Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-15 / 192. szám

2 Dunántúli napló 1982. július 15., csütörtök Közlemény Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság ' ' elnökéaek a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról NAGYVILÁGBAN Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Constantin Das- calescunak, a Román Szocia­lista Köztársaság kormánya első miniszterének a meghívásárai 1982. július 1^—14-én hivatalos, baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Lázár Györgyöt fogadta Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Az őszinte és baráti légkörű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a magyar—ro­mán kapcsolatok helyzetéről, az együttműködés fejlesztéséről. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csáénak elnöke megkoszorúzta a nép és a haza szabadságáért, a szocializmusért elesett román hősök emlékművét. A miniszterelnökök kölcsönö­sen tájékoztatták egymást or­szágaik szocialista építőmunká­jának időszerű kérdéseiről, megvizsgálták a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak helyzetét és fej­lesztésének lehetőségeit, véle­ménycserét folytattak néhány időszerű nemzetközi kérdésről. A felek kiemelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kap­csolatainak meghatározó sze­repét, valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs ta­lálkozóinak jelentőségét a ma­gyar-román viszony fejleszté­sében. A miniszterelnökök hangsú­lyozták, hogy különös fontos­ságot tulajdonítanak a magyar és a román nép barátsága erő­sítésének, a Magyar Népköz­társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság jószomszédi együttműködése fejlesztésének az 1972-ben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, va­lamint az 1977-es legfelsőbb szintű találkozón elfogadott közlemény elvei és céljai alap­ján. Méltatták az elért ered­ményeket, és hangsúlyozták, hogy kormányaik tovább mun­kálkodnak a legfelső szintű megállapodások valóra váltása érdekében. A kormányfők kifejezték el­határozásukat, hogy fejlesztik a kapcsolatokat valamennyi te­rületen, és hatékonyabbá te­szik a találkozókat, a politikai párbeszédet pártjaik, parla­mentjeik, kormányaik, politikai és társadalmi szerveik vezető képviselői között. A tárgyalások során a felek részletesen elemezték az áru­csereforgalom, a gazdasági és műszaki-tudományos kapcsola­tok helyzetét. Kedvezően érté­kelték a gazdasági együttmű­ködési vegyes kormánybizott­ság, a központi tervező szer­vek, a külkereskedelmi .minisz­tériumok és a többi gazdasági tárca utóbbi években elért eredményeit. A felek ugyan­akkor hangsúlyozták a két or­szág szomszédságából fakadó előnyöket, gazdasági lehetősé­geiket a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztése és az árucsereforgalom növelése szempontjából. Megállapodtak, hogy intézkedéseket hoznak a jelenlegi tervidőszakra egyez­tetett szállítások ütemes telje­sítésére, és vizsgálják az áru­forgalom további bővítésének módozatait. Elhatározták újabb kooperá­ciós és gyártásszakosítási megállapodások előkészítését a gépipar, az elektronika, az elektrotechnika és mikroelektro­nika, a kohászat és a vegyipar, valamint c különböző nyersanyagok hasznosítása te­rületén. A két ország népgazdaságá­nak lehetőségei és szükségle­tei szerint konkrét lépéseket tesznek a harmadik piaci együttműködés előmozdítására. Megállapodtak abban, hogy a két ország tervhivatala és il­letékes főhatóságai a közeljö­vőben megkezdik az 1985 utáni időszakra vonatkozó gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési javaslatok ki­dolgozását. A felek megerősítették elha­tározásukat, hogy