Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-02 / 179. szám
1982. július 2., péntek Dunántúli napló 5 A legtisztább orvosi hitvallást hagyta örökül A Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést adja át Büki Béláné szintvezető ápolónőnek dr. Reményi Jenő megbízott megyei főorvos A KISZ és a népfront feladatai az ifjúság közéleti nevelésében Első ízben tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront Baranya megyei elnöksége együttes testületi ülést Balatonfenyvesen, a KISZ vezetőképző táborában, megvitatva az ifjúság közéleti nevelésének feladatait. Mit nevezhetünk egyáltalán közéleti tevékenységnek? Általánosságban azt, amit az emberek munkaköri kötelességeiken túl kisebb vagy nagyobb közösségek érdekében végeznek. Az ifjúságpolitikai határozat, majd az ifjúsági törvény megszületése után a fiatalság problémái sokkal inkább a társadalmi közgondolkodás homlokterébe kerültek. Számos különböző fórum, sőt fórumrendszerek alakultak, egyszóval kialakult az ifjúság közéleti tevékenységének feltételrendszere. A feltételrendszer kialakulása után most már nem a fórumok számát kell növelni, hanem arra kell törekedni, hogy ezek valóban tartalommal telítődjenek. A közös napirend megtárgyalása után a két testület délután külön folytatta ülését. Az együttes testületi ülésen részt vett a Népfront Baranya megyei Bizottsága vendégeként megyénkben tartózkodó szliveni küldöttség is: Stefan Nedev és Pecso Nikol- csev, a Bolgár Hazafias Front Szliven megyei, illetve városi titkára. A bolgár vendégek Bala- tonfenyvesről tegnap elutaztak Budapestre. Semmelweis emlékünnepségek Pályaválasztás, ó... Felvételi vizsgák után a legújabb kor Az „anyák megmentője”, a sebészi aszepszis elvének kidolgozója, Semmelweis Ignác Fülöp emlékének adóznak július 1-én a magyar egészségügy dolgozói országszerte. Ez alkalomból került sor tegnap délelőtt a Baranya megyei Sem- melweis-ünnepségre Pécsett, a megyei tanács épületében. A Mecsek Fúvósötös rövid műsora után Koszta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője tolmácsolt részletet Németh László Irgalom cimű regényéből. Dr. Kishonti Tibor megnyitója után dr. Reményi Jenő megbízott megyei főorvos mondott ünnepi beszédet. A világ 10 legnagyobb orvosa között számon tartott Semmelweis Ignác munkásságának méltatása után a jelen eredményeiről, az egészségügy előtt álló feladatokról szólt. Többek között arra kell törekedni, hogy minden állampolgár fokozatosan, az eddiginél magasabb szintű ellátásban részesüljön. Növelni kell a megelőző tevékenységet az orvoslás minden szintjén. Az elapellátásban a minél több befejezett ellátásra kell törekedni. A vidéki középszintű településeken ki kell alakítani az egészségügyi központokat, és a körzeti ügyeleti szolgálatok fejlesztésével emelni a heveny betegellátás színvonalát. Az üzemegészségügyi szolgálatban nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkozási ártalmak megelőzésére, a gyógyult betegek rehabilitációjára. Kiemelten kell kezelni a szívós keringésrendszeri, a baleseti sebészeti, az onkológiai és a mentálhigiénés ellátás fejlesztését. Beszéde befejező részében dr. Reményi Jenő kiemelte, hogy Semmelweis küzdelmes élete, áldozatos és áldásos munkája az igazságért való végtelen harcot, az orvos etikus magatartását, a legtisztább orvosi hitvallást is örökül hagyta, melynek érvényesítése aktuálisabb ma, mint bármikor. A Semmelweis-ünnepségek keretében kitüntetések átadására is sor került. A Kiváló Orvos cimet dr. Frang Dezső profesz- szor és dr. Horváth Mihály kórházigazgató főorvos vehette át. Kiváló munkáért kitüntetést kapta: Bognár Jánosné, Büki Béláné, dr. Keszthelyi Béla, dr. Bőhrer Győző, dr. Szabó Imre Antal, Papp Antalné, dr. Gyi- mesi László, Nagy Vilmos, dr. Hal Kornélné, Leovits Jánosné, Papp Irma, Szabó Mária, Maros Tiborné, Schölfer Jánosné, dr. Bodor Károly és dr. Szi- gethy Gyula. Miniszteri dicséretben tizenöten. megyei főorvosi dicséretben harminchaton részesültek. Délután Pécs város egészség- ügyi intézményei rendezték ünnepségüket a POTE aulájában. Dr. Sohár Endre ünnepi beszéde után adták át a városi főorvosi, illetve az igazgató főorvosi dicséreteket, majd a 25— 30—40 éves törzsgárdatagoknak járó jelvényt, emlékplakettet és jutalmat. K. Gy. Homályban Az egyetem előtt gépkocsik, föl s alá sétálgató, ideges szülők. Bent a folyosókon fehér blúzok, salátává nyúzott könyvek világítanak. Felvételi vizsgák a jogi karon. A „koreográfia” úgy látszik, együtt születik a diákokkal, a génjeikben hordozzák: nyílik az ajtó, a vizsgázó kilép, teátrális mozdulatokkal legyezi magát. A többiek szoros gyűrűt vonnak köré, s záporoznak a kérdések, mint a-sajtókonferencián. — Ez az Ady kísért engem — pihegi a lány —, tavaly ugyanezt a tételt húztam. Történelemből pedig a keresztes háborúkat. Mondtam valamit... Az első .emeleten négyen várnak szóbeli vizsgára. Ahányon vannak, annyi tájáról jöttek az országnak: Tolnáról, Mosonmagyaróvárról, Ceglédről... Vannak azért pécsiek is. Az egyik lány ügyvédnek készül. — Az tetszik benne, hogy lehet vitatkozni, érvelni, szóval... megvédeni valakit. Én az iskolában is mindig ilyen voltam — mondja, aztán félig tréfásan, félig komolyan hozzáteszi: — Mindig megnézem a televízióban a Petrocelli-sorozatot, £z is hatott rám, amikor a jogra jelentkeztem. Alföldi vagyok, mégis itt próbálkozom, mert úgy hallottam, hogy ebben a városban jó a diákélet, s a karon elég szabad szellem uralkodik. Második éve kötelező a történejem az érettségin. Ez a tárgy a jogon a felvételi vizsgaanyag része. Amikor arról kérdezem a jelentkezőket hogy okozott-e valami problémát számukra a történelem kötelezővé tétele, a vállukat vonogatják. — Nem, mert aki ide jelentkezik, úgyis a történelmet választotta volna az érettségin v-• Ez így igaz. De vajon tükröződik-e ez a tudatosság a felvételi eredményekben? — A nappali tagozatra jelentkezők idei teljesítményét a magam részéről közepesre értékelném — mondja dr. Kiss György tanársegéd, az egyik bizottság tagja. — Ritka volt az olyan felelet, amelyre azt mondhattuk: ez igen, ebben benne van a diák saját véleménye, gondolata is. Örökké visszatérő panasza a vizsgáztatóknak, hogy a jelentkezők klisékben gondolkodnak, jól- rosszul fölmondják a könyvel, s ha egy kicsit „megpiszkáljuk” az általuk elmondottakat, azonnal összezavarodnak. Sajnos, az idei írásbeli teszt és esszé nem érte el a céljái: alig-alig segítette a jók kiválogatását, mert a kérdéseket roppant kezdetleges módon állították össze, (gy hát arra is nehéz válaszolni, hogy volt-e eredménye a történelem kötelezővé tételének az érettségin. Amit mindenképpen érdemesnek tartok kiemelni: teljes a tájékozatlanság hazánk 1945 utáni történelmében! Kevés a rendszeresen és tudatosan olvasó diák, csak a közvetlen eredmény érdekében veszik a fáradságot arra, hogy tájékozódjanak a világ dolgairól. Jellemző, hogy az egyik jelölt azzal védekezett: sajnos, nem volt időm újságot olvasni, mert a felvételire készültem ... H. J. Uszögpusztára máris sok látogatót vonzanak a lovasversenyek Pusztamúzeum, pihenőközpont Mezőgazdasági nagyüzemek és az idegenforgalom A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szakemberei egy idegen- forgalmi nevezetességként is hírnévre számító központ kialakítását tervezik Békáspusztán. A Bolytól mindössze három kilométerre levő területen kiváló lehetőség nyílik egy mezőgazdaságtörténeti múzeum megnyitásához, valamint a vadgazdálkodós bemutatásához. A múzeum értékes anyaga összegyűlt, a munkát a budapesti Mezőgazdasági Múzeum is segítette, s helye egy, a század- fordulón épült s átalakított tehénistállóban lesz. A DDTERV elkészítette a leendő pusztaemlékhely kialakításának terveit, s a bólyiak házilagos kivitelezéssel folyamatosan valósítják meg az elképzeléseket. A békáspusztai fejlesztés mellett még idén megkezdik a bári kastély külső, majd a belső felújítását is — terveikről Győri József, a BMK fejlesztési főosztályának vezetője számolt be a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság tegnapi tanácskozásán, a P. Á. G. üszögpusztai központjában. Az idegen- forgalmi szakemberek tetszéssel fogadták a bólyiak terveit, hangsúlyozva, milyen jelentős előrelépés lesz megvalósításuk a hazai belföldi és külföldi idegenforgalomban egyaránt. Az üszögpusztai fejlesztési tervekről Cser László, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója számolt be. üszögpuszta ma már országszerte ismert lovassportjáról, s az IBUSZ külföldi irodáinak egy részében is propagálják, hiszen impozáns kastélyszállójában külhoni látogatók is megfordulnak. A területhez tartozó völgyben a következő hetekben kezdi meg a Mohácsi Vízgazdálkodási Társulás a halastó helyreállítását, s ezzel megkezdődik az itt tervezett pihenőközpont megvalósítása: szinte valamennyi labdajátéknak alkalmas kispályával, szép sétautakkal. Ma még csak elképzelés, de megvalósítható a mintegy százhektáros erdőterületen egy vadaspark kialakítása. Mindkét mezőgazdasági nagyüzem képviselőjének tájékoztatójából az tűnt ki, hogy természetesen alaptevékenységük mellett, jól értékesítik, és jól használják ki adottságaikat, szolgálva ezzel a turizmus ügyét. Kezdeményezéseik, s egyrészt’ saját kivitelezésben megvalósítandó terveik érdemesek a magasabb fórumok támogatására. G. M. Folyóiratszemle Újítók és feltalálók Több üzemi, valamint az országos tanácskozás tapasztalatai alapján fejti ki a PÁRTÉLET legutóbbi számában véleményét Horváth Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese az újító és feltalálói tevékenység feltételei javításának fontosságáról. Évek óta nem kevés vita folyik arról, hogy ennek a fontos tevékenységnek szabadabb utat kellene biztosítani, elhárítani a néha mesferségesen megépített akadályokat, jobban bátorítani, ösztönözni a kezdeményezőket, nagyobb összefogást létrehozni, gyorsabban alkalmazni a jó elképzeléseket a gyakorlatban. Mégis visszatérő gond, hogy e mozgalom nem a szükségesnek, a kívánalmaknak megfelelően fejlődik, hogy sokak kedvét veszi az értelmetlen huzavona, a bürokratizmus, a presztízsvédelmek érdekében jelentkező közömbösség, vagy éppen gán- csoskodás. A közelmúltban lezajlott helyi és országos tanácskozásokon ismét visszaköszöntek ezek a gondok és problémák, de mór sokkal több volt a bizakodó hang, az előretekintés, az okos javaslat és elképzelés annak érdekében, hogy a műszaki fejlesztés komplex feladatain belül megfelelő helyet és szerepet biztosítsanak az újító és feltaláló tevékenységnek. Hangsúlyt kapott az a fontos elv, hogy e tevékenység szervezésének és irányításának első vonala a vállalati vezetés kell hogy legyen, melybe beleértendő a politikai és társadalmi vezetés is. A tanácskozásokon elhangzott javaslatok közyl sok oldható meg a vállalati keretekben, de felvetődött több olyan kérdés is, mely központi döntést igényel, s alapvetően javíthatja az újító és feltalálói tevékenység feltételeit. A szerző több ilyen feladatra hívja fel cikkében a figyelmet. Szükségesnek tartja, hogy az újító és feltalálói tevékenység váljék a vállalati műszaki fejlesztési munka szerves részévé. A vállalatokat mindinkább ró kell arra ébreszteni, hogy piaci helyzetük, rentabilitásuk megőrzése szükségessé teszi az erőteljesebb műszaki fejlesztési munkát, és ezen belül az újítási tevékenységet is. Indokolt olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, mely az újítást hasznosságának arányában jutalmazza. Feltétlenül nagy jelentősége van annak, hogy a műszaki értelmiség, különösen a kutatók, fejlesztők, tervezők fokozottabban kapcsolódjanak be az újítói tevékenységbe. Támogatja a szerző azt az elképzelést, melyet több tanácskozáson megfogalmaztak, hogy az újítások és találmányok eredményeiből újítási alapot lehetne képezni, mely forrása lehelne az újítási díjaknak, fellendíthetné a szellemi termékek forgalmát. A feladatok között fontosnak tűnik, hogy a vállalati újítási, fejlesztési feladai- terveket korszerűsítsék, a dolgozók kezdeményezéseit jobban összhangba hozzák a vállalatok műszaki fejlesztési igényeivel. A közeljövőben a vállalatvezetés, a központi irányítás, a társadalmi szervezetek feladata, hogy az újító és feltaláló tevékenység fejlesztésére tett javaslatokat értékeljék, hasznosítsák, hogy ne maradjon figyelmen kívül egy olyan javaslat sem, amely elősegítheti az alkotó energiák felszabadítását a szükséges célok elérése érdekében. M. E.
