Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-22 / 199. szám

e Dunántúlt Ilaplo 1982. július 22., csütörtök fUlienk i||| laköhely 11| Ouodabouites és KISZ-klub Szigetvaron Ötmillió forint értékű munkára vállalkoztak 1982-ben Hosszú időn át mindig az élen szerepeltek, ám az elmúlt ötéves terv időszakában vég­zett társadalmi munkájukkal csak a középmezőnyben vé­geztek. Nem ők adták lejjebb, mások emelték fel a mércét, s a szigetváriak most úgy vélik, bőven van mit tenniük, ha az elismerésre méltó helyüket visz- sza akarják szerezni. Már pe­dig ezt szeretnék. Bizakodásuk alapja, hogy az utóbbi években számos szép eredményt hozott az összefo­gás, s hogy az itt élők nagy részének nem kell magyarázni, mit jelent, ha munkájukkal támogatják a város célkitűzé­seit. Pusztán a példa kedvéért említjük, hogy az elmúlt 10 évben Szigetváron egy méter­nyi járda sem épült kizárólag tanácsi keretből, mégis csak­nem 20 kilométernyi gyalogjá­róval gyarapodott a város. A módszer, ami másutt is jól is­mert, a következő: a tanács megveszi az anyagot, adja a^ szállítóeszközt, a betonkeverőt, az építést irányító szakembert, és az érintett utca lakói pedig társadalmi munkában megépí­tik a járdát. Ezt a gyakorlatot követik ebben a tervidőszak­ban is, sőt továbblépnek. A Munkácsy Mihály utcában szennyvízcsatornát építenek az ottlakók, társulásos alaoon. A megyei vízmű helyi üzemveze- tőséqe gondoskodik a munka szakmai irányításáról, illetve felügyeletéről. A számok nyelvére fordítva a szót, a szigetváriak ebben az évben ötmillió forint körüli értéket akarnak megteremteni a városukban, társadalmi ősz. szefogással. Ebben az összeg, ben jelentős részt képvisel az a kezdeményezés, amit a hely­beliek ez évtől akarnak beve­zetni. Mivel a város díszpark­jainak gondozása minden év­ben jelentős összegbe kerül — amit tovább növelnek az újabb parkok gondozási költségei — a szigetváriak úgy gondolták, hogy az új közterületeik rend- bentartását társadalmi munká. ban vállalják. Eqy-egy park cserjéinek, virágainak gondo­zását üzemek, intézmények, il­letve a lakóterületeken élők tekintik feladatuknak. Lesz munkájuk bőven, hiszen a már meqlevők mellé idén további zöldterületek kialakítását ter­vezte a tanács. Közülük legje­lentősebb a Lenin-lakótelepi park kialakítása, ahol már megkezdődtek a munkák. Ugyancsak számottevő össze, fogással folytatják a Volán 12- es Vállalat üzemigazqatósáqa előtti terület parkosítását. Ez a terület eddig is dicséretére vált az itt dolgozóknak. A közterületszépítő tevékenység egész évben tartó folyamatos munkát jelent a város lakói­nak csakúgy, mint a játszóte­rek — szám szerint tizenhárom — karbantartása, a játszószerek javítása, felújítása, a gyer­mekintézmények berendezésé, nek, felszerelésének állandó karbantartása. Idén tovább szépült és bő­vült a KRESZ-parkjuk. Az újabb fák és cserjék ültetése mellett fából készült játékok­kal, hintákkal igyekeztek gaz­dagítani a város gyermekei­nek kedvenc találkozóhelyét. Szintén folytatják a Lenin-lakó. telepi általános iskola tavaly elkészült sportpályájának bő­vítését. Ez év őszére elkészül az ugró- és a futópálya is. Az 1982-re tervezett társa­dalmi munkáik sorában talán a legjelentősebb a Széchenyi utcai óvodájuk bővítése. A je­lenleg 100 személyes gyermek- intézmény az új oktatási év­ben már 150 kisgyermek foga­dására lesz alkalmas. A bőví­tést a tervezéstől a