Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-14 / 222. szám
fl Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1982. első félévről (Folytatás af 1. oldalról.) számú főközlekedési út pécsi átkelési szakaszának. utolsó üteme. A megyei székhelyű kivitelező építőipar I. félévi gazdálkodása idén mérsékelt nyereséget eredményezett. Mezőgazdaság A mezőgazdaság eredményei jobbak voltak az egy évvel korábbinál. A megye szántóterülete hosszú idő óta. ez évben először, nem csökkent. A szántóterületből az idén közel 28" irot kitevő búza hektáronkénti hozamé az előző évinél jobbnak ígérkezik. A búzák fajta szerinti összetétele is kedvezőbben alakult az előző évinél. A takarmánybúza aránya 29%-ról 23%-ra csökkent ez évben. Ez ideig jók a kukorica terméskilátásai is. Az év első hot hónapjában a felvásárló vállalatok 10 200 tonna zöldséget vettek át, ami 22%-kal volt több a múlt évinél, ill. 59"0-kal haladta meg az 1980. I. félévi értékesítést. Júliusban tovább élénkült a kínálat. A gyümölcsfélék közül több fajra nézve kedvezőtlen volt az időjárás. A félév során átvett gyümölcs az előző évinek mindössze 59%-át érte el. A kiesés elsősorban a bogyósokból és a meggyből volt. A szarvasmarha-állomány 1982. június 30-án az egy évvel korábbinál 5,3%-kal, az 1980. évinél 5,2%-kal több volt. Mind a nagyüzemeknél, mind a kistermelőknél nőtt az állomány. A vágómarha-értékesítés az előző évinél 2,6, a két évvel korábbinál 15,4" kai kevesebb volt. A tehéntejértékesítés ugyanezen időszak alatt a múlt évit és a két évvel korábbit 3,2, ill. 4,1%-kal meghaladta. A sertésállomány a félév végén 6,2%-kal volt több az egy évvel korábbinál, de a két év előttihez képest valamelyest csökkent. A nagyüzemi gazdaságok június 30-i együttes juhállományából 94,2%-a a termelőszövetkezetek tulajdonát képezte. A juhállomány az előző évihez viszonyítva stagnált. A tyúkfélék állománya az év június 30-án közel 10%-kal több volt a múlt évinél és 20%-kal haladta meg az 1980. év közepit. Az összes tyúkfélék' 46,5%-a a kistermelőké (ez az arány két évvel korábban 57,8",i volt), a tojóállománynak 64,3%-át tartják e gazdaságok. A félév során 10 364 tonna vágóbaromfit vásároltak fel a megyében, ez lényegesen, közel 47, ill. 40%-kal meghaladta az elmúlt két évi mennyiséget. A tyúktojás-értékesítés továbo csökkent. Pénzforgalom A lakossággal kapcsolatos kifizetések 1982. első félévében 5,2%-kal meghaladták az egy évvel ' korábbit. Valamennyi fő forrásból azonban a tavalyinál kisebb mértékben nőttek a kifizetések. A növekedés mérséklődése a mezőgazdasági és a társadalombiztosítási kifizetéseknél volt jelentősebb. A lakosság takarékbetét-állománya a félév végén 6,2 milliárd Ft volt, 4,4%-kal több, mint 1982. január 1-én. A betétnövekedés 31 millió Ft-tal meghaladta az egy évvel előttit. A készpénzforgalmat kímélő illetményátutalási forgalom a félév során több mint kétszeresére nőtt. Az OTP Baranya megyei Igazgatósága eddig 29 vállalattal kötött átutalási szerződést. Ez évtől az OTP bővítette a szolgáltatásainak körét. A január-június hóncpokban 161 ügyfelével kötött takarékcsekk- szerződest. A lakosság összes hiteltartozása 1982. június 30-án 4,6 milliárd Ft volt, 3,6%-kal több, mint az év első napján. A féléves állománynövekedés 67" „-át a hosszúlejáratú hitelek növekedése tette ki. A kölcsönökből az OTP 376 új családi ház építéséhez nyújtott segítséget. Helyreállítási, tata. rozási és korszerűsítési munkákra 935 esetben kapott hitelt a lakosság 54 millió Ft összegben. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak száma 1982. I, félévében átlagosan 0,5" „- kai csökkent. Ezzel a korábbi éveket jellemző létszámcsökkenés nagyságrendje mérséklődött. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére 1982. I. félévében 4149 Ft- ot tett ki. Ez az összeg 6,6"'»- kal volt több, mint az egy évvel korábbi, az 1980. I. félévit pedig 14,8%-kal haladta meg. A havi munkabérek növekedése az iparban és a kivitelező építőiparban az átlagosnál nagyobb arányú volt. Az átlagbérek emelkedése az ipari termelés csökkenése mellett következett be. A szocialista kereske. A Pécsi Bőrgyár festőüzeme delemben átlagosan 6,1%-kal volt magasabb a foglalkoztatottak havi átlagbére, mint 1981. év első felében. Az átlagkeresetek növekedése némileg elmaradt az átlagbérek emelkedésétől, a munkabéren felüli — részesedési alapból teljesített — kifizetések összege ugyanis csak kismértékben emelkedett. Kereskedelem A kiskereskedelem januárjúniusi forgalmának értéke 7,7 milliárd Ft volt, folyóáron 7,1%-kal, összehasonlítható áron 1,6%-kal haladta meg a múlt év első félévének forgalmát. A forgalombővülés elmaradt az elmúlt évek azonos időszakának növekedési ütemétől. Legnagyobb mértékben — folyóáron 8,7%-kal — a bolti élelmiszerek eladása nőtt az első hat hónapban, amiben jelentős szerepe volt e körbe tartozó cikkek 6,5%-os áremelkedésének. A vendéglátás forgalma - összehasonlítható áron - 3%-kal alatta maradt a tavalyinak. A zöldárufelhozatal az első félév során a tavalyi mennyiségnek csaknem felére csökkent. A visszaesést elsősorban a kedvezőtlen időjárás okozta, de kevesebb volt a ZÖLDÉRT raktáraiban tavalyról tárolt zöldség és gyümölcs mennyisége is. A szerényebb árukínálat a piacokra és a ZÖLDÉRT boltjaira volt jellemző. Az idényáras cikkek felhozatalának csökkenése a tavalyinál közel 20%-kal magasabb árakban is megnyilvánult Az iparcikkellátás a félév során hullámzóan alakult. A ruházati termékek körében a hazai ipar kínálata javult, de az importból származó cikkek köre szűkebb lett. A megye kereskedelmi vállalatai és szövetkezetei június 30-án 196 üzletet üzemeltettek szerződéses formában, fél év alatt 80 egységgel bővült az állomány. A vendéglátás második negyedéves forgalmának kb. ötödrészét már a szerződéses üzletek bonyolították. A kereskedelmi szálláshelyeket januártól június végéig 121 000 vendég kereste fel a megyében, 4,8%-kal több, mint 1981 első hat hónapjában. Legnagyobb mértékben a külföldiek, ezen belül is a nem szocialista országokból érkezők száma emelkedett, ez utóbbi 43%-kal. A vendégszám növekedése mellett azonban az itt-tartózkodás átiagos időtartama rövidebb volt, mint a tavalyi év azonos időszakában. r Uj gazdasági szervezetek Baranya megyében 1982. I. félév végén a gazdálkodó szervezeteken belül 241 új típusú gazdasági szervezet működött. Ennek több mint felét az 1982 I. 1. előtt létrehozott mezőgazdasági szakcsoportok tették ki. Ez év első hat hónapjában 107 új típusú gazdasági szervezet alakult. Ugyanebben az időszakban 15 vállalati gazdasági munkaközösség kezdte meg működését (4 az iparban, 11 az építőiparban), továbbá 31 magán- személy által létrehozott gazdasági munkaközösség alakult 147 taggal. Fő tevékenységük 'építőipari munkák végzése (villanyszerelés, vízvezeték-sze- relés, szobafestés-mázolás, műkőkészítés stb.), illetve szolgáltatás (elsősorban számítás- technikai jellegű szolgáltatás). 1982. I, félévében - a tanácsi szervek által kiadott használatbavételi engedélyek alapján — 1015 lakás épült fel a megyében, 303-mal (43%-kal) több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A lakások 77" ,,-a városokban épült fel; Pécsett 591, Komlón 66, Mohácson 73, Siklóson 36, Szigetváron 13. Állami erőből 331. magánerőből 684 lakás épült. (Tavaly ugyanezen időszakban 209, illetve 503 lakás.) A magánerőből épített lakástöbblet a városokoan valósult meg, túlnyomórészt Pécsett. Községekben 236 lakás épült, a falusi lakásépítkezések aránya az 1981, I. félévi 33%-ról 23%-ra csökkent. Az I. félév folyamán 51 — 20 m2-nél nagyobb alapterületű, szilárd falazatú - üdülő Az első félév folyamán a megyeszékhelyen 29 lakás felújítása készült el, kevesebb, mint a tervezettnek az időarányos része, köztük (tavalyról áthúzódó) 3 van a történelmi belvárosban. Oktatás, egészségügy A megye egészségügyi ellátóhálótata a félév során lényegesen nem változott. A működő kórházi ágyak száma 42-vel növekedett, közülük 30 a Szigetvári Kórház ifjúságpszichiátriai osztálván, és 12 a Megyei Kórház szülészeti osztályán. Ez utóbbi továbbra is csak részlegesen üzemel. Az oktatás terén a fiatalok többségének az érdeklődése a szakmunkás-képesítést nyújtó iskolák irányában nyilvánult meg. 1982. március 20-án 5522 végzős általános iskolás volt a megyében, 8,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A továbbtanulásra jelentkezők aránya ez évben is 97% volt. A választható iskolák közül továbbra is a szakmunkásképző intézetekei jelölték meg a legtöbben. Az ide jelentkezők számában és arányában több év óta folyamatos növekedés tapasztalható. A szakmunkás- képzők mellett legtöbben a szakközépiskolákba jelentkeztek. E két intézménytípusban a jelentkezők között növekedett a lányok aránya. A tanulók pólyaválasztási igényei ez évben is eltértek a beiskolázás lehetőségeitől. A szakközépiskolákba kevesebben kerülhettek be, mint amennyi jelentkező volt, a gimnáziumokban viszont maradtak üres helyek. A felsőfokú oktatási intézményekben 1982. évben végzett pályakezdő fiatalok helyzete, munkába állási lehetősége az egy évvel korábbihoz képest nem változott. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülő hallgatók közül továbbra is a közgazdasági végzettségűek munkába lépési lehetőségei a legkedvezőbbek, a jogászoké pedig a legkedvezőtlenebbek. (k végzett pedagógusok ez évben is elsősorban a városokban szeretnének elhelyezkedni, vidéki munkahelyekre nem szívesen pályáznak. A friss diplomás orvosok általában nem ragaszkodnak a városi munkahelyekhez. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága Fotó: Proksza László Az alkotó erő beruházása A gyors, rugalmas vállalati műszaki fejlesztés számára az utóbbi egy-másfél évtizedben nagyjából megfelelő ágazati (termelési) szerkezet jött létre. Néhány termelő infrastrukturális ágazat — pl. finomkohászat - kivételével kialakult az a fő technológiai keret, amelyet a K-f-F (kutatás és fejlesztés) eredményeinek sokaságával kell (kellene) rendszeresen kitölteni. Ezek után valóban kérdés, hogy képes-e erre a jelenlegi műszaki-fejlesztési kapacitás, vagy elmaradt-e a makroszintű innovációtól? A műszaki fejlesztést nem lehet egyetlen adattal minősíteni. Általában a kutatásifejlesztési (K+F) ráfordításokat, a termékek életkorát és az export alakulását kell szemügyre venni ahhoz, hogy egy ország (ágazat vagy vállalat) műszaki fejlesztésének eredményességét megítélhessük. A III. ötéves tervidőszakban a kutatásra-fejlesztésre fordított összeg az 1965—70 között megtermelt nemzeti jövedelem 2,44 százalékát tette ki, a IV. ötéves tervidőszakban 3,14; az V.-ben 3,67 százalékát. Ha a K+F ráfordításokat a bruttó nemzeti termékhez viszonyítjuk, lehetővé válik a fejlett tőkés országok ráfordításaival való összehasonlítás is. Vegyük az 1973- as évet, amely az utolsó „nyugodt" esztendőnek számít a világgazdaságban. Ekkor Magyarország a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordította kutatás- fejlesztésre, Franciaország 1,7; Hollandia 2,3; az NSZK 2,1; Japán 1,9; az USA 2,3 százalékát, de Spanyolország csak a 0,3 százalékát. Ez az összehasonlítás azt is mutatja, hogy a műszaki haladás szerepét a világ műszaki élvonalában haladókkal azonos szinten ítéltük meg, legalábbis ami a K+F finanszírozásához szükséges központi alapok előteremtését illeti. A 70-es években a ,K+F tevékenység fejlesztésére összesen 150 milliárd forintot fordítottunk. (76—80 között 68 százalékkal többet, mint a 70-es évek első felében: éppen a műszaki haladás gyorsítása érdekében.) A K+F-fel főállásban foglalkozók száma 10 év óta meghaladja a 80 ezret - ez az összes aktív kereső 1,7 százaléka. Kétharmaduk közvetlenül a műszaki tudományok művelője. A teljes létszám csaknem fele diplomás, és több mint 50 százalékuk műszaki problémákkal foglalkozik. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a K+F ráfordításokat, valamint a kutató- fejlesztős létszámot és ennek összetételét tekintve kutatási teljesítőképességünk megfelel a fejlett ipari országok átlagának. Nem is a kapacitás mértékével, hanem annak kihasználtsági fokával kell elégedetlennek lennünk. A műszaki fejlesztés eredményességét mindenekelőtt a termékszerkezet-váltás előrehaladásában kellene tapasztalni. A termékváltás tempóját az értékesített gyártmányok korátlaga is tükrözi. Az értékesített gépipari termékek korátlaga - a 70-es évek végén - valamivel több mint 8 év volt. Ez mindössze néhány hónappal jobb az 1960-as évtized végének átlagánál. Fiatalodás csak a közlekedési eszközök gyártásában (8,05 évről 5,86-ra) és a műszeriparban (6,51 évről 6,12 évre) következett be. 1980-ban az exportban 38 százalék volt az 1976-80 kö- ' zött gyártásba .vett termékek aránya. Az erőforrások jelentős részét tehát a 6—8 évnél régebben gyártott termékek előállítására fordítjuk, azokra, amelyek 1980-ban a gépipari export csaknem kétharmadát adták, változatlanul gyorsan romló cserearányok mellett. Az 1979—1980- ban újnak számító termékek aránya az exportban 16 százalék volt. Elvileg, ha a gyártási költségek is versenyképesek és a piaci munka, a reklám ugyancsak korszerű, ennek a hányadnak van a legjobb cserearánya. E .sávnak lényegesen szélesebbnek kellene lennie. Az ipar termelésének tavaly csaknem 25 százaléka került exportra, a gépipar termelésének 44 százaléka, 13 százalékkal nagyobb hányada, mint 10 évvel korábban. Ebben nagy a szerepe a már említett központi fejlesztési programoknak, hiszen elsősorban azokban az ágazatokban volt erőteljes az export bővülése, amelyekben a központi beruházási programok új technológiát alapoztak meg, s amelyek a tudományos-technikai forradalom keretében a műszaki haladás élére kerültek. A járműipar termelésének például 51, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelésének 56, a műszer- és gyógyszeripar kibocsátásának 50— 50 százalékát külföldön veszik meg. (A magyar ipar az utóbbi 3 évben olyan világgazdasági körülmények között tudta növelni exportját, amelyek a világ legtöbb országában a kivitel jelentős visszaesését idézték elő. Az ipari export az utóbbi 3 évben évente átlagosan 11 százalékkal nőtt, szemben az 1971—78-as évek évi 3 százalékos átlagos növekedési ütemével.) Az elért exportszint stabilizálásához, a megszerzett piacok megtartásához, de még inkább az export egyenlegjavító hozamának növeléséhez is elengedhetetlen a gyártmányszerkezet megfiatalítása. Ezt mindennél jobban és hosszú távon az innovációs folyamat hatásfokának növelése szolgálná. (Következik; Távol a vásár zajától.) Gerencsér Ferenc HÉTVÉGE 3. épült fel a megyében, több mint az utóbbi évek első felében, I