hozzájárul­nak a KGST keretében folyó együttműködés fejlesztéséhez, a komplex program és a külön­böző speciális hosszúlejáratú együttműködési programok tel­jesítéséhez, amelyek a nyers-, a fűtőanyag és az energia, a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékek, a fogyasz­tói cikkek, valamint a gép- és berendezés-szükségletek kielé­gítését célozzák. A miniszterelnökök kedve­zően értékelték az 1981-1985. évre szóló kulturális együttmű­ködési munkaterv aláírását. Kifejezték elhatározásukat an­nak maradéktalan teljesíté­sére és a bővítés lehetőségei­nek megvizsgálására. Ugyan­akkor hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a kultu­rális, a művészeti, az oktatási, a tudományos, a sajtó, a rá­dió és a televízió, a sport, az egészségügy és az idegenfor­galmi kapcsolatok mind na­gyobb mértékben járuljanak hozzá a magyar és a román nép haladó és forradalmi ha­gyományainak ápolásához, a szellemi alkotások és értékek kölcsönös megismeréséhez és a két nép barátságának erősíté­séhez. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott vélemény- csere során a két miniszterel­nök megerősítette kormánya el­határozását, hogy mindent megtesz a leszerelésért, a béke és a biztonság védelméért, a nemzetközi együttműködés fej­lesztéséért. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Román Szocialista Köztársa­ság kormányának első minisz­tere tárgyalásainak eredmé­nyeit jegyzőkönyvben rögzítet­ték. A tárgyalások szívélyes, elv­társi légkörben folytak, és hoz­zájárultak a magyar—román kapcsolatok fejlesztéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködésének bővítéséhez, a két nép, a szo­cializmus és a béke javára. Lázár György magyarországi hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Constantin Dasca- lescut, amit a román kormány első minisztere köszönettel el­fogadott. ♦ BUDAPEST: A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének meg­hívására Géczi Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével szerdán párt- és kormányküldöttség utazott a Nicaraguái Köztársa­ságba, hogy részt vegyen a forradalom 3. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken. Iráni támadás iraki területen Khomeini ajatollah, Irán val­lási vezetője szerdán felhívást intézett az iraki néphez, s a bagdadi kormány valamint Szaddam Husszein e'nök meg­döntésére szólított fel — jelen­tette a teheráni rádió. Az iráni vallási vezető, aki — mint nyu­gati hírügynökségek emlékez­tetnek rá — eddig óva intette az iráni hadsereget, hogy iraki területre lépjen, felszólította az iraki katonákat: fegyvereiket fordítsák saját parancsnokaik ellen, s csatlakozzanak az isz­lám (értsd iráni) harcosokhoz. Szaddam Husszein iraki elnök szerdán kijelentette: az iraki harcosok, akik eddig Irán te­rületén harcoltak, saját terü­leteik védelmében könnyeb­ben és nagyobb bátorsággal szállnak majd szembe az iráni 'erőkkel. A harcokról — természetsze­rűleg — egymásnak ellent­mondó Ihírek érkeztek a két szembenálló ország1 fővárosá­ból. Teheráni katonai jelenté­sek szerint az iráni erők már 20 kilométerre hatolták be Irak­ba, megsemmisítettek két had­osztályt és egy páncélos dan­dárt, s nagyszámú iraki katonát ejtettek foglyul. A bagdadi je­lentések szerint az iráni táma­dást megállították. Mindkét fő­városban bejelentették, hogy az iraki légierő bombatámadást hajtott végre több nyugat-iráni város ellen. Az áldozatok pon­tos száma még nem ismeretes. Az iráni jelentés szerint négy támadó repülőgépet lelőttek. Hálószoba-vizsgálat ,, Biztonsági problémák merültek fel a Buckingham-palotóban” — ennyi, s nem több derül ki a brit rendőrség „ideiglenes vizsgálatából" a királyi palota hívatlan vendége ügyében. A brit honatyák azonban nem talál­ják kielégítőnek ezt a magyarázatot, s ezért egy vezető biztonságügyi szak­értő bevonásával átfogó vizsgálat készül arról, miért nem állt rendőr a királyi hálószoba előtt, miért nem működött a riasztócsengő, s a tör­téntekben mennyire hibás a bizton­ságtechnika, s mennyiben az „embe­ri tényező". Az utóbbival kapcsolat­ban o Scotland Yard annyit közölt, hogy egy őrmestert a Buckingham- palotából áthelyeztek a közlekedés­rendészetre — az illető nevét azon­ban nem közölték. Thatcher asszony az üggyel kap­csolatosan úgv nyilatkozott, hogy a teljes, kimerítő vizsgálat nem fejező­dik be a jövő hét előtt. 4- BUDAPEST: Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának helyettes elnö­ke búcsúlátogatáson loqadta Mustafa Kamalt, a Bangladesi Népi Köztársaság magyarorszá­gi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. 4- BONN: Lazar Mojszov ju­goszláv külügyminiszter meghí­vására Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere július 21-én kétnapos látogatásra Ju­goszláviába utazik — jelentet­ték be szerdán délután Bonn­ban. 4 DZSAKARTA: Gondot okoz Indonéziának, a világ negyedik legnaqyobb kávétermelőjének a várható rekordtermés. Az ér­tékesítési nehézségek miatt már most 90 ezer tonna kávé áll a raktárakban, s ha a 324 ezer tonnára becsült idei ter­mést is betakarítják, jövő ta­vasszal már 140 ezer tonna tárolókapacitásra lesz szükség. Indonézia kávéexportja tavaly 17 százalékkal esett vissza. 4- LONDON: A brit állam­vasutak úgy döntött, hogy a mozdonyvezetők szakszervezeté­nek immár tíz napja tartó sztrájkja miatt egy hét múlva teljesen leállítja Nagy-Britan- nióban a vasúti közlekedést. 62. sz. Szerelvény Szakbolt ajánlata (Diósi u. 1. Telefon: 11-836) SZÍNES FÜRDŐSZOBA BERENDEZÉSEK, FÜRDŐKÁDAK többféle színben, 80—200 I HÁZI VÍZELLÁTÓ BERENDEZÉSEK, MŰANYAG W. C. ÖBLÍTŐTARTÁLY, komplett 188,— Ft-os reklámáron! 4- CANBERRA: A több hó­napos szárazság következtében a vártnál kisebb lesz Ausztrália búzatermése az 1982-83-as szezonban. A főként a konti­nens keleti területeit sújtó eső­hiány miatt 14 millió tonnás termés várható, szemben a ko­rábban jósolt 16,4 millió ton­nával. 4- BUDAPEST: Az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására július 12—14. között látogatást tett hazánkban Louis Van Geyt, a Belga Kom­munista Párt elnöke és Daniel Fedrigo, a KB tagja. A vendé­geket fogadta Kádár János. Megbeszéléseket folytatott ve­lük Várkonyi Péter. A két párt képviselői kölcsönösen tájékoz­tatták egymást pártjaik tevé­kenységéről, s eszmecserét folytattak a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. Átte­kintették továbbá a két párt közötti kapcsolatokat, azok fej­lesztésének lehetőségeit. Hégyes szálló Vasárnap az artistaművészet történetében történelmi határt tört át Miguel Vazquez 17 éves mexikói légtornász. Az Arizona állambeli Tucsonban a világon elsőként sikerült nyilvános elő­adáson végrehajtania a négyes szaltót. A mutatvány nehézségé­nek érzékeltetésére elég annyit mondani, hogy az első hármas szaltó bemutatásától az első né­gyes szaltó tökéletes kivitelezé­séig 85 évnek kellett eltelnie. A mexikói artista világszámát elő­ször tavaly augusztusban mutat­ta be szakmabeliek előtt, és az­óta többször is végrehajtotta de nyilvános előadáson, közönség előtt kísérlete eddig egyetlen­egyszer sem sikerült. Szakértők egyelőre nem tudnak megegyezni abban: vajon kinek nagyobb az érdeme a négy fordulatos ugrás kivitelezésében: a fiatal artistáé vagy 31 éves bátyjáé, aki elkap­ja a 125 kilométeres óránkénti sebességgel forgó öccsét a leve­gőben. ♦ ADDISZ ABEBA: A szó- máliai harci cselekmények az ország határain belül, a kor­mány és az ellenállási szerve­zetek, egyebek között a Szomá­lia Megmentésének Demokra­tikus Frontja csapatai között zajlanak. Etiópia kormánya a leghatározottabban visszauta­sítja azt a Szomáliái vádat, hogy csapatai betörtek a szomszédos országba — hang­súlyozza az etiópiai külügymi­nisztériumnak a Szomáliái vá­daskodással kapcsolatos nyilat­kozata. 4 LONDON: Eldőlt a Nagy- Britanniában dúló, nagy érzel­meket kavaró vita arról, ki kap­hasson a falklandi háborúban való részvételért kitüntetést, és milyent. Végül is kompromisz- szumos megoldás született. „Dél-atlanti Medál1' névep új kitüntetést alapítottak, amelyet a harci cselekmények vala­mennyi részvevője automatiku­san megkap - sőt a civilek is, a kereskedelmi flotta alkalma­zottai, a fotóriporterek, a hadi­tudósítók — mindazok, akik va­lamilyen módon — ahogy a kitüntetés adományozásának indoklása szól részt vettek a falklandi győzelem kivivásá- bcn". A „Baranyával” Európa két sarkában Bepillantottunk Hellászba (3.) Komotini új városnak számít. Két széles, nagy ívű sugárútja, s az itt felépült modern, 3-4 emeletes lakótömbök is erre utalnak. A török negyed, a ba­zár és általában a város nyu­gati fele a régi település em­lékét őrzi. Neve a törökök sze­rint — őtőlük ered. A görögök szerint - s ez a valószínűbb — régebbi. Az egyik bizánci hely­tartó lányát hívták Komotini- nek. Különösebb története nincs, részben, mert új város, részben pedig mert helyzete, sorsa az utóbbi 60-70 évben némely eltérésekkel azonos a görög történelem mozgásával, változásaival. A balkáni háborúk idején Komotini még Törökországhoz tartozik, illetve helyzete meg­lehetősen zavaros. Az első bal­káni háború (1912) után a londoni békeszerződés szente­sítette ugyan az egész Balkán­félsziget elszakadását Török­országtól, de nem döntött, a „status cjuo"-ról. A második balkáni háború, amely Bulgá­ria vereségével végződött Szer­biával és Görögországgal szemben, ezt is eldöntötte. A bukaresti szerződés (1913) szinte megkétszerezte Görög­ország lakosságát, több nagy sziget, Ipirosz és főleg Dél- Makedónia hozzácsatolásával. Közelünkben, a Nesztosz folyó vonalától keletre levő kisebb területen — ahol már akkor is Komotini a „főváros" — még mindig tisztázatlan a helyzet, még jó 6 évig. Előbb francia, majd bolgár csapatok szállják meg. 1914 tavaszán, francia zászló alatt, hivatalosan is sza­vatolják a terület felszabadu­lását a török fennhatóság és államigazgatás alól. Komotini és környéke egy kis „önálló" állammá lesz később, a bolgár megszállás idején is. (Státusa hasonló Pécséhez, a szerb meg­szállás alatt.) 1918 őszén az antant oldalán görög csapatok is részt vesznek a balkáni of- fenzívában. Bulgária és Török­ország kapitulál, területeit végleg elveszti. így Komotini és egész Kelet-Thrákia 1920- ban csatlakozik Görögország­hoz. Mindez csupán apró moz­zanatok sora, a nagy egész­ben, ami később csak kompli­káltabb lett Görögország és Thrákia helyzetét illetően. Az I. világháború utáni, illetve a két világháború közötti évek, majd a II. világháborút követő partizánharc, a négyéves gö­rög polgárháború szenvedéseit, a megtorlást, a különböző dik­tatúrák évtizedeit is ide szá­mítva. Mindezek ismeretében meg­érthető, hogy a görög ember ezen a tájon különösképp ér­tékeli azt, hogy — leszámítva a katonai támaszpontok jelenlé­tét —, immár 8 éve nyugodtan, békében élhet. Megérthető a vidámságuk, az örömük; hogy tudnak felszabadultan dalolni, táncolni, ha muzsikát ' halla­nak. A legszebb, a legmeghit- tebb pillanatok tanúi