takarításig teljesen társadalmi munkában valósítják meg. A másik, ugyancsak rendkí­vül jelentős társadalmi össze­fogással megvalósuló tervük a városi KISZ-kiub kialakítása. A járási hivatal hozzájárulásával a hivatal alagsorában szeret­nék létrehozni ezt a klubot. Kialakítása a költségvetés sze­rint megközelíti az egymillió forintot. Ebből a pénzből a város KlSZ-taajai 200-300 000 forintot akarnak lefaragni a felajánlott társadalmi munká­jukkal. A városban folyó társadalmi munkák mellett azonban a vá­roskörnyéki településeken is látszik az összefogás eredmé­nye. Autóbuszváróikat létesítet­tek Zsibóton, Turbókon, Hobol- ban és Becefán. Folyamatosan készülnek a csapadékvíz-elve­zető árkok, átereszek, hidak, il­letve a meglevők karbantartá­sáról sem feledkeznek meg. Ezeknek a településeknek a földútjait szintén társadalmi munkában gondozzák. A város, illetve a városkör­nyék fejlődéséért, szépüléséért a Konzervgyár, a termelőszö­vetkezet, a cipőgyár, a DÉDASZ, a MEZŐGÉP, az ipari szövetkezet, a vízmű dol­gozói, a szakmunkásképző, a gimnázium és szakközépiskola, a Rákóczi, illetve a Lenin-la­kótelepi általános iskola pe­dagógusai, tanulói vállalják ez évben a legtöbbet. Vízvezeték és járda Szentlőríncen Ha a József Attila utcai ivó- vízvezeték elkészül, akkor a nagyközség minden utcájában vezetékes vizet kapnak a la­kók! Az 1982-es évet akár a vízvezetéképítések évének is nevezhetik a szentlőrin- óek. A biztonságos ivóvízellá­tást garantáló — Tortyogóról érkező — vezetékrendszer, il­letve a 6-os főút melletti la­kótelepet vízzel ellátó vezeté­kek építése mellett szinte cse­kélységnek tűnik a József Atti­la utcában létesülő ivóvízveze­ték. Az utca lakóinak azonban rendkívül fontos. Olyannyira, hogy a tanácsot megkeresve felajánlottak: segítenek az árok kiásásában, a terület munkák utáni elrendezésében, illetve önkéntes pénzfelaján­lással is hozzájárulnak a meg­építéséhez. Ezzel a jelentős lakossági támogatással még az idén elkészül az ivóvízveze­ték. Ugyancsak sokan örülnek majd azoknak a járdáknak, amik építése a jövő héten kez­dődik a nagyközségben. A nagyrészt ércbányászok lakta új lakótelepen az ércbánya, illetve a lakosság támogatásá­val több mint másfél kilomé­ter hosszú gyalogjárót épít a tanács költségvetési üzeme. A szerkesztőség postájából E TARTSUK TISZTÁN KÖRNYEZETÜNKET: 1-es kép: A környéket csúfítja az a három betontömb, amik Pécsett a Megyeri útnak a Sarohin tábornok úthoz közel eső szakasza mellett találhatók. Lehet, hogy a tömbök senkinek sem hiányoznak, ám ettől függetlenül kérdezzük: meddig maradnak még ott? 2. kép: Kihalt a pécsi dr. Hal József utcai Általános Iskola mögötti játszótér. Nem csoda, hogy a gyerekek nem szívesen töltik napjaikat a valamikori játszótéren, hiszen most a törmelé­kek között aligha úsznák meg a fogócskázást, vagy □ focit egy-két zúzódás, vagy komolyabb baleset nélkül. Az is tény, hogy az ilyen elhanya golt terület nem válik a környék diszére.