Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-22 / 199. szám

1982. július 22., csütörtök Dunántúlt napló 5 lllyítas 1986-ban? Az alagsorban dolgoznak az aknamélyitök a régi Pannóniában Szokolai I. (elvétele Ma este: János vitéz Kacsóh Pongrác János vitéze 75 év után is örökifjúnak tűnik. Fordulatos, népmeséi hangvé­telű cselekménye különösen há­lás színházi feladatot jelent ilyenkor, nyáron, a szabadtéri színpadok világában. A Margit­sziget, a Szegedi ünnepi Játé­kok visszatérő előadásai után most a Pécsi Nyári Színház programjában is fölcsendülnek a legismertebb magyar daljá­ték mindenki számára ismerős melódiái: Kukorica Jancsi, llus- ka, Bagó, a francia király és a többiek közkedvelt dalai; a kó­rusok; megjelennek a daliás huszárok, életre kel Tünderor- szág kék tava. Petőfi elbeszélő költeményéből Bakonyi Károly j írta a mű szövegkönyvét, a kedves fülbe mászó dallamok verseit pedig Heltai Jenő poé- zise és természetesen Kacsóh Pongrác zenéje élteti ma is. A Szabadtéri Táncszínen a János vitéz sok tánccal átszőtt cselekménye elevenedik meg Eck Imre rendezésében. A Pécsi Balett táncosai részére Tóth Sándor készítette a koreográ­fiát; a Pécsi Filharmonikus Ze­nekart Nagy Ferenc vezényli, közreműködik a pécsi Mecsek Kórus, karigazgató: Károly Ró­bert. Kukorica Jancsi: Bándi János; iluska: Bellái Eszter; Mostoha: Miklóssy Judit, Bagó: Mester István. A darabot augusztus 1-ig összesen nyolc előadásban játsszák el; bemu­tató ma, csütörtökön este. MeBkezdik a régi Pannónia felújítását 1976. január 1-én bezárták Pécsett a régi Pannónia Szál­lót, s talán éppen a tízéves évfordulóra ismét megnyílik újjávarázsolva, valamilyen még nem tudott néven a város e patinás szállodája. Évekig tartó huzavona után ugyanis végre végső döntés született a szálloda felújításá­ról. Annak idején, a záráskor úgy vélték, hogy az új Pannó­nia megnyitása után azon nyomban hozzákezdenek a ré­ginek a felújításához, s ehhez volt kiviteli terv is. 1977-ben azonban pénzügyi nehézségek támadtak, aztán az ígért álla­mi támogatás is elmaradt, s utóbb a Hungar-Hotels már azzal a gondolattal foglalko­zott, hogy feladja a Kossuth Lajos utcai épületet. Akkori­ban képtelen ötletek is szü­lettek: garzonház legyen a szállodából, vagy a homlokzat felújítása után raktár... Sze­rencsére az eredeti szándék valósul meg: mintegy 200 millió forintos költséggel fel­újítják a szállodát, s ennek a munkának az első szakasza már meg is kezdődött. A Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat pécsi üzemének a munkásai megkezdték az épület alapjai­nak a megerősítését, s ez az év végéig el is tart. Az épület felújítását jövőre kezdi a BÉV a Dél-dunántúli Tervező Válla­latnál készült tervek alakján. Teljes épületkorszerűsitesről van szó; ennek keretében megerősítik a szerkezeteket, a 104 szoba helyett 100-at ala­kítanak ki, de ezek mind für­dőszobásak lesznek (eddig csupán 4 ilyen volt). Ismét lesz használható tetőterasz, s a szálloda franciaudvara vissza­kapja a kezdet kezdetén volt üvegtetőt. A szállodát termé­szetesen bekapcsolják a városi távhőel látó-hálózatba. Az újjászülető szálloda a maga létesítményeivel ismét belép a város vendéglátó há­lózatába. A volt pinceétterem bárként nyílik meg, a földszinti bisztróból és a volt bárból lesz az új étterem, ahol „látvány- konyha” is lesz. A másik olda­lon, az egykori könyvesbolt he­lyén és a csatlakozó helyisé­gekben angol-kocsmát rendez­nek be. Újjászületik a szálloda díszterme is- méghozzá ere­deti formájában, s különféle rendezvényeknek ad majd ott­hont. A felújítás „Nádor I. ütem” néven fut majd, de pillanat­nyilag rrrég nem tudni, lesz-e II. ütemként folytatás, ami a Nádor Szállóra vonatkozik. Ezért egyelőre nincs szó az eredetileg tervezett összevo­násról sem, ami megoldotta volna a névproblémát is. Az új háromcsillagos szálloda ön­álló egységként üzemel, s eh­hez nevet kell választani. H. I. Az SZMT elnökségének ülése Kiegyensúlyozott az ellátás Kell-e, lehet-e változtatni a vásárlói szokásokat, és ha igen, akkor milyen módszerrel; hogyan alkalmazkodott a ke­reskedelem a vásárlók igényei­hez az ötnapos munkahét be­vezetése után — ezek voltak a sarkalatos kérdései a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa elnöksége tegnapi ülésén lezajlott tájékoztató­nak és vitának, amely a la­kossági áruellátás helyzetét tekintette át az idei év első félévének mérlege alapján. Az SZMT elnöksége előtt Balaskó Istvánná, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője arról szá­molt be, hogy megyénkben az idei év első félévében ki­egyensúlyozott volt az áruellá­tás. Különösen érvényes ez a megállapítás az élelmiszerekre, ahol csak a tőkehúsigényeket nem teljes egészében fedező mennyisége, valamint a zöld­ség- és gyümölcsellátásban a primőrök késői megjelenése és árai okoztak problémát. A helyzet azóta mindkét terüle­ten lényegesen javult. A megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője úgy értékelte az ötnapos munka­hétre való átállást a kereske­delemben, hogy az a várako­zásokhoz képest nagyobb zök­kenő nélkül sikerült. Ugyan­akkor utalt arra is, hogy a to­vábbiakban is szükség van a vásárlói szokások átalakításá­ra. Például azzal, hogy a pén­tek este későig nyitva tartó bol­tokban olyan áruválaszték le­gyen, hogy csábítsa a vevőket a hétvégi elővásárlásra, és ezáltal csökkenjen az üzletek szombat délelőtti zsúfoltsága. Az SZMT elnöksége a vita során felhívta a kereskedelmi szervek figyelmét: az áruválasz­ték kialakításakor jobban fi­gyelembe kell venni a nyugdí­jasok és kiskeresetű dolgozók igényeit és lehetőségeit, az üzletek nyitvatartási rendjének megváltoztatásához kapcsoló­dóan pedig azt javasolta az SZMT, hogy ebben a kérdés­ben a döntés az adottságokat, körülményeket jobban ismerő helyi szervek kezébe kerüljön. Éa szállodagondokat A Pollack Mihály Műszaki Főiskola kollégiuma, amely a legtöbb vendéget tudja fogadni Fotó Kopjár Géza Diákottlwnqk nyáron Naponta mintegy 6-700 vendéget tud elhelyezni az If­júsági Expressz Utazási Iroda azokon a szálláshelyeken, me­lyeket nyári idényre vesz bér­be oktatási intézményektől. Mint ismeretes, a diákottho­nok, kollégiumok nyári kihasz­nálását ilyen célokra az Okta­tási, továbbá a Belkereskedel­mi Minisztérium közös rende­leté teszi lehetővé. Pécsett az Ifjúsági Expressz Utazási Iroda JoérU szerződés alapján hetek­re, vagy még szívesebben hó­napokra a POTE 48-as téri kollégiumát, a Rákóczi úti jo­gászkollégiumot, a Hunyadi úti, a Jogász utcai és a siklósi diákotthonokat. Más, elsősor­ban középiskolás diákottho­nok Pécs város vendégeit, pél­dául művészeti csoportokat fogadnak nyaranta. Az Expressz által bérelt leg­nagyobb ilyen idényhotel ma Pécsett a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Boszorkány úti kollégiuma, ahol a szállodát és az étkeztetést a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalat tart­ja fenn. A kollégium 400 két­ágyas szobájából a nagyobbik rész, 500 ágy áll a nyári turiz­mus rendelkezésére. A fél éve festett szobák a folyosón levő tisztálkodási helyiségekkel sze­rény, mérsékelt áron, de min­Helyben étkezhetnek a Műszaki Főiskola kollégiumának lakói A város egyik legszebb park­ján, a 48-as téren a POTE kollégiuma is várja a vendé­geket den szempontból megfelelő szálláshelyet kínálnak a Pécsre jövő turistáknak — elsősorban az Expressz-csoportoknak. A porta mellett újság, és képes­lapárus fogadja az érkezőt, szemben az étteremben napi háromszori étkezést tudnak biztosítani 100 forintos áron. Ennyi egy személy részére a szálláshely ára is. Az étterem melletti kis presszóban este tánc van, kellemes a kollégi­um parkja, s mindez együtt mérsékelt áron kielégítő körül­ményeket jelent a nyári turiz­mus számára. Mint az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda vezetőjétől meg­tudtuk, a szezon közepén, ma 75—80 százalékos e hotellé avanzsált diákotthonok kihasz­náltsága, ami erős, a tavalyi­nál 5—10 százalékkal nagyobb forgalmat jelent. Mindent ösz- szevetve ez a szállodai kate­gória a nyári idényben jelen­tősen enyhít szállásgondjain- kon. ' G. O. Pécsi utcák- hires emberek Szántó Kovács János Születésének 130. évfordulója alkalmából a magyar földmun­kás- és agrárszocialista mozga­lom kiemelkedő személyiségére emlékeztek nemrégiben Hód­mezővásárhelyen. ,„Én egyszerű mezei munkás vagyok, aki csak három évig jártam iskolába, de azért mondhatom, hogy a szociálde­mokrácia a legigazibb elv és eszme, mert a népnek a javát akarja, és a jelenlegi társada­lomtól a nyolcára munkaidőt és az általános választójogot kéri” — vallotta Szántó Kovács János 1894-ben a hódmezővásárhelyi bíróság előtt. A tárgyalásról írt munkák arról vallanak, hogy az sokszor inkább hasonlított egy szociálpolitikai vitatkozás­hoz, mint törvényszéki üléshez. Szántó Kovács János, akiről Pécsett is utcát neveztek gl> a Viharsarok - egyszerű kubikosa volt ugyan, de önképzéssel csakhamar megismerkedett a szocializmus tanaival. Békés, Csanád és Csongrád megyék nincstelenjei, a vasúti és a gát­építési munkáknál dolgozó ku­bikosok az ipari munkások pél­dájára szövetkezni kezdtek munka- és bérfeltételeik meg­javítására. A szervezkedés első központja Orosháza volt, ahol Táncsics Mihály népe élt. Az ^orosházi véres május elsejét (1891) a békéscsabai megmoz­dulás, a battonyai földmunká­sok harca, majd 1893 június elején a mecsekszabolcsi bá­nyászok sztrájkja követte. Va­lamennyi mozgalom közül azon­ban az 1894-es hódmezővásár­helyi volt a legjelentősebb. Ekkor már a hódmezővásár­helyi és környékbeli földmun­kások élén Szántó Kovács Já­nos állt, aki csakhamar meg­alakította az Általános Mun­kás Olvasó Egyletet, amelynek előadásain a birtokos osztályt „vérszopóknak. rablóknak" ne­vezte. Beszedte a munkások adókönyveit, és kijelentette: •.Zsellérnek adót fizetni nem kell!" Ezért 1894 áprilisában a helyt hatóságok provokációs célzattal elkobozták az egylet •iratait, nyomtatványait, köny­veit; az egyleti vezetőséget pe­dig a városházára idézték. Közben az egész országot bejárta a megrázó gyászhír: 1894. március 20-án meghalt a nagy szabadsáahős, „a turini remete": Kossuth Lajos. Halá­la hírére Hódmezővásárhelyen is kitódultak az emberek az ut­cára, és úgy érezték, közeleg a nagy leszámolás ideje. Egyle­tük felforgatása és a vezetőség városházi beidézése miatt 1894. április 22-én a piactéren több száz munkás gyűlt össze, hogy tiltakozzék az önkény el­len, majd a városházára men­tek, ahol azonban Szántó Ko­vácsot letartóztatták. Itt, a bör­tönben kellett hallgatnia, ho­gyan ütlegelik 15 éves fiát. Ki­szabadítása érdekében robbant ki a hódmezővásárhelyi zendü­lés. A forronqás hírére a kormány az egész Alföldre kiterjedő ost­romállapotot rendelt el- 68 vá­sárhelyi munkást és szegénypa­rasztot a szegedi Csillag-bör­tönbe kísértek. Egyévi vizsgálati fogság után rendezték meg az országos eseménnyé vált pert, amelynek során Szántó Kovács bátran védelmezte meggyőző­dését. A 12 napia tartó tárgyaláson Szántó Kovács Jánost ötévi börtönre és 50(1 forint pénzbün­tetésre. 56 vádlottat oedia 32 évi börtönre ítélt a bíróság, Szántó Kovácsnak a bírósáqon mondott szavai azóta szinte szállóigévé váltak: „Ha egy öreqember kimeqy a szőlőbe, és az áton talál eqy diót, fölveszi és valahol elülteti. Jó| tudja, hoav ő annak . avü- mölcsét nem foqia élvezni, ha­nem a jövő nemzedéke. Én is fát akarok ültetni, amely ó jö­vőnek hajtja a gyümölcsöt." Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents