Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-20 / 197. szám
1982. július 20., kedd Dunántúlt napló 5 Ha a munkáltató gava+ Esték az építőtáborban Nyári kulturális kínálat Biztos, amit helyben szerveznek 0 Érettségizett vájárok A Calcutta-trió körülbelül háromezer forintért játszik egzotikus zenét. A 100 Folk Celsius három és fél ezer forint fellépti dijat, valamint hatszáz forint technikusi költséget kér, ezenkívül elszámoltat hét darab vonatjegyet és kilométerenként négy forint benzinköltséget. S ők még nem is tartoznak . a „legigényesebb” zenekarok közé. Drága mulatság a nyári szórakozás, különösen akkor, ha a meghívó fél egy-egy építőtábor fiatalsága. A kialakult normák szerint diákonként harminc forintot lehet számolni kulturális kiadásokra egy-egy turnus alatt. Ez bizony nem sok. A Baranya megyei KISZ Bizottság kiadott ugyan egy listát, amelyen a nyáron is foglalkoztatható együttesek, előadóművészek névsora található, de ők maguk is erősen tamáskodnak abban, hogy a táborvezetőségek vendégül láthatnak ézek közül a művészek közül akár egyetlenegyet is. A diákok többsége azonban szeretne a munka után kikapcsolódni, szórakozni. Sokan ezekért a délutáni, esti „ban- zájokért” jelentkeznek építőtáborba. Mi a megoldás? Az Állami Ifjúsági Bizottság számos előadót küld a központi táborokba. A tapasztalatok szerint sajnos nem mindig sikerül a legszínvonalasabb műsorokat kiválasztani, és a programok egyeztetésével -sincs minden rendben. (Tavaly például Hatvanból érkezett egy csoport az egyik baranyai táborba, és féAbaligeten hétfőn megkezdődött az eszperantista természetbarátok XV. találkozója. A táborozáson tíz európai és tengerentúli ország 130 eszperan- tistája vesz részt — tolmács nélkül. A tíznapos találkozót a Magyar Eszperantista Szövetség és a Magyar Természetbarát Szövetség együttesen szervezte, ennek megfelelően ötvöződik programjában a világnyelv és a turisztika. Az 1968- ban kezdeményezett találkozósorozatot az Országos Béketanács kitüntetésben részesítette a békemozgalomban való aktív részvételéért, a népek közötti barátságnak a nemzetközi nyelv útján történő síolgálaHallom a várakozó fuvarosoktól — és megerősítik ezt a Déldunántúli TÜZÉP Vállalat Megyeri úti irodáiban is —, hogy tegnap reggel több mint 100 ember várakozott a legnagyobb pécsi telep előtt diószénre. Megszületett a nap legendája is: egy vásárolni szándékozó ember már reggel 3 órakor a kapuhoz érkezett... A 7 órai nyitáskor azonban vele, s a többi pécsi diószénre várakozóval csak azt tudták közölni: egy dekányi eladható sincsen a Megyeri úti telepen . . . A hétfői várakozásnak „hagyománya" van. Dr. Gellert Ferenc telepvezető-helyettes elmondta, hogy korábban a Mecseki Szénbányáktól a hétvégeken kapták meg a szállítmányt, a pécsiek ezt időben „kifülelték”, s ha frissek voltak, megkaphatták az áhított szénből a kért mennyiséget. Időközben azonban kényszer hatására megváltozott ez a hagyomány. A Szénbányák akkor szállít, amikor rendelkezésére «II a szén, figyelembe véve nyes nappal akartak diavetítést tartani. Miután ez nem sikerült, úgy ahogy jöttek — taxival! — távoztak. Más alkalommal egy idős operaénekes csasztuskákkal szórakoztatta az érthetően nem túl lelkes közép- iskolásokat.) Sok a tábor Magyarországon, az AlB-nek is végesek az anyagi lehetőségei — ez szolgálhat magyarázatul a központi műsorok színvonalának ingadozásába. Sokkal jobb helyzetben vannak azok az építőtóborosok, akiknek a szórakoztatásáról a munkáltató gazdaság gondoskodik. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát például csak a szereplő együttesek fellépti díjára százharmincezer forintot költ évente, ezenkívül komoly értékű technikai és sportfelszereléssel látja el öt táborát. A kombinát népművelője kész programot kínál a táborlakóknak, akiknek természetesen megvan a joguk a választásra is. A másik jó példára a Villányi Borkombinát gréczpusztai táborában akadtunk: a gazdaság anyagi támogatásával a Fejér megyei diákok, fazekasoktól, fafaragóktól, bábosoktól a népi kismesterségek fortélyait tanulhatták el a munkaidő után. A táborban szervezett KRESZtáért. A táborozok egy része minden nyáron visszatér a Mecsekbe, az idén minden tizedik résztvevő „törzsgárdatagnak" számít. A tafálkozó egyaránt alkalmas az eszperantó nyelv ápolására és a túrázásra, sportra, amellett - a gazdag program révén — bepillantást kapnak a vendégek a mai magyar valóságba is. A nemzetközi találkozó egy napját — hagyományosan — a béke gondolatának szentelik, s ez alkalommal az eszperantisták hazájuk békemozgalmáról, a lakóhelyükön és a munkahelyükön folytatott békemunkáról számolnak be társaiknak. azt, hogy a kereslet a pécsi dió iránt rendkívül megnövekedett. — Mit esznek a pécsi dión, fogalmam nincsen — mondja Kovács János, fuvarozó, aki tanúja volt a tegnap reggeli rohamnak. A választ dr. Szebényi Ignáctól, a Mecseki Szénbányák illetékes szakemberétől kaptuk: — Magas a fűtőértéke, használata gazdaságos és könnyen kezelhető. Az ára mázsánként 87 forint 20 fillér. Elérhető ár. Dr. Gellért Ferenc: — A Szénbányák többet nem tud szállítani, ezzel tisztában vagyunk. Annál is inkább, mert a vállalatunkkal kötött szerződésben meghatározottaknál lényegesen többet kapunk. Az más kérdés, hogy — véleményem szerint — a kínált menytanfolyamon közel százan tettek sikeres vizsgát, s így kismotorvezetői engedélyt kaptak. A legfontosabb tapasztalat itt az volt, hogy a jól szervezett szabadidős foglalkoztatós a délelőtti munkakedvet is növelte. Pénzkérdés a szórakozás? Az is, természetesen. De nem mindegy, hogy az a pénz hová kerül, s hogyan kamatozik. Egy-egy jó ötlet pedig néha többet ér minden piroshasú- nál. M ondják: nincs szebb, fel- emelőbb látvány e napokban, mint d pergő búzaszemek. Sokáig elnézné az ember, s tettük is a Mohácsisziget mellett pihenő uszálynál. A Dunavölgye Tsz teherautói szinte megállás nélkül hozták az új termést, álltak a depóra, s a munkások kezében szünet nélkül járt a lapát. Sárdi József szerint 140 vagon fér ebbe az uszályba:- Négy nap alatt megtelik, s aztán már vihetik is exportra. Sárdi József, a Dunavölgye Tsz dolgozója, az átadás-átvétel egyik vigyázója. A hőség nagy, mindenki izzad, de ahogy mondja, megvan az értelme. Jó az idei aratás. Hasonlóképpen vélekednek a Dunán innen is, a Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat mohácsi üzemében. Csep- reghy Ferenc üzemvezető elégedett a körzet eredményével. nyiség az igényeknek csak mintegy 75 százalékát fedezi ... Dr. Szebényi Ignác: — Az év első felében a Déldunántúli TÜZÉP Vállalatnak a szerződésünk értelmében 2800 tonna pécsi diót kellett volna szállítanunk. Ehelyett több mint 6305 tonnával küldtünk. Ezt a mennyiséget — tekintve, hogy a diószén a bányászat közben úgy „termelődik" — nem lehet tovább növelni. A Megyeri úti telep egyébként júliusban 535 tonnával vár tőlünk, eddig ebből 423,5 tonnát már leszállítottunk. Ebbő! kiszámítható, hogy az éves kontingens is jóval több lesz a szerződött mennyiségnél, becslésem szerint 10—11 000 tonna között. Másfél év alatt szerezhetnek vájár szakképesítést az érettségizett fiatalok a komlói Csizmazia Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ahol az új tanévtől a középiskolát végzett jelentkezők számára is indítanak vájártanuló osztályt. Az érettségizett vájárok fontos szerepet kapnak a mecseki szénmedence feketeszén bányászatának intenzív fejlesztését célzó liász-program megvalósításában : új gépek, korszerű bányaművelési módszerek bevezetése és alkalmazása vár rájuk. A másfél éves szorgalmi időszak alatt félezer elméleti és több mint másfél ezer gyakorlati órán tanulják meg a bányászati szakismereteket. A másodévesek termelési gyakorlatait teljesítménybérben számolják el, s így havonta kétezer forintnál többet is megkereshetnek. A szakma gyors elsajátításán és Telnek a- Most, hétfőn, egy kicsit nehezen indult a beszállítás, de szombaton és vasárnap szinte megállás nélkül jöttek a gépkocsik. A járás mezőgazdasági üzemeitől 60 000 tonna búzát kötöttünk le, de több lesz. Már a szabad téren is megkezdtük a tárolást... A silók kapacitása 40 000 tonna, s hétfőig 38 000 tonnát az üzem kapuin átvittek. Ahogy hírlik, a járásban az aratás jó 75-80 százalékos készültségi fokon áll, s ha a jó idő marad — ezért áhítoznak a helybeliek —, akkor a bét közepén- végén leállhatnak a kombájnok. — A nagy mennyiségre való tekintettel kint a gazdaságoknál is élünk a bértárolás lehe. — Keverni kellene más szenekkel — mondja dr. Gellért Ferenc. — Ezt a tanácsot tudjuk adni, azzal együtt, hogy tudjuk: nem mindenki kazánjába felel meg a rostasűrűség miatt a mogyorószén. Ajánljuk a darabos szenet, ennek is megközelítőleg azonos a fűtőértéke a diószénével. — A rossz nyelvek szerint előjegyzésre, egyéb kiskapun át hozzá lehet jutni a diószénhez is. — Ezt valóban a rossz nyelvek mondhatják csak. Utoljára 16- án érkezett hozzánk egy szállítmány, 500 mázsa, ezt mindjárt tovább is adtuk más telepeinknek. Az előjegyzésről meg csak annyit: nem teheTém, hogy felírom az emberek nevét és a későbbiekben is csak az ígéretet kapják: majd lesz,.legyenek türelmesek. M. A. az átlagosnál magasabb bérszinten kívül a képzési rendszer további előnye, hogy a végzettek a Mecseki Szénbányák támogatásával a Pécsi Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola idén induló kétéves aknászképző szakán technikusi képesítést, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen pedig bányamérnöki ok. levelet is szerezhetnek később. A komlói 501. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet október elsejéig folyamatosan fogadja a jelentkezőket, 3 a Mecseki Szénbányák pécsi központjában vagy a komlói tanbányaüzemben is útbaiga- zítást kaphatnak az érdeklődők. Az iskola két elsőéves osztály indítására is felkészült, s az ország más vidékeiről érkező érettségizett vájártanulókat diákszálláson helyezik el. raktárak tőségével — tájékoztat Csep- reghy Ferenc. — Most, hogy felemelték a tárolási díjakat, ez jól is jön a gazdaságoknak. Az exporttal egyelőre várakozó állásponton vannak: a búza világpiaci ára erősen zuhanóban. Mind a vevők, mind az eladók az ár beállását várják. így csak a korábban leszerződött tételek indulnak útnak. Úgy mondják, hogy az idén nagyon jól bejöttek a marton- vásári fajták, az MV-4-es, MV—8-as — az eső előtt 83—84- es hektolitersúllyal is hoztak (!) —, a GK Szeged és a Baranjka is jól fizetett. A mohácsi üzem 95 százalékban étkezési búzát vesz át. Kollár István a lippói szövetkezet átadója. Ő már elmondhatja: nem sokáig kell itt ülnie, a mohácsi malomportán. A gazdaság befejezte az aratást, s már a színekből szállítják át a termést. — Hasonló a termés, mint tavaly; 6,5 tonna az átlag. — mondja. — A gépek átmentek Kovácshidára, segíteni. Az esőről — ami némileg rontotta a búzák hektolitersúlyát — így vélekedik: Amit itt elvesztettünk, az kétszeresen bejön majd a kapásoknál. Olyan szép a kukorica, hogy ilyet már régen nem láttam . . . Hímesházáról Zsivko Milán hasonlókat mond: 2510 tonnát már átadtak a felvásárlónak, s amolyan 75 százalékon állnak az aratással. Volt egy szerencsés balesetük is: egy kombájnjuk felborult, de a gép vezetőjének nem történt baja. Pedig a fülke úgy összenyomódott, hogy egy zsák búza se fért volna el benne. öröm volt hallani: Mohács térségében nem ritka a 6 tonnán felüli átlag, s kisebb zökkenőkkel, de simán folyik a betakarítás. Kozma Ferenc ÍÍÍi|ii|Í liÄiil Oktatófilm Amiről említést kívánok tenni, eredetileg nem oktatófilmnek, hanem kifejezetten szórakoztató filmnek készült, sőt egy kedves, népszerű német színész jutalomjátékának ugyanakkor. Heinz Rühmannak hívják ezt a kissé gyermeteg alkatú, alig öregedő, félénk, csaknem bocsánatkérő mosolyú színészt, aki — írják, tehát el kell hinnünk — most nyolcvan éves. A szóban forgó film a három kis jelenet egyike, a televízió vasárnap mutatta be. Rühmann az első jelenetben egy kiskereskedőt alakít, aki negyven éve van a pályán, és egy alkalommal elad egy zenélődobozt, aminek rossz a címkéje. A címke szerint ugyanis a doboznák a Ma- nócska az erdőben kezdetű gyermekdalt kellene megszólaltatnia, de nem azt teszi. A vevő, egy kislány ragaszkodik a Manócskához. A kereskedő — na nem mondom, hogy azonnal, eleinte még felhívja a kislány figyelmét a készletben található dalok szépségeire — ne- kiáíl beszerezni a szóban forgó zenedobozt, összekötve azzal a céllal, hogy a gyártók figyelmét felhívja a rossz címkézés helytelenségére. Ezen az útján a kereskedő , nem találkozik osztatlan lelkesedéssel, sőt hogy pontosabbak legyünk, a mammutcég vezetője kirúgja a pár márkás vacakért lármázó kiskereskedőt. Ekkor azonban ő szigorú kioktatásban részesíti a magáról megfeledkezett nagy- kereskedőt. s miközben kalapját, ernyőjét magához veszi, megfellebbezhetetlen igazságokat mond a kereskedelem céljáról és feladatairól. Azt mond-, ja például: a kereskedő a vevőért van. A kereskedőnek igenis ki kell elégítenie a vevő igényeit. A kereskedőnek óvnia kell a hírnevét, tisztességét, ami azt is magában foglalja, hogy nem adunk el olyan árut, aminek félrevezető a címkéje. A minőség és . az udvariasság, az előzékenység és a „szolgálat” a kereskedelem alfája és ómegája, s az elveket következetesen be kell tartani, még akkor is, ha egy ilyen „pitiáner" Manócska' nem Manócska kérdésről van szó. Tanításai — ez egyébként még a film lényegéhez tartozik — termékeny talajra hullanak a nagykereskedő lelkében, aki a nagyraktárból kiásott, a Manócska az erdőben kezdetű dalt tartalmazó zenélődobozzal maga keresi fel c méltóságteljes kiskereskedőt. Mármost miért tartom én ezt a kedves kis történetet született oktatófilmnek? Egyszerű a válasz: a tapasztalat azt mutatja, hogy betölthetne ilyen feladatot. Nemrégiben egy fiatal kereskedőtanonc (nálunk persze), bevallotta, hogy az iskolában nem tanulnak olyan tár- gyat, aminek bármilyen formában a vevő lenne a tárgya. Nem tudom, nem ellenőriztem, lehet, hogy ez a szó: vevő mégiscsak felbukkan valahol a tananyagban, csak ez a szóban forgó fiatal nem vette észre. Maga a szó nem lehet számára teljesen ismeretlen, majd c gyakorlatban úgyis megtanulja: a vevő az a kellemetlen ráadás, ami a szakmával sajnos vele jár. Vevő nélkül a boltot nem kéne annyit takarítani, az áruk szép rendben ott maradnának a polcokon, nem lennének folyton összetúrva. A vevő az, aki miatt nem lehet végigmesélni, mi történt a szombat esti diszkóban, mert a vevő belebeszél és követelőzik. Jó rendben van, a vevő pénze nélkülözhetetlen a végeredményhez, de ha a vevő pénzéhez hozzá lehetne jutni úgy, hogy magát a vevőt kiiktassuk — az élet kellemesebb lenne. Ez az alapállás kétségkívül különbözik a Rühmann által kifejtettektől. Igaz, ő, mint mondta, negyven éve kereskedik. És ismerjük ugye a klasszikus adomát, hogy miért olyan szép az angol lordék gyepje? Én is nyírom és öntözöm, mondja a külföldi, ja, de én már háromszáz éve, mondja a lord. H. E. Eszperantista természet- barátok találkozója v.'.r.'TTTT-i'T-c Diószéncsata H. J. Uszályra rakják a búzát a mohácsi kikötőben
