Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-11 / 158. szám
1982. június 11., péntek Dunántúli napló 5 Szociális szervezők a fogyatékos fiatalokért zociólis szervező — ma még nem közismert fogalom. A Budapesti Gyógypedagógiai Főiskolán néhány éve kezdték meg a szociális szervezők képzését: az itt végzett szakemberek magas szinten képzettek a rehabilitációra szorulók szociális problémáinak megoldásában, a munkaközvetítő feladatokon, a szociális segélyek ügyintézésén túlmenően egészségügyi képzettséggel is rendelkeznek. Magyar- országon számuk ma még igen kevés, s többségük az egészségügy valamilyen más területén keres állást. Pedig elsősorban az üzemekben, a területi szociális gondozás terén lenne munkájukra nagy szükség. A POTE adott otthont tegnap az országban dolgozó szociális gondozók, gyógypedagógiai szakemberek kerekasztal- konferenciójának, amelyet a MAGYE (Magyar Gyógypedagógiai Egyesület) Szociális Szervezői Szakosztályának foglalkoztatási munkabizottsága, valamint a Pécs városi Tanács egészségügyi osztálya rendezett. A vitát dr. Szitás! Anna, az orvostudományok kandidátusa, a városi tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, egyben a foglalkoztatási munkabizottság titkára vezette. A konferenciát dr. Gábor József, a MAGYE Szociális Szervezői Szakosztályának titkára nyitotta meg. Hogy mennyire fontos a szociális szervezők munkája? A vitában is kiderült, a hazai foglalkoztatási rehabilitáció, az utógondozás ügye az útkeresés szintjén áll: nincsenek pontos felméréseink a rászorulók számáról, igényeiről, hiányos, vagy néhány területen egyáltalán nincs központi útmutatás. Nagy szükség van tehát a jól képzett szervezőkre, akik koordinálják e széles körű munkában részt vevők tevékenységét. S ezt még egy fontos dolog alátámasztja: Kemény Ferenc, a Gyógypedagógiai Főiskola docense mondta el, hogy hazánkban a 18 éven aluli fiatalok (számuk körülbelül két és fél millió) 8—10 százaléka szorul valamilyen szinten a rehabilitációra. Pécsett jelentős eredmények születtek az elmúlt években, talán ezért is rendezte meg az egyesület itt az országos értekezletet. Létrejött a foglalkoztatási rehabilitáció két bázisa, a Fiatalok Napközi Foglalkoztató Intézete és fa Tüzér utcai Szociális Foglalkoztató. A fiatalok negyvenszemélyes foglalkoztató intézetének ma huszonkét dolgozója van, a rendszeres munka és kereseti lehetőség mellett a klubfoglalkozások alkalmával mindennapos elfoglaltságot is biztosít. Óriási segítség ez a fogyatékos gyerekeket gondozó családoknak. A Szociális Foglalkoztató tavaly két és fp\ millió forintos nyereséggel zárta az évet, 162- en dolgoznak itt, és 90-en vállalnak bedolgozói munkát. Egy új munkacsarnok megépítésével szeretnék átképző központtá fejleszteni a Szociális Foglalkoztatót. Bár mindkét intézmény mindössze kétéves múltra tekint vissza, a szakemberek véleménye az, hogy fontos szerepet töltenek be az itt dolgozók önálló életkörülményeinek megteremtésében, beilleszkedésében. Sokszor elmondtuk már, ez ideig nem sok eredménnyel, milyen fontos feladataik vannak az üzemeknek a rehabilitációs munkahelyek megteremtésében. A tegnapi konferencia is ezt határozta meg a következő feladatként: bevonni az üzemeket, vállalatokat a szociális foglalkoztatás, az utógondozás munkájába. G. M. Tízszer több termés Zöleségtorony, virágoszlop A hajdúhadházi Bocskai Termelőszövetkezet egyik fóliahá- zában különleges látvány fogadja a látogatókat: másfél méter magas, 30—40 centi átmérőjű fóliahengerek oldalán hoznak termést a zöldségfélék, pompáznak a virágok, az egyikben paradicsom, a másikban paprika, földieper, saláta, portulácska és más, levelükkel díszítő növények. Készítettek néhány vegyes telepítésű hengert is. A „torony” alsó részén zöldhagyma, egy kicsit feljebb saláta, petrezselyem, majd paprika, sóska és karalábé díszük. A fóliahenger oldalán a növény nagyságától függően kell sűrűbbre vagy ritkábbra vágni a nyílásokat, ide ültetni a palántákat, vagy a magvakat. Felülről kell locsolni, de azt sem túl sűrűn, mert az a keverék-tápanyag — amit kertészetükben kísérleteztek ki és állítottak össze — sokáig tartja a nedvességet. A községi tanács elnöke és a szövetkezet szakemberei kísérletezték ki az új termesztési eljárást, miáltal a számítások szerint egy adott területről — oszlopban termelve — tízszer több zöldséget lehet betakarítani, mint a szántóföldi táblákról, kerti parcellákról. Központi ünnepség Szigetváron Építők napja, 1982 A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is megünnepeljük az építők napját, amelyet június 13-án, vasárnap tartanak. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei Bizottsága tegnap délelőtt ünnepi megemlékezést tartott, ahol Kiss József, az építők szakszervezete megyei titkára jutalmakat adott át a társadalmi aktíváknak. * Az építők napja központi ünnepséget Szigetváron, a Zrínyi várban és környékén rendezik, június 13-án. A tartalmas programban lesz lovas bemutató, öregfiúk labdarúgó-mérkőzés, fellép a dunaszekcsői népi együttes, a Madrigál kórus, a Carbon kórus és bemutatót tart az MHSZ modellező szakosztálya. Beremenden a hagyományokhoz hűen nyugdíjas-találkozó előzi meg az ünnepség- sorozatot. Június 12-én pedig a beremendi öregfiúk a Bu- hapesti Honvéd veteránjaival mérik össze erejüket a futball- pályán. ünnepi gyűlés nyitja majd meg az építők napját június 13-án a beremendi filmszínházban. Ezután juniá- list rendeznek a beremendi sportpályán. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat június 12-én, szombaton, a Verseny utcai telepen egész napos sportversenyeket rendez. A Zsolnay Porcelángyárban ma délután ünnepséget tartanak, amely után kulturális műsor és sportvetélkedő lesz. * Az országszerte megtartandó építők napja ünnepségen megyénk építőipari vállalatainál most adják át a miniszteri kitüntetéseket és a vállalati jutalmakat. A vállalatok meghívják nyugdíjasaikat az ünnepségekre. Általában tartalmas kulturális programot és tömegsport-vetélkedőket rendeznek. Az ünnepségek estjén baráti, családi vacsorát, összejövetelt tartanak. Magyarok, öregek, pedagógusok Felvételünk a Kiből lesz pedagógus? című film egyik helyszínén készült A két éve végzett angol szakosok egyik társuk szüleinek lakásán gyűltek össze, és éppen Hárságyi Margit riporter kérdéseire válaszolnak. Új riportfilmek készülnek a pécsi tv-stúdióban öregek szerelme, Magyarok a Mura mentén, Kiből lesz pedagógus? — a Magyar Televízió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának munkatársai egyebek mellett e három témában forgattak legutóbb, Bükköséi László szerkesztő-rendező irányításával Két idős, szociális otthonban élő házaspárral készült beszélgetés az öregek szerelme című filmben. Az egyik néni és bácsi az otthonban kötött házasságot, s most, anyagi helyzetüktől független boldogságban élnek. A felvételt, melynek riportere Hárságyi Margit, operatőre Pálfi István volt, még ez évben bemutatják. Szlovéniában készült színes dokumentumaim vágási munkálatait is az elmúlt napokban kezdték. Lendva és Muraszombat környékén mintegy tízezer magyar anyanyelvű ember él. Világviszonylatban is figyelemre méltó nemzetiségi jogaikról és lehetőségeikről, mindennapi életűikről szól a film, melynek operatőre Bárány György volt. A Kiből lesz pedagógus? című film egy részletét kedden forgatták. A beszélgetés résztvevői a két éve a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar—angol szakán végzett fiatalok voltak. Közülük senki sem dolgozik szakképzettségének megfelelő helyen. Angolt (intézményes keretek között) csak ketten taníthatnak, míg nagyobb részük nem is a tanári pályán helyezkedett el. A filmben megszólaló többi szereplő a felvételi rendszerrel, a vidéki tanárok helyzetével és a jelenlegi kétszakos képzés buktatóival foglalkozik. (Operatőr: Pálfi István, riporter: Hárságyi Margit). Bozsik L. TERVEZÉS. ELŐKÉSZÍTÉS, GYÁRTÁS A hazai járműipari részegység és késztermékgyártó vállalatoknál fokozatosan bevezetik a minőségellenőrzés olyan korszerű rendszereit, amelyeknél az ellenőrzés kiterjed a tervezés, a technológia, gyártás-előkészítés és a termelés minden fontosabb mozzanatára. Arra törekednek, hogy az ellenőrzés folyamatossá tétele, kiterjesztése révén a munkapadoknál és a tervezőasztaloknál minden feltételt megteremtsenek a kívánt minőségű termékek gyártásához. A minőség már elért szintjének megtartása, illetve fokozatos javítása a közúti járműipar versenyképességének alapvető feltétele. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár termékeinek mintegy 90 százalékát exportálja. Jelenleg már a világ útjain közlekedő minden 5. autóbusz magyar gyártmányú. A kivitel csak úgy válhatott ilyen Minőségjavítás a járműiparban jelentőssé, hogy rendszeresen javították a termékek minőségét. A vállalatnál az ellenőrzéssel foglalkozó szakemberek bérének mintegy 20 százalékát a gyártmányok minőségétől tették függővé. A Csepel Autógyárban azokon a termelőhelyeken, ahol különböző közúti járműipari főegységeket készítenek, több mérőhelyes ellenőrzési rendszert vezettek be, amely lehetővé teszi a hibás munkadarab korai észlelését. Még mindig nagy gondot okoz azonban a vállalathoz érkező alkatrészek, illetve különböző vásárolt anyagok minőségének az ellenőrzése. Egy felmérés szerint a selejt 40 százalékát az ilyen termékek hibája okozza. Ezt felismerve szigorították az úgynevezett idegen anyagok átvételét. A beérkezett termékeket, elsősorban új anyagokat, gyártmányokat rendszeresen tesztelik. Az elkövetkező években 12-millió forintot költenek különböző, úgynevezett célvizsgáló berendezések vásárlására és üzembe állítására. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban olyan komplex rendszert alakítottak ki, amelyben a tervezés, az előkészítés és a gyártás minden lényeges döntési pontjánál ellenőrzik a minőséget. A hatékony ügyviteli rendszer lehetővé teszi, hogy az eltérésekről, a rendellenességekről időben értesüljenek a beavatkozásra jogosult vezetők. Az egész szervezetet minőségbiztosítási igazgató irányítja. A Veszprémi Bakony Műveknél is jelentős erőfeszítéseket tesznek az átfogó minőségellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése érdekében. Gondot fordítanak a felhasználók tapasztalatainak gyűjtésére és hasznosítására is. Nemcsak külföldi szakemberek véleményét kérik ki, hanem a hazai felhasználókét is. A Főtaxi például — ahol zömében a Bakony Műveknél készített gyújtáselosztókkal, gyújtáskapcsolókkal, feszültségszabályozókkal felszerelt Lada gépkocsikat használnak —, a vállalatnak rendszeresen megküldi e berendezések üzemeltetési információit. Borsókombájn - magyar-szovjet kooperációban Új tipusú, önjáró zöldborsóbetakaritó-kombájn két mintapéldánya készült el a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál. A csaknem tíz méter hosszú, három és fél méter magas berendezés legfontosabb részei, így a meghajtó motorja, valamint a szedőkészüléket a talajviszonyokhoz igazító hidraulikus vezérlő berendezés, továbbá a forma- tervezett, csupaüveg vezetőfülke szovjet gyártmányúak. A kombájn többi része hazai tervezésű, a Hódgép szakembereinek munkája. A szedőkészülék acéluj- jai valósággal lefésülik a zöld szárról a borsószemeket, amelyek megtisztítva, konzervgyári feldolgozásra készen a tartályba, majd a gyüjtökocsiba kerülnek. A kombájn teljesítőképessége két-három tonna borsószem óránként, s ez a teljesítmény kétszerese a traktor vontatású borsócséplőének. A gép további előnye az energiatakarékosság, hiszen a nagy mennyiségű zöldtömeg, vagyis a borsószár levágása, cséplése elmarad, tehát nem emészt üzemanyagot. Az elkészült két mintapéldány egyikét már útnak inditották a Szovjetunióba, a másik pedig a következő napokban kezdi meg a munkát az egyik békési állami gazdaságban. Az elhallgatás Fenókel Judit azok közé az írók közé tartozik, akikre mostanában kezdünk igazán felfigyelni. Az utóbbi években megjelent regényei, novellái egyre inkább arról győznek meg bennünket, hogy az írónő kitűnően ismeri mai valóságunkat, s életünk morális problémáit izgalmasan szólaltatja meg. Népszerűsége növekedésének titkát is minden bizonynyal ebben kell keresnünk. Számára jó iskola volt az újságírás — ma is munkatársa a Nők Lapjának - szociális érzékenységét fejlesztette, s ez most bőven kamatozik az írói alkotómunkában. A közelmúltban megjelent regénye, Az elhallgatás, pályájának újabb kiemelkedő állomását jelzi, s úgy érezzük, mind a kritika, mind az olvasói közvélemény nagy érdeklődéssel fogadja. A regény egy nő sorsát kíséri végig több mint három évtizeden keresztül, de ebben az egyéni sorsban mindenütt ott van az élő történelem. Forgács Júlia, a főhős - akinek megrajzolásához az írónő érezhetően számos vonást kölcsönzött önmagából — kora gyermekkorától nyitott lélekkel éli át a környező világ emberre kirótt viszontagságait. Háború, ötvenes évek, ötvenhat, majd a konszolidációs idők ellentmondásai — olyan stációk, melyek a mai középnemzedék számára egyben erkölcsi próbatételeket is jelentenek. Forgács Júlia egész életében a morális megmaradásért küzd, őszinte, egyenes ember akar maradni minden körülmények között, ami a történelem szeszélyes fordulatait, s a bonyolult társadalmi környezetet tekintve gyakran lehetetlennek látszik. Ö mégis megpróbálja, s mint a sorsa bizonyítja, nemegyszer sikerrel. Tény azonban, hogy ‘a mindennapi harcokban végül is felőrlődik, kissé rezignálton búcsúzik tőlünk a regény utolsó lapjain. Megéri-e ilyen áron tisztának maradni? — kérdi önmagától, s kérdezzük vele mi is. A választ az a megnyugtató érzés adja meg, amit a történet egésze sugall: ha ki- sebb-nagyobb buktatókon keresztül is, de lehetséges és érdemes megőrizni jobb emberi énünket. Fenákel Judit már első munkáiban bebizonyította, hogy alaposan ismeri valóságunknak azt a szeletét, melyet néha pejoratív értelemben „vidékinek” nevezünk. Várkony és környéke, ahol Forgács Júlia él és dolgozik — előbb mint tanító, később mint újságíró — sok tekintetben magán hordozza ezt a vidékiséget. Megtalálható az emberek gondolkodásában, életvitelében, a közélet számos területén. Érzékelhető jelenségei — összefonódó érdekszövetségek, kisstílű hatalmaskodás, ostoba tekintélytisztelet, kétszínűség — szinte észrevehetetlenül rombolnak, emberi értékeket tesznek tönkre. Olykor kilátástalan ellenük a harc, a megfutamodás, a menekülés célravezetőbbnek tűnik. Mégis akadnak olyan emberek, akik belső indíttatásból nem ezt teszik. Forgács Júlia közülük való. Tisztességét, s valamennyiünk becsületét védi, amikor nem hajlandó igent mondani arra, ami minden őszinte emberségtől idegen. Az írónő sokoldalúan ábrázolja hőse magánéletét. Ez az a terület, ahol Forgács Júliának nem sikerül rendet teremtenie. Szerelmi kapcsolatai sorozatosan zátonyra futnak, a családjától fokozatosan elidegenedik. Talán éppen a* nyugalmat, a biztos erőt adó háttér hiánya miatt kell éreznie oly sokszor keserűséget, csalódottságot. K. S.
