Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-09 / 186. szám

e Dunántúlt napló 1982. július 9., péntek Bio-program tízezer hektár háztáji földön Gyümölcsöt, zöldséget vegyszer nélkül Uj m nkavállalók az enzimek és baktériumok — Gilisztagyárak lesznek! fi konkurri lágyon odafigyel Hétfajta paradicsomot termel Marcii Tibor Pécsett Milyen esélyeink vannak Európa zöldségpiacain ? — Önöknél most túl drága a zöldség. Lenne hely a magyar áruk számára is a nyugati piacokon, de ki fog exportra szállí­tani, amíg itthon 100 forintot fizetnek a paradicsomért, s ott ugyanakkor 20 forintért kínálják a spanyolok. A nyugati piacokon kétszeres árat fizetnek a burgonyáért, három-négyszereset a zöldsé­gért, ha nem permetezték vegy­szerrel. Az ácsai tsz, a siófoki és a balatonszabadi állami gazdaság áttért az új techno­lógiára. Az idén már lesznek boltok a Balatonnál, ahol vegy­szermentes zöldséget és gyü­mölcsöt árusítanak. A Pannónia Mezőgazdasági Társaság le­ányvállalata pedig, a keszthe­lyi Georgikon Innovációs Iroda jövőre 10 000 hektár háztáji te­rületen kívánja megszervezni új biológiai termelési rendsze­rét. Vagyis: gyümölcsöt és zöld­séget vegyszer nélkül! Mi kell hozzá? Először is műtrágya helyett szerves trágya. A Badacsonyi Állami Gazda­ság és a veszprémi Agroker tavaly forgalomba hozta a Co- funát. 620 forint mázsája, s napok alatt elkapkodták Pé­csett is a szőlősgazdák. 70 százaléka törköly, 20 százaléka baromfitrágya - tehát olyan anyagok, amelyek eddig csak gondot okoztak a gazdaságok­nak -, 10 százaléka pedig egy francia koncentrátum. Hasonló keveréket állított elő Svédországban az uppsalai egyetem. Licencét megvette a Magyar Energiagazdálkodási Intézet. Ebből a szerves trágyából egy mázsa 30 mázsa istállótrá­gya értékével azonos, nem mo­sódik ki, olcsóbb a műtrágyá­nál, és 20—40 százalékos ter­méstöbbletet ad. S mekkora szállítási költséget lehet megta­karítani! A burgonyánál 100 mázsás hozamnövekedést ga­rantálnak. A keverék 80 száza­léka szerves anyag. Ebben is van egy koncentrátum 3 enzim­ből és 4 baktériumból. Tulaj­donképpen ezek biztosítják a nagyfokú hatékonyságot. A koncentrátumot a budapesti Richter gyár mór előállítja. Vannak benne kiegészítő anya­gok: trahitok, bazaltkőporok vagy pernye, ricinusdara vagy Vinasz — a Győri Szeszipari Vállalat mellékterméke — és csontliszt. Ezt a trágyakeveréket min­denki otthon állíthatja elő hul­ladékokból, fanyesedékből, ve­nyigéből. A venyige felaprítá­sához megfelelő gépet a Her­mész hoz majd forgalomba. A kiegészítő anyagokat és a bio- aktivátort árusítani fogják. Hogy hogyan lesz ebből trá­gya? — Ezt egy angol eljárás mondja meg, amit az érdeklő­dők rendelkezésére bocsát majd a Georgikon. Mindeneset­re Nyugat-Európában hihetetlen Légkondicionált kocsiban 4000 kiskacsa indult el június 23-ón hajnalban egy dél-fran- ciaorszógi majorból. Párizsban az Orly repülőtéren MALÉV­mennyiségű komposztot készíte­nek már hulladékból. Trágyát fognak gyártani a giliszták is. Sőt, gilisztagyárak lesznek! Egy japán folyóiratban hirde­tés jelent meg, hogy 10 millió gilisztát vennének. Minek ennyi giliszta a japánoknak? Kiderült: szalmát, hígtrágyát és feldara­bolt dögöket kevernek össze, erre ráteszik azt a kis piros gi­lisztát, amely minden trágya- dombon nálunk is megtalálha­tó. Három hónap alatt a lera­kott giliszták tömegük százszo­rosára nőnek, ürülékük a leg­értékesebb trágya. Steril és szagtalan. Ha az eddig csak gondot okozott hulladék elfo­gyott, áramot vezetnek bele. A giliszták egy helyre összegyűl­nek, leemelik és áttelepítik őket a következő hulladék­dombra. Egy ilyen giliszta há­rom évig él és dolgozik. Az NSZK-ban szőlótörköly és hígtrágya keverékére telepítik a gilisztát. Három hónap múlva az egészet úgy, ahogy van, granulálják és állatokkal meg­etetik. Egy belga kereskedő levelet írt a magyar Mezőgazdasági Minisztériumnak — 100 mázsa gilisztát kér. Kiderült ugyanis, hogy a japánok szaktanács- adója, a Nemzetközi Giliszta­szövetség elnöke - a budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­tem professzora. A hernyók ellen sem kell már vegyszerekkel permetezni. A kártevők 80 százalékát a Bacil­lus Thüringiensis fogja elpusztí­tani. Ennek a baktériumnak a spóráját a Richter gyár már ké­szíti. Keszthelyen Nagy Loránd egyetemi docens, a Georgikon titkára szürkésfehér port muta­tott látogatásunkkor egy üveg­csőben. Azon a héten érkezett. Fél kilogrammot feloldanak vízben — ez egy hektárra ele­gendő. A spóra 21 fok fölött kicsírázik, mint a peronoszpóra, s a levelet rágó hernyó elpusz­tul. Emberre ártafmatlan. Az izraeliek ennek egyik szuper­variánsával irtották ki a mosz- kitókat a tengerparton. S végül, mit termeljünk vegy­szer nélkül? Például: valamikor a kifli­krumpli volt a legkeresettebb burgonya. Most az osztrákoktól fognak két fajtát behozni, s 60 ezer hektáron a háztájiban termeltetik. A biokörben ezt terjesztik el. Burgonyatöltő gé­pet is adnak hozzá, amely kis rotációs kapókra szerelhető. Tegnap érkezett Keszthelyről a hír: az Állami Fejlesztési Bank hajlandó a programot fi­nanszírozni. Báling József gép várta őket, délutón 2-kor a Ferihegyen szálltak le, hogy este 7-kor Hímesházán egy patyolattiszta istállóban fog­lalják el új otthonukot. Rob Baan, a holland Sluis and Groot cég zöldségfajta­kísérleteit ellenőrzi Magyaror­szágon. Görögországból jött Macedónián át. Innen Dél- Franciaorszógba készül. Ő a leg­nagyobb holland zöldség- és virágnemesítő, szaporító és ke­reskedő vállalat kelet-európai igazgatója. A cég 1000 szak­embert foglalkoztat Európa és Észak-Afrika 15 országában. — Baan úr, ön már harmad­szor jár az idén Baranyában. — Igen, tudni kell, mi a helyzet abban az országban, ahová mi szállítunk. — önök megkérik vetömagva- ik árát, de a kertészek versen­genek a holland magvakért. — Magyarország nekünk igen fontos. Már a távlatok mi­att is. Szeretném emlékeztetni, Groot úr már 1900-ban háti­zsákban vitte a magvakat Oroszországba. — Azt mondják, Európa zöld­ségtermesztésében önök hatá­rozzák meg a tendenciát. Mi­lyenek a modern fajták? — Más paradicsomot termel, nek Görögországban és mást Magyarországon. Önöknél hat fajtánkat termesztik a gyakor­latban, és tízet kísérletekben. S ez csak a paradicsom. De ká­posztában, kelkáposztában, sár­garépában, karfiolban, salátá­ban és uborkában is tudtunk önöknek újat és értékeset nyúj­tani. A korszerű fajtáktól na­gyobb rezisztenciát várnak el és gyorsabb érést. Azt, hogy kevesebbet kelljen fűteni és ko­ra tavasszal alacsonyabb hő­Ez volt az utolsó szállítmány az idén az ötvenezredik Mulard naposkacsával; Tavaly 7000-et hozott be a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat. A tapasztalatok egyér­telműen kedvezőek: a francia tenyésztő által kinemesített ka­csa 50-80 dekagrammos májat nevel, akkorát, mint a libák. Találtak 1 kg 10 dekásat is. Ez a máj a legkeresettebb export­cikkek egyike. Március 1. óta jönnek a na­poskacsák. A hímesházi tsz két telepén nevelik 14 hétig, és ezalatt elérik a 3,5 kg-ot. Ez a súly már a 12. héten is meg­van, de a mell és a többi rész legjobb aránya a 14. hétre alakul ki. S akkor kezdik el tömni. mérsékleten is jól termékenyül- jenek. — ön mindig paradicsomról beszél. — Zöldségben ez a megha­tározó. — És ki a meghatározó a zöldségtermelők közül? ön év­ről évre töbször bejárta Euró­pát. — — Görögország nem exportál. Ott ha egy parasztnak két fia van, a buta marad otthon. Olyan a termelés színvonala is. Jugoszláviában, főleg Macedó­niában újabban felismerték, hogy jó üzlet a zöldség. Ká­posztát, paradicsomot, uborkát termelnek. Ott már sok az igen gazdag ember. A primőr paradicsom terme­lés központja Dél-Spanyolor- szág. Almarianál például 2000 hektár van fólia alatt összefüg­gő területen. Félhektáros, egy- hektáros szegényparasztok éltek ott. A kormány programot in­dított a fóliás zöldségtermesz­tésre. Utakat építettek, hitele­ket adtak. S a parasztok rájöt­tek, jobb zöldséget termelni, mint gyárba járni. Dél-Franciaországban hasonló éghajlatú viszonyok vannak mint önöknél. A módszerek is ha­sonlók, ottani fajtáink itt is jól mennek. Nekik jobb az ipa­ri hátterük. Ott kizárólag olyan fóliát használnak, amely há­rom évig jó. Több a pénz is, a fóliaházak szebbek. — És Hollandia? — Minálunk nincs fólia. Túl sok a szél. Az NSZK-ban meg csak síkfólia van. — Bulgária? Tömésre a hímesházi és a sásdi szakcsoport tagjai vállal­koztak — Tekiafalutól Pellérden át Székelyszabarig több mint százan. A tömő 33,70 forintért veszi át a kacsa kilóját. Egy-egy em­ber 60—100—120-at visz egy­szerre. Pelcz Jánosné Székelyszaba- ron százat hizlalt az első tur­nusban. Fészer alatt tízet—tízet tart egy-egy ketrecben. A tö­més géppel történik. Házilag bütykölt szerkezet, varrógépmo­tor hajtja. A fiatalasszony a kacsa csőrébe nyomja a gumi­csövet, lábpedállal indít . .. Egy kacsa — másfél perc. Naponta háromszor tömnek, másfél óra egy-egy alkalommal. 13 nap múlva 5 kilós súlybon — Ott 20 hektáros üveghá­zik állnak télen üresen, túl költséges az olajfűtés. Általá­ban nincsenek nagy technoló­giai különbségek a termelésben. A fólia gyorsan futott fel, és a konkurencia nagyon odafi­gyelt. — Ebben a konkurrenciában Magyarország hogyan tud ér­vényesülni? — Ha ilyen drágán termel­nek, akkor sehogy, önök túl keveset termelnek. Túl kicsi a kínálat. Nagyobb területek és nagyobb hozamok kellenek. Fe­lét érik el a franciaországi át­lagnak. No, persze Pécsett a Marczi Tibor 50—80 kg para­dicsomot szed le egy négyzet- méterről. Ez kétszerese a fran­cia átlagnak. Aztán önöknél nincs meg az exportorientáltság. Találkoztam olyan szemlélettel, hogy jó ez a saját fogyasztóinknak. Én azt nem tudom, de hogy exportra nem jó, az biztos. Önöknek is azt kell nézniük, mi kell a nyu­gati vevőnek. Tudja, nálunk egy kézi kosárba szedik a pa- paradicsomot, de a kiskosarat kibélelik. A paradicsomot rög­tön letisztítják és osztályozzák és másnap már az NSZK üzletei­ben van. Önöknek nevük van papriká­ból. Én jobban használnám ki sajátosságainkat. Mi sosem mu­lasztjuk el ráírni szállítmánya­inkra: „Tomaten aus Holland". — Sok magyar primörkertészt személyesen is ismer már. — Nagyon szép fóliaházakat láttam. Tegnap Foton például. Hollandiában a kertészek be­járják az egész országot, meg­nézik mi van másutt. Elmennek, hogy ötletet kapjanak, miért keres az többet. szállítanak. Attól függően fizet­nek, hogy hány százalék — 30— 45 — a ráhizlalás. Pelczné 46,30 forintot kapott kilójáért. 100 kacsán úgy 5000 forint a tiszta kereset két hét alatt — gyes mellett. A hímesházi tsz eddig libával foglalkozott. 2000-es törzsállo­mánya, keltetőié van. Az idén 70 000 naposlibát adtak el a kiskunfélegyházi tsz-nek. Ha a Mulard törzset is sikerül meg­szerezni Franciaországból, tel­jesen kacsára állnak át. 34 millió forint volt a háztáji gazdák bevétele tavaly a tsz- en keresztül értékesített álla­tokból. 366 000 kg brojlert és libát szállított a hímesházi tsz a háztájiból — 1000 kg-ot „na­ponta". Elektromos kapálógép Végre kielégülnek az igé­nyek! Kirakatokban kínál­ják már a háztáji kisgépe­ket. A Konzumban bármikor vásárolható Honda traktor. Van Robi 50-es, s ehhez töltögető eke, fűnyíró adap­ter és szivattyú is. A szege­diek rotációs kapája Briggs motorral készül. Pótkocsival együtt 21 000 forint. Megje­lent az elektromos kapáló­gép! Olyan erős mint a Ro­bi. 8440 forint az ára. Fűnyirókból választani le­het. Az olcsóbb NDK-s gé­pekből több százat vittek el a tavasszal, de van Rotin benzines és Rotin elektro­mos is. Az MM Solo permetező­höz a gépek egész sora csatlakoztatható: szivattyú, ■ fűnyíró, sövénynyíró, rotá­ciós kapa és láncfűrész. Felhívtuk a Vasas Ipari Szövetkezetét: lesz-e idén is pécsi rotációs kapa? — Van! 1800-at adtak át a kereskedelemnek. Négyez­ret gyártanak, mindet Sachs motorral. lllWiiiü PÉCS SZÜLETTEK Tóth József, Farkas Dávid, Horváth Zsuzsanna, Ehreth Csilla, Balázs Nóra, Kende István, Hamar Dániel, Bogdán Norbert, Zárai György, Dó- day Bence, Olosz Dávid, Ernyes Eri­ka, Schödlbauer Anita, Fenyvesi Péter, Erb József, Fehér Attila, Tau­ber Krisztián, Fazekas Zsolt, Palkó Mónika, Tavali Gábor, Sáfrán Ba­lázs, Róth írisz, Kolics Dávid, Zété- nyi Gergely, Szüllő János, Biharvári Zoltán, Óvári Eszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kosztolányi György és Radios Ibo­lya, Török Béla és Karácsonyi Ildikó, Peterdi Sándor és Takács Judit, Ba- latincz László és Schmidt Mária, Skáfár István és Lábadi Mária, Né­meth Ferenc és Szeifert Mária Mag­dolna, Kováts László és Szendrődi Gizella, Hegedűs József és dr. Go- nárj Csilla, Pap János és Veres Beáta, Szabó János és Bérces Éva, Mayer János és Hentz Mária, Duzsi János és Rózsavölgyi Eleonóra, Fe­kete Antal és Ángyán Gabriella, Kántás Szilveszter és Villányi Erika, Pór Gábor és Pappert Ildikó, Blá- zsovics József és Gáspár Erika, Csit- key Tamás és Somorjai Szilvia, Ba­logh Dezső és Lőrincz Ilona. MEGHALTAK Gyenis István, Kovács Ferenc, Ma- turicz Jánosné Berkecz Anna, Pajor Jánosné Lékner Erzsébet, Gothár Já­nos, Berta Lajos, Sülé György, Nagy Lajosné Pszotka Rozália, Sziós Fe­rencné Gölöncsér Julianna, Kruller Jánosné Schiffler Anna, Orsós Ist­vánná Orsós Mária, Istvánder Györgyné Tóth Katalin, Pesti József, Imrő István, Perecz Jánosné Litter Erzsébet, Kapoli Istvánná Farkas Ju­lianna, Brezovics Fülöpné Balatinácz Karolin, Zolder György, Szabó Jó­zsefné Duga Erzsébet, Hortobágyi Ödönné Alkusz Gertrud, Kis Sandóné Földi-Pap Julianna, Radics András, Vass Irén, Simonfi György, Pintér Lajosné Major Julianna, Kovács Ká­roly, Kasza Sándorné Lukács Eszter, Szűcs Istvánné Rumpelles Julianna, Domonkay Dezsőné Krutzler Janka, Illés János, Lakner Jenő, Juhász Ró­za, Székelyi Gyuláné Puska Ilona, Szabó Imréné Merki Margit, Dara Sándorné Patkó Katalin, Rumszauer György, Lex Dezsőné Joó Anna, Ba­logh István, Csaba András, Radó Emilné Sztrokay Irma, Nagy István, Gausz Erzsébet, Petrinovics József. Ezer kilogramm baromfihús „naponta” ■■ Ötvenezer kacsa Franciaországból Szozszam viszik tömesri A himesházi termelőszövetkezet kacsatenyészete

Next

/
Thumbnails
Contents