl az OTP-től, még ugyanennyit kapunk és ebben benne van az ifjúsági betétre adott hitel is. A kölcsön 2005-ben jár le. « Salamon Gyula Jekl József néhány percre a várostól, Nagypostavölgyben építi új otthonát. Magánerőből Pragmatizmus vagy szembenézés a valósággal A zt az embert nevezzük — kissé pejoratív mellékízzel — pragmatikusnak, akit cselekedeteiben nem elvek és eszmék, hanem közvetlen anyagi érdekei vezérelnek; aki a gondolatok, ismeretek igazságát közvetlen hasznosságukon méri. A pragmatikusan cselekvő egyén tehát „két lábbal áll a földön", kigúnyolja a szellem, az emberi értékek birodalmában hívőket, nem fogadja el az erkölcsi normák érvényességét, ha azok nincsenek hasznára. Ö tehát egoista, cinikus, amorális lény, akinek igazi birodalma az üzleti élet, s aki egy értéket fogad el, a hasznosságot, a pénzt. Ilyen emberek persze vannak. De tényleg megilleti őket a „pragmatikus" jelző? Valóban a fenti tulajdonságok a pragmatizmus lényegi jegyei? A pracftnatizmus a századforduló Amerikájának szellemi áramlata és mozgalma volt. Olyan irányzat, amelynek kialakulása elképzelhetetlen lett volna a tudomány, és elsősorban a természettudomány korábbi, rendkívüli fejlődése nélkül. Képviselői maguk is hangsúlyozták, hogy a pragmatizmus elsősorban nem más, mint egy sajátos gondolkodási módszer: a természettudományos gondolkodás általánosítása az emberi gondolkodás egészére, a filozófiai és a társadalomtudományok területére. Mi a természettudományos gondolkodás alapjellemzője? Az, hogy fogalmi konstrukcióit olyan hipotéziseknek tekinti, amelyeket kísérletekkel, a gyakorlati cselekvés során kell igazolni. A fogalmak érvényessége csak a kísérlet eredményeként igazolódhat, s a fogalom tartalma is éppen az lesz amit a kísérlet ad neki. A pragmatizmus tehát szembefordul az elvont, önmagába forduló, terméketlen, világtól idegen gondolkodással, ugyanakkor azonban nem tartja feleslegesnek, üresnek a gondolkodás elvont fogalmait. Másrészt viszont a pragmatizmus hangsúlyozza, hoqv az emberi foqaimak és értékek csak akkor valóságosak, tartalommal bí- róak, ha az emberi cceleLvés során realizálódnak. A világ alakíthatö..s az ember tevékenységével formálja azt: az ember létrehozza rajta az igazságokat, az igazság, csakúgy mint a valóság, nem kész, nem befejezett. Látjuk tehát: a pragmatizus nem tekinthető egyszerűen a hasznosság, az anyagiasság amorális filozófiájának. Érdekes ugyanakkor, hogy a kortárs európai gondolkodók közül sokan a pragmatizmusban az amerikai üzleti szellem megtestesülését látták. Mármost a pragmatizmus valóban amerikai jelenség, kialakulása feltételezi a tudománynak, a tudomány gyakorlati alkalmazásának fejlődését. Az amerikai civilizáció viharos előre haladása, a polgári viszonyok akadálytalan terjeszkedésének a lehetősége megkönnyítette egy olyan filozófia megszületését, amely a világot állandóan alakulóban levőnek tekinti, s ugyanakkor e tőkés fejlődés radikális és nyílt jellege, amely a pénzt, a gazdagságot tette meg a legfőbb társadalmi' értékké, saját- viszonyainak kritikusát, s az emberi, erkölcsi értékek védelmezőjét hozta létre, és találta meg a pragmatizmusban. Nem véletlenek tehát a marxi áthallások ! A pragmatizmus ma is érvényes üzenete — ugyanakkor nem állítjuk, hogy eredeti és kizárólagos felfedezése — az, hogy a világ és az ember fejlődése nem lezárt, nem befejezett. Az alakítható jövő létezésünk alapdimenziója. Ez azonban azt is jelenti, hogy ismereteink és igazságaink sem lezártak és befejezettek, s mindig ki vannak téve annak, hogy előre nem látott jövőbeli következmények vagy számításon kívül hagyott, újonnan megfigyelt tények korrigálják őket. A pragmatizmus ezért elriasztja a dogmatizmust és az intoleranciát, megfosztja az embert a tévedhetetlenség illúziójától. Az elméletek igazsága, a meghirdetett értékek érvényessége csak az emberi gyakorlatban feltáruló tények által igazolható — nos, ez a marxi elméletnek a pragmatizmus megfogalmazásain túlmutató tétele. S természetes, hogy a módszert e marxizmus saját állításaira is alkalmazza. A szocializmus értékei és elméleti tételezései sem tekinthetők abszolútnak és befejezettnek. Marx felfogása szerint a kommunizmus nem állapot, a valóságnak kívülről állított eszmény, hanem gyakorlati mozgalom, amelynek céljai a valóságban gyökereznek, s éppen ezért megvalósíthatóak. Ez az összefüggés azonban nem egyszer s mindenkorra adott, hanem minden korszakban megvalósítandó feladat. A valóság szocialista átalakítása nem hagyja érintetlenül a szocializmus elméletét: e folyamat során az elmélet is átalakul. Ezért cselekedeteinket nem irányíthatja a szocializmus absztrakt és dokmatikuson felfogott eszméje. A cselekvéshez persze szükség van irányító célokra, értékekre. Tudnunk kell azonban, hogy e célokat és értékeket nem szállítják készen a szocializmus korábbi elméletei. Ezeket magunknak kell megteremteni a gyakorlat elemzése, s a korábbi elméletek felhasználása és korrigálása révén. A gyakorlat kényszerének nyomása alatt a mozgalom fokozatosan feladja a szocializmus leegyszerűsített elképzelését. Ma már világossá vált: a szocializmus reálisan megvalósítható formái bonyolultabb szerkezetet mutatnak a korábban kialakított modellhez képest. így például bebizonyosodott, hogy a tőkés magántulajdon megszüntetése nem vezet el az egyéni és társadalmi érdek közvetlen azonosságához: a szocialista tulajdon elkülönült érdekek alapzatává válik, s a szocialista társadalomnak az érdekek ütköztetésének és egyeztetésének bonyolult mechanizmusát kell létrehoznia, hogy biztosíthassa a társadalmi érdek érvényre jutását az elkülönült érdekek érvényesítésén keresztül. Hiszen történelmi tapasztalat igazolja azt, hogy ez a politika, amely az egyéni és társadalmi érdek azonosságát hirdeti, s tagadja az elkülönült érdekek létét és relatív önállóságát, a gyakorlatban volunta- risztikussá válik, s objektív gazdasági összefüggések megsértéséhez, politikai önkényhez vezethet. M indez persze nem azt jelenti, hogy csak akkor nézhetünk szembe valóságos problémáinkkal, ha a pragmatizmus filozófiáját tesz- szűk magunkévá. Hiszen a pragmatizmus értékeit a marxi elmélet és módszer is felmutatja, s több vonatkozásban meg is haladja. így az elméleti tételek tartalmát nem azonosítja azok igazolásának útjával, hanem világosan megragadja az elmélet és a társadalmi gyakorlat összefüggését, nem azonosítja a kísérletező természet- tudományok és a társadalom- tudományok módszerét stb. De tegyük hozzá: a marxi elméletnek és módszernek ez a fc'é- nye önmagéban véve csak lehetőség. Érvényesítéséhez a konkrét valósóq konkrét elemzése szükséges. Gedeon Páter
