Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-20 / 197. szám

6 Dunántúlt napló 1982. július 20., kedd Gázkészülék-javítás kedvezményesen Emlékeztetjük pécsi olvasóin­kat. Még májusban négyezren kaptak udvarias figyelmeztetőt a Pécsi Gázműtől; a nyári hó­napokban nézessék meg készü­lékeiket. Ekkor ugyanis elkerül­hetik a fűtési szezon beindulá­sával járó kellemetlenségeket, amikor a szerelők már nem tudják garantálni, hogy a tulaj­donost az általa kért időpont­ban keresik fel. A másik érv: a rendszeres karbantartás, tisztí­tás növeli a kályhák élettarta­mát és biztonságot jelent ez a téli hónapokban. S a legfonto­sabb, júniustól szeptember 30- ig a Gázmű ötvenszázalékos kedvezménnyel végzi el a sze­relést. Immár öt éve küld levelet a Pécsi Gázmű fogyasztóinak. Az udvarias figyelmeztetés ered­ménye? Idén például eddig a négyezerből mindössze kétszá­zan éltek a lehetőséggel, s kö­rülbelül ezt mutatják az elmúlt évek statisztikái is. A helyzet az, hogy a szeptember—októberi kampányidőszak áttevődött augusztus—szeptemberre. Vajon unatkoznak-e a nyári hónapok­ban a hibaelhárításban dolgo­zó szerelők? A Gázművek szak­embereinek erre egyértelmű vá­lasza: nem. Fontos tennivaló­juk például a biztonságtechni­kai ellenőrzés, ami azt jelenti, hogy ötévenként egyszer mind a huszonhatezer pécsi fogyasz­tóhoz eljutnak. A gáztörvény előírta kötelező feladatuk ez, ami egyben kötelező a fogyasz­tóra nézve is. Tehát, a meg­bízólevéllel érkező szerelők át­vizsgálják a lakásban található összes készüléket, szerelvényt, vezetéket. Természetesen mind­ezt a nyári hónapokban, a hi­baelhárítási holtszezonban vég­zik. Ez évben öt—hatezer la­kásba csöngetnek be, s július végére be is fejezik a bizton­ságtechnikai szemléket. Augusztusra, amikor legtöb­ben észkebapnak, hogy érde- • mes kihasználni az ötvenszá­zalékos kedvezményes javítást, valamennyi szerelő készen áll a karbantartásokra. Mégis, mondjuk el még egyszer! Érde­mes időben jelentkezni, hiszen ezekben a napokban még ru­galmasan tudnak alkalmazkod­ni a hibaelhárítók a fogyasztók idejéhez, nem kell várakozni, szabadságot kivenni. S talán nem mellékes az sem, hogy a téli hónapok nyugalmát alapoz­zuk meg! Bedolgozókat vár a Patyolat Vállalat A televízióból, a sajtóból ér­tesültünk arról, hogy milyen ne­héz helyzetben van a Fővárosi Patyolat, amely egy ideig nem is vállalkozhatott a kilós mosás, ra. Ács Gyula, a Baranya me­gyei Patyolat igazgatója így fogalmaz: „Ami a fővárosiak­nak fáj, az sajnos nekünk is. Munkaerőgondokkal, nyereség nélkül, a jobb minőség érdeké­ben pedig magas költséggel dolgozunk". Baranyában mégis nagyobb gondok nélkül, kis határidő­csúszásokkal vállalnak és való­színűleg a megrendelők is ezt igazolják, jó minőségben mos­nak. Ami elsősorban annak is köszönhető, hogy például a ki­lós mosás nagy részét nem a központi mosodában, hanem a szalonokban dolgozzák fel. A nyári csúcsidőszakban a pécsi, Körösi Csorna Sándor utcai sza­lonban rendszeresen éjjelmap- pal mosnak, a pipere és egyéb mellett természetesen kilós ru­hát is, ami iránt ismét növek­vőben van a kereslet. A piperemosásnól a vasa­lást kézi erővel kell megolda­ni. A baranyaiak ezen úgy se­gítenek, hogy a munkát vál­laló, gyesen levő dolgozóiknak