Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-05 / 213. szám
1982. augusztus 5., csütörtök Dunántúlt napló 5 Lukács János megyei első titkár látogatása kulturális intézményekben Lukács János, az MSZMP Ba. ranya megyei Bizottságának első titkára tegnap délelőtt Rajnai Józselnek, a Megyei Párt- bizottság titkárának, Takács Gyulának, a Megyei Tanács elnökhelyettesének, valamint a megye és Pécs város több kulturális vezetőjének kíséretében ellátogatott a megyeszékhely néhány kulturális intézményébe. A Pécsi Galériában képzőművészekkel találkozott és folytatott eszmecserét. Pinczehelyi Sándor, az intézmény vezetője tárlatvezetésével megtekintette a Baranya megyei képzőművészek tárlatát. Ezt követően látogatást tett a Baranya megyei Könyvtárban, ahol megtekintette az intézmény fonotékáját, majd Román Lászlóné, a Megyei Könyvtár igazgatója kalauzolásával szemrevételezte az új szárnyépület építkezésének állapotát. A továbbiakban a Megyei Pártbizottság első titkára ellátogatott a Csontváry Múzeumba, ahol az épület belső rekonstrukciós munkálatait, majd a Felsőmalom utcában levő ún. Tímár-házban folyó építkezési munkálatokat tekintette meg. A Tímár-házban a megye helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumának teremtik meg a feltételeit. I// O TP-szolgálta tás A kormány energiaprogramjának megvalósításáért sokat tehetnek nemcsak az üzemek, vállalatok és intézmények, hanem a háztartások is. Az energiamegtakarítás egyik jelentős területe és módszere a lakások takarékos, gazdaságos fűtésének biztosítása. A fűtési energiával való ésszerű gazdálkodás nemcsak népgazdasági haszonnal jár, hanem a családok szempontjából is kívánatos és előnyös. Ezért is születtek olyan intézkedések, amelyek ennek a célnak a megvalósítását hivatottak elősegíteni. A háztartásokban használatos fűtőanyagból bizonyos mennyiséget többféle módon lehet megtakarítani. Az egyik megoldás a lakóépületek fontos szerkezeteinek megfelelő hószigetelése. A külső falak, a tető-, a padlás- és pincefödémek, az ajtók és ablakok szakszerű utólagos szigetelése — vakolása, borítása, tömítése - önmagában jól szolgálja a fűtési energia megtakarításának, s ezzel együtt a családi költségvetés kímélésének egymással összefüggő céljait, és követelményeit. A másik megoldás a gazdaságos fűtési módozatok alkalmazása, illetve az ilyenekre való áttérés. Mindez természetesen anyagi befektetést igényel. Ezekhez a munkákhoz az Országos Takarék- pénztár mostantól kezdve — új szolgáltatásként — kölcsönt adhat az egész ország területén mind a személyi tulajdonú, mind pedig az állami bérlakások esetében. A lakóházak és lakások utólagos hőszigetelési munkáihoz a bekerülési költség 75 százalékáig — legfeljebb 100 000 forint erejéig — nyújt hitelt a takarékpénztár. A kamat évi 2 százalék, a visszafizetés! idő pedig 15 évig terjedhet. Ilyen kölcsön azonban kizárólag azokra a munkákra nyújtható, amelyeket az MI-04 165-81 sz. építési ágazati műszaki irányelvekben szereplő megoldások alapján terveznek meg és végeznek el. Három laboratórium, egy berendezéssel (Munkatársunk telelonjelen- tése) A szakemberek, különösen a haematológusok és belgyógyászok számára érdekes sajtókonferenciát tartott tegnap az osztrák világcég a TECHNICON International, az Átrium szálló Kármán-termében. A cég kiállítóként is részt vesz a 19. Haematológiai és Vértranszfúziós világkongresszuson, s ez alkalommal mutatta be a nemzetközi sajtó képviselői előtt új teljesen automatizált komplex laboratóriumi berendezését, a H 6000 típust. Mint az előadó kutatók, konstruktőrök elmondták, a berendezés önmagában három laboratóriumot egyesít. Rendkívül gyorsan, igen kevés vérmintából pontos információt ad a teljes vérképről. Emberi kéz érintése nélkül alkotóelemeire is bontja a vért, 12 különféle paraméterben ad információt az orvosnak. A display jelei a hozzáértőnek már konkrét diagnózissal is szolgálnak, az eredmények nemcsak az adott matematikai értékekkel, hanem optikailag is követhetők. Minta sajtókonferencia rendezői elmondták, szeretnének gyümölcsöző együttműködést kialakítani a magyar egészségügyi intézményekkel, s a MEDICOR- vállalattal. Ilyenre egyébként már számos példa akad Európában, s az Egyesült Államok^ ban is. K. Gy. Bérmunkában húsgalambokat vágnak és dolgoznak fel a reménypusztai fürjüzemben. Erb János felvétele Galambot vágnak a f iirjf eldolgozóban Eddig ötvenezret csomagoltak exportra Megjött az új olasz gépsor — Jövőre hűtőházzal bővítik A z olasz baromfifeldolgozó automata gépsorokat gyártó cég tulajdonosa, Antonio Bandini tegnap délelőtt Reménypusztán, a pécsi Űj Élet Tsz fürjfeldolgozójában megtekintette az általuk szállított automata fürjfeldolgozó- gépsor munkáját, amelyen a tsz asszonyai éppen húsgalambot vágtak és dolgoztak fel. Az olasz szakember elismeréssel szólt a látottakról. Mi is csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk arról a gyors lépésváltásról, és piaci alkalmazkodó képességről, amivel a reménypusztaiak a fürjnél pillanatnyilag jóval nyereségesebb tevékenységre tértek át, s ezzel országos gond megoldását vállalták. Alig másfél hónappal az új fürjfeldolgozó átadása után - a szalagátvágás ez év május 17-én volt — az országban elsőként megkezdték a húsgalambok nagyüzemi vágását. Az élő galambot az ácsai Vörös Október Tsz szállítja. A vevő a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, amely a TERIM- PEX-en keresztül exportálja a pillanatnyilag Olaszországba — Reménypusztán vágott és exportra csomagolt qalambot. Reménypuszta tehát bérvágást végez. Egy feldolgozott, csomagolt galambért 16 forintot kapnak, a 8 forintos költségráfordítással szemben. A galambok átlagsúlya 60 deka, így a fürjvonalon különösebb átalakítást nem kellett végezni. A fürjüzemben napi 2000—2500 galambot tudnak levágni egy műszakban. A július elejei indulás óta mintegy 50 000 galambot vágtak le, és dolgoztak fel Ócsának, a nagyüzemi galambtermelési rendszer gesztorának. Tekintettel a fürjpiac átmeneti nyomottságára időközben megtették a szükséges előkészületeket a minibroiler csirkék vágására. Az olasz cégtől (13 millió dollárért) vásárolt gépsor, kopasztóberendezés megérkezett, s beszerelése is megtörtént. Ezen oz új vonalon naponta 1 műszakban 4000-5000 átlag 1—3 kilós baromfit tudnak levágni, feldolgozni. A vonal jövő héten indul, s ettől kezdve heti 3 nop galambot, 2 nap pedig broilercsirkét vágnak majd. Természetesen továbbra is vágják a fürjeket, amelyet saját vertikumban állítanak elő. A fürjtermelés, vá. gás volumenét azonban a most folyamatban levő külkereskedelmi tárgyalások eredményétől teszik függővé. Alig adták át, máris szűk a fürjvágóüzem. Bővíteni kell. Az idei tervekben 2 milliós bővítés szerepel. A vágócsarnokból kiköltöztetett szociális épületek - mosdó, öltöző — helyett az udvaron újat építenek, amit egy negyvenszemélyes étkezdével „toldanak" meg. A felszabadult belső térben termékcsomagolót és nagyobb készáruraktárt létesítenek. A terv mór készül, az új szociális objektumot még ez évben átadják. A beruházást saját forrásból, hitel- és állami támogatás felvétele nélkül végzik. A tsz fejlesztési alapja évi 15—16 millió forint. Ennek egy részét jövőre is a fürjfeldolgozó bővítésére invesztálják. A jelenlegi 3 vagonos hűtőkapacitást — ami csak az átfutó készletnek elég — 18 vagonra bővítik. A hűtőláncoKa jászberényi Lehel gyárnál • rendelték meg. Az ilymódon kibővített és többcélúvá alakított tsz feldolgozóüzem éves termelése 1983- tól megközelíti a 100 millió forintot. A jelenlegi egyműszakos termelésről szükség szerint állnak át a két műszakra.- Rné Színházi rekonstrukció Nehéz munkában az építők Csak a főfalakat lehet meghagyni Pincék, kutak az alagsorban Dús képzelőerejű ismerőseim -a lebombázott, és mementóként ebben az állapotban .meghagyott drezdai palotákhoz hasonlították a pécsi kamaraszínház épületét. Valóban megdöbbentő a jólismert tömböt úgy megpillantani, hogy a mennyezeti gerendák fölött a kék égbolt látszik. Kívülről nem is tűnik fel, milyen nagy mun-' kában vannak itt az építők, nevezetesen a BÉV kőműves és kubikos brigádjának dolgozói, valamint az aknamélyitők. Gáspár Márton építésvezetővel és Skriván Józsel művezetővel járjuk az épületet, amelyet két és fél hónapos munkával aládúcoltak — hogy aztán lebonthassák. Ez a furcsa paradoxon jellemző egy kicsit a munkálatok egészére.- Lényegében csak a külső falak maradnak meg, egyébként az összes szint mennyezetét és válaszfalát le kell bontanunk — mutat körbe a tető nélküli második emeleten Gáspár Márton. — Ezzel a munkával legkésőbb szeptemberben végezni szeretnénk, és halvány remény van rá, hogy még ebben az évben — ha ideiglenesen is — tető alá kerül a kamaraszínház. A munkások idefenn mór csak egy-egy gerendán egyensúlyozva tudnak dolgozni. Minden mozdulatukat ki kell számítani. Az alagsorban rejtett pincék, középkori épületmaradványok, kutak adnak munkát az aknamélyítőknek — és a régészeknek. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy István király idejéből találtak mély kutat az egyik helyiség padlóját felbontva. Skriván József és építésvezető kollégája dicséri a rekonstrukciós tervet, a KÖZTI munkáját. A rajzokkal, a tervezői elgondolásokkal tehát nincs gondjuk. Annál több az anyaggal, a régi épület falaival. Az már biztos, hogy a színházterem nyugati falát is földig le kell bontani, mert megrepedt. Bizonytalan még a keleti fal sorsa. A színpad kerete tömör vasbeton, ezt csak réselni lehet, a pincéket tömedékelni kell, p tetőszerkezet helyét vésni, a bontás után építeni ... Sorolják a munka egyes fázisait, közben szó esik az egyre erősödő munkóselvóndorlásról, s az ember lassan érteni kezdi, miért nem lesz a városnak ’986-ná| előbb kamaraszínháza. Havasi J. Toliseprű Lehet, de szabad-e? Nem mindig lehet azt cselekednünk, amit szabad, s nem mindig szabad azt tenni, amit lehet. „Fűre lépni tilos!" — figyelmeztetnek az apró kis táblák, s mégis sok helyütt a rendes út mellett valósággal pót- utakct tapos ki magának a pázsittipró utcalakó. Sokan nem értik, vagy inkább nem akarják megérteni, hogy tilos az, amit nem szabad tenni, amit valamiféle törvény, rendelet vagy rendelkezés nem enged meg. Szabad viszont az a tevékenység, amelyet az előbb említettek nem korlátoznak, vagyis valakinek megvan az a lehetősége, hogy valamit csináljon. A lehet, lehetséges fogalmában is ott van a valamit tevés, de nem érzünk mögötte kényszert, ^íanem csak azt, hogy a valóság törvényei alapján megvan rá a lehetőség, az eshetőség, hogy valaki vagy valami kialakuljon, legyen valamivé, valamilyenné. Nagyszerűen érzékelteti a lehet és a szabad közötti különbséget Arany János az V. László című versében: „El! mig lehet s szabad!" A mindennapi életben leginkább az orvosi diétás előírásokból érzékelhetők a lehet és a szabad közötti különbségek. Némelyik, egészségesek számára megehető, iható eledelt, italt egyes betegeknek nem szabad fogyasztania. Ami tehát az egyik ember számára lehetséges étel, ital, az a másiknak lehet tiltott, nem megengedett. A fenti elmélkedések után nem egészen értem a Magyar Postának azt a rendelkezését, amellyel a belföldi levélpostai küldemények postára adását ekként szabályozza: „A levélpostai küldeményeket a jövőben csak leragasztott borítékban lehet postára adni." Szerintünk leragasztatlanul is lehet levelet feladni, legfeljebb a feladót, ha kiírja a nevét, megbírságolják. A lehet ige helyett célszerűbb lett volna a szöveget ekként fogalmazni: „Levelet csak leragasztva szabad leladni." (Vagy így túl egyszerű?) Ugyanígy kicserélném a lehet szót szabadra az alábbi postai előírásban is: ,,A borítékot pl. tűzőgéppel, kapoccsal lezárni nem lehet." Ilyen jellegű kérdés merül fel az apaság megállapítása iránti perekben. Egyes esetekben gyakran a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete küld a bírósághoz vér. és szérumcsoport- vizsgálat alapján készített szakértői véleményt a következő szöveggel: „A vizsgálatok eredménye szerint X. Y. atyasága az ... csoportrendszer alapján kizárható, vagyis a perben szereplő gyermek nevezettől nem származhatik." Ha megfigyeltük a szöveget, az az érzésünk, hogy a „kizárható" szóval csak a kizárás lehetőségére, eshetőségére, de nem szükségszerűségére utal a szakértői vélemény, s éppen ezért nem vonható le belőle ez a határozottnak mondható végkövetkeztetés : „ ... vagyis a perben szereplő gyermek nevezettől nem származhatik." Minden bizonnyal világosabb lett volna az ilyetén való fogalmazás: „A vizsgálati eredmények kizárják, hogy a perbén szereplő gyermek nevezettől származzék." A hotó ige képzője, a -hat, -hét igen gyakori képző nyelvünkben, s mindenfajta igéhez hozzájárulhat. Bár többféle jelentésben alkalmazhatjuk, itt, ebben az esetben a cselekvés, a történés (tehát a kizárás) esetleges, valószínű voltára utal. Mi legalábbis ezt a bizonytalanságot érezzük ki a szakértői véleményből. Pedig itt bizonyosságra, határozott állásfoglalásra van szükség. Főleg azért, mert nálunk évente mintegy 10 700 gyermek születik házasságon kívül, és négyezernél is többre tehető az „atyaság" megállapítása iránti peres eljárás. Dr. Tóth István
