Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-05 / 213. szám

1982. augusztus 5., csütörtök Dunántúlt napló 5 Lukács János megyei első titkár látogatása kulturális intézményekben Lukács János, az MSZMP Ba. ranya megyei Bizottságának el­ső titkára tegnap délelőtt Raj­nai Józselnek, a Megyei Párt- bizottság titkárának, Takács Gyulának, a Megyei Tanács el­nökhelyettesének, valamint a megye és Pécs város több kul­turális vezetőjének kíséretében ellátogatott a megyeszékhely néhány kulturális intézményébe. A Pécsi Galériában képző­művészekkel találkozott és foly­tatott eszmecserét. Pinczehelyi Sándor, az intézmény vezetője tárlatvezetésével megtekintette a Baranya megyei képzőművé­szek tárlatát. Ezt követően láto­gatást tett a Baranya megyei Könyvtárban, ahol megtekintet­te az intézmény fonotékáját, majd Román Lászlóné, a Me­gyei Könyvtár igazgatója ka­lauzolásával szemrevételezte az új szárnyépület építkezésének állapotát. A továbbiakban a Megyei Pártbizottság első titká­ra ellátogatott a Csontváry Mú­zeumba, ahol az épület belső rekonstrukciós munkálatait, majd a Felsőmalom utcában levő ún. Tímár-házban folyó építkezési munkálatokat tekintette meg. A Tímár-házban a megye helytör­téneti és munkásmozgalmi mú­zeumának teremtik meg a fel­tételeit. I// O TP-szolgálta tás A kormány energiaprogram­jának megvalósításáért sokat tehetnek nemcsak az üzemek, vállalatok és intézmények, ha­nem a háztartások is. Az ener­giamegtakarítás egyik jelentős területe és módszere a lakások takarékos, gazdaságos fűtésé­nek biztosítása. A fűtési ener­giával való ésszerű gazdálko­dás nemcsak népgazdasági haszonnal jár, hanem a csalá­dok szempontjából is kívánatos és előnyös. Ezért is születtek olyan intézkedések, amelyek ennek a célnak a megvalósítá­sát hivatottak elősegíteni. A háztartásokban használa­tos fűtőanyagból bizonyos mennyiséget többféle módon lehet megtakarítani. Az egyik megoldás a lakóépületek fon­tos szerkezeteinek megfelelő hószigetelése. A külső falak, a tető-, a padlás- és pincefödé­mek, az ajtók és ablakok szak­szerű utólagos szigetelése — va­kolása, borítása, tömítése - önmagában jól szolgálja a fű­tési energia megtakarításának, s ezzel együtt a családi költ­ségvetés kímélésének egymás­sal összefüggő céljait, és kö­vetelményeit. A másik megol­dás a gazdaságos fűtési mó­dozatok alkalmazása, illetve az ilyenekre való áttérés. Mindez természetesen anyagi befekte­tést igényel. Ezekhez a mun­kákhoz az Országos Takarék- pénztár mostantól kezdve — új szolgáltatásként — kölcsönt ad­hat az egész ország területén mind a személyi tulajdonú, mind pedig az állami bérlaká­sok esetében. A lakóházak és lakások utó­lagos hőszigetelési munkáihoz a bekerülési költség 75 száza­lékáig — legfeljebb 100 000 fo­rint erejéig — nyújt hitelt a ta­karékpénztár. A kamat évi 2 százalék, a visszafizetés! idő pedig 15 évig terjedhet. Ilyen kölcsön azonban kizárólag azokra a munkákra nyújtható, amelyeket az MI-04 165-81 sz. építési ágazati műszaki irány­elvekben szereplő megoldások alapján terveznek meg és vé­geznek el. Három laboratórium, egy berendezéssel (Munkatársunk telelonjelen- tése) A szakemberek, különösen a haematológusok és belgyógyá­szok számára érdekes sajtókon­ferenciát tartott tegnap az oszt­rák világcég a TECHNICON International, az Átrium szálló Kármán-termében. A cég kiállítóként is részt vesz a 19. Haematológiai és Vértranszfúziós világkongresszu­son, s ez alkalommal mutatta be a nemzetközi sajtó képvise­lői előtt új teljesen automati­zált komplex laboratóriumi be­rendezését, a H 6000 típust. Mint az előadó kutatók, konstruktőrök elmondták, a be­rendezés önmagában három laboratóriumot egyesít. Rend­kívül gyorsan, igen kevés vér­mintából pontos információt ad a teljes vérképről. Emberi kéz érintése nélkül alkotóelemeire is bontja a vért, 12 különféle pa­raméterben ad információt az orvosnak. A display jelei a hozzáértőnek már konkrét di­agnózissal is szolgálnak, az eredmények nemcsak az adott matematikai értékekkel, hanem optikailag is követhetők. Minta sajtókonferencia rendezői el­mondták, szeretnének gyümöl­csöző együttműködést kialakí­tani a magyar egészségügyi intézményekkel, s a MEDICOR- vállalattal. Ilyenre egyébként már számos példa akad Euró­pában, s az Egyesült Államok^ ban is. K. Gy. Bérmunkában húsgalambokat vágnak és dolgoznak fel a reménypusztai fürjüzemben. Erb János felvétele Galambot vágnak a f iirjf eldolgozóban Eddig ötvenezret csomagoltak exportra Megjött az új olasz gépsor — Jövőre hűtőházzal bővítik A z olasz baromfifeldolgozó automata gépsorokat gyártó cég tulajdonosa, Antonio Bandini tegnap délelőtt Re­ménypusztán, a pécsi Űj Élet Tsz fürjfeldolgozójában megtekintette az általuk szállított automata fürjfeldolgozó- gépsor munkáját, amelyen a tsz asszonyai éppen húsgalambot vágtak és dolgoztak fel. Az olasz szakember elismeréssel szólt a látottakról. Mi is csak a legnagyobb el­ismerés hangján szólhatunk arról a gyors lépésváltásról, és piaci alkalmazkodó képesség­ről, amivel a reménypusztaiak a fürjnél pillanatnyilag jóval nyereségesebb tevékenységre tértek át, s ezzel országos gond megoldását vállalták. Alig másfél hónappal az új fürjfeldolgozó átadása után - a szalagátvágás ez év május 17-én volt — az országban el­sőként megkezdték a húsga­lambok nagyüzemi vágását. Az élő galambot az ácsai Vö­rös Október Tsz szállítja. A ve­vő a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, amely a TERIM- PEX-en keresztül exportálja a pillanatnyilag Olaszországba — Reménypusztán vágott és ex­portra csomagolt qalambot. Reménypuszta tehát bérvá­gást végez. Egy feldolgozott, csomagolt galambért 16 forin­tot kapnak, a 8 forintos költ­ségráfordítással szemben. A galambok átlagsúlya 60 deka, így a fürjvonalon különösebb átalakítást nem kellett végezni. A fürjüzemben napi 2000—2500 galambot tudnak levágni egy műszakban. A július elejei in­dulás óta mintegy 50 000 ga­lambot vágtak le, és dolgoztak fel Ócsának, a nagyüzemi ga­lambtermelési rendszer geszto­rának. Tekintettel a fürjpiac átme­neti nyomottságára időközben megtették a szükséges előké­születeket a minibroiler csirkék vágására. Az olasz cégtől (13 millió dollárért) vásárolt gép­sor, kopasztóberendezés meg­érkezett, s beszerelése is meg­történt. Ezen oz új vonalon na­ponta 1 műszakban 4000-5000 átlag 1—3 kilós baromfit tud­nak levágni, feldolgozni. A vo­nal jövő héten indul, s ettől kezdve heti 3 nop galambot, 2 nap pedig broilercsirkét vág­nak majd. Természetesen to­vábbra is vágják a fürjeket, amelyet saját vertikumban ál­lítanak elő. A fürjtermelés, vá. gás volumenét azonban a most folyamatban levő külkereske­delmi tárgyalások eredményétől teszik függővé. Alig adták át, máris szűk a fürjvágóüzem. Bővíteni kell. Az idei tervekben 2 milliós bővítés szerepel. A vágócsarnokból ki­költöztetett szociális épületek - mosdó, öltöző — helyett az ud­varon újat építenek, amit egy negyvenszemélyes étkezdével „toldanak" meg. A felszabadult belső térben termékcsomagolót és nagyobb készáruraktárt lé­tesítenek. A terv mór készül, az új szociális objektumot még ez évben átadják. A beruházást saját forrásból, hitel- és állami támogatás felvétele nélkül vég­zik. A tsz fejlesztési alapja évi 15—16 millió forint. Ennek egy részét jövőre is a fürjfeldolgozó bővítésére invesztálják. A je­lenlegi 3 vagonos hűtőkapaci­tást — ami csak az átfutó kész­letnek elég — 18 vagonra bő­vítik. A hűtőláncoKa jászberé­nyi Lehel gyárnál • rendelték meg. Az ilymódon kibővített és többcélúvá alakított tsz feldol­gozóüzem éves termelése 1983- tól megközelíti a 100 millió fo­rintot. A jelenlegi egyműszakos termelésről szükség szerint áll­nak át a két műszakra.- Rné ­Színházi rekonstrukció Nehéz munkában az építők Csak a főfalakat lehet meghagyni Pincék, kutak az alagsorban Dús képzelőerejű ismerőseim -a lebombázott, és mementóként ebben az állapotban .megha­gyott drezdai palotákhoz ha­sonlították a pécsi kamaraszín­ház épületét. Valóban meg­döbbentő a jólismert tömböt úgy megpillantani, hogy a mennyezeti gerendák fölött a kék égbolt látszik. Kívülről nem is tűnik fel, milyen nagy mun-' kában vannak itt az építők, nevezetesen a BÉV kőműves és kubikos brigádjának dolgozói, valamint az aknamélyitők. Gáspár Márton építésvezető­vel és Skriván Józsel művezető­vel járjuk az épületet, amelyet két és fél hónapos munkával aládúcoltak — hogy aztán le­bonthassák. Ez a furcsa para­doxon jellemző egy kicsit a munkálatok egészére.- Lényegében csak a külső falak maradnak meg, egyéb­ként az összes szint mennyeze­tét és válaszfalát le kell bonta­nunk — mutat körbe a tető nél­küli második emeleten Gáspár Márton. — Ezzel a munkával legkésőbb szeptemberben vé­gezni szeretnénk, és halvány remény van rá, hogy még eb­ben az évben — ha ideiglene­sen is — tető alá kerül a ka­maraszínház. A munkások idefenn mór csak egy-egy gerendán egyen­súlyozva tudnak dolgozni. Min­den mozdulatukat ki kell szá­mítani. Az alagsorban rejtett pincék, középkori épületmaradványok, kutak adnak munkát az akna­mélyítőknek — és a régészek­nek. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy István király idejéből találtak mély kutat az egyik helyiség padlóját fel­bontva. Skriván József és építésvezető kollégája dicséri a rekonstruk­ciós tervet, a KÖZTI munkáját. A rajzokkal, a tervezői elgon­dolásokkal tehát nincs gond­juk. Annál több az anyaggal, a régi épület falaival. Az már biztos, hogy a színházterem nyugati falát is földig le kell bontani, mert megrepedt. Bi­zonytalan még a keleti fal sor­sa. A színpad kerete tömör vasbeton, ezt csak réselni lehet, a pincéket tömedékelni kell, p tetőszerkezet helyét vésni, a bontás után építeni ... Sorolják a munka egyes fázi­sait, közben szó esik az egyre erősödő munkóselvóndorlásról, s az ember lassan érteni kez­di, miért nem lesz a városnak ’986-ná| előbb kamaraszínháza. Havasi J. Toliseprű Lehet, de szabad-e? Nem mindig lehet azt csele­kednünk, amit szabad, s nem mindig szabad azt tenni, amit lehet. „Fűre lépni tilos!" — fi­gyelmeztetnek az apró kis táb­lák, s mégis sok helyütt a ren­des út mellett valósággal pót- utakct tapos ki magának a pázsittipró utcalakó. Sokan nem értik, vagy inkább nem akarják megérteni, hogy tilos az, amit nem szabad tenni, amit valamiféle törvény, rende­let vagy rendelkezés nem en­ged meg. Szabad viszont az a tevékenység, amelyet az előbb említettek nem korlátoznak, vagyis valakinek megvan az a lehetősége, hogy valamit csi­náljon. A lehet, lehetséges fo­galmában is ott van a vala­mit tevés, de nem érzünk mö­götte kényszert, ^íanem csak azt, hogy a valóság törvényei alapján megvan rá a lehető­ség, az eshetőség, hogy valaki vagy valami kialakuljon, legyen valamivé, valamilyenné. Nagyszerűen érzékelteti a lehet és a szabad közötti kü­lönbséget Arany János az V. László című versében: „El! mig lehet s szabad!" A mindennapi életben legin­kább az orvosi diétás előírá­sokból érzékelhetők a lehet és a szabad közötti különbségek. Némelyik, egészségesek szá­mára megehető, iható eledelt, italt egyes betegeknek nem szabad fogyasztania. Ami tehát az egyik ember számára lehet­séges étel, ital, az a másiknak lehet tiltott, nem megengedett. A fenti elmélkedések után nem egészen értem a Magyar Postának azt a rendelkezését, amellyel a belföldi levélpostai küldemények postára adását ekként szabályozza: „A levél­postai küldeményeket a jövő­ben csak leragasztott boríték­ban lehet postára adni." Sze­rintünk leragasztatlanul is lehet levelet feladni, legfeljebb a feladót, ha kiírja a nevét, meg­bírságolják. A lehet ige he­lyett célszerűbb lett volna a szöveget ekként fogalmazni: „Levelet csak leragasztva sza­bad leladni." (Vagy így túl egyszerű?) Ugyanígy kicserélném a le­het szót szabadra az alábbi postai előírásban is: ,,A borí­tékot pl. tűzőgéppel, kapoccsal lezárni nem lehet." Ilyen jellegű kérdés merül fel az apaság megállapítása iránti perekben. Egyes esetek­ben gyakran a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete küld a bíró­sághoz vér. és szérumcsoport- vizsgálat alapján készített szak­értői véleményt a következő szöveggel: „A vizsgálatok ered­ménye szerint X. Y. atyasága az ... csoportrendszer alapján kizárható, vagyis a perben sze­replő gyermek nevezettől nem származhatik." Ha megfigyeltük a szöveget, az az érzésünk, hogy a „ki­zárható" szóval csak a kizárás lehetőségére, eshetőségére, de nem szükségszerűségére utal a szakértői vélemény, s éppen ezért nem vonható le belőle ez a határozottnak mondható vég­következtetés : „ ... vagyis a perben szereplő gyermek neve­zettől nem származhatik." Min­den bizonnyal világosabb lett volna az ilyetén való fogalma­zás: „A vizsgálati eredmények kizárják, hogy a perbén sze­replő gyermek nevezettől szár­mazzék." A hotó ige képzője, a -hat, -hét igen gyakori képző nyel­vünkben, s mindenfajta igéhez hozzájárulhat. Bár többféle je­lentésben alkalmazhatjuk, itt, ebben az esetben a cselekvés, a történés (tehát a kizárás) esetleges, valószínű voltára utal. Mi legalábbis ezt a bi­zonytalanságot érezzük ki a szakértői véleményből. Pedig itt bizonyosságra, határozott állás­foglalásra van szükség. Főleg azért, mert nálunk évente mintegy 10 700 gyermek szüle­tik házasságon kívül, és négy­ezernél is többre tehető az „atyaság" megállapítása iránti peres eljárás. Dr. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents