Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-03 / 211. szám
1982. augusztus 3., kedd Dunántúlt napló 5 ermeloket keres a A kiállítás egy érdekes részlete: még mintaáru sincs, csak cédulák jelzik a hiányzó cikkeket Az emberi jogok nyomában (3.j Sorrendek és fontosságok A politikatudománynak az eddiginél nagyobb figyelmet kellene szentelnie a nemzetközi jogi egyezségokmányokban elfogadott megoldásoknak, sorrendeknek és prioritásoknak, elsőbbségeknek. A megoldások egyrésze tökéletlen, befejezetlen, láthatók a szövegezés diplomáciai kompromisszumai. Ezek az okmányok azonban már olyan megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyeket egyik tábor sem nevezhet egyoldalúnak. Felfedezhetünk bennük realizmust, bölcsességet is. Nem lehet olyan prioritás, hogy vannak „nem fontos" emberi jogok, mert amit emberi jogként ismernek el, az már fogalmilag fontosat jelent. De vannak felsorolási és végrehajtási sorrendek, amelyek jó, ha egyezményesek: ma már igen nagy számú jogról van szó és Hasznos kiállítás h idnycikkekbő/ A gyártó nem lehet kiszolgáltatott r jjgl jy A „mindent a vevőért" kereskedelmi ars poetica, igen gyakran és hosszú ideig csak jelszóként létezett. Napjaink- banazonban egyre szaporodnak az olyan példák, melyek azt igazolják, hogy a fennen hangoztatott jzándék valóságos tortáimat kap. Bizonyíték erre a Baranya-Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, azaz a FŐSZERT tegnap délelőtt megnyitott kiállítása. A kiállítás címe: Termelőt keresünk. Bővebben ez azt jelenti, hogy a vállalat szűkíteni akarja az olyan cikkek listáját, amelyeket csak pult alól, vagy még onnan sem lehet kapni. Élelmiszerről, vegyiáruról lévén szó, nem kis feladatra vállalkoztak, hiszen igen sok van ezek között olyan, amelyet eddig csak tőkés importból szerezhettek be, vagy a termék alapanyagát kell kemény valutáért megvásárolni. De jócskán akadnak olyanok is, amelyeknek előállítására régóta nem akad vállalkozó. A FŰSZERT vezetősége ezért az ország minden részéből ösz- szehívta a tegnapi bemutatóra és az azt követő konzultációra mindazoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek képviselőit, magánkisiparosokat, akikre esetleg mint termelőkre számíthatnak. Dudás József, a vállalat igazgatója mondja: — Ha csak ötven kivitelező jön el, már sikerként könyvelhetjük ezt el. Ha több konkrét ajánlatot is kapunk, akkor már túlszárnyaltuk a kitűzött célt. amely az volt, hogy a termelőknek ötleteket adjunk, s ők az igények ismeretében, saját lehetőségeiket mérlegelve tegyenek ajánlatot e hiánycikkek, gyártására. Maga a kiállítás a laikus vásárló számára meghökkentő. Mintegy háromszáz élelmiszer- ipari és vegyi árut sorakoztattak fel. Azaz egyes cikkek helyén csak annak nevét, árát feltüntető lapocska szerepelt, mert jelenleg egyetlen példány sem állt rendelkezésre belőle. Ki hinné például, hogy a borotvaecsetet csak hosszas keresés után sikerült előkeríteni, hogy a csoki flipp és egyéb — máskülönben keresett — édesség helyén csak a papírlap szerepelt, hogy hiánycikk az olcsó nápolyi, hogy a strandpapucs mellé majdnem őrt kellett állítani, hogy a filléres fém hajcsatért ölre mennek a boltokban . . .? Lehetne még sorolni. A leveskockák, a diabetikus üdítő italok is rendszeresen hiányoznak az üzletek polcairól. Amikor elhangzott, hogy a kis kiszerelésű konzervek (tök, csemege uborka, borsó, lecsó stb.) is a hiánycikkek közé tartoznak, a Paksi Konzervgyár jelenlevő képviselője mélyen elgondolkodva bólogatott. Délelőtt 10 órakor kezdődött a kiállítás, és délben már több mint húsz konkrét ajánlat érkezett különféle cikkekre. így például gyártó akadt a rostos gyü- mölcs-ivólevekre, a fokhagymakrémre, rétesalma kon- zervre, birsalma sajtra, burgonyasziromra. A linzerfélék, töltött ostyák, mézes áruk készítésére is akadt vállalkozó. A vegyi áruk közül a pécsi Pannónia Áfész a jégakku gyártására tett ajánlatot, ezenkívül találtatott gyártó az autószifon alkatrészeire, továbbá kiderült, hogy az eddig selejt- be dobott, és eltüzelt faanyagból a szintén hiánycikk partvisnyelet is lehet gyártani. Sokféle műanyag termék előállítására is akadt ajánlkozó, nemkülönben a különféle áruk csomagolására. Utóbbi azért jelentős, mert sok cikk forgalomba hozatala éppen a megfelelő csomagolási lehetőség híján nem volt lehetséges. A tegnapi bemutatót a FŰSZERT szakemberei egyértelműen sikerként könyvelik el, s azt hiszem, nemsokára mi, vásárlók is ezt tehetjük.-K. Gy.Megkezdődtek a magvizsgálatok Még tart az aratás, de a laboratóriumokban már az új búza vetőmag-minőségét vizsgálják. A pécsi vetőmagfelügyelőség szakemberei a vetőmagnak termelt búza csírázóképességét „tesztelik” Baranya és Somogy részére. A csíravizsgálatok eredménye eddig jó, a levizsgált búzák vetőértéke megfelel a szabványnak. A munka itt előrehaladott. Az ellenőrzött minták alapján 3000 tonna ,búza vetőmagot fémzároltak le elsősorban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban. De folyik a fémzárolás Szentlő-, rincen és Barcson is. A bólyi kombinát az idén mintegy 40 000 tonna nyers búza vetőmagot állított elő, jó minőségben. A legnagyobb termést az MV—8-as és a Ba- ranka fajták adták, mindkettő 7 tonna felett termett hektáronként. A kombinát már eddig 15 000 tonna búza vetőmag értékesítésére kötött szerződést Dombóvárral és az AGKER-rel. Azok a nagyüzemek, amelyek saját termelésű búzát vetnek, jó ha mielőbb mintát küldenek belőle a csírázási képesség és a fuzárium fertőzés ellenőrzésére. Ez utóbbi vizsgálatot a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás cserkúti laboratóriumában végzik. Az első minták már ide is beérkeztek, jelenleg táptalajon vannak. Beteg, vagy sokszor megázott és feltehetően alacsonyabb csírázóképességű búzától nem várható jó termés. A vizsgálatok mondják meg, hogy elvethető-e a saját mag, vagy ajánlatosabb helyette jobbat vásárolni. Erre most a vetőmagexport beindulása előtt még van bőven lehetőség. - Rné (liest tartott az OKISZ elnöksége A beruházások mérséklődése miatt az utóbbi időszakban előtérbe kerültek a lakóház felújítások és a különféle épületen n tartási munfcák. Ennek megfelelően élve az új vállalkozási lehetőségekkel ez év első felében — már 25 építőipari és építőanyagipari szövetkezet, valamint 8 ipari-szolgáltató szakcsoport alakult, nagyrészt ezekre a munkákra. A most alakult szervezetek segítik a szövetkezeti építőipar előtt álló új feladatok megvalósítását. Mindezt az OKISZ elnökségének hétfői ülésén állapították meg, amikor is az építőipari szövetkezetek helyzetével és fejlesztésükkel foglalkoztak. A tanácskozáson részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is. valamilyen csoportosítás hiánya csak a viták felületességét fokozza. A csaknem harminc évi kompromisszumos szövegező munka egyik eredménye, hogy napjainkban nemcsak két csoportja van az emberi jogoknak, a politikai és gazdasági jogoké, amelyek értelmezésében a legkisebb az egyetértés és a legnagyobb az ideológiai versengés. Az egyezmények ma már világosan megkülönböztetik a jogok harmadik körét is, amely logikailag és végrehajtási szempontból is az első csoport lett. Ez a csoport az élethez és a személyi státushoz legszorosabban fűződő jogok és eljárási biztosítékok. Ilyen az élethez és testi épséghez való jog, a törvény előtti egyenjogúság, a jogtalan fogvatartás, kínzás és megalázás tilalma, a magánélet, a lakás védelme és mindehhez bizonyos jogorvoslatok, bírósági garanciák. A prioritás részben abban áll, hogy a sorrendben együtt és elöl szerepelnek, részben pedig pbban, hogy e jogok azonnal biztosítandók és végrehajtásukra alaposabb mechanizmust írtak elő, mint a fokozatosan megvalósítandó gazdasági jogok esetében. Bizonyos prioritást jelent az is, hogy ezeket a jogokat többnyire a közrend védelme címén sem lehet korlátozni, míg a politikai jogokat lehet. Az egyezmények ugyanis számot vetnek azzal a realitással, hogy néha — kivételes veszélyh'elyzetben az államok ideiglenesen kihirdethetik a rendkívüli állapotot. Az említett jogok prioritásai ilyenkor különösen fontosak. Szigorú, de logikusan realista válasz ez mind egyes nyugati teoretikusok álláspontjára — amely álláspont a politikai szabadságjogokat tartja az ösz- szes alapjog feltételének —, mind pedig a néha a szocialista országokban elhangzó nézetre, ami szerint a munkához, illetve a tanuláshoz való jog minden joa előfeltétele. A nácizmus és más emberirtó vagy diszkriminációt alkalmazó rendszerek történelmileg bizonyították, de a logika is azt támasztja aló, hogy az élethez és a testi épséghez, az egyenjogú személyiséghez és az alapvető jogorvoslatokhoz való jogok köre az előfeltétele a többinek, hiszen halottak, megnyomorítottak vagy alaptalanul bebörtön- zöttek nem tudnak sem politikai életet élni, sem munkát vállalni. (Különböző prioritások alapján álltak például az 1979- es moszkvai politikatudományi kongresszuson R. Dahl és Christian Bay előadásai. A hármas csoportosítás és azon belül a személyi integritáshoz fűződő jogok elsőségének elismerésére hajlott viszont Cyrus Vance 1977-es Georgia állambeli előadásában. Az 1977. évi szovjet alkotmány már az egyenjogúságot és állampolgári minőséget említi első helyen. Az 1972- es magyar alkotmánymódosítás az élethez és egészséghez fűződő összetett jogot helyezte előre.) Az élethez, testi épséghez való jogot napjaink vitáiban úgy is értelmezik, hogy az államok ne lépjenek könnyelműen háborúba, törekedjenek a fegyverkezés mérséklésére, mert ezek veszélyeztetik sok ember életét. Nem lenne pontos azonban leegyszerűsíteni ezt a jogot kizárólag a béke fogalmára, hiszen fontos életvédelmi tennivalói vannak a békében élő államnak is. Vannak, akik a fp- lálbüntetés visszaszorítását, a hatósági fegyverhasználat korlátozását hangsúlyozzák, mások a közbiztonságot, az állampolgárnak nyújtott, életbiztonság védelmét. Mindezek idetartoznak, de ugyanakkor e jog fontos belső ellentmondását is jelzik. Az élethez való jogot nem lehet tisztelni anélkül, hogy a meggondolatlan és gyakori halálbüntetéseket, a túlzások és törvénysértések történelmileg megismételt velejáróit be ne szüntessék. Másfelől azonban a világ országainak többsége — az európai szocialista országok is — úgy vélik, hogy a többi ember élethez való jogát nem lehet ma még hatékonyan védeni, amennyiben a legkegyet- lenébb és visszatérő gyilkosokkal szemben nem tartják fenn a halálos ítélet intézményét. A polgári jogok egyezségokmánya kompromisszumot tartalmaz, nem a halálbüntetés teljes eltörlését, hanem körének visszaszorítását. A jelek szerint meg lehet találni ennek a kompromisszumnak a helyes értelmezését is, amely minden különböző rendszerben élő népnek hasznára válhat. Kulcsár Péter (Következik: Az életbiztonság elsőbbsége.) Megállni egy pillanatra Kertvárosi zenebona Az európai nagyvárosokban megszokott dolog az utcasarkon, apró tereken muzsikáló fiatalok látványa. A párizsi metró kanyargó folyosóin, a müncheni belvárosban, a római Piazza Navonán senki sem bot- ránkozik meg azon, ha egy-egy fiú vagy lány hegedüléssel, gitározással „koldulja" össze a nyaralás költségeit. Nálunk még az ingyenes utcai zenélésnek sincsenek hagyományai. Az előre kiplakáto- zott fúvószenét leszámítva köny- nyen csendháborításnak, megbotránkoztató „hippiskedés- nek" veszik a mégoly szolid utcai muzsikálást. Pedig, talán magyarázni sem kell, mekkora különbség van zaj és zaj között. A nyitott ablakból az utcára ömlő hangorkánért senki sem figyelmezteti a lakástulajdonost, az autóversenyző is gátlástalanul bőgetheti kiglancolt négykerekűjét a szűk utcákon, ám hamar megkapja a megjegyzéseket a középületek „Közmüvein!” így is lehet Zenés hétfő esték az BBC előtt lépcsőire letelepedő gitáros tá rsaság. . Nem beszélve aztán arról, hogy például Pécsett, a lakosság lélekszá mához, a város méreteihez viszonyítva túlságosan kevés és alkalomszerű a kulturális kínálat. Sokkal több szabadtéri fúvóshangversenyt, néptáncműsort, énekkari koncertet, amatőrszínpadi bemutatót el tudna „fogyasztani" a nagyérdemű közönség a meghosszabbodott nyári estéken. Az effajta gondokon a lassan már hagyományként visszatérő Nyári Színlyrz sem tud segíteni, mert előadásai júliusra korlátozódnak. Ennyi sok bevezető után örömmel adjuk hírül, hogy a Városi Tanács művelődési osztályának szervezésében immár az ötödik hétfőn szólalt meg muzsika Pécsett a kertvárosi „piros" ABC előtti téren. Ez a hely a Kertváros egyik csomópontja, ideális tér a művészeti bemutatók számára. Amíg ilyenek maguktól ki nem alakulnak, elkél a szervezés, ami most egy erősen fakuló hirdető- tábla alakjában propagandával is párosult. Július 5-.e óta fellépett itt a vasasi Pávakör, a Nevelők Háza Rézfúvós Kvintettje, a vasasi citerazenekar, — a Mecsek ze- 'nekar estjét elmosta az eső —, és tegnap sötétedéskor Csizmadia Sándor dalénekes. (Ö volt az egyébként, aki néhány héttel ezelőtt reklám és elő- szervezés nélkül ült le gitározni az ABC előtti medence szélére, és csodák csodája, nem tartotta őt csendháborítónak senki, sőt, nagy sikere volt. Ebből is látszik, hogy mennyire ki van éhezve e városrész lakossága egy kis látványosságra.) Jövő héten a Butykos- együttes, azután pedig az S. K. Pop Group ad műsort. Jó volna, ha az augusztusi program végére érve az előadóknak maguktól is eszükbe jutna kiállni egy-egy fél órára a jövőmenő — és feltétlenül hálós — közönség elé. Színesedne ezáltal a város élete — például az autóktól megszabadított Sallai utcában — s ha eleinte néhány éretlen ember megjegyzését el kellene is tűrniük, a jó szokás könnyen hagyománnyá válhatna. Utca, . tér, amatőr együttes van elég. Havasi J.