szállítják haza vasalásra a ru­hát, de felvesznek erre a mun­kára más bedolgozókat is. Je­lentkezni a vállalat munkaügyi osztályán lehet! Most a nyári szezon közepén természetesen kevesen gondol­nak a téli hónapokra, s a gon­dosan szekrényekbe utalt téli holmikra. Meglátszik ez a Pa­tyolatban is, ahol a vegyi tisz­tításnak most holtszezonja van. Néhány bőrkabát vár mindössze tisztításra. Itt elmondjuk, ér­demes időben gondolni a télre, ma még kevesebb tortúrával, rövidebb idő alatt tudják vál­lalni a nagykabátok, bundák tisztítását. CB-hírek, szolgáltatások Megalakult a CB-rádiósok Országos Egyesülete, amelynek alapszabályát 1982. május 3-án hagyta jóvá a KPM postafő­osztálya. Negyedévenként jele­nik meg a CB-újság, amelynek első példánya már nyomdában van. Kinyomtatásra vár egy CB mindentudó, amelyben a CB- rádiózás minden fontosabb tud­nivalója szerepel, az alapsza­bálytól a rádióforgalmazós rendjéig. 1983. január 1-től az illetékes szervek tervezik a CB- rádiók frekvencia-díjának beve­zetését. A telepített antennák felszerelésének engedélyezésé­hez a posta a hozzá benyújtott műszaki rajz birtokában tud csak dönteni. A járművekben használt rádiókészülékek an­tennáihoz is szükséges a tv-za- varszűrő használata. Külföldi utazásnál minden esetben ér­deklődni szükséges a fogadó ország érvényes jogszabályairól, a CB-rádió kivitele ügyében. Azok a járművezetők, akik hosszabb útra indulnak és ren­delkeznek CB-rádióval, nagy pontosságú időjárás-előrejelzést kaphatnak a 13-as csatornán „Jégeső 1" hívójelű állomás keresésével. A matjántaxi-hálózat Pécs viszonylatában igen jól szerve­zett; a várossal kapcsolatos tu­risztikai információkkal felvér­tezve várják utasaikat. A CB- tulajdonosok a 29-es csatornán „Taxit keresek” szavak bemon­dásával, illetve telefonon a magántaxisok központi telefon- ügyelete hívható a 29-359-es telefonszámon. F. M. Felvétel Szentlőrincen A szentlőrinci „Újhelyi Imre” Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző Iskola Szakmunkások Szakközépiskolája levelező tagoza­tára jelentkezhetnek azok a szemé­lyek, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal, egészségügyi szakiskolai vagy gép- lyek, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal, továbbá külön jogszabályban meg­határozott egészségügyi középfokú tanfolyamon szerzett szakmai képesí­téssel (oklevéllel) rendelkeznek és akiket vállalatuk továbbtanulásra ja­vasol. A pontosan kitöltött jelentkezési laphoz az alábbi okmányokat kell mellékelni: születési anyakönyvi ki­vonat, 8 általános iskolai bizonyít­vány, szakmunkás-bizonyítvány és lec­kekönyv, önéletrajz, felvételi kére­lem, orvosi igazolás, hogy továbbta­nulásra alkalmas, jelentkezési lapon a vállalat jóváhagyása. Foglalkozás heti két alkalommal, délután 5—5 óra. A jelentkezést leg­később f. év augusztus 2i-ig kérjük az alábbi címre megküldeni: Mező- gazdasági Szakközépiskola levelező tagozata (Kiss Gábor tagozatvezető), 7940 Szentlőrinc, Erzsébet u. 1. sz. (Telefon: 71-070.) Az Országos Mentőszolgálat korszerű eszközökkel gondoskodik a közlekedési balesetek sérültjei­nek mielőbbi kórházba szállításáról. Felvételünkön helikopter landol egy labdarúgópályán, ahol egy Mercedes mentőautó áll már készenlétben.----------------------------------------------------------«■■■■ Egyértelműen... STOP A KPM Pécsi Közúti Igaz­gatósága a hi rd—móza- szászvári összekötő út 8—11 km közötti szakaszán és a komló—mánfai út 0—4 km közötti szakaszán július 19- től 23-ig felületi bevonást végez. Kérik a komló—pé­csi úton lakó járművezető­ket, hogy személygépkocsi­jaikat ez idő alatt ne tá­rolják itt. Figyeljenek az ideiglenesen kihelyezett jelzőtáblákra, s az azok ál­tal elrendelt tilalmakat tartsák be. A baranyai gépjárműja­vító és szerelő kisiparosok augusztusi vasárnapi autó­szerelő ügyeleti szolgálata: augusztus 1., Karcagi Béla, Pécs, Magyarürögi út 79., augusztus 8., Komáromi György, Pécs, Ady E. u. 2., augusztus 15., Schmidt Já­nos. Pécs, Jászai M. u. 1., augusztus 20., Birinyi Zol­tán, Pécs, Gyár u. 15., au­gusztus 22., Kanizsai István, Pécs, Koksz u. 76/1., au­gusztus 29., Vass László, Pécs. Debreczeni M. u. 24. * Az elmúlt héten 27 köz­lekedési baleset történt Ba­ranya megyében. Négy ha­lálos, hét súlyos és 16 köny- nyű kimenetelű volt * A MERKUR pécsi hasz­náltautó telepének kinála- tából: 5 Trabant 1974—78- sok 33 200 és 45 000 forint között. Zaporozsec 1974-es és 1979-es 38 300 és 21 000 forintért. Wartburg 1977-es 58 700 forintért, Dácia 1973-as 39 400 forintért. ... kellene adnunk és értékel­nünk a fénykürt jelzésrendszert. A hazánkba látogató külföldi autósok, de mi magunk is ösz- szekeverjük a fénykürt által ad­ható jelzés jelentését. Erre utal a Közlekedéstudományi Intézet által a közelmúltban végzett felmérés, mely szerint — ezeket a kiegészítő jelzéseket a jár­művezetők döntő többsége — egyáltalán nem tartja megbíz­hatónak. Csaknem 82%-uk vé­lekedik így, s további 10 %-uk is kevéssé megbízhatónak tart­ja, mindössze a vezetők 8%-a hagyatkozik teljes biztonsággal az ilyen jelzésekre. A legveszélyesebb félreérté­sek az elsőbbségre vonatkozó jelzéseknél adódnak. A fénykürt használata ugyanis ellentétes tartamú lehet, egyik esetben az elsőbbségről való lemondást, a másik esetben éppen az el­sőbbség kihasználását jelenti. Mindenképpen azt kell kimon. dánunk, hogy a jelenlegi körül­mények között az jár el helye­sen, aki nem elégszik meg csak a jelzésadással, hanem más jelekkel is megerősíti, hogy mi a tulajdonképpeni szándéka. Ennek megfelelően fontos, hogyha a fénykürtöt az elsőbb­ségünkről való lemondás jelé­nek szánjuk, akkor ezt a lehe­tőség szerint a következőkkel egészítsük ki: A jelzést kísérje a kocsi észrevehető lassítása, sőt okosabb előbb lassítani és azután adni a fényjelet. Ha a helyzet lehetővé teszi, mindig kézmozdulattal is mutassuk a szándékunkat. (Az elsőbbség igénybevételénél tudniillik a gyakorlatban soha" nincs figyel­meztető kézmozdulat!) A fény­jelzést mindig a lehető legtá­volabbról adjuk, amikor magá­ból a távolságból is következik a másik partner számára a szándékunk. Ez persze csak engedmény a hazai gyakorlatnak, mert azt is­mételten le kell szögeznünk, hogy a KRESZ szellemében és a külföldi járművezetők számá­ra a fénykürt minden esetben veszélyt jelez, tehát szigorúan véve használata az elsőbbség­ről való lemondás jelzésére nem tanácsolt. Egyébként az elsőbbségről való lemondás ér­zékeltetéséhez korántsem feltét­lenül fontos a fénykürt. A las­sítás, megállás, a kísérő kéz­jelzés ezt teljesen egyértelműen tudja megmutatni. Kétségtelen tény, hogy a mai forgalomban, a szinte percen­ként adódó sajátos helyzetek­ben szükség van a külön fény- és kézjelekre is, amelyek konk­rétan eligazítanak, s magukban rejtik a szándékok egyezteté­sének, megértésének lehetősé­gét. Csínján kell azonban bán­nunk velük, mivel a tapasztalat szerint nagyon sok vezetőt megzavarhatnak. Többértelmű­ségük miatt ugyanis a vezető, aki kapta a jelzést, ha csak egy pillanatra is, de azon gon­dolkozik, hogyan is kell érte­nie, mi a baj, mit felejtett el stb.? És míg erre figyel, addig a forgalom kicsúszik az ellen­őrzése alól. Amikor akár fény-, akár kézjelzést adunk mások­nak, erről soha ne feledkezzünk el. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy nem elhanyagol­ható a jármű más jelzőrend­szerének használata sem, ugyanis számtalanszor tapasz­talhatjuk, hogy már a kanyaro­dás ívében halad a kocsi, ami­kor vezetője magát a szándé­kot jelzi. Pedig a közlekedő partnerek részére az időben és egyértelműen adott jelzés leg­alább .olyan fontos, mint an­nak a jelzésnek egyértelmű ér­telmezése. Zárai Tibor ■* Felemás gumik - dupla szaltó Az autósok gyakran vonják kétségbe azoknak a műszaki előírásoknak fontosságát, ame­lyek a szakértelem hiányában túlzottnak tűnhetnek. Kétségte­len, hogy ezek teljesítése álta­lában „zsebre megy”. Mit tesz ilyenkor az autós? Tán bízik szerencséjében, nem ritkán pe­dig öszvérkonstrukciót bütyköl autójából ... Az eredmény? Nos, erről beszéljen történetünk szenvedő alanya, M. Csaba. „Egy kora tavaszi napon érte­sítettek, hogy balatoni nyaralóm­ra a vihar egy fát döntött és az beszakította a tetőszerkeze­tet. A javítást nem halogathat­tam. Leutazásomnak csak egy akadálya volt: Skodám két hát­só gumija igen lefutott állapot­ban leiedzett. Azzal rossz idő­ben autózni nem mertem. A 14 collos méret viszont se égen, se földön. Valaki egy gumist ajánlott. Nála valóban kaptam két használt, de jó állapotú Skoda-méretű gumit, bár nem rádióit, mint az eredeti, hanem diagonált. Aggályomra a gu­mis megnyugtatott: manapság minden marhaságot kitalálnak, öreg róka ő a szakmában, gu­mi az gumi, meg hasonlók .. . A gumikat olcsón megkaptam, föl is szerelte a felnikre. A csomagtartót megpakoltam cseréppel és másnap reggel elindultam. Semmi különöset sem tapasztaltam, gondoltam, igaza lehet a gumisnak. Késő délutánra a falubeli kőműves­sel ki is cseréltük a törött cse­repeket és elégedetten indul­tam haza. Csakhamar éreztem, hogy a Skoda igen kanyargós kedvé­ben van, de ezt inkább a vizes útnak tulajdonítottam. Lelle és Kaposvár között belefutottam egy balra ívelő kanyarba. Alig fordítottam a kormányt, a kocsi már is veszettül kanyarodni kezdett. Hiába csináltam én ckármit: a kocsi csak kanyaro­dott, az út meg már nem. Az­tán jött az árok, meg a két bukfenc. Egyszerre csak ott állt a kocsi a mélyszántásban, én meg reszkető lábakkal bokáig a sárban .. . Azt hiszem az öv­nek köszönhetem, hogy meg­úsztam .. . CASCO-m nincs, így 30 ezer forintom bánja." Az esethez hozzátenni legfel­jebb annyit lehet: a kocsi elöl levő csomagtere odamenet meg volt terhelve. Ez mérséklőén hatott a hátul diagonál gumik okozta fokozott túlkormányzott hajlamra. Visszafelé azonban, a terhelés hiányában, a kocsi a szokottnál sokkal inkább „ka- nyafbaráttá” vált. Búsbarna László II vezetés közbeni dohányzás Amerikai kutatók vizsgálato­kat végeztek a járművezetés közben is dohányzók között, amelyek több érdekes megálla­pítással jártak. Kiderült, hogy az erős dohányosok lényege­sen több közlekedési balesetet okoznak, mint nem füstölő tár­saik. Ezzel összefüggésben úgy találták, hogy a dohányos úr­vezetők a balesetokozás terén túltesznek a hivatásos vezető­kön. Pedig a vezetés közbeni dohányzás alig okoz nagyobb figyelemelterelődést, mint pél­dául egy alma elfogyasztása, vagy az autórádió hallgatása. Nem is a már égő cigaretta, netán szivar folyamatos szívásá­val van baj, hanem a rágyúj­tással és a parázs esetleges lehullásával. A legnagyobb baj az, hogy a dohányzást mindig bizonyos kéz- és fejmozgások kísérik, amelyek a kocsi iránytartósát befolyásoló önkéntelen zavaró mozdulatokat idézhetnek elő. Súlyos bonyodalmak forrósa le­het, ha véletlenül lehullik a parázs. Az inger, hogy utána­kapjunk, elnyomjuk — pláne ha ruhánkra, testünkre hullott —, sokkal erősebb annál a tuda­tos szándéknál, hogy csak az útra szabad figyelnünk. Nincs könnyebb dolga a vezetőnek akkor sem, ha szemébe megy a cigaretta füstje, csípni kezdi azt, amitől hunyorogni, köny- nyezni kénytelen. Tovább bo­nyolítja a helyzetet, hogy so­kan éppen akkor gyújtanak ró, amikor nehezebb forgalmi hely­zetbe kerülnek, midőn valami módon levezetendő feszültséget éreznek magukban. A körül­mények kedvezőtlen egybeesé­se azután balesetet okozhat (különösen a kezdő vagy kevés­bé gyakorlott vezetőknél, akik­nek még rutinjuk sincs egyes nehezebb közlekedési szituá­ciók megoldásához). Vannak kutatók, akik lelki in­dítékokban keresik a dohányo­sok „számlájára írható” gyako­ribb balesetek okát. Az erős dohányosok többnyire túl zár­kózottak — mondják —, kevés­bé vannak tekintettel másokra, s mint egy komoly szenvedély rabjai, kevésbé megbízhatóak, így a balesetek okait nem a ve­zetés közbeni dohányzás tényé­vel magyarázzák, hanem jel­lembeli hiányosságokkal. Egye­sek úgy vélik, hogy a „meg­rögzött" nikotinisták számára van veszélyesebb dolog is a vezetés közbeni dohányzásnál: az. ha nem gyújthatnak rá a volánnál. Emiatt ugyanis inger­lékenyek, agresszívabbak lesz­nek, ami erősen hozzájárulhat a balesetek bekövetkezéséhez. Mi tehát a megoldás? Csak helyeselni lehet az olyan elha­tározást, hogy az autóvezető dohányzási tilalmat „rendel el” mind maga, mind utasai szá­mára a gépkocsiban. Rendsze­rint sohasem olyan feszített programú az út, hogy ne lenne idő 40—60 percenként egy kis megállásra, amikor az autóból kiszállva bárki nyugodtan el­szívhat egy cigarettát. Különö­sen ajánlható a „füstmentes" autózás az éjszakai vezetésnél, e módon ugyanis megkímélhet­jük az egyébként is erősen igénybevett szemünket a füst- csípéstől. Próbálkozhatnak az erős dohányos autóvezetők az­zal is, hogy rágógumival „fog­lalják el” a szájukat az utazás során, Sokan úgy vélik, hogy e tekintetben a motorkerékpár „egészségesebb" jármű az autónál, ott ugyanis eszébe sem juthat a vezetőnek menet közben rágyújtani . . . Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents