Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-01 / 178. szám

e Dunántúli napló 1982. július 1., csütörtök Műszerészképzö tanfolyam Indul Az Országos Orvosi Rehabili­tációs Intézet Műszerészképző Tanműhelyében 1982. augusz­tus 2-val egyéves intenzív tan­folyamot indítunk a mechani­kai műszerész szakmában. Mi­vel ezévben kétéves tanfolya­mot nem indítunk, ezért fel­hívjuk a korábban intézetünk­be jelentkezett rokkantak fi­gyelmét arra, hogy felvételi behívásukra csak 1983. máju­sában kerül sor. Az 1982-ben induló képzési évre azok a 18—45 év közötti, megváltozott munkaképességű (rokkantnyugdíjas vagy munka- viszonyban álló) férfiak jelent­kezhetnek, akik szakmunkások, de megromlott egészségi álla­potuk miatt eredeti szakmáju­kat nem gyakorolhatják, ezért átképzésük indokolt, továbbá azok, akik középiskolai tanul­mányaikat befejezték, vagy 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, s betanított mű­szerészként dolgoznak vagy dolgoztak. Idegrendszeri károsodás, va­lamint eszméletvesztéssel járó betegség miatt korlátozott munkaképességűvé vált férfiak felvételére nincs lehetőségünk. Felvételt nyert tanulóink .ré­szére rokkantsági nyugdíjuk mellett kiegészítő jövedelmet, 36, illetve 50 százalékos mun­kaképesség-csökkenés esetén 80 százalékos keresetkiegészi- tést, vidéki tanulóink számára ingyenes kollégiumi elhelyezést biztosítunk. A szükséges iratokat: három hónapnál nem régebbi szakor­vosi igazolást, iskolai bizonyít­ványt, kézzel írott önéletrajzot OORI, Fürst Sándor Kollégium, 2092, Budakeszi, Erkel u. 1. cí­münkre kérjük elküldeni, vagy a felvételire elhozni. Pótfelvételi vizsgát tartunk 1982. július 12-én 10 órától, Budakeszi, Erkel u. 1. sz. alatt. Or. Borsay János oz, OORI lőigazgató-lőorvosa Hogyan beszéljünk siket embertársainkkal ? Szeretnénk hasznos tanácso­kat adni azoknak az olvasóink­nak, akiknek a környezetében hallássérültek élnek, dolgoznak. Néhány — a siketek életvitelét nehezítő problémára is felhív­juk a figyelmet, abban a re­ményben, hogy az illetékesek talán felfigyelnek rá. Azok, akik gyengén vagy egyáltalán nem hallanak, nem értik meg, vagy félreértik a hang-információt. Ha lehetsé­ges, számukra a hangot fény- nyé, jellé kell alakítani. Legne­hezebb a beszéd láthatóvá té­tele. Van aki gyengén, más ki­válóan olvas szájról. Hogy ért­hetővé tegyük a szájról olva­sást, forduljunk mindig a fény felé, és formáljuk szépen sza­vainkat. Ha egy szó jelentése nem egyértelmű, a beszédet írással, rajzolással egészítsük ki. Kevés az olyan család, ahol mindenki hallássérült. így a hallók sokat segíthetnek siket családtagjaiknak. Különösen az idősebbeknek fáj, ha kire­kesztettnek érzik magukat. Tár­saságban mindig tájékoztassuk a hallássérültet a beszélgetés témájáról. Jó lenne, ha a közös tévézést a siket családtag is él­vezhetné. Sokat segíthetne eb­ben, a fontosabb információk feliratozása. A hallássérülés külsőleg nem látható. Ez fokozott veszélyt je­lent a közlekedésben. A siket nem hallja a szirénát, az autók kürt jelét, a hallók viszont nem tudják, hogy hallássérülttel van dolguk. Talán a külföldön már jól bevált megkülönböztető jel­zéseket kellene itthon is alkal­mazni. Nem mentes a gondok­tól a hallássérültek tömegköz­lekedése. Nem csak őket, a hallókat is segítené, ha a busz­megállók nevei mindenütt pon­tosan fel lennének tüntetve. Hazánkban a hallássérültek hallókkal dolgoznak együtt. A munkahelyi információk megér­tése rendkívül fontos — annál is inkább, mivel nagyrészük élő­szóban hangzik el. ICülönösen munkába lépéskor ajánlatos mindent pontosan tisztázni. Legjobb ilyenkor egy ott dol­gozó idősebb hallássérült vagy jeltolmács segítségét igénybe