Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-08 / 124. szám

2 Dunántúlt napló 1982. május 8., szombat Befejezte munkáját az Akadémia közgyűlése NAGYVILÁGBAN Az NDK ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) A felszólalók nem annyira az egyes szakterületek eredmé­nyeivel, esetenként belső gond­jaival — ezek ismertetésével — kapcsolódtak a referátumokhoz, sokkal inkább a tudomány egé­szének, a tudományszervezésnek témáit elemezték. Az eredmé­nyeket elisme’rve. de a jobbítás szándékával elsősorban a fogya­tékosságokra, illetve a további teendőkre hívták fel a figyel­met. Visszatérő témája volt a vitá­nak a kutatási eredmények hasznosítása, mert — miként többen is aláhúzták — e te­kintetben igencsak lassúnak tű­nik a tudomány és a gyakorlat közötti vérkeringés. Mind a tu­dósok szemszögéből, mind a népgazdaság oldaláról vizsgá­lódva egyértelmű a követel­mény: mihamarabb a gyakor­latban kamatoztatni kell azt, ami a szellem termékeiből ér­tékké változtatható. Ráirányí­totta a vita a figyelmet arra is, hogy a sajtó és a többi tömeg­kommunikációs eszköz fordítson az eddiginél nagyobb figyel­met a tudományok bemutatásá­ra. Az eredmények, az alkotó szakemberek megismertetésére a közvéleménnyel. Mielőtt lezárult a vita — a közgyűlés délutáni ülésén —tit­kos szavazással választották meg az Akadémia új rendes, il. letve levelező tagjait. A korábbi levelező tagok közül 37-en let­tek az MTA rendes tagjai, a tudományok doktoraiból pedig 34 levelező tag került ki. A közgyűlés az MTA rendes tagjává választotta többek kö­zött dr. Flerkó Bélát, a POTE rektorát, az Anatómiai Intézet professzorát, levelező tagokká választotta dr. Crastyán Endrét és dr. Jobst Kázmért, a POTE egyetemi tanárait, valamint dr. Romhányi Györgyöt, a POTE Kórbonctani Intézetének nyugal­mazott professzorát, ­A vitában elhangzottakra Szentágofhai János és Pál Lé- nárd válaszolt. Szentágothai János nyilatkozata A közgyűlés végén Szentá­gothai János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke az MTI tudósítójának kérésére mérleget vont a kétnapos ta­nácskozásról : — Közgyűlésünk - mondta - munkaközgyűlés volt. Ennek megfelelően, egyrészt az Aka­démia belső életével kapcso­latos olyan teendőket végez­tünk el, mint a tagválasztás, illetve az előző közgyűléstől feladatul kapott szervezeti kér­dések megoldása, amelyekről most határozatot is hoztunk, s összegeztük kutatóintézeteink fé| évtizedes munkáját is. Ter­mészetesen ennél fontosabb a közvélemény szamára, hogy napirendre tűztünk és megvi­tattunk —■ immár — hagyomá­nyainkat folytatva — ismét egy országos jelentőségű témát ez­úttal gazdaságpolitikánk el­múlt negyedszázadának tanul­ságait. — E fő témában kibontako­zott vita tapasztalatai alapján is mondhatom, most már vilá­gosan áll előttünk, hogy a gaz­daságpolitikának állandó meg­újulási folyamatban kell len­nie. — A folyamatos gazdasági reformban nemcsak a gazda­ságpolitikának, hanem a gaz­daságpolitikai mechanizmus­nak, a gazdaságban részt vevő intézmények működésének, egész gazdasági szervezetünk­nek a - reformjáról is szó van, tehát nem csupán egyszerűen mechanizmus-javításról. Itt a gazdasági mozgás egész verti­kumára kell gondolni. Kezdve a tudományos gondolattól az innováción át a tudományos eredményekig és azok felhasz­nálásáig, know-how-jának ki­alakításáig, a találmányok tu­dományosan megalapozott gyakorlati alkalmazásáig. — Ami az Akadémia testületi munkáját illeti: az MTA min­den eddiginél szélesebb kör­ben és aktívabban részt kér és vállal a napirenden lévő or­szágos társadalompolitikai és gazdasági feladatok kutatá­sában és tudományos vélemé­nyezésében. Ehhez új munka­stílusnak kell kialakulnia — mondotta Szentágothai János. Szomorú esemény ... Argentin tisztek és civilek vesznek részt a Falkland-válság harci összecsa­pásaiban életüket vesztett argentin katonák végső búcsúztatásán. * 4- HAMBURG: Giovanni Spadolini olasz miniszterelnök és Emilio Colombo külügymi­niszter csütörtök este Ham­burgba érkezett, ahol pénteken találkozott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral, va­lamint Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. A tárgya­lások középpontjában a Falk- land-konlliktus, a Nyugat- Európai Unió tervének kérdése és a kelet-nyugati kapcsolatok ügye állt. ♦ WASHINGTON: Az Egye­sült Államok csütörtökön egy 20 kilotonnásnál kisebb erejű földalatti kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre Né­vadóban — jelentette be az Amerikai Energiaügyi Minisz­térium. Ez volt az idei ötödik bejelentett amerikai robban­tás. + PERTH: Különös lopás történt az ausztráliai Perth vá­rosában. Ray Marinko, egykori ausztrál labdarúgó néhány hó­napos vakációra utazott Syd­neybe, s gyanútlanul „magára hagyta" háromszobás házát. Mire a kellemesen töltött va­káció után visszatért, hogy is­mét birtokba vegye jogos tu­lajdonát, szomorúan látta, hogy a háza „szőrén-szálán" eltűnt. A megdöbbent férfi azonnal jelentette a rendőrség­nek, hogy egykori háza helyén semmi mást nem talált, csak egy hatalmas lyukat. A rend­őrség igen kínos helyzetben van, nemigen tud mit kezdeni a nem mindennapi tolvajlási üggyel. A perthi rendőrség szó­vivője mindössze annyit tudott mondani, hogy „soha nem hal­lott még olyat, hogy egy egész házat elloptak volna." Földrengés a Szovjetunióban A TASZSZ hírügynökség je­lentése szerint csütörtökön he­lyi idő szerint 19 óra 42 perc­kor földrengés volt a Kirgiz, az üzbég és a Tadzsik SZSZK egyes területein. A rengés az epicentiumban, amely Kizil-Kij városától 20 kilométerre észak­ra és Ferganától 35 kilométer­re keletre volt, elérte a 7-es erősséget. Kizil-Kijben és Ferganában a rengés 6-os, Taskentben, Osá- ban és Namanganban mintegy 5-ös erősségű volt. A rengés epicentruménak közelében né­hány régi lakó- és gazdasági épület károkat szenvedett ♦ ♦ PEKING: Pénteken dél­előtt Pekingbe érkezett George Bush amerikai alelnök, hogy a tajvani probléma, elsősorban az amerikai fegyver- és alkat­részszállítások miatt megrom­lott kínai-amerikai kapcsolatok jövőjéről tárgyaljon. Megbe­szélésein nemzetközi kérdések­ről is szó lesz. Hivatalos foga­dás nem volt a repülőtéren, erre délután került sor, amikor Van Li miniszterelnök-helyettes üdvözölte a politikust. Bush szerdán este érkezett Kínába. A csütörtöki napot Hangcsou- ban töltötte, ahol Hummel pekingi amerikai nagykövet adott neki tájékoztatást. Bush előzőleg Japánban, Dél-Ko- reában, Szingapúrban, Auszt­ráliában és Üj-Zélandon járt. Kínai látogatását pótlólagosan iktatták programjába. 4- BERLIN: A Lipcsében megnyílt nemzetközi könyvmű­vészeti kiállítás alkalmából Szántó Tibornak, a Helikon Kiadó művészeti vezetőjének ítédték oda az idei Guten- berg-díjat. 4- LONDON: Helyhatósági választásokat tartottak csütör­tökön Nagy-Britannia számos körzetében. A pénteki első, hi­vatalos számítógépes eredmé­nyek szerint a konzervatív párt jelentős győzelmet aratott. A nem hivatalos eredmények sze­rint a konzervatívok az összes szavazatok 39 százalékát kap­ták, az ellenzéki munkáspárt 32, a szociáldemokrata-liberá­lis szövetség pedig 27 száza­lékot szerzett. 4 KAIRÓ: Egyiptomnak nem sürgős a békülés, a többi arab államnak magának kell meg­határoznia, mikor kívánja hely­reállítani kapcsolatait Kairó­val - erősítette meg az egyip­tomi álláspontot Hoszni Mu­barak elnök, aki csütörtökön este tért haza Kairóba egyna­pos szudáni villámlátogatásá­ról. Mubarak csütörtökön Khar- toumban vendéglátójával, Gaafar Nimeri elnökkel az arab—egyiptomi viszony javítá­sáról tárgyalt. Szudán egyike azon kevés arab államnak, amely az Izraellel kötött kü­lönbéke után is szoros gazda­sági, politikai és katonai együttműködésben áll Kairóval. 4- HARARE: A zimbabwei Hararéban megkezdődtek a hi­vatalos megbeszélések Oskar Fischer NDK-beli és dr. Wit­ness Mangwende zimbabwei külügyminiszter között. A ba­rátság és a kölcsönös megértés szellemében lezajlott találko­zón a lelek megtárgyalták az Afrika déli részén kialakult helyzetet és a kétoldalú kap­csolatok kérdését. H arminchét évvel ezelőtt az antifasiszta koalíció végső győzelmével a német nép felszaba­dult a náci zsarnokság uralma alól. E napról, május 8-ról, minden további fejlődés kiin­dulópontjáról emlékeznek meg az NDK-ban, ahol az Elbától keletre létrehozták az, első né­met munkás-paraszt államot. Ezt követően, a szocializmus fel­építésével párhuzamosan, való­sággá lett az antifasiszta ellen­állás hőseinek eszménye, hogy a nép békében és szociális biztonságban élhessen. A Német Szocialista Egység­párt X. kongresszusa mérleget készített az elmúlt három és fél évtized eredményeiről. Az elért eredményekre támaszkodva a pártkonqresszus nagy jelentősé­gű határozatokat hozott a fej­lett szocialista társadalom to­vábbi építéséről, a kommuniz­musba való fokozatos átmenet alapvető feltételeinek megte­remtéséről. E jelentős esemény előkészítését az emberek mil­lióinak párbeszéde, tengernyi kezdeményezése jellemezte, aláhúzva ezzel a párt és g nép közötti bizalomteljes viszonyt. Növekedőben van az állampol­gárok befolyása a létfontossá­gú döntésekre, a dolgozók üze­men belüli beleszólási joga, részvételük a társadalom irányí­tásában és íejlesziésében. Megalakulásakor, 1949-ben az NDK a világ népei előtt kö­telezettséget vállalt: mindent megtesz annak érdekében, hogy német földről soha többé ne indulhasson háború. Ehhez az esküjéhez hű maradt. Az NSZEP 1981 áprilisában megtartott X. kongresszusa elfogadta az or­szág békepolitikájának irányel­veit. Az irányelvek kimondják, hogy az, NDK — szoros szövet­ségben a Szovjetunióval, a szo­cialista testvérországokkal — nyomatékosan fellép a háborús veszély csökkentésére és a fegy­verkezési verseny föltartóztatá- sára irányuló törekvések támo­gatása mellett. A szocialista in­ternacionalizmus elveihez hűen mindent elkövet a Varsói Szer­ződés szervezetének megszilár­dításáért, és aktivan részt vesz a szocialista gazdasági integrá­ció programjának megvalósítá­sában. Felszabadulásának 37. évfor­dulóján további nagy sikereket kívánunk az NDK testvéri né­pének a szocializmus, a társa- <* dalmi haladás és a béke érde­kében kifejtett munkájához. (g. ■•) Kommentár Az Atlanti Szövetség brüsz- szeli főhadiszállásán tizenegy európai hadügyminiszter üli körül a kerekasztalt. Azért ennyi, mert Franciaország és Izland nem tagja a NATO in­tegrált katonai szervdzetének. A tizenegyek neve „Eurocso- pört". A nyugat-európai had­ügyminisztereknek ezen a ha­gyományos tavaszi találkozó­ján azonban részt vesz két tengerentúli hatalom hadügy­minisztere is: Kanadáé és az Egyesült Államoké, Miről tárgyal a belga fővá­rosban a tizenegy hadügymi­niszter? A tematikát a bizalmas jel­leg ellenére nagyjából ismeri a nemzetközi közvélemény, mert az értekezletet előkészí­tő nagyköveti szintű munka- bizottságok kiszivárogtatták. A spanyol belépés előkészítése mellett az egyik legfontosabb napirendi pontot az Eurocso- port nem