--------------------------------------------------------¥ --------------------------------------------------------­l falasz« kér az olvasó Lesz-e szennyvíz­csatorna a Nyárfa utcában? Pécsett, a Kertvárosban közel 2 km-es a Nyárfa utca. Végig közműve­sített, kivéve az 1—12. házszámot, ahonnan hiányzik a csatornázás. Sé­relmes ez a tény az ott lakó csalá­dok számára, mert az eddigi ideig­lenes megoldás — az emésztőgödör — fenntartása ma már sokféle ok miatt tarthatatlanná vált. A csatorna- építés igényének iqen komoly erkölcsi alapja az, hogy még a házépítések kezdetén az építtetők szóbeli ígéretet kaptak a teljes közművesítésre — sőt a Pécs városi Tanács építési és köz­lekedési csoportja egyik véghatáro- zatában írásban is közölte, hogy a ..közművesítést 5 éven belül követelni nem lehet” a tanácstól. Ezzel kívánt haladékot biztosítani a maga szá­mára a csatornaépítési igény kielé­gítésére. Csakhogy a véghatározat kelte 1957. szeptember 1. — azóta lassan 25 év telt el. 28 aláírás-------------- * -------------­V álaszol . az illetékes Szélesítik a járdát Nagy József pécsi olvasónk tette szóvá, hogy a Rózsa Ferenc u. keleti oldalán — a 47-es, 39-es, a 16-os megállójában — keskeny a járda, a buszra várakozók nehezen férnek el. Észrevételére Szalai László, a Közúti Igazgatóság osztályvezetője elmond­ta, hogy az új autóbuszpályaudvarral szemben lévő járdát a III. negyed­évben átépítik, a jelenlegihez ké­pest 30 centiméterrel szélesítik a gya­logjárót. Ki tette tönkre a parkolót? A Dunántúli Napló július 9-i, pénteki számában jelent meg egy cikk „Parkolunk, de hol és hogyan?” címmel. Ez a cikk juttatta eszembe, hogy évekkel ezelőtt parkoló­helynek alakították ki az An­na u. 4-es és 6-os számú üres telkeket úgy, hogy a talajt el­egyengették, a területet zú­zott kővel leszórták, és ezt a parkolóhelyet az Anna utca torkolata előtt még közlekedé­si tábla is jelezte. Azóta ezt a telket még vi­lágítással is ellátták. Csak ép­pen az történt, hogy egy vál­lalat, amely támfalat épített" a telek végében, a József utca felőli oldalon, ezt a parkoló­helyet teljesen tönkretette. Ott hosszú ideig törmeléket tárolt, aminek a nagyját később eltá­volították, de a maradéka ki- sebb-nagyobb kupacokban még most is ott van a sarok­ban, egy — gondolom W. C- nek szánt — hullámpalából ké­szített bódéval. A kőzúzalék elkeveredett a szeméttel, a tör­meléket elszállító markolók munkája nyomán a terep he- pe-hupás. Nos, azt a vállalatot, mely ezt a parkolóhelyet így tönk­retette, illenék kötelezni arra, hogy a támfalépítés előtti ere­deti állapotot állítsa helyre. Erre annál inkább szükség lenne, mert gondolom ugyan­ez a vállalat beláthatatlan időre, de legalábbis évekre lezárta a házasságkötőterem mögötti parkolóhelyet. Dr. Csatlós Loránd Pécs, Anna u. 13. I. Bosszantó szolgáltatás Július 7-én 1/2 1-kor fodrászhoz men­tünk. Saját fodrászunk van, aki saj­nos szabadnapos volt, így kénytele­nek voltunk a Geisler Eta utcai fod­rászüzletbe menni, ahol 13 órától 22 óráig dolgoznak. Megkértünk ott egy fekete hc^ú fodrásznőt, hogy legyen szives meg­csinálni a hajunkat, mire azt a vá­laszt kaptuk, hogy egy hajvágás van és utána mi következünk. Sajnos nem így történt. Összesúgtak valamit — feltehetően rólunk — a kolléganőjé­vel azután elkezdtek nevetni. A feke­te hajú fodrásznő, mint később kide­rült Piroska a neve, annyira nevetett, hogy kiment az üzlet elé kinevetni magát, majd bejött és előbb a mun­katársnője kislányának a haját csi­nálta meg, de míg vele foglalko­zott, addig megmosta a -haját a má­sik fodrásznő, s ő ült be a székbe. Nagyon mérgesek voltunk, ugyanis ő talán ráért volna akkor elkészíteni, amikor nincs vendég. Tudomásunk szerint a „Vendég" az első. Vagy nem? A fodrászhoz munkánk letelte után mentünk, otthon is nagyot néz­tek családtagjaink, hogy eredmény­telen volt az utunk, de másnap mun­katársaink is fej voltak háborodva. Hát még mi ketten 11! Gungl Jánosné, Pécs, Aradi vértanúk u. 26. Kieseb Gáspámé, Pécs, Aradi vértanúk u. 26. Legutóbbi telefonszolgála­tunkon a közlekedésről kérdez­hettek olvasóink. A városi ta­nács ÉKV osztályának szakem­bereihez érkezett kérdésekre ez­úton válaszolunk. Ha a Szabadság úti gázveze­téképítés befejeződik, a négy forgalmi sáv újra használható lesz párhuzamos közlekedésre? A Szabadság úti 4 forgalmi sáv csak rövidebb szakaszokon teszi lehetővé a párhuzamos közlekedést, mert az útmenti ingatlanok kiszolgálása érde­kében a szélső sávokat általá­ban megálló járművek használ­ják, a csomópontokban pedig az úttest a járművek különböző Változások a közlekedésben haladási irányok szerinti osztá­lyozását szolgálja. A jövőben egyébként a Szabadság úton két fontos forgalomtechnikai változás várható: A Szalai A. úti csomópont­ban a Szabadság útról meg lesz tiltva a 6-os útra való nagyíves kanyarodás (a csomópont 3 fá­zisú irányítása miatt). A lehajtóág Kálvin utcai sza­kaszának megépítésekor pedig jelzőlámpák kerülnek ebbe a kereszteződésbe is, ahol akkor az elsőbbségi jog is megválto­zik. A Páfrány úti autóbuszóllo- más átépítésekor jó lenne az autóbuszváró minél nagyobb ré­szét megtartani — javasolta egy telefonáló. A tanács a tanulmánytervnek azt a változatát fogadta el, amelyik az utasforgalmi részt a 6-os úthoz közel alakította ki. Ez az alternatíva lehetővé teszi, hogy a déli várótető teljes egé­szében megmaradjon, ha nem is az indítóállások járdaszige- tén, de azokhoz kapcsolódóan. Az Egyetem u.—Nagy L. u. forgalmi rendjében bevezetett változtatásokat kifogásolta, to­vábbi intézkedéseket kért egy másik telefonáló. Az Egyetem u.—Nagy L. u. környékének forgalmi rendjében a közeljövőben várhatóak a to­vábbi változtatások: a Koller u. az Egyetem utcától a Rá­kóczi útig lesz egyirányú: a Lenke utcát nyugat—keleti irányban egyirónyúsítjuk; a Bé­ri Balogh Adóm utcában a je­lenlegi forgalmi irány és parko­lás fenntartásával csak a cél­forgalom lesz megengedett; a Nagy L.—Egyetem u. csatlako­zásánál a további tájékoztató­tábla lesz elhelyezve a 6-os úti csomópontok tiltott forgalmi irányainak feltüntetésével. A Széchenyi téri útszakaszok mindkét oldalán megálló autó­buszok akadályozzák a forgal­mat. A Széchenyi tér útszakaszain a parkterület melletti oldalon lévő tizető parkolókban csak a személygépkocsik megállását jelölő jelzőtáblák kihelyezése megtörtént. Jogi tanácsadó „Június" jeligéjű olvasónk sú­lyos szívbeteg, aki dolgozni nem tud. Férjétől elvált és van egy nagykorú gyermeke. Kér­dése: melyiktől kérjen tartás- dijat? A nagyon rövid és igen kevés ada­tot tartalmazó levélben feltett kér­désre egyértelmű választ sajnos nem tudunk adni. Tájékoztatjuk azonban arról, hogy az 1974. évi I. törvény 61. § (1) bekezdése értelmében a tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek el­tartani. A volt férjétől (házastárstól) tar­tást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a há­zasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak meg­élhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy- sorban köteles. (1974. évi I. tv. 21.6 (1) bek.) A törvény 22. § (3) bekezdése ér­telmében, ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását kö­vető öt év eltelte után válik rászo­rulttá, volt házastársától csak külö­nös méltánylást érdemlő esetben kö­vetelhet tartást. I T. N. olvasónk kérdezi, hogy a kisiparos a gazdálkodó szerve­zet részére végezhet-e és mi­lyen fuvarozási munkákat? A július 1. napján megjelent 29/1982. (VII. 1.) MT. sz. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a fu­varozó kisiparos magánszemély, va­lamint állami költségvetési szerv, tár­sadalmi szervezet és egyesület ré­szére fuvarozhat. Gazdálkodó szer­vezet (Ptk. 685. § c) pont) kisiparos­sal csak a) a város- és községgazdálkodási feladatokra, b) közvetlenül a lakosság ellátását szolgáló árutovábbításra (kereskedel­mi áruterítés, tüzelőanyag-szállítás, propán-bután gázszállítás), c) árunak vasútállomásra vagy vas­útállomásról való továbbítására, d) a gazdálkodó szervezet és ma­gánszemély közötti megállapodás teljesítése érdekében szükséges áru- továbbításra, e) szövetkezetnek a tagjai részére végzett árutovábbítására köthet fu­varozási szerződést. I B. l.-né kérdezi, hogy mely na­pokat kell a gyermekgondozási segélyre jogosultság szempont­jából közös munkában eltöi- töttnek venni? A 4,1981. (IV. 16.) EüM. sz. rende­let 3. §-a szerint a gyermekgondo­zási segélyre való jogosultság szem­pontjából a közös munkában eltöl- töttnek kell tekinteni azokat a napo­kat is, amelyeken a mezőgazdasági szövetkezeti tag, illetőleg a közös munkában munkamegállapodás alap­ján résztvevő családtagia a) baleseti táppénzben, kórházi ápolásban részesült, illetőleg beteg­ségi seqélyre jogosult volt, b) szülési szabadságon volt, c) gyermekgondozási segélyben ré­szesült, d) fizetett rendes vagy tanulmányi, szabadságon volt, e) tíz éven aluli gyermek gondo­zása vagy ápolása miatt egy évet meg nem haladó fizetés nélküli sza­badságon volt, f) a vezetőséq engedélyével mun­kaviszonyban állt, illetőleg táppénz­ben részesült, g) a tagsági viszony létesítése előtt családtagként részt vett a mezőgaz­dasági szövetkezet közös munkájá­ban, feltéve, hogy ezt az időt a nyugdíj szempontjából szolgálati idő­ként figyelembe veszik, h) szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette. továbbá a háztáji qazdasáqban végzett álattar- tási, illetőleq zöldséq- és gyümölcs­termelési munkája alapján munka­nap-jóváírásban részesült, i) munkamegállaDodás keretében végzett részes munkája alapján mun­kanap-jóváírásban részesült. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállaoításánál közös munkában töltött időként kell figye­lembe venni — a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagsági viszony létrejöttét megelőzően — munkaviszonyban, ipa­ri szövetkezeti tagsági viszonyban, bedolgozóként biztosításban töltött időt is. A munkanapok számításánál tíz munkában töltött órát kell egy mun­kanappal egyenlőnek venni. Köszönet Vasárnap, 1982. VII. 11-én Siklósról indultunk Pécsre, délután 16 és 16.20- kor érkeztünk a városba. A Pécsi Bőrgyárnál szálltunk le és taxira vár­tunk. Közben eleredt az eső, mi ott álltunk o három gyermekünkkel, a babakocsival és néhány szatyorral. Nagyon hálásak vagyunk annak a magántaxisnak, aki nem törődve azal, hogy összesározzuk a kocsi üléseit, elvitt bennünket, segített a gyereke­ket és a' csomagokat bevinni a la­kásba. Sajnos nem tudom a sze­mélygépkocsijának a rendszámát, csak annyit, hogy az eset körülbelül 16.25 és 16.35 óra között történt. Bogdán Bránkó Pécs, Csákány u. 1/2. Szoita teszem

Next

/
Thumbnails
Contents