venni. Siketek számára az önkiszol­gáló üzletek kiválóan alkalma­sak a vásárlásra. Ha mégis szükséges az eladóval való „be­szélgetés", a siket jelleze szán­dékát, azt is mutassa, hogy nem hall, hiszen a kereskedő nem tudhatja, kivel is van dolga. Vannak esetek, amikor min­den szó rendkívüli fontossággal bír. Például hivatalos ügyek in­tézésénél, bírósági tárgyaláson, rendőrségen. Ilyenkor feltétlenül jeltolmács közreműködésére van szükség. Sz. I. Az értelmi fogyatékos gyermekekéit Az Értelmi Fogyatékosok Szü­lei Országos Érdekvédelmi Szekciója 1981-ben alakult. Országos közgyűlésüket nemré­giben tartották Budapesten. Az ott hallottak alapján tájékoz­tatjuk olvasóinkat a szervezet céljairól, munkájáról. A szekció elsősorban abban különbözik a hasonló szerveze­tektől, hogy itt a fogyatékos nem tagja saját érdekvédel­mére alakult szövetségének. Érdekeit, az értük jogilag is fe­lelős szülők, nevelők képvise­lik. Feladatuk igen összetett. A felderítéstől a megfelelő szak- intézményekhez való irányítá­sig, kulturális és sportolási le­hetőségek biztosításáig sok mindent foglal magába. Ter­mészetesen ezeket csak az is­kolai, nevelőotthoni szülői munkaközösségekkel és a se­gíteni kész szakemberekkel együtt lehet ellátni. A megyei titkárságok kisegí­tő iskolákban, nevelőotthonok­ban kaptak helyet. A Baranyai Szekció bázisa a Fiatalok Szo­ciális Foglalkoztatójával közös helyen található. Olyan fiata­lok dolgoznak |tt, akik más munkahelyen még nem állnak meg a helyüket. Egy óvodát is szeretnének, ahová azok a gye­rekek kerülhetnek majd, akiket más óvodába nem vesznek fel. A vidékiek problémáinak meg­oldására, egy egész hetes fog- Iclkoztató létrehozását is ter­vezik. A gyermeküdültetést is ők szervezik — a Vöröskereszt­tel, a megyei és városi KISZ-bi- zottsággal közösen. Az Országos Érdekvédelmi Szekció Tanácsadó Szolgálata igyekszik a hozzáfordulókat gyakorlati segítséggel, támoga­tóssal is ellátni. Ennek érde­kében a jövőben felvilágosító előadásokat rendeznek, kiad­ványokat, szórólapokat jelen­tetnek meg. Legfontosabb fel­adatuk azonban, olyan köz­szellem kialakítása, amely az értelmi fogyatékos embert fo­gyatékosságaival együtt elfo­gadja, az életben voló boldo­gulásában pedig segíti. Szűcs Imre A szerkesztőség postájából E Megjavították a kéményt és a tetőt Szombati lapunkban jelentettük meg Arvay Gyula, Pécs, Felsöbalokány u. 73. szám alatt lakó olvasónk levelét, melyben tudatta, hogy az elmúlt hetek viharai erősen megrongálták a háza tete­jének cserepeit, ledőlt a kémény is és emiatt a házban élő két lakója beázik. Mint irta, hiába keresett szakembert, aki a munkát elvállalná, ezért szerkesztőségünkhöz fordult remélve, hogy ha töb­ben tudnak gondjáról, csak akad valaki, aki segít rajta, örömmel és olvasónk nevében köszönve tudatjuk, hogy özv. Koponya Mihályné tetőfedő kisiparos (Pécs, Major utca 4. sz.) azonnal elvál­lalta a munkát és segítőivel együtt már a múlt hét végén hozzákezdett a javításhoz. —-------------------------- * --------------------------------------------------------------------------­A z olvasó véleménye Lovagias bolti eladó? „Elnéztem a dátumot" „Elnézést kell kérnem a Tü- ZÉP-től. mert igazságtalanul okoztam gondot: elnéztem a tüzelő szállításának határidejét, ami nem májú:, hanem június 23. volt, s ekkor meg is érke­zett a szállítmány." özv. Béndek Györgyné Pécs, Petőfi u. 66. Az üggyel kapcsolatos leve­let kaptunk Szederkényi György­től, a Dél-dunántúli TÜZÉP igazgatóhelyettesétől: Panaszosunk május 12-én fi­zette be vállalatunk pécsi, Já­szai M. utcai megrendelőirodá­jában a tüzelőjét, ahol szóban is elmondták, és a vásárlási blokkon is feltüntették, hogy a tüzelő kiszállítási ideje: június 18. (A szállítási határidő több, mint egyhónapos eltolódása a kedvezményes tüzelőakció ide­jén természetes és indokolt.). Panaszosunk — elhallásbál — május 18-ra várta a tüzelőjét, és amikor első ízben reklamált, érdemi választ nem kaphatott, mert nem vitte magával a be­fizetési blokkot. A következő alkalommal kiderült a tévedése és a tüzelőjét a megígért, és a feltüntetett időpontban meg­kapta. Megjegyzés helyett idézzünk olvasónk első leveléből: „Rek­lamáltam a felvevőnél, aki azt mondta, azért nem küldték, mert nincs, nem gyártanak ele­get...”; és a másodikból: „Ez az én szenem története. És mégcsak nem is a kedvezmé­nyes áron (kaptam), mert az pont az előző nap szűnt meg.” (A szerkesztő.) „Az Autóker pécsi üzletében történt június 22-én: Skoda S 100 gépkocsihoz akartam vásárolni tömítő gyű­rűket. Az eladó, egy udvarias fiatalember, megnézte a pul­ton levő kartonokat, és közölte velem, hogy van, megkérdezte: mennyit kérek? Mindössze tíz darabot kér­tem, az eladó bement a rak­tárhelyiségbe. Ekkor egy isme­retlen autóstársam az eladó­nőtől szintén ugyanezeket a tömítéseket kérte. Hallom, hogy az eladónő unott hangon azt feleli, nincs. Ügy éreztem, szól­nom kell az eladónőnek, hogy van alátét, mert nekem már hozzák is. Rosszul tettem, ezt „Pécsett, a Mátyás király ut­ca 32-es számú ház pinceajta­ja már másfél éve nyitva, s az arra járók szemétlerakónak, il­lemhelynek használják a nyitott pincét. A környék lakói már többször szóltak a PIK illetéke­seinek, de azt a választ kap­ták, csak három év múlva hoz­zák rendbe az épületet.” A Mátyás király utca 23. lakói * „Siklósi olvasóink teszik szó­vá: az új buszvégállomásnál végre épült egy nyilvános W. C. is, csakhogy állandóan zárva. belátom, mert az eladónő el­pirult, a kezében levő tollat odacsapta a pulthoz, és ment a raktárba. Kis idő múlva az előzőleg udvarias fiatalember­rel kijött a raktárból, és ekkor jött a rfieglepetés: a fiatalem­ber hűvös hangon közölte, nincs egy darab sem . . . Ahányon voltunk ott autósok, egymásra néztünk, és tudtuk, miért fogyott el oly hirtelen a tömítőgyűrű. Belátom, hogy az eladó fiatalember részéről a munkatársnőjével szemben ez lovagias magatartás volt, azon­ban velünk, autósokkal szem­ben nem egy korrekt dolog.” Wiesner Ferenc Pécs, Doktor S. u. 53. Legutóbb a forgalmi irodában keresték az utasok a kulcsot, de ott nem volt. Jogos a kér­désük: miért építették, ha nem lehet használni?” * „Nagy József, pécsi olvasónk tette szóvá: Pécsett, a Ivov- kertvárosi buszpályaudvaron a 47-, 16- és 39-es megállójánál olyan keskeny a járda, hogy nem férnek oda azok, akik fel szeretnének szállni, mert utat kell adni a leszállóknak. Így sokszor elmennek a buszok, mi­re az utasok odaérnének." Válaszol az illetékes „Új lakók - új igények” Az 1982. június 19-i „Új la­kók — új igények” című cikké­re az alábbiakban kívánok rea­gálni. Szentlőrinc szomszédságá­ban, a közigazgatási területün­kön számos, nagyüzemileg nem művelhető állami tulajdonú, ta­nácsi kezelésű parlagfölddel rendelkezünk. A parlagföldek hasznosítása népgazdasági ér­dek, és a tanácsnak, mint ke­zelőnek, kötelessége is. A par­lagföldek száma napról napra növekszik, egyrészt elköltözés miatt, másrészt a tulajdonosok idős kora miatt. A parlagföldek hasznosítása érdekében minden számításba jöhető megoldást figyelembe veszünk. ' A cikkben említett Ércbá­nyász-lehetőséget is figyelembe vettük, és levélben megkeres­tem a Mecseki Ércbányászati Vállalatot. A vállalat vezető) sokszorosított tájékoztatót adtak ki dolgozóiknak. A felhívás el­lenére csak egy dolgozó je- lenkezett konkrét igénnyel. A Dunántúli Naplóban két alkalommal figyelemfelkeltő kis hír jelent meg parlagföldek bérbe adásáról, illetve haszno­sításáról. Az egyik hír konkré­tan utalt arra, hogy elsősorban a Szentlőrincen lakó ércbányá­szok jelentkezését várjuk. A cikkben szereplő víztározóel­képzelés a jelzett helyen való­ban nem valósítható meg, de Bükkösd község területén ideá­lis környezetben tervezzük egy „jóléti tó" kialakítását az elkö­vetkezendő években. A meg­valósítandó tó és környezete üdülőterületnek alkalmas. Mátis István tanácselnök------------------- * * * ------------------­Vála szt kér az olvasó Rendbe­hozzák az utat Wensofszky László pécsi olvasónk tette szóvá (a június 16-i számunk­ban közöltük), hogy a Toldi Miklós utcában június elején egy kisebb te­rületen felbontották az aszfaltot, s miután az ott dolgozó munkások el­végezték a feladatukat, elvonultak, otthagyva a felbontott útszakaszt. A környék lakói egy ideig várták az aszfaltozókat, majd több vállalathoz telefonáltak, kérve, hogy tegyék már rendbe a parkolást, a közlekedést akadályozó területet, de mindenütt azt a választ kapták, hogy „nem a mi asztalunk11. Németh Péter, a Városi Tanács V. B. Hivatala műszaki osztályának vezetője viszont azonnal megmondta, hogy a DÉDÁSZ dolgozott az utcá­ban, s a vállalatot már felszólítot­ták, hogy gondoskodjék az utca e területének a rendbetételéről1. Határ­idő: július eleje. Szóvá tesszük... Mivel legutóbb több telefo­náló jelezte, hogy valószínűleg azért nem hagynak a károkozók a baleset helyszínén betétlapot, mert a kifizetett összeget visz- szakövetelik —, a következők­ben a biztosító visszakövetelési lehetőségeit tisztázzuk. A gépjárművek kötelező fele­lősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. ren­delet szerint: Mikor követelhet vissza a biztosító? R. 12. § (1). Amennyiben az Állami Biztosító a kárt megtérí­tette, őt illetik meg azok a jo­gok, amelyek a biztosítottat il­lették meg a kárért felelős sze­méllyel szemben. (2). Az Állami Biztosító az előző bekezdés alapján megté­rítést nem követelhet a biztosí­tott alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztar­tásban élő hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet a biztosított en­gedélyével használta vagy ve­zette, az Állami Biztosító meg­térítést csak a 13. § (1) bekez­désében felsorolt esetekben kö­vetelhet. R. 13. § (1). Az Állami Bizto­sító a biztosított személytől a kifizetett kártérítési összeg meg­térítését követelheti, amennyi­ben a biztosított vagy alkalma­zottja (tagja) a) jogellenesen és szándéko­san, b) foglalkozás körében elkö­vetett szándékos veszélyeztetés­sel vagy c) segítségnyújtás elmulasz­tásával okozta a kárt; d) a gépu'árművet szeszes ital hatása alatt vagy vezetői enge­dély nélkül vezette, illetve a gépjármű vezetését szeszes ital hatása alatt álló vagy vezetői engedélyei nem rendelkező sze­mélynek engedte át, e) tehergépkocsival (pótko­csival) a KRESZ-ben előírt fel­tételek megtartása nélkül sze­mélyt szállított, amennyiben a biztosító a szállított személy ré­szére kártérítést fizetett, végül f) a kárt a gépjármű súlyo­san elhanyagolt műszaki álla­pota folytán idézte elő, ha o gépjárműnek ezt az állapotát bíróság vagy szabálysértési ha­tóság is megállapította. (2) Az üzemben tartó terhére előírt bejelentési és közlési kö­telezettségének elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből származó kamatokért és perkölt­ségekért az Állami Biztosító a biztosított ellen megtérítési igényt támaszthat. R. 14. §. A gépjárművet eltu­lajdonító, illetve jogtalanul használó személy köteles meg­téríteni az Állami Biztosítónak azt az összeget, amelyet utóbbi kifizetett az üzemben tartó he­lyett.

Next

/
Thumbnails
Contents