Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-05 / 121. szám
1982. május 5., szerda Dunántúli napló 3 Szemétdomb? A tavaszi első leeresztés után volt szerencsém látni múlt hétfőn a Ivov-kertvárosi „agorán" lévő szökőkutas vízmedencéket. Megdöbbentő, s egyben elszomorító volt a látvány, jóllehet hozzáedződtem már a hasonlókhoz. Figyeltem az arcokat, s azokon is a döbbenet és szörnyülködés jeleit láttam. Nem tudok jobb kifejezést: a két medence szemétdomb volt. Minden volt azokban, amit csak el lehet képzelni: műanyag zacskó és pohár, ócska játék, kötött sapka, rossz cipő, fél tégla, ágas-bogas fa, megszámlálhatatlan sárcsomó és még ki tudja, mi minden. Láttam, amikor kezdték a medencék feltöltését. Az első szemetek már akkor megjelentek. Gyermekek vették körül a medencéket, játszottak a vízzel és élvezték, hogyan sodorják el a lágy. hullámok a bedobált ezt-azt. Senki sem szólt, Bevallom: én sem. Az ismert esetek tartottak vissza, amelyekben a jóindulatú figyelmeztetésre durva szülői „rendreutasítás” volt a válasz: „mi köze hozzál..." Pedig sok, nagyon is sok közünk van ahhoz, hogy lakókörnyezetünk mindig csinos, rendezett legyen. Közük van hozzá azoknak a szülőknek is, akik nem veszik észre, hogy e gyermeki jópofaság egy későbbi káros magatartás formálója. Amikor a két vízmedencét megcsinálták ebben a forgalmas üzletközpontban? úgy vélték: a víz látványa és illata, a szökőkutak csobogása felüdíti majd az itt nyüzsgő emberáradatot. Sajnos, nem így lett! A szeméttől piszkos víz senkit nem üdít fel. Elképzelhető, azonban, hogy mégis üdítsen ez a víz és kellemessé tegye a közelében töltött perceket. Például úgy, hogy leeresztenék naponta a vizet és kitakarítanák, kisikálnák a medencéket. De kinek van erre pénze? Sokkal egyszerűbb és olcsóbb a gyermeki magatartás jó irányba terelése, megpróbálván megértetni azt, hogy más a játék és megint más a szemetelés, a szennyezés. Feltételezve, hogy az érintett szülők maguk is érzik a kettő közti különbséget. H. I. Kiflivel fiitsünlc? 12.) Széntüzelésű kályhák Pécsett a Kossuth Lajos utcai vasboltban Szokolai István felvétele „Hadüzenet" az olajkályháknak Kényszerítő körülmény: visz- sza kell fognunk az olajfelhasználást. A korábbinál is kevesebb olajat ésszerűen és úgy kell felhasználnunk, hogy ahol arra égetően szükség van — tehát mással nem helyettesíthető — ott legyen. Ha a tüzelőanyagokat korszakokba soroljuk, akkor a fa, a szén után az 1920-as, 30-as évektől beszélhetünk olajkorszakról. Hazánkban a kőolajfelhasználás a 70-es években annyi volt. mint a többi más energiahordozóé együttvéve. Ma az a cél, hogy ahol csak lehet csökkentsük, vagy teljes mértékben szüntessük meg az olajfelhasználást és a jelenlegi 64 százalékos szénhidrogén-részesedést 1985-re szorítsuk le 59 százalékra. Az energiafogyasztásunkban egyszázalékos megtakarítás 5—600 millió forintot jelent. Fűteni kell, de mivel ? o Olajjal? A kommunális intézményeknél a tervezett 300 000 olajkályha megszüntetés éves szinten 60—100 000 tonna olaj megtakarítását eredményezheti. Mivel váltsuk ki az olajat? A Minisztertanács 1055/1980. számú határozata kiemelt feladatként szabja meg az energiatakarékos termelési szerkezet kialakítását, a fajlagos energiafogyasztás csökkentését és az import tüzelőanyagok kiváltását. Továbbá: hosszú távon jelentősen növelni kell a szén- és atomenergia felhasználását, csökkenteni kell a kőolajtermékek tüzelési célú fel- használását. e A tüzelőolaj árát március 20-án 48 százalékkal emelték. Baranyában csak a tanácsi felügyeleti közületeknél a tervidőszakban 7061 olajkályhát kell kiváltani, ami 5960 tonna évi HTO-megtakaritást jelent. Az ez évi terv 2731 olajkályha megszüntetése. Pálmai József, a Baranya megyei Tanács főenergetikusa az intézkedésről: — Tavaly májusban adtunk ki pályázati felhívást az egyedi olajkiváltási program támogatására. Lényege: például a községi tanács pályázott, hogy olaj helyett szenes központi fűtésre, olajkályha helyett széntüzelésű kályhára áll át megfelelő gazdasági mutató alapján, akkor vissza nem térítendő állami támogatást kapott a beruházáshoz. Ez a lehetőség most január 1-ével megszűnt. A mohácsi járás tavaly időben eszmélt, és ez év október 15-ig mintegy 18 millió forintos beruházással befejezik az olajkiváltási programot — a korábban felhasznált tüzelőolaj 80 százalékát takarítják meg. — Mivel íűlenek ezután a hajdani ola/kályha- és olajkazán- üzemeltetők? — Szénnel, vagy ahol lehet hőtároló villanykályhákkal. Az energiaköltségek emelkedését nem fedezi a költségvetés, így kénytelenek azt kigazdálkodni. Amíg egyes intézményekben a fűtést szénnel oldották meg, az összes működési költségük 3-4 százalékát tette ki az energiaköltség, manapság ez az olajtüzelés miatt eléri a 23—25 százalékot. A hajdani olajbőség idején a széntárolókat, salaklerakókat felszámolták, a fűtőket elküldték, vagy átképezték. o Ki fűtsön a szénkályhákban? Mennyibe kerül az. új kályha — ha lehet megfelelőt kapni? Mennyibe a szén- és salaktároló megépítése, esetleg helyrehozása? Ki és hová hordja ki c salakot? A válasz: az érintetteknek maguknak kell megoldaniuk. Félő, gyakori jelenség lesz az egyik megyei vállalat központjának esete. Tömegével vacogtak a dolgozók a hideg, füstös, széngázzal telt irodákban — a „szerencsésebbje” már az első napok után táppénzre került. Miért? Mert pánikszerűen tértek át a széntüzelésre, nem tisztíttatták ki, nem hozatták rendbe a kéményeket. A fűtő néhány nap után a rengeteg reklamáció miatt felmondott. Ä szén, a gyújtás, a salak tárolását sem tudták sebtiben megnyugtató módon megoldani. Az utóbbi években elfelejtettük a szénnel való tüzelést. Most újra tanulhatjuk. Murányi László (Folytatjuk) Hektárszám égtek az erdők, a csemetések. Szórakozottan vagy készakarva dobták-e el az égő cigarettát a száraz avaré erdőkben, figyelmetlenségből hagyták ott az égő gazkupacot? Ki tudja? Zokon, a Felsőhegy dűlőben összegyűjtött száraz gazt égettek és otthagyták a tüzet — 3 hektár területen szerencsére csak az avar égett. Baranya- jenő térségében eldobott cigaretta parazsa lobbantott lángra és égetett le egy hektár hatéves fenyvest és 2 hektár akácost — a kár 50 000 forint. Me- cseknádasdon az erdő közelében égettek gazt, a felügyelet hiányában tovaterjedő lángok nem kímélték a 4 hektáron másfél évtizede telepített fenyvest — a kár majd 200 000 forint. Károlymajorban feltételezés szerint ugyancsak a szabadban való tüzelés idézte elő a 4 hektárnyi égercsemetés pusztulását — a kár 80 000 forint. Hasonló okok Harkányban 10 hektárnyi vegyes csemetést, Magyarbólyban, a fűztelepen egyhektárnyi lábon álló fűzvesszőt, Békáspusztán 4 hektárnyi nyárfaültetvényt semmisítettek meg. Az anyagi kár szinte jelképes. A felperzselt csemetések, erdők helyett mikor lesz új, és az vajon nem válik-e újabb eldobott cigaretta, otthagyott égő gazkupac áldozatává? A márciusi baranyai tűzkárstatisztika ismét figyelmeztet a szabadban való tüzelés és a dohányzás veszélyeire. A tűzoltóság 151 esetben vonult ki, a keletkezett kár értéke 2 343 000 forint. Egy ember a lángokban vesztette életét. A dohányzás magánügy. Addig, amíg a dohányos nem okoz másnak, másoknak kárt. Például tűzkárt. Pécsett albérlő lányok a teli hamutartókat - bennük égő csikkel - kiürítették a konyhaszekrény aljában lévő műanyag szemetesvödörbe. Kiégett a konyhabútor és - berendezés . . . Komlón a Kossuth-bánya klubjában a berendezés és az épület szenvedett egymilliós tűzkárt — feltételezhetően cigarettacsikk következtében. A tavaszi fáradtság szórako- zottá, feledékennyé tehet sokunkat: Pécsett az otthonról eltávozó háziasszony bekapcsolva felejtette a vasalót a konyhaasztalon. Vagy csak csökkenti veszélyérzetünket: Almamelléken házi készítésű, fatüze- léses dobkályhával -fűtöttek a 2x3 méteres helyiségben, a csirkenevelő ólban. A kályhával jól befűtöttek, bennégett a 100 darab hathetes csirke, égett a tetőszerkezet. . . Óidon a tulajdonos valamit keresve, gyufával világított a padlástérben — kigyulladt a tetőszerkezet . . . Szőkéden a méhész füstölővel járt a kaptárok között, majd bement a bódéjába. Az ottfelejtett füstölőtől leégett a szer- számosbódé . .. Sellyén, az Agrokémia új telephelyén szabálytalanul hegesztettek — kigyulladt a papír- és göngyölegraktár . . . Beremenden a húsfüstölőben tűz keletkezett, 10 000 forint értékű húsáru bánja .. . Gyermekek is okoztak tüzet -'játszásból. Nagypeterden a 6 éves fiúcska látta, hogy a szomszéd hogyan égeti a gazt. Ö is megpróbálta — a szalmakazallal. Az egytonnányi alomszalma jobban lángolt, mint a szomszéd tüze . . . Mohácson kisgyerek papírrepülőt készített, azt meggyújtva • röptette. A „gép" a hulladéktárolóban hajlott végre kényszerleszállást - a tűzkár értéke 10 000 forint. Műszaki hiba következtében gyulladt ki: a pécsváradi mű- szakicikk-bolt — olajkályha —, Pécsett és Nagyhajmáson személyautó - elektromos zárlat -, Nagyharsányban egy ház födémé és tetőszerkezete — a kéménybe épített gerenda miatt. A 611-es úton Trabant ütközött IFA-val. A Trabant kigyulladt, vezetője a lángok között lelte halálát. Murányi L. Tanácsadó szolgálat alakult Pécsett Segítő kapcsolat A jövő nemzedékét a családok formálják A kísérletet állami gondozott gyermekek és börtönben lévő anyák gyermekei fejlődésének összehasonlításával végezték. Az állami gondozott gyermekeknek igyekeztek mindent megadni. Szép, tiszta környezetben, állandó gondoskodás mellett, megkülönböztetett figyelemmel formálták mindennapjaikat. A kísérlet eredménye egyértelmű: a börtönviselt anyák gyermekei sokkal egészségesebb, fejlettebb, kiegyensúlyozottabb, minden tekintetben sikeresebb kamaszokká serdültek, mint a gondozottak. A kísérletet ugyan német kutatók végezték, ám az eredménye minden bizonnyal egyetemes érvényű: a gyermekek számára pótolhatatlan az édesanya, a szülő. Nem kellett erről meggyőzni a HNF megyei elnöksége mellett működő nő- és rétegpolitikai munkabizottság tagjait, hiszen többségük gyakorló édesanya, illetve nagymama, ülésükön többek között a család gyermeknevelésben betöltött szerepéről, többnyire a gondokról, feladatokról beszéltek. Vitaindító gondolatokat Kerényi Klára, a Nevelési Tanácsadó munkatársa mondott. Az előadó és a hozzászólók többségének véleménye a legfontosabb kérdésekben megegyezett. A családok döntő része betölti funkcióját. Szeretettel, odaadóan nevelik gyermekeiket, következetesen készítik fel őket azokra a feladatokra, társadalmi normákra, melyeket a koruknak megfelelően elvárnak tőlük. Ám az is tény, hogy az utóbbi években a családok élete, szerepe sok fórumon az érdeklődés középpontjába került, mivel megszaporodtak a gondokat jelző észre-, vételek. Ha sorrendet akarunk tartani köztük, akkor elsőként a gyesről kell szólni. Számos vélemény szerint az anyák egy része különböző okok miatt nem él teljes ideig a három évre szóló gyermekgondozás lehetőségével, illetve akik otthon maradnak, nem mindig használják ki ezt az időt teljes energiával gyermekük nyiladozó értelmének tágítására, formálására. A gyermeki „miért" korszak kimaradása, a velük szembeni esetleges türelmetlenség, a közös programok hiánya rövid idő múlva — már a kamaszkorban — élesen üthet vissza. A bizalmatlan, csavargó gyermekkel szemben pedig sokszor értetlenül állnak a szülők. Később, az önálló élet kezdetén ugyanezek a fiatalok újabb konfliktusokba kerülhetnek: nem tudják, milyen az igazi, összetartó, egymást szerető és tisztelő családi életforma, nem tudják, hogy miként kell felelősséggel vállalni és nevelni gyermeküket. Számos, látszólag jelentéktelen részkérdésről is beszéltek a bizottság tagjai. Némi nosztalgiával emlegették a hajdani -szabás-varrás, főzőtanfolyamokat, szakköröket, felhívták a figyelmet a családi munkamegosztás fontosságára és egymástól is érdeklődtek az iskolák családi életre nevelés óráinak tapasztalatairól, melyről megoszlottak a vélemények. Egy pillanatig sem vitatkoztak viszont azon, hogy a gyermek- nevelés elsődlegesen a család feladata. Hangsúlyozták, hogy •nem fogadható el kibúvóként a szülők leterheltsége, az időhiány, hiszen a gyermeket sosem külön, hanem állandóan, a napi családi tevékenységekkel eqyütt. azokba való bevonásukkal. a következetes, példamutató szülői magatartással lehet és kell nevelni. Ami a feladatokat illeti: a bizottság elhatározta, hogy a jövőben jobb propagandával, a példamutató családok népszerűsítésével, a fiatal szülők támogatásával - kismama-, családi kör, klubok alakításával, bővítésével —, igyekeznek o gondokon segíteni. Emellett hamarosan létrehozzák Pécsett a családi tanácsadó szolgálatot, ami „Segítő kapcsolat” néven fogadja majd a hozzá fordulókat. T. É. Fórum a pécsi tömegközlekedésről Sok az érdeklődő, kevés a résztvevő A párbeszéd tulajdonképpen nem új keletű. A Volán 12. Vállalatának vezetői időről időre találkoznak a különböző intézmények által szervezett fórumokon a pécsi utazóközönséggel. Ezeken a találkozókon olykor éles hangú megfogalmazások is elhangzottak a megyeszékhely tömegközlekedésének gondjairól. Legutóbb a pécsi Ifjúsági ffáz . szervezésében egy héten át tartó rendezvénysorozat keretében mutatkozott be a megyeszékhely lakóinak a Volán 12. Vállalata. Számos szakmai jellegű előadás hangzott el, amelyek a tömegközlekedés fejlesztésével foglalkoztak. így többek között az épülő távolsági autóbusz-pályaudvarral, a gépkocsivezetők kiválasztását elősegítő alkalmassági vizsgálatokkal, a járműpark fejlesztésével és még sorolhatnánk. A Volán-napok egyik kiemelkedő rendezvényének ígérkezett az elmúlt hét közepén tartott fórum, ahol a vállalat vezetői, a rendőrség és a tanács illetékesei felkészülten várták a kérdéseket, a nagyszámú érdeklődő közönséget. A felvetésekkel nem is volt különösebb baj, ám ugyanez nem mondható el a tömeges érdeklődésről. A fórumon ugyanis alig több mint harmincon vettek részt. Távol áll tőlünk megkérdőjelezni a fórum hasznosságát, hiszen nyolcperces élőadásban a Magyar Rádió pécsi stúdiója számos kérdésre reagált, ám az mégiscsak furcsa — s ezt a szerkesztőséghez érkezett telefonhívások, levelek bizonyítják —. hogy ha annyira érdekli a megyeszékhely lakóit a tömeg- közlekedés élő gondja, most közömbös maradt. Mert kérdés, felvetni való akad bőven, mint ahogy a fórum telefonjára érkezett kérdések is bizonyítják azt. Vagy harminc kérdésre adtak választ a Volán vezetői, amelyek skálája igen széles körű volt. így többek között ismét felmerült az utastájékoztatás hiányossága, hogy a, megállókból hiányoznak a táblák, hogy későn jelent meg az autóbusz-menetrend. A válaszból kiderült, hogy még az első félév folyamán valamennyi megállóba fölszerelik a menetrendi tájékoztatót, és a városi járatok indulási idejét tartalmazó füzetecske is megjelent. Szó esett a magán- és Volán-taxik ügyéről is. Mint elmondták, a Volán nem tart a konkurrenciától, a teljes önelszámoló rendszert májustól vezetik be a\vállalatnál. A jegyautomaták és az ellenőrök kérdése az örökzöld témák közé sorolható. Korábban is foglalkoztunk vele és a fórumon ismét megerősítették a Volán vezetői: elképzelhetőnek tartják egy más rendszerű jegykiadó rendszer bevezetését. Érdekes kérdésként merült föl, hogy a Volán él a gazdasági társulások megalakításának lehetőségével. Mint megtudtuk, terveik között szerepel gazdasági társulás létrehozása, amelynek elsődleges feladata a hiányalkatrészek gyártása lenne. S. Gy.