ilyenkor lehettünk. A műsort Yazmos falu főte­rén legalább ezren látták. Sok török is eljött. Végignézték a táncokat, megtapsolták a szép magyar lányokat és fiúkat —, azután máris osonnak haza . . . A görögök együtt maradnak sétálni le-föl az agórán. Mű­sor után a polgármester vacso­rához invitál bennünket egy kisvendéglőbe. Szépen terített asztalsorok, a sarokban a tv- készülék. Athén ünnepi műsort sugároz Komotiniről, a város felszabadulási ünnepének elő­estéjén. Vacsora után a ba- ranyások előveszik hangszerei­ket, a táncosok táncra perdül­nek a fürge délszláv dallamok­ra. Mindenki énekel, a hangu­lat emelkedik, pedig (a görö­gök) alig isznak, néha csupán, egy-egy kortyot. A lányok Ma- kedóniról énekelnek. Ekkor a sarokból középre áll egy zö­mök öreg. Egy tömbből fara­gott arca barázdáin olvasni lehet a kort, az egész törté­nelmet, amit megélt ezen a tá­jon. Tekintetéből Kazantszakisz Zorbásza pillant ránk, pedig ez a bácsi nem görög, és ez a dallam nem itt, hanem a Vardar vízvidékén született. Az öreg együtt énekli a lányokkal a daft, a szeme fénylik, egy kicsit nedves is. Kendőt kerít élre áll, és vezeti a körtán­cot ... Akkor döbbenek rá, hogy Makedónia, amit örökké szab­dalt valahová a történelem, ma három felé tartozik. Jugo­szlávián, Görögországon kívül kis részben Bulgáriához is, ami­nek a földrajzi határa alig pár kilométerrel itt felettünk húzó­dik. De vajon lehet-e etnikai határvonalat is húzni ott, ahol a nemzeti kultúra elemei eny- nyire mélyen gyökereznek az emberekben? És vajon mi, szét­szabdalt magyarok, tudunk-e még így dalolni, táncolni - nem borgőzös-nyúlós műdalo­kat, de népzenei kultúránkból merítve —, ahogyan ez az öreg makedon-Zorbász? Méltóság­gal és ünnepélyesen; fokoza­tosan gyorsuló lépésekkel, szinte áhítattal, ahogyan hit­vallást mond valaki. Az öreget megtapsolják, óz öreg boldogan mosolyog, tányért emel, földhöz csapja. Jön a polgármester, ő is fog 2-3 tányért, hatalmas csöröm­pölés, cserepek szana-szerte. .. Jön a „tulaj” egész stósz tá­nyérral. Ezek már gipsztányé­rok, külön erre a célra . . . Tízet földhöz csap maga, egymás­után, a többi a társaságé. Óriási taps. Ez irt nemzeti szo­kás. Ha a görög mulat, jól érzi magát, tányérokat tör, azon táncol. A dalból szinte kifogyhatat­lanok. Ha két görög „összeha­jol", máris dúdolják halkan, két szólamban déliesen szo­morkás dallamaikat. A szöve­get nem értem, csak érzem. Sok szenvedést és bánatot éne­kelnek meg, olykor vidám, pat­togó örömeit az életnek, ami a sok szenvedéssel is szép. Közben mosolyognak, átadják magukat a zsongó melódiák­nak, élvezik a dalolás örömét, hiszen a népdal összetart, egy. gyé kovácsol. Megtartó erő. Ezt éreztem búcsúzáskor is, amit minden érzelgés vagy for­maság nélkül barátunk, Timon rendezett meg, amikor utolsó délelőtt meghívta az egéSz csoportot tengerparti villájába. Az idő sajnos akkorra már el­romlott, hűvös szelek borzolták a hullámokat, de a teraszról, ahogy kitárult előttünk az Égei- tenger, csalhatatlanul éreztem, hogy Aphrodité csak itt, csak innen születhetett, sok gyönyö­rűségére és megannyi szenve­désére az embereknek. Ebben a tengerparti villában is fölcsendültek a dalok. Ma­gyar, délszláv és görög dalla­mok, hangulatát, keretét adva mindannak, amit szép emlél^ ként ki-ki eltett, elraktározott magának Görögországból, ahová egy hét során bepillant­hattunk. Abban az erős hit­ben, hogy egyszer ide még el kell jönni. Vár bennünket Szaloniki, Attika, Philippi és Kavala alatt Thaszosz szigete; vár az Égei-tenger és egész Hellász, romjaival és beszélő köveivel együtt. Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents