Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-26 / 233. szám

1982. augusztus 26., csütörtök Dunántúli napló 5 Bemutatók, új színészek Az évadnyitó résztvevőinek egy csoportja Fotó: Proksza László A MÉSZÖV elnökségi ulese Az áfészek és a FOTK kapcsolata Négy baranyai szövetkezet is alapítója az 1973-tól műkö­dő FOTK-na k, az ófészek ter­mékforgalmazó országos kö­zös vállalatának. A Mohácsi, a Pécsi, a Szentlőrinci és a Tenkesalja és Vidéke ÁFÉSZ mellett később a szigetváriak is csatlakoztak a vállalathoz, amely az általa forgalmazott termékek 70 százalékát expor­tálja. A baranyai tagszövet­kezetek és a vállalat kapcso­latát vitatta meg többek kö- ■ zött Pécsett a MÉSZÖV el­nöksége. Megállapították, hogy a tagszövetkezetek a FOTK-ot korrekt partnernek tekintik, ugyanakkor úgy vé­lik, hogy az eddiginél több terméküket is forgalmazhat­ná, aminek eléréséhez viszont élőbbé kel| tenni a kapcso­latukat. A több áru előterem­téséhez pedig jobb termelés- szervezésre van szükség a szövetkezetekben vagyis idő­ben meg kell kötniük a szer­ződéseket és biztosítaniuk kell a vetőmagokat. A vitá­ban felszólalt Kriston Károly, a FOTK igazgatóhelyettese. Az-elnökség a gazdasági kapcsolatok további szélesíté­se érdekében több javasla­tot fogadott el, majd más na­pirendi pontokat tárgyalt. Színházi Évadnyitás iStarite mm árus, le evés a Hely : II legtöbb gombafajta a pécsi piacon kapható 16 gyilkos galóca négy szatyorban Rendhagyó társulati ülésként vezette be Nógrádi Róbert igazgató a Pécsi Nemzeti Szín­ház tegnap délelőtti évadnyitó eseményét, miver ezúttal a mű­vészeti részlegek vezetői szá­moltak be, pontosabban ismer­tették a soron következő évad fontosabb céljait, illetve be­mutatóit. Az eseményen jelen voltak szokás szerint a megye és a város párt-, állami és tö­megszervezeti szerveinek képvi­selői is, és részt vett a társu­lati ülésen Tóka Jenő, a MÉV vezérigazgatója, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bi_ zottságának tagja is. Szegvári Menyhért főrende­ző a prózai társulat helyzeté­ről, feladatairól szólt. Utalt az elmúlt évad országosan fölme­rülő aggodalmára: vajon ké- pes-e helytállni a részben ki­cserélődött társulat? Megítélése szerint az új tagok és a régiek társulattá kerekedése sikeres volt. Olyannyira, hogy látoga­tottság szempontjából - a sta­tisztika szerint — a Pécsi Nem­zeti Színház első helyen áll a vidéki színházak között. Javuló tendencia tapasztalható a szí­nészi munkában; fejlődött a munkafegyelem és a premier utáni előadások színvonalának megtartása. Az idei évadban emelni kívánják a művészi szín­vonalat, illetve a bemutatók sokszínűségével a színház nem­zeti és egyúttal népszínházi igényének teljesítését. Az évad műsorában bemutatják Csehov Cseresznyéskert; Kálmán Imre Ördöglovas; Szomory Dezső Szabóky Zsigmond Rafael; Moliére Tartulfe; Victor Hugo Királyasszony lovagja; Hernádi Gyula Orvosság halál ellen; Büchner Leonce és Léna; Svarc Hókirálynő; Molnár Ferenc Az ördög c. műveit; és műsoron tartanak az elmúlt évadból több művet is, mint a Faydeau- komédiát (A balek); a nyári A megcsontosodott áruellá­tási szerkezetet kívánta a ma­ga lehetőségeivel élénkíteni a Mecsek Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat, népsze­rű nevén a Mecsek FŰSZERT, augusztus 2-án. Termelőket ke- lesett olyan cikkek gyártására, amelyeket a vásárlók minden körülmények között biztosan megvesznek. Milyen eredmény­nyel járt ez a kezdeményezés, s vajon életképes lesz-e? Mintegy háromszáz termelőt hívtak meg akkor az egész or­szágból, s a meghívásra hat­van jelentkezett. Tulajdonkép­pen nem is vártak többet, hi­szen a kezdeményezés manap­ság új. Régen ugyanis termé­szetes volt: a kereskedők köz­vetlenül termeltettek kisiparos­sal is. A hatvan jelentkezőből eddig már néhánnval szerző­dést kötöttek. így a Tatai Álla­mi Gazdaság vállalta, hogy a színházban játszott Corneillei- darabot (Cinna), valamint a Pécsi Balett több sikeres re- pertoárdcrabját; az operák kö­zül pedig a múlt évad végén bemutatott A sevillai borbélyt és a Bánk bánt. Üjfent kísérle­tet tesznek a stúdióelőadások megvalósítására. A Pécsi Balett a hagyomá­nyok szerint két bemutatóval szerepel a műsortervben: egy mai magyar szerzők estjével, és a vendégalkotók sorozatban június 21-én mutatják be két külföldi koreográfus darabjait; az operarészleg januárban a Rigolettót, áprilisban a Va- rázsluvolát tervezi bemutatni, hallottuk Eck Imrétől, a Pécsi Balett művészeti vezetőjétől, il­letve Breitner Tamástól, a szín­ház zeneigazgatójától. Kós La­jos a Bóbita Bábszínház három új bemutatóját említette meg. Közülük az első a Hófehérke bábszínpadi feldolgozása lesz októberben. Simon István ügy­vezető igazgató belső szerve­zeti kérdésekkel foglalkozott, majd Szegvári Menyhért be­mutatta a színház új dolgozóit, illetve művészeit. Új táncművé­szek: Szabó Anikó, Dudás Ká­roly és Szabó János. Új színé­szek: Vajk György, Safranek Károly, ifj. Ojlaky László, Ma­ros Gábor, Dévényi Ildikó, Gyu- ncza Lilian, Oláh Zsuzsa, Mayer Aranka és Buváry Lívia. Rendezőként ide szerződött az elmúlt évadban Pécsett diplo­mázott Vas Zoltán Iván. Az ülésen felszólalt és sike­res munkát kívánt a társulat­nak Kiss György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Végezetül Nógrádi Róbert igazgató virágcsokorral kö­szöntötte 25 éves színházi mű­ködésük alkalmából Krasznói Klári és SzJvIer József színmű­vészt, valamint Haász Miklós szervező titkárt. dél-dunántúli vevők részére műanyagüzemében háromféle árut; vödröt, virágcserepet és tálcát készít, összesen 15 000 darabot szállítanak majd. A Baranya megyei Háziipari Szö­vetkezet pedig további 10 000 műanyag vödröt készít. Varga Lajos szolnoki kisiparos női hullámcsatot gyárt, méghozzá negyedmilliót. Ebből az egysze­rű, de bosszantóan hiányzó cikkből ugyanis a Dél-Dunán- túlon egymillió darabra volna szükség. A Bugaci Állami Gazdaság 6000 vajtartót és ételdobozt készít, ugyancsak műanyagüzemében. A Bonyhá­Rengeteg a gomba az erdő­ben az augusztusi fülledt, pá­rás idő következtében: ez rit­kaság, hiszen a július és a szeptember szokott a fő gom­baidőszak lenni. De a renge­teg erdei gomba között sok a gyilkos galóca is: márpedig az „amatőr" gombaszedők ezzel találkoznak a leggyakrabban: a „profik", a piacra szedők ugyanis otthagyják, s csak az ehetőt szedik. A napokban négy szatyorból 16 gyilkos galóca került elő a gombaszakértő asztalán: hat­vannégy ember halhatott vol­na meg, ugyanis lakodalmi ebédhez szedte apa és fia, s ennyien voltak hivatalosak a lagzira. Még jó, hogy bemutat­ták.- Megdöbbentő, hogy az emberek mennyire nem veszik di Ruházati Szövetkezet pedig az úgynevezett Süni-fapapu­csot, tehát a talpat műanyag tüskékkel, kellemesen vérkerin­gésre ingerlő lábbelit gyárt. Méghozzá szeptemberben az ígéret szerint el is küldi az el­ső szállítmányt, amelyben 1000 pár Süni-fapapucs lesz. Végül a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát pörkölt napraforgómagot állít elő és csomagol, hason­lóan a Szilas menti Mező- gazdasági Termelőszövetkezet és a Zamat nevű budapesti szövetkezet is. Az elképzelés tehát beválik. komolyan a gyilkos galócát. Nevetgélnek, viccelődnek, hogy az anyóssal kéne megetetni, idétlenkednek, s semmi meg­döbbenés nem látszik rajtuk, hogy a halállal találkoztak — mondja dr. Pataki Istvánná gombaszakértő, aki ezen a hé­ten a pécsi Vásárcsarnokban vizsgálja az árusításra hozott és a saját fogyasztásra szedett gombákat.- A rendszeres árusítókkal általában nincs sok gond, is­merik a gombákat, elvétve for­dul csak elő, hogy egy-egy enyhébb mérgezést okozó gom­ba az ehető közé keveredik, amikor szedik. Ők veszélyesen mérgező gombát nem hoznak, gyilkos galócát pedig egyálta­lán nem. Annál több gond van az „amatőrökkel". Gyakran nem akarják elhinni, hogy halálos mérgezést okoz a galóca, s megsértődnek, amikor kidobom a jót is. Ugyanis, ha egyetlen gyikos galóca is kerül a többi közé, az egészet kidobatom, így biztosan nem kerül még törmelék sem a jó közé. A tegnap reggeli piacon ha­talmas volt a gombakínólat. Az árusok a helyért is vesze­kedtek. A bőségnek az is az oka, hogy a Vásárcsarnok ál­landó gombaszakértője sza­badságon van, az Irányi Dá­niel téri piacról jött át dr. Pa­takiné, így ezekben a napok­ban ott nem volt árusítás. Tegnap nyolc óráig közel négy mázsa gomba kapott árusítási engedélyt, köztük még galóca is: — A galócák általában mér­gezők, két fajtájuk azonban fo­gyasztható — mondja a gom­baszakértő. — Az egyik a pi­ruló galóca, a másik a csá­szárgalóca. Ez utóbbi elég rit­ka, most egy eladó négy da­rabot kínált. Különben 72-féle fajt engedek árusítani, ez egyedülálló az országban, más­hol ennek felére sem adnak árusítási engedélyt. A piruló galócát is egyedül itt lehet kapni — ha hoznak. Hullámosat, vödör, napraforgómag Bevált a FŰSZERT kezdeményezése Gyilkos galócák Huszonöt éve nem volt Pé­csett gombamérgezés olyan gombától, amit piacon árusí­tottak. De nem árt óvatosnak lenni annak sem, aki a gyil­kos galócát felismeri. Mosta­nában például sok világító töl­csérgombát hoznak, mint teg­nap reggel egy vasutas egyen­ruhás férfi, a nagyon ízletes „rókagombával" tévesztik ösz- sze. De a világító tölcsérgom­ba mérgező, mint ahogy az a döggomba is, amiből szépen gyűjtenek az „amatőrök". A tegnapi gombapiacon kü­lönben a szegfűgombából, a csiperkéből és a galambgom­bákból volt a legtöbb, de le­hetett piruló galócát, koráll- gombát, és vargányát is kap­ni. Szombaton az Irányi Dá­niel téren lesz a gombapiac, hétfőtől pedig újra mindkét helyen. Á KÖJÁL esti gomba- ügyelete is szokásos: szomba­ton és vasárnap délután. B. L. " illOT fii fii ror M i 1 j 1 p> \ ’ j ffl ’ BBS 1 Mm Csepülés Egyik olvasónk az iránt ér­deklődik, hogy- a vasárnapi vi­dám gyermekvetélkedő műsor­címében szereplő három- szó: csepű, lapu és gongyola — mit jelent. Vegyük elő őket sorrendben! A csepű szót Baranyában is (főleg Berkesden és az Or­mánságban) jól ismerik. Ötö­rök eredetű; a legrégibb időtől napjainkig beleitta magát nyel­vünkbe. Eredeti jelentése: ä kender vagy len gerebenezése- kor keletkező, értékesebb fonal készítésére nem alkalmas, ku­száit kóc, szösz. A régi időben valamiféle rést csepűvel töm­tek el. Néha a kócos, guban­cos haj jelölésére is használ­ják. „CseDŰ haját zsírral keni" - írja Kemény Zsigmond. A csepű szó ma már inkább csak falusi berkekben haszná­latos, de a csepű/, a csepűrá- gó szóval a városiak is gyak­ran élnek. Alig akad munka­hely, ahol valakit ne csepülné- nek, ócsárolnának. A csepü- rágó szóval ped;g nemcsak a vásári komédiást, a művészi alakításra képtelen, ripacs szí­nészt jelöljük, hanem az olyan személyt is, aki a nyilvánosság előtt hatásvadászó eszközökkel igyekszik sikert elérni, magya­rán szólva: sok szóval is tud keveset mondani. (De mennyi van belőlük!) Egyes helyeken (pl. Bogyón) a mindenben hi­bát kereső, szőrszálhasogató embert hívják csepű- vagy csö- pűrágónak. Némely vidéken a sokat iz­gő-mozgó gyereket csepűbo- górnak, másutt csepőfének, csöpőfének nevezik a kisgyere-. két, a csöppségeket, A csepő- tés ember Lovászpatonán: kis termetű, elmaradt növésű em­ber. A csepűt-havat ígérgető pedig mindenfélét, hetet-havat megfogad. Ha még az igei alakokat is hozzávesszük (csak mutatóul: csepüz = bottal üt, ver valakit; csepülődlk = csomósodik, bo- gozódik; csepüződik = elszegé­nyedik stb.), korántsem merí­tettük ki e szónak sokszínű táj­nyelvi változatait. Csak ebből az egy szóból is látható, mily gazdag az anya­nyelvűnk, csak ismerni kellene. A lapu (Plantago lanceola- ta) nagy, széles, rendszerint hú­sos levelű gyomnövény. Beszé­lünk édes, keserű lapuról, mar­ti lapuról, bojtorjánról, útilapu­ról. A lapu szóval már 1285-ben találkozunk egy latin nyelvű oklevélben. Nyelvészeink szláv eredetű szónak vélik; török származtatását, a finnugor nyel­vekből való átvételét nem fo­gadják el. A lapul, lapít ige á szóha­sonlóság ellenére sem e szó- családból való. A gongyola kevésbé ismert szó. Értelmező szótárainkból hiányzik a szófejtése. Még a magyar nyelv, történeti-etimoló­giai szótárában sincs szó róla. Pedig régebben gyakran hasz­nálták igeként, főnévként egyaránt. A göngyöl ige jelen­tése: csomóba köt, csomóvá hajtogat, míg gongyolának ál­talában a csomóba hajtogatott holmit nevezzük. Egyes helye­ken azt a kendercsomót mond­ják gongyolának, amelyet egy­szerre kötnek föl a guzsalyra. Mindennap egy gongyola ken­dert kell feitonni — tartja a né­pi mondás. Göngyöl, gongyola szavain­kat kezdi kiszorítani a göngyöl, göngyöleg szópár. A göngyöl igét akkor használjuk, ha vász­nat, szövetet, papírt henger alakúra összetekerünk, össze­csavarunk. Az ilyen csomóba göngyölt, tekert, csomagolt (brr: kiszereit!) árut nevezzük göngyölegnek. Kereskedel­münk jól ismeri az ilyfajta bur­kolatot, de már Arany János is megmondta: „Kell sok edény, szekrény, göngyöleg és hordó". De hol mondta? A helyes meg­fejtők között jutalmat sorso­lunk ki. (A borítékra kérjük rá­írni: Toliseprű!) Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents