Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-01 / 118. szám

Külsőre impozáns építmény, belülről korszerű ideg klinika a POTE újjáépített létesítménye Pécsett, a Rét utcában Jól haladnak az építkezések Örömök a pécsi kórházaknál Az öröm idején nem szívesen gondolunk a rosszra. S ez így is van helyén, különösen ak­kor, ha nagyon sok ember öröméről van szó. A POTE idegklinikája az el­múlt hét év alatt ostromlott vár képét mutatta.. Az orvosok és a betegek négyszer voltak kény­telenek ide-oda költözni épüle­ten belül úgy, hogy a gyógyító, az oktató, kutató munka lehe­tőleg ne szenvedjen csorbát. A Megyei Kórház szülészeti osztálya az elmúlt év elején tűz martaléka lett, szükségmeg­oldásból (a pécsbányatelepi kórházba való költözésből) el­sősorban a „szükség"-en van a hangsúly. Csak ennyit hát a rosszról. S most szóljunk bővebben az örömökről I Impozáns, szép épület. Szál­lodaként is díszére válhatna a városnak. Őszintén szólva, még egy évvel ezelőtt sem hittem volna, hogy ilyen lesz kívülről a POTE ideg-elme klinikája a Rét utcában. Ami a belsejét il­leti, az is hasonlóan jó benyo­másokat kelt. Tisztaság, rend mindenütt, és a sajnos oly gya­kori kórházi zsúfoltságnak nyo­ma sincs. A megváltozott környezet tar­talmi értékeiről szakmai elő­nyeiről Pálffy György professzor, a klinika igazgatója adott tá­jékoztatást: — Az eredeti cél — a már- . már használhatatlanságig el­avult épület felújításán túl — az volt, hogy megvalósítsuk a három fő szakterület: az ideg- gyógyászat, idegsebészet és az elmegyógyászat területi elkülö­nítését. Természetesen úgy, hogy bizonyos funkcionális kötődések . HÉTVÉGE ne szenvedjenek csorbát. A dé­li, az úgynevezett hotelszárny földszintjén kapott helyet a pszichiátria, az első emeleten a neurológia, a másodikon pe­dig a neurokirurgia. — Az idegsebészet két nagy műtője minden szakmai igényt kielégít, már teljes erővel a gyógyítás és kutatás szolgála­tába állott az elektrofiziológiai, a neuro-radiológiai, a neuro- kémiai, a neuro-patológiai, az izotóp- és az immunológiai la­boratórium. Régebben túlságosan nagy, 20 ágyas kórtermek is voltak, most a legnagyobb a két da­rab 6 ágyas, a többi pedig 3— 4 ágyon fogadhatja a betege­ket. Minden szinten külön tála­lókat létesítettek, elegendő szá­mú fürdőszoba és W. C. áll a betegek, valamint a klinikai személyzet rendelkezésére. A beruházási program elké­szültétől a felújítás és beruhá­zás befejezéséig hét év telt el. Lehet, hogy eközben akadt jo­gos türelmetlenség is, de ami megvalósult, az mestermunka volt. Nem az újságíró, nem a kivitelező állítja ezt, hanem a klinika vezetése, az orvosok, a szakszemélyzet. És köszöni a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Marczi József művezető által irányított dolgozóinak. Ők már húsz éve együtt dolgoznak, szinte kizáró­lag egészségügyi intézménye­ken. A gyakorlat meg is látszik. De nemcsak ez: a lelkiismere­tes munka is. Az utolsó simítások még hát­ra vannak: a régi szárnyban a költözködések utáni kisebb helyreállítás, és mire ezek a so­rok megjelennek, már elkészül a pszichiátriai betegek külön lépcsőfeljárója is, így a koráb­bi zártságuk megszűnik. A kalandos, és nemrégiben kishíjón katasztrofális sorsú Dischka Győző utcai szülészeti­nőgyógyászati kórházi egység minden ígéret szerint legkésőbb május végére visszaveszi a pécsbányatelepi kórház kény­szerű funkcióját. Kívülről még vigasztalannak tűnik a kép. Állványerdő, levert vakolatok ... Csak a Váradi Antal utcai fronton látszik az alapvakolat. Az építők most minden erejüket a csecsemő- osztály feletti emelet külső fa­lának befejezésére koncentrál­ják, hogy néhány napon belül a bádogosok és tetőfedők is megkezdhessék a tetőszerkezet felújítását. A belső munkála­tok — az építésvezető szerint — csaknem teljesen készen van­nak, ez már nem zavarhatja a visszaköltözést. A liftszerelés is befejezés előtt áll, s lehetőség nyílik egy második lift létesíté­sére is. A nővérek már megérkeztek. ' Április elejétől újra elfoglalták helyüket a szép, komfortos nő­vérszállás 2-3 ágyas szobái­ban. A véradó állomás is lényege­sen jobb körülmények közé ke­rült, a korábbinál bővebb alap­területen. Mindent egybevetve: a Me­gyei Kórház a súlyos és sok ál­dozatot kívánó helyzet után rö­videsen egy minden tekintet­ben korszerű, 116 ágyas szülé- szet-nőgyógyászattal büszkél­kedhet. Hogy az orvosi nyelvnél ma­radjunk: nem akut, hanem kró­nikus gondot old meg a Megyei Kórházban épülő új, központi sterilizáló. Ilyen formában, ki­fejezetten erre a funkcióra épüfő, ilyen korszerű létesít­mény a szakemberek szerint sincs még az országban. Mintegy 16 millió forintot for­dítanak erre, s elkészültekor al­kalmas lesz a megye valameny- nyi kórháza, illetve Pécs város rendelőintézete sterilizálási igé­nyeinek kielégítésére. Termé­szetesén, már ami a kapacitá­sát illeti, -a megvalósításhoz megfelelő' tapasztalatok, szer­vezési intézkedések szükségel­tetnek. Az idegklinikánál említett v építőbrigád a kivitelezője en­nek is, és itt sem meglepő, hogy a munkák a terv szerint haladnak. Marczi József műve­zető elmondta, hogy a techno­lógiai szerelés, a belső építési munkálatok elkészültek, június 7-én átadhatják a munkaterü­letet az ORSZAK dolgozóinak, a burkolás elvégzésére. A műszaki átadás határideje szeptember 30 , és remélhető­leg október elsején már birtok­ba is veheti a kórház. Kurucz Gyula A Megyei Kórház központi sterilizálójának építési munkálatai is rövidesen befejeződnek A „Baranyáért" plakettet kapták Önzetlenül fásítások erejéig látta. Bár a jége$ árvízzel való szembeszál­lást soha nem kívánja vissza és a városszépítő fásítások, virá- gosítások értékét sem becsüli le, mégis egy másik területen, a tervezésben, műszaki veze­tésben találta meg az igazán kedvére való tevékenységet. Nincs ebben semmi különös, hiszen Eller András 1964-től a Mohács városi Tanács V. B. műszaki osztályán dolgozik, je­lenleg mint főelőadó.- 1966-ban megkezdődött a város útjainak helyreállítása — meséli — s ettől kezdve szinte minden évben akadt olyan jel­legű és horderejű társadalmi munkám, amire szívesen emlék­szem. Ilyen a Kun Béla, a Vá­góhíd utca építésének, a Liget és az Arany János út csatorná­zásának tervezése. A Lenin- szobor és környékének létreho­zása, vagy a történelmi emlék­hely létesítése pedig a kivite­lezés szervezésében jelentett számomra önkéntes plusz mun­kát. Lényegében ezeknek és a hozzájuk hasonló társadalmi munkáknak köszönhetem, hogy megismerkedhettem és együtt dolgozhattam többek között Varga Imre, Kő Pál, Kiss Sán­dor szobrászművészekkel, Pölös- kei József ötvösművésszel. De folytathatjuk a sort azzal, hogy Eller András 1978-tól nap­jainkig 26 cigánycsaládnak ter­vezte meg a családi házát és ő volt a műszaki vezető is. A köl- kedieknek ravatalozó, az új­mohácsiaknak egytantermes, konyhás, ebédlős iskolabővítés tervezését vállalta. Legutóbb pedig a Bartók Béla Művelő­dési Ház szabadtéri színpadá­nak felújítási terveit készítette. Számos hasonló jellegű mun­kára jelentkezett, a munkásőr­ség keretein belül is, ahol 1975 óta teljesít szolgálatot. — Hogy miért csinálom? — kérdezi. — Mint mindenki, aki társadalmi munkát vállal, én is szeretem a városomat, szeretek segíteni. T. É. Schlitt István rabb megvalósíthatnak. A he­lyi tanács vb-titkára szerint Bódis István Baranyajenő tár­sadalmi munkáinak egyik fő szervezője. Sosem rest végig­járni 60—80 embert, mindenki­vel külön megbeszélni, hogy miért fontos az, amit így akar­nak és tudnak megvalósítani, s a munkák során sem áll zseb­re tett kézzel. A baranyajenőiek a tsz tá­mogatásával társadalmi mun­kában kerítették körbe a te­metőjüket, így építettek rava­talozót, s a Volánnal, KPM-mel együtt dolgozva így kövezték le a 750—750 méter hosszú Bé­ke és Kossuth utcát. nálja rá az ember, hiszen lát­juk a munkánk eredményét. De talán az sem mellékes, hogy Schlitt Istvánnak régóta jól kell beosztani a munkaidő utáni idejét, hiszen 1960-tól 1972-ig mint szb-titkár, 1972-től pedig párttitkárként is dolgo­zik a Baranyatervnél. Az 1956-os árvízre jól emlék­szik, akkor még nem állhatott az önkéntesek közé, de a 100 napig tartó munka lenyűgözte. Az összefogás, a közös munka jó példáját addig jobbára csak Települések, kollektívák és egyének 1981-ben vég­zett társadalmi munkáját jutalmazták a héten Pé­csett tartott ünnepségen. A „Baranyáért” plakettet 12 személy kapta. Köztük Bódis István baranyajenői, Schlitt István pécsi és El­ler András mohácsi lakos. Bódis István rokkantsági nyug­díjas. Tizenkét éve búcsúzott kényszerűségből Zobák-bányá- tól, ma 58 éves. Baranyajenőn mindenki ismeri. Nemcsak azért, mert 33 éve itt él. Mindig azon helybeliek közé tartozott, akik kitartóan fáradoztak lakóhelyük fejlődéséért. Neki, az egykori tanácselnöknek, későbbi nép­fronttitkárnak ma sem kell kü­lön magyarázni, hogy miért szükséges egy-egy cél érdeké­ben a lakosság összefogása, az önkéntes támogatás. Mint ta­nácstag és népfrontelnök jól tudja, mi az igénye a körzeté­nek, a községnek, de a tanács fejlesztési lehetőségeivel is tisz­tában van. Évről évre kézben tartja, egyezteti az igényeket a tanácsi keretekkel, s jó érzékkel vá­lasztja ki, mi az, amit társa­dalmi munkában vállalva min­denki elégedettségére hama­Bódis István zárólag tervezünk. Ez a jobb, hiszen mi elsősorban ehhez ér­tünk. Túlnyomó többségben óvodák, iskolák, sportlétesítmé­nyek felújításának, bővítésének terveit készítik anyagi ellenszol­gáltatás nélkül. — Közös tevékenység, közös érdem ez. Nem elég valamit megtervezni, azt le is kell raj­zolni. A szabad időt sem saj­Fotó: Szokolai A kórháztűz másnapján vál­lalatok, intézmények, szocialista brigádok tucatjai jelezték: ké­szek a segítésre. Ott állt a sor­ban a Baranyaién/ is. Itt dol­gozik immár több mint 20 éve Schlitt István gépésztervező, aki a tűzkár utáni épületgépész­tervezési, művezetési munkákat vállalta, társadalmi munkában. — A Haladás szocialista bri­gád tagjaként mindig együtt jelentkezünk az ellenszolgálta­tás nélküli feladatokra. Tizen­négyen tartozunk a brigádhoz, ötször ismerték . el munkánkat .aranydiplomával az Egy napot Pécsért mozgalomban. vUgyan- csak ötszörös szocialista bri­gád vagyunk és háromszor nyertük el a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet. Emlékszem kezdet­ben főként fizikai társadalmi munkát végeztünjr, az utóbbi években viszont már szinte ki- Eller András

Next

/
Thumbnails
Contents