európai tagja, Weinberger amerikai hadügy­miniszter terjesztette elő és Viták és gondok Brüsszelben szorgalmazza. A téma nem új: Washingtonnak arról a törek­véséről van szó, hogy szövet­ségeseit nagyobb anyagi ter­hek vállalására ösztökélje, s ha másképpen nem megy, kényszerítse. Ez az egyik leghagyomá­nyosabb súrlódási felület az Egyesült Államok és nyugat­európai szövetségesei között, akiknek a többsége az eddi­gi amerikai követelést (azt, hogy teljes költségvetésük három százalékával növeljék katonai terheiket) is sokailot- ta, most pedig Weinberger már tarsolyában négyszáza­lékos növelési követeléssel ér­kezett Brü sszel be !• A Pentagon ezt jóelőre megpróbálta „megalapozni": a NATO-vezérkarral együtt­működve olyan reprezentatív brosúrát jelentetett meg, /ámely szerint a Varsói Szer­ződés tagországai „mind a hagyományos, mind a nukleá­ris fegyverek viszonylatában fölényben vannak”. Megfigye. lök egyetértenek abban, hogy ez a nagyon is sommás, csak éppen az alapvető tényekre nem támaszkodó állítás még NATO-berkekben is igencsak vitatott. Weinberger számára alig titkoltan kellemetlen fejle­mény volt, hogy Carter, az Egyesült Államok volt elnöke — aki azért mégiscsak ismer bizonyos lényeges arányokat — egy norvégiai előadásán éppen most jelentette ki, hogy „a nukleáris erők összessége tekintetében egyensúlyról be­szélhetünk” . .. A Haig minapi beszédében is megemlített „bizonyos NATO-n belüli feszültségeket” csak növeli az európai tagor­szágok növekvő aggodalma az immár áldozatokat követe­lő Falkiand-krízis miatt, emiatt a formálisan továbbra is Londont támogató alapál­lás most érezhetően hűvöseb­bé vált. Vannak enné! mélyebb és tartósabbnak ígérkező gon­dok is. A mór említett na­gyobb tehervállalást sürgető amerikai követelésre az euró­pai NATO-hadügyminiszterek meglehetősen egyhangú in­gerültséggel válaszolták ame­rikai kollégájuknak azt, hogy „már eddig is ők adják az európai hadszíntéren a szá­razföldi erők kilencven, a ten­geri- és légierők hetvenöt szá­zalékát”. Meglehetősen sötét árnyék­ként terül a tanácskozásra számos tagország megingott belpolitikai stabilitása (az NSZK koalíciós erővonalaitól kezdve az olasz fejleménye­ken át szó lehet egészen a Falkiand-krízis hatásáról a Thatcher-kabinet jövőjére), valamint a déli szárny hely­zete (a görög magatartás, a török katonai vezetés dilem­mái stb.). Mindez világossá teszi, hogy a NATO júniusi, bonni csúcs- értekezletére is bőven marad a vitákból és a gondokból. Harmat Endre A közgyűlés Határozata Az elnöki és főtitkári beszá­moló, valamint a vita alapján a közgyűlés határozatot foga­dott el, arjiely az Akadémia fel­adatául tűzte ki az átfogó prob­lémák előtérbe állítását a ku­tatásban, valamint a különböző tudományterületek és szerveze­tek együttműködésének jobbí­tását. A határozat szükségesnek tartja olyan, az új feltételekhez alkalmazkodó kutatási szerke­zet-szervezet és módszerek ki­munkálását, amelyek segítik a tudomány eredményeinek hasz­nosítását. A határozat helyesli azt a folyamatos gazdasági re­formpolitikát, amely jaly sok eredményre vezetett az elmúlt években. Egyetért azokkal az intézkedésekkel is, amelyek az intézeti és a szervezeti rend­szer javítását célozzák Az el­fogadott dokumentum javasol­ja a gazdaságpolitika tovább­fejlesztését, mindenekelőtt a külgazdaság, az ár- és bér­rendszer, az innováció területén és szorgalmazza azt is, hogy készüljön átfogó elemzés az el­múlt 25 év tudománypolitikai tevékenységéről. A határozat elfogadásával — majd Polinszky Károly alelnök zárszavával — befejeződött az MTA 142. közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents