Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-12 / 159. szám
Várjuk az érettségizetteket (1.) Munkalehetőségek fiataloknak Az idén érettségiző diákoknak csak egy része folytatja tanulmányait egyetemen vagy szakmunkásképzőben. Többen munkát kívánnak vállalni. A következő napokban ismertetni fogjuk a lehetőségeket. A Mecseki Ércbányászati Vállalat telvesz: 16, gimnáziumot végzett fiút operátor, fúró segédmunkás, diszpécser (külszínen) munkakörbe. Kereseti lehetőség: 3000-4500 forint. A továbbtanulás biztosított a következő munkaterületeken: fúró szakmunkás, mozdonyvezető, segédvájár, vájár. 33, gimnáziumot végzett fiút operátor, szállítócsiflés, termelőcsillés föld alatti munkakörökre. Kereseti lehetőség: 3700— 8000 forint. Szakközépiskolát, szakmunkásképzőt végzett fiúkat felvesz vegyipari szakmunkás, elektroműszerész, mechanikai műszerész, lakatos, anyagkiadó, fúró szakmunkás (külszínen) munkakörökbe. Kereseti lehetőség: 3200-4500. Ugyancsak szakközépiskolát, szakmunkásképzőt végzett fiúkat felvesz föld alatti lakatos- és villanyszerelő-munkára, havi kereset 5000—6000 forint. A Pécsi Hőerőmű Vállalat gimnáziumot végzett fiúkat és lányokat felvesz algépész munkakörbe. Kereseti lehetőség: 3100—4100 forint. Továbbtanulási lehetőség: turbina- és ka- zángépészi tanfolyam. Ugyan, csak a Hőerőmű segédberendezés-kezelői munkakörre felvesz gimnáziumot végzett fiúkat és lányokat. Kereset: 3100—4300 forint. Továbbtanulási lehetőség: ugyancsak turbina- és kazángépészi tanfolyam. DÉDÁSZ Vállalat pécsi központ felvesz: 1 szakközépiskolát vagy szakmunkásiskolát végzett fiút ^s hat gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzett leányt transzformátorjavító (kereset: 3200 forint), gyors- és gépíró (kereset: 2200 forint) és műszaki rajzoló (kereset: 2200 forint) munkakörökbe. Villanyszerelőipari Vállalat (Budapest, Síp u. 23.) felvesz: 5, gimnáziumot végzett fiút villanyszerelő melletti segédmunkára. Kereseti lehetőség: 2500 —3000 forint. Három év gyakorlat után szakmunkásképző tanfolyam és szakirányú felsőfokú tanfolyamok elvégzésére nyílik lehetőség. Felvesz továbbá 15, szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett fiút villanyszerelő épület- és ipari szerelések végzésére. Kereseti lehetőség: 2800-3500 forint, teljesítménytől függően. Továbbtanulás Pollack, Kandó főiskolák, vagy vállalati szak- tanfolyamok. Mechanikai Laboratórium (Pécs, Szilva u. 3.) felvesz: tíz, gimnáziumot végzett fiút és 20 leányt elektromos betanított munkásnak, vagy mechanikus betanított munkásnak. Kereset: 12.50— 14,00 forint órabér. Egykét éves munkaviszony után szakmunkásvizsga tehető. Továbbá felvesz: 19. szakközépiskolát, vagy szakmunkásképzőt végzett fiút és hat leányt elektroműszerész, mechanikus műszerész, géplakatos munkakörökbe. Kereseti lehetőség: 14.50— 15,50 órabér. Gyakorlat után technikusi minősítő vizsga tehető. 4. HÉTVÉGE Megkezdődött a kutatási idény Legenda vagy valóság? Beszélgetés Sándor Mária régész-kandidátussal, a középkori egyetemről Néhány hete ismét folyik a munka a Székesegyház mögötti ásatáson. Újabb falrészletek válnak szabaddá, szaporodik a leletanyag, az épületmaradvá- nyok mellett pedig óriási földkupacok tornyosulnak, a falak fölül-közül kitermelt töltésanyag. Ebbe az alig megindult munkába szólt bele egy idegenből jövő, kételyeket ébresztő hang. Olvasói levél formájában jelent meg a Magyar Nemzetben a volt pécsi levéltáros, Vörös Márton cikke „A pécsi egyetem feltárásának legendája" címmel. Ez azt sugallja, mintha a hajdani középkori egyetem helye tisztázott lenne, s aminek az ásatása ma a Székesegyház mögött folyik, az nem egyéb, mint valami gazdasági épület. Mi erről a kutató »régész véleménye? Dr. Sándor Mária kandidátus, az ásatás vezetője ugyan kifejtette már a véleményét a Magyar Nemzetben, mi mégis úgy éreztük, az ásatási idény kezdetén érdemes a Vörös Márton által felvetett ellenvéleményről beszélni, hiszen gyakran hallani pécsiek szájából is kétkedő, sőt tagadó vélekedéseket. A régész, azonban az előkerült leletanyag és épületmaradványok alapján hittel vallja, hogy amit talált, az nem lehet más, mint a Nagy Lajos alapította egyetem. Akik ezt vitatják, tulajdonképpen tárgyi bizonyítékok hiányában teszik ezt, hiszen egyértelműen az sem állítható, hogy másutt volt az egyetem.- Vörös Márton egy 1941-es cikkére hivatkozva írja, hogy az egyetem pedig az alsó-sétatéren volt...- Előkerestem ezt a cikket, elolvastam, de abban nincs szó egyetemről, vagy ahogy most fogalmaz: nagy oskoláról. E területen nem is lehetett nagyobb épület, a várak előterét nem szokták beépíteni a véd- hetőség miatt. Ezen a területen egyébként módszeres kutatás nem volt egészen a néhány év előtti sikeres mauzóleumkutatásig. Hivatkozik a török idők után keletkezett Gyantali- ja Trumó-féle feljegyzésre is (ez része volt annak az eljárásnak, ami a török előtti birtokviszonyokat volt hivatott rekonstruálni) annak igazolásául, hogy a téren valóban voltak nagy épületek. Nos, ennek a feljegyzésnek a tudományos feldolgozása dr. Szita László levéltári igazgató által megtörtént, s abban sem „oskola", sem „nagy épület” nem szerepel. Egyébként nagyobb épületnek minősülnek a káptalani házak, amelyek mind távol épültek a vártól.- Van-e olyan adat, aminek az alapján kimondhatjuk: a középkori városban lehetett az egyetem?- Nincs! De — sajnos - ellentétes adat sincs. Sok mindent tudunk az egyetemről — Vilmos püspök volt a javadal- mazója, kik voltak és honnan jöttek a tápárak stb. — csak egyet nem: hogy hol volt. Ezt senki sem tartotta érdemesnek feljegyezni. Az egyetlen forrásunk Evlia Cselebi.- Őt viszont az ismert túlzásai miatt nem tartják sokan hi- telesnek ...- Az igaz, hogy Cselebit a fellengzős stílus túlzásokra ragadtatja, de topográfiai meghatározásainak hinni kell. Ha pl. azt írja, hogy az „isteni Ef- latun” a belső várban volt, akkor ezt el kell hinnünk, hiszen katonaemberként helymeghatározásban nem tévedhetett. Mert ezt írja: belső vár és ennél közelebbit nem. Illetve - és számunkra ennek van jelentősége — közvetlenül a Székes- egyház leírása után, azzal zárt topográfiai egységben említi. Kétszer is szól az egyetemről, vagyis az ő szóhasználata szerint az isteni Eflatunról (plató- ni iskoláról). „Köröskörül kitűnő medresze (főiskola) van, melynek leírására hiányos a nyelv..." — írja előbb, majd később ismét: „a koránmagyarázóknak és ulémáknak öt iskolájuk van. Többi között az isteni Eflatun- nák a belső várban lévő régi, tudományos főiskolája ■. ." Cselebi első fordítója, Karácson Imre ehhez fűzi megjegyzésként, hogy a török utazó itt a régi pécsi egyetemről szól. — A belső vár azonban elég nagy volt... — Csakhogy Haüy térképe alapján ismerjük az egészet. Tudjuk, hol volt a püspöki palota, a Keresztelő Szent János társas káptalan, a Szatmáry palota, a dóm tér is tele volt... Egyetlen fehér folt van a Haüy- térképen, az a terület, ahol mi most ásunk. A vár területén ezenkívül még egy nagy épület elhelyezése egyszerűen elképzelhetetlen. Ami pedig a fehér foltot illeti: amit 1663-ban Cselebi még látott, azt 1664-ben Zrínyi támadása romba döntötte, a török betemette (innen a rengeteg korabeli törmelék- anyag) — Haüy tehát ott már semmit sem láthatott —, majd Klimó befejeztette a feltöltést, gyümölcsöskertet létesített a tetején, ez pedig évszázadokra kizárt minden ásatást.- Vörös szerint ami előkerült, az gazdasági épület lehetett. — Az előkerült stíluselemek, az eredeti helyükön talált maradványok egyértelműen a XIV. század 60-as éveire vallanak és rangos épületre, nem pedig gazdasági épületre. (Erről egyébként Vörös is meggyőződhetett volna tavaly ittjártakor, ha megnézi az ásatást amire azonban ő nem volt kíváncsi.) Az egyetem mellett szólnak a XIV. századi műformák, a nagy közösségi terem. Ez az épület továbbélt scola maiorként, az előkerült Mátyás-címer is ezt bizonyítja.- Végül is kizárásos alapon csak ez lehet az egyetem? — Minthogy esetleges másutt létére ellenbizonyíték nem került elő, szerintem: igen. A Cselebi által meghatározott „belső várat" mindenki elfogadja, kezdve Békeli Remigtől, a pécsi egyetem első leírójától a Kanadában élő, pécsi származású Gábriel Asztrikig, a középkori egyetemek nemzetközi tekintélyű tudóskutatójáig. Egyébként a XIV. századra jellemző a talált gótika ún. grafikus stílusirányzata, ami a 60- as, 70-es évekre jellemző és Budán is, Közép-Európában is akkor jelenik meg. Nagyon remélem, hogy az ásatás a továbbiakban új bizonyítékokkal szolgál. Hársfai István A Pécsi Áfész vegyesboltja Görcsönyben Fotó: Proksza L. Falusi helyzetkép Bevált az új bolti nyitvatartási rend Háromszáz falut lát el élelemmel, itallal, mindenféle áruval a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi és vendéglátó- ipari hálózata. Nem könnyű tehát a feladatuk, amikor a vásárlók, vendégek egyre többen dolgoznak hetente öt napig, s a munkarendet, a nyitvatartási hozzájuk kell -igazítani. Mégpedig a hivatalos irányelveknek megfelelően, vagyis létszámnövelés nélkül, az ellátás színvonalának megtartásával. Lassan fél esztendeje, hogy az új nyitvatartási rend megkezdődött, van tehát tapasztalat annak értékelésére. Az értékelés pedig általában — jó. Vagyis a baranyai falvakban kisebb zökkenőket leszámítva sikerült megoldani az ötnapos munkahét kereskedelmi és vendéglátóipari változtatásait. A lakosság túlnyomó többsége megértette a boltok nyitvatartási idejének módosulását. Viszonylag kevés helyről, Perekedről, Drávafokról, Bük- kösdről érkezett kérés módosításra, s ezeknek eleget tettek. De milyen az áruellátás ebben az új rendben? — Az ötnapos munkahétre áttérés a baranyai fogyasztási szövetkezét boltjainak ellátását nem rontotta. Az élelmiszervásórlás súlypontja továbbra is csütörtök és péntek, s a nyári mező- gazdasági munkák és kirándulások idején ez várhatóan tovább' erősödik. De ugyanezen a két napon a ruházati és iparcikkforgalom is nőtt. Fontos kérdés a vasárnapi tej- és kenyérárusítás. Ezt ugyanis fenntartották, és az úgynevezett ellátási központokban, a nagyobb községekben meg lehet venni a tejet és kenyeret. De a gazdaságtalan szoláltatást nem igazolja az igény. Néhány bizonyító számadat: Sásdon 5 kg kenyér és 7 —8 liter tej, Villányban 5—6 kg kenyér és 3—4 liter tej fogy el, a többi megmarad, megromlik. Az ötnapos munkahét falusi áruellátásának fontos feltétele az ipari és nagykereskedelmi vállalatok szállítása. A húsipar, tejipar, sütőipar rugalmasan alkalmazkodott az új nyitvatartási rendhez, a söripar például — nem! Utóbbi néha a kereskedők szabadnapján szállít. A nyitvatartási időt egyébként nagy körültekintéssel szabályozták. Ez a körültekintés azonban még nem elegendő, hiszen a vásárlói szokások gyorsan alakulnak, az ötnapos munkahét a vevőt is formálja. Sőt, van olyan község, ahol csökkenteni kellett a nyitvatartási időt, mert bizonyos órákban makacsul üres volt az üzlet. Például Villányban a ruházati és élelmiszerboltokban együttesen adják ki a szabadnapot, egy-egy üzlet valameny- nyi dolgozójának. A legtöbb tanács rugalmas volt, jól együttműködött a fogyasztási szövetkezettel. De néhány faluban — a MÉSZÖV elnökségének legutóbbi ülésén elhangzott vélemények szerint — mindez hiányzik. Mind a vevőre, mind az üzletekre nézve hátrányos merevséget tapasztaltak az új nyitvatartási rend kialakítása ügyében Hosz- szúhetényben, Bikaion, Villányban. Aztán az élet sokféle gondja! Az óvodák időpontja köti a kereskedő foglalkozású fiatalasszonyokat. A közlekedés, amikor a buszjáratokkal nem mehetnék hamarosan haza — például a mohácsi 99. számú bolt dolgozói — csak 2 órás várakozással. Mindezek természetesen csak szórványosan tapasztalhatók, de néhol — vannak. Végül is: a baranyai falvakban a kereskedelem rugalmasan, gyakorlatias módon alkalmazkodott az ötnapos munkahéthez. Mivel azonban a vásárlói szokások gyorsan változnak és az ötnapos munkahét bevezetése még nem fejeződött be — ezért a Baranya megyei fogyasztási szövetkezetek az ősz elején ismét felülvizsgálják az üzletek nyitvatartási rendjét. Másodszor Egerben Belvárosi gyalogosövezetek és Pécs Ami még hiányzik a KRESZ-ből Eger felkarolt egy jó ügyet, s a múlt héten másodszor látta vendégül az ország közlekedési szakembereit a városi gyalogosövezetekkel kapcsolatos tapasztalatcserére. Tavaly ilyentájt volt az első szakmai tanácskozás, amikor az egri belváros egy jelentős részét a gyalogosok birodalmává varázsolták. Az idei tanácskozás hátteréül a 25-ös főközlekedési út nemrég elkészült új városi átkelési szakasza szolgált, hiszen ez is az egri gyalogos belváros fejlesztését szolgálja. Csak tizenegy Az idei tanácskozáson 11 város — Balatonfüred, Budapest, Eger, Győr, Kecskemét, Keszthely, Pécs, Szeged, Szentendre, Székesfehérvár és Veszprém — megvalósult és tervezett gyalogosövezetei voltak a terítéken. 11 és nem több — közel 100 városunkból egyelőre csupán ennyi az, amelyik a városközpontban az autóval szemben a gyalogosnak ad előnyt. A tanácskozás pécsi résztvevői közül Vokó János városi építési és közlekedési osztályvezetőtől érdeklődtünk a tapasztalatok felől. — A hazaiak mellett külföldi példákat is láthattunk, hallhattunk, ezért is éreztem úgy, mintha a mi gyakorlatunkban túlságosan csak a sétautcákra fordítanánk a figyelmet és csak kevéssé törődnénk a külső kapcsolati rendszerekkel. Úgy vélem, ha tudjuk egy gyalogosövezet célját, azt is tudnunk kell, hogyan elégíthető ki az elkerülhetetlen mozgásszükséglet. Pl. egy sétautcában is meg kell oldani a szemét elszállítását. Rugalmatlan partnerek — Ha gyalogosövezetről van szó, elsősorban a közlekedéssel társítjuk a fogalmat. —- Általában ez figyelhető meg. Az első lépés mindenütt az, hogy igyekeznek kitiltani a forgalmat, és itt ütköznek mindjárt a legnagyobb akadályba is. Mint mi is a Kossuth Lajos utcában! A partnerek ugyanis általában nem nagyon hajlanak a rugalmasságra. Számos forgalomszervezési tervet, javaslatot ismerhettünk meg, s ezekből azt a tapasztalatot szűrhettük le, hogy a végrehajtóiban a fokozatosságra kell törekedni. Igaz, mi is igv kezdtük, de valahol leblokkoltunk. Ha a Kossuth Lajos utcában valamit is el akarunk érni (márpedig idén el akarjuk kezdeni a sétautcává formálását), akkor már most el kell kezdenünk olyan késztetéseket bevezetni, amik a partnereket is lépésre kényszerítik és utána is mindig időben közölni, hogy mit akarunk ekkor vagy akkor csinálni. A közlekedéssel kapcsolatban egyébként ismételten elhangzott a KRESZ módosítása iránti igény. Ugyanis mindmáig nincs még olyan útkategória, ami nem választja külön mereven a gépjárműés a gyalogos forgalmat. Más szóval: nem létezik még a KRESZ-ben a „gyalogosutca" fogalma. Felelős együttműködés — Persze, a gyalogosutca nemcsak a közlekedés .. . — Hanem épülethomlokzat, térburkolat, kirakat, utcabútor, közvilágítás stb. — tehát a szakemberek igényes együttműködésére, szoros összhangjára van szükség, mert ha külön- külön dolgoznak, valami rettenetes születhet. Az összehangolásban van a városi szak- igazgatási szerv nagy felelőssége. És több oldalról megfogalmazódott még az is, hogy mily nagy szükség van a lakosság segítő közreműködésére — enélkül nem megy a dolog, viszont az egésznek az előnyeit elsősorban a lakosság élvezi. H. I.
