Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-29 / 145. szám

A hulladékgyűjtés közügy A hulladékgyűjtés két szem. pontból is közügy: import nyersanyag- és energiataka­rékosság, környezetvédelmi okokból is valamennyiünk zse­bét közvetve és közvetlenül érintő kérdés. A MÉH Tröszt vállalatai 1982-ben egymillió tonna vas- és színesfém-, pa­pír-, és háztartási textilhulladék átvételét tervezik, azon kívül jelentős mértékben javítani kí­vánják a lakossági szolgálta­tásukat. ,- Milyen újdonságokkal je- lentkizik a MÉH? — kérdeztük dr. Mátsik Györgyöt, a tröszt vezérigázgatóját.- A színesfémek 95 száza­léka, a vasból ennél valamivel kevesebb, műanyagból csak néhány százalék, a papír mint­egy negyede kerül vissza a fel­dolgozóiparhoz. Ennél lényege­sen többet várnak tőlünk . . .- Kevés az átvevőhely.- Nagyobb lakótelepeken, lakóterületeken igen nehéz és roppant költséges átvevőhelyet építtetni, vagy kialakítani. Je­lenleg két megoldás kínálkozik:- mozgó átvevő helyek indítása és konténeres átvevőhelyek ki­alakítása. Az előbbik az ország számos nagyvárosában — Pé­csett is — beváltak. A konténe­res átvevőhely esztétikus, jól beleillik a környezetbe, azt nem szennyezi és a lakosság is szí­vesen fogadja. Pécsett is rövi­desen elkészül a Páfrány utcá­ban.- A gyűjtésben derekasan helytállnak az úttörők. De az utóbbi években kevésbé tudták ösztönözni a gyűjtést szervező- irányító pedagógusokat.- Az úttörőcsapatok az el­múlt tanévben 28 millió forint értékben adtak át vállalataink­nak vasat, színesfémet, papírt, háztartási textíliát. Az általunk adott pvc-zsákba gyűjtik a tex­tilt és azt egységáron vesszük át. Előbbrelépést jelent, hogy az iskolai gyűjtést irányító pe­dagógusoknak jogszerű keretek között tudunk bizonyos juttta- tást adni.- A Vas megyei gyűjtés sike­rén felbuzdulva várható-e an­nak országos kiterjesztése?- Igen, mégpedig évente kétszer valamennyi településen indítani kívánjuk a Hazafias Népfronttal közös szervezésben a lakóterületi hulladékgyűjtési akciót.- A vállalkozó kedvűek mennyiben kapnak lehetőséget a gyűjtésre?- Szívesen látnánk, ha a kis­településeken olyan vállalkozók lennének, akiknek az udvaruk, vagy a házuk alkalmas, hogy ott átvegyék és összegyűjtsék a hulladékot, ha mint szerződéses átvevőhely-kezelők vagy gyűjtő­kereskedők bekapcsolódnak ebbe a tevékenységbe. Csak egy kikötésünk van: az illető igyekezzék minél több haszno­sítható hulladékot felvásárolni a hivatalos árjegyzéki áron, és azt részünkre átadni. Ez lehet mellékfoglalkozás - nyugdíjas Minden autóköpenyt megvesznek 1983-tól A műanyaghulladék hasznosítása ilveggyüjtí konténerek vagy vidéki gyűjtőkereskedő —, de lehet átvevőhely-kezelés. — Egyre költségesebb a szál­lítás? Ki szállítson? — Továbbra is meghatározott összegű költséget fizetünk azoknak a vállalatoknak, me­lyek behozzák az árut a MÉH- telepekre. Tervezzük, hogy a költségek csökkentése érdeké­ben valamennyi nagyobb tele­pünkre bevezettetjük az ipari vágányt. Továbbra azt is mér­legeljük, hogy vidéki hulladék összegyűjtésére rendszeres túra­járatokat indítsunk. — A szeméttelepeken milliós értékek mennek veszendőbe . . . — Megoldást jelenthet a vá­logatás és az értékes anyagok eljuttatása konténerekben a MÉH-átvevőhelyekre. A fejlesz­tést mégsem a válogatással szeretnénk megoldani, hanem a kommunális hulladék komplex hasznosításával. Olyan beren­dezést képzelünk el, melyen a kommunális hulladékot átbo- csátva, az kiválasztja a textilt, papírt, fémhulladékot, üveget és a lehetőségek alapján újabb és újabb berendezések­kel megtoldva kialakíthatnánk egy olyan technológiát, mint amilyen Ausztriában, Olaszor­szágban is működik. Ott a kommunális hulladékot így dol­gozzák fel. és annak mintegy 70 százalékát hasznosítják. Ez pénzkérdés. — Milyen megoldásokkal igyekeznek begyűjteni oz üve­get, az autóköpenyeket, az autóakkumulátorokat? — Sokfajta üveget nem vál­tanak vissza a boltokban ezek a szemétbe kerülnek. Budapes­ten beváltak a közérteknél, nagy áruházaknál és forgalmas helyeken elhelyezett üveggyűjtő konténerek, melyekbe szín sze­rint — fehér, barna, zöld —, vagy van, amelyikbe vegyesen lehet bedobni a hasznavehe­tetlen üveget. Igyekszünk leg­alább a nagyvárosokban mi­előbb kihelyezni az üveggyűjtő konténereket. Az elhasznált autóköpenyek újrafutózását már lényegében megoldottuk. Pé­csett is közkedvelt az autóvá­sárokban a mozgó átvevőhely, melynél átveszik az újrafutó- zásra alkalmas autóköpenyeket és mindjárt lehet is náluk ven­ni újrafutózott autógumit. A személy- és kisteherautók köpe­nyein felül nem tudtunk mit kezdeni a többivel, bár jelképe­sen átvettük néhány fillérért. Az ÉVM-ben a BCM vezetőivel folytatott tárgyalások során a MÉH Tröszt vállalta, hogy évente mintegy 20 ezer tonna újrafutózásra alkalmatlan autóköpenyt szállít egy Bere- menden létrehozott telephelyről a BCM-nek, mely az elképzelé­sek szerint a jövő évtől rááll­a gumihulladék tüzelésére. Amint ez beindul, az egész or­szágban, és nemcsak kényszer­ből és fillérekért, hanem jelentős összegekért vesszük át az eddig másra nem igen hasznosított autóköpenyeket. Az autóakku­mulátorok átvételét is egyszerű­síteni kívánjuk: rövidesen az AFIT-szervizeknél és az AFOR- kutaknál megjelennek a gyűjtő- konténerek, és ott a helyszínen fizetik ki az értékét. — A háztartásokban mind több műanyag hulladék: tejes­zacskó, tejlölöspohár stb. gyü- lemlik lel, onnan •meg a sze­métbe kerül. Ezek hasznosítha- tatlanok? — Ezzel a problémával Ma­gyarországon eddig még komo­lyabban nem foglalkoztak. Most áll jóváhagyás előtt a Sasad tsz és a budapesti vál­lalatunk között egy műanyag­hulladék-feldolgozó üzem léte­sítésének terve. A gyűjtéstől a kész anyag, a termék előállítá­sáig közösen oldanának meg mindent. Ezzel lényegesen csök­kenthető a műanyaghulladék környezetszennyező hatása, el­égetni se kell, ugyanakkor a termékeknek biztos piaca len­ne. Szó van arról, hogy a SZÖ- VOSZ-szal Hódmezővásárhely térségében, ugyanakkor Berettyóújfalun saját erőből mi magunk akarunk műanyaghul­ladék-feldolgozót létesíteni. — Nagy forgalmat bonyolíta­nak le a haszonárut forgal­mazó telepeik és az olcsó áru­kat kínáló szakboltjaik. Ez utóbbiak áruválasztékával elé­gedett? — Ez a kereskedelmi tevé­kenységünk tisztességes hasz­not hoz, nagy forgalmat bo­nyolít, mégsem vagyunk elége­dettek. Lakossági igényt elé­gítenek ki, ez tény. Célunk: bármilyen árut, amelyre lakos­sági vagy kisfogyasztási igény van, vásároljanak fel és érté­kesítsenek. Már nem ragaszko­dunk ahhoz, hogy csak hibás árut kínálhatnak. Forgalmaz­hatnak teljes értékű cikket is, amit valahol, valamilyen en­gedménnyel szereztek be. Nem mindegy, hogy a hoz­zánk érkező hulladékot milyen értéknövelő tevékenység után tudjuk eljuttatni a felldolgozó- iparnak, mely mindinkább azonnal hasznosítható előké­szített másodnyersanyagot vár tőlünk. A népgazdaság igényét az elkövetkező években is ma­gasabb szinten kell kielégíte­nünk. Ezért fejlesztjük a háló­zatunkat, ezért keressük az újabb és újabb megoldásokat, ezért hajtunk végre beruházá­sokat — az idén 350 millió fo­rintos nagyságban. Murányi László Az Alkotó Ifjúság pályásat sikere Díjnyertes termékek és alkotóik Esztergakés, marófej, szekrény és szőttes ing A MÉH újdonságokkal jelentkezik básnól a legtakarékosabb mó­don -járjunk el, kevés hulladék legyen. —• Érdekelve vannak ebben anyagilag? — Közvetlenül nem, de a gazdaságos termelésnek ez az együk összetevője és ha ez a szövetkezetnék jó, valami mó­don visszahat, és így nekünk is jó. Egyébként végre beve­zették a differenciált bérezést, most 'kizárólag a teljesítménye­kért kapjuk a pénzt. Az Alkotó Ifjúság pályázat­ra 'készített szekrénye első díjas lett. Nehéz rusztikus tölgyfa alsórészéhez üvegezett felső­Jó, hogy van ilyen lehetőség A Faipari Szövetkezet 2-es számú üzemében dolgozik Zsupán Imre asztalos. Ebben az üzemben készítik a szövet­kezetben gyártott valamennyi bútor lapszerkezéti elemeit. — Nem mutatós, szürke mun­kának látszik ez így kívülről — mondja Zsupán Imre. — Azon­ban mégsem unalmas. Nagyon oda kell figyelni, hogy a sza­Zsupán Imre Esztergakés, marófej, stilizált tálaló bútor, gyapjútakaró és vászoning, — egymástól meny­nyire különböző termékek, még­is egymás mellett voltak lát­hatók a Steinmetz Miklós Mű­velődési Házban azon a kiállí­táson, ahol az Alkotó Ifjúság pályázatra beküldött munkákat tették ki közszemlére. És még valami közös: mindhárom ter­mék díjat nyert. Az eszterga­kés, a marófej és az edény­szekrény első, a szőttes ing, takaró második díjas lett. Marsics Gyula és Galambos János, a Vasas Ipari Szövetke­zet fiatal szakmunkásai. Ők ketten készítették a gépipari kategória díjnyertes szerszáma­it. Galambos János nemrég tet­te le az esztergályos mester- vizsgát és ezekben a napok­ban épp katonai szolgálatát teljesíti. Marsics Gyula szerényen til­takozik : — Nemcsak kettőnké az ér­dem, többen segítették a mun­ka elkészítésében. Ezek a szer­számok mivel érdemelték ki az első díjat? —• Valószínű azért — mond­ja —, mert a pályázat feltéte­le volt, bogy olyan terméket csináljunk, ami valamiben új, vagy anyagtakarékosságot le­het elérni vele. E két szerszám­hoz hasonlót ugyan lehet kap­ni, de hiánycikk, nehezen be­szerezhető és drága. A szövet­kezetnek szüksége volt ezekre, enélkül nem tudunk dolgozni, ezért elkészítettük. Mégis mind­kettő tartalmaz újítást is. A váltólapkás marófejet példá­ul három éllel készítettük, így szített bútorok aztán a miénk lehetnek, csak az anyagárat kelt megfizetni. Én is most azért terveztem ezt az edényszek­rényt, mert otthon' épp ilyen­re volt szükségem. Tavaly könyvszekrénnyel jelentkeztem, az harmadik díjas lett. A kezdő második díja A népművészet kategóriában nem adtak ki első díjat, viszont két alkotó munkája lett máso­dik díjas. Közülük a nagyon szép, puha, vastag, fekete-fehér gyapjú takaró és vászoning ké­szítője Bernáth Ilona, abszolút kezdő a szakmában. Egy éve még mint építésztechnikus, ter­vezőirodában dolgozott, és most a Baranya megyei Nép- művészeti Szövetkezet tagja­ként nyerte a díjat. — Az egész úgy kezdődött, hogy vettem Bogdásán 100 fo­rintért egy szövőszéket. Egy parasztház, fáskamrájában, tű­zifa között tartották. Elhatá­roztam, megtanulok szőni, je­lentkeztem a Guzsalyas körbe. Tavaly nyáron meg már részt- vehettem a lukafai néprajzi táborban. Ott tanítottak meg a gyapjú fonására és a szövésre. A most díjazott két darab is ott készült, ez volt az első ko­molyabb munkám. — Egy éve vagyok szövetke­zeti tag. Itt sokkal többet kell dolgoznom, hiszen teljesítmény­bérben fizetnek. Viszont szebb és érdekesebb. A tervezőknél már nem tudott kielégíteni a majdnem egyforma panelházak szerkezetének rajzolása. Teret a fantáziának Az Ipari Szövetkezetek KISZ Bizottsága már évek óta meg­hirdeti az Alkotó Ifjúság pályá­zatot. Sok fiatal fantáziájának, alkotó kedvének adnak kibon­takozási lehetőséget, a bemu­tatkozásra fórumot. Sarok Zsuzsa Bernáth Ilona ha az egyik elkopik, elfordítás- sal háromszor lehet felhasznál­ni. Nagy a kopásállósága, a megmunkálási pontossága és a mérettartás. Könnyen kezel­hető, 60 százalékos holtidő megtakarítást lehet vele elér­ni. És ami a fő, a kereskede­lemben kapható hagyományos marófejből egy széria (60 da­rab) 6500 forintba kerül. Ebből ugyanennyinek az ára 520 fo­rint. — A másik díjnyertes szer­számot az esztergakést pedig elkopott, eltörött, kidobott, régi esztergakésekből készítettük, szintén háromélű. A saját készí­tésű kés 265 forintba kerül, a hagyományos 2070 forintba és ráadásul ritkán lehet hozzájut­ni. A szövetkezetnek 87 százalé­kos szerszámköltség megtakarí­tást jelent. Marsics Gyula forgácsoló szakmunkás, szakképzettségét az NDK-ban szerezte és közeli tervei között szerepel a mester- vizsga letétele. rész kapcsolódik. Praktikus és szép bútordarab — Nagyon jó, hogy van ilyen kezdeményezés. Már több­ször indultam. Ilyenkor mérem föl magom is a saját szakmai tudásomat, ilyenkor tudom bi­zonyítani, hogy a lapszerkezetek szabásán kívül azért máshoz is érték A szövetkezet vezetői a legmesszebbmenőkig támogat­nak bennünket ebben. A terve­zéstől az utolsó fázisig mindent magunk csinálunk. Teljes sza­bad teret engednék a fantázi­ánknak és rendelkezésre bo­csátanak anyagot, gépeket. A kikötés csak az, hogy munka­idő után dolgozzunk. Az el'ké­HÉTVÉGE 5. Marsics Gyula esztergakései és marófeje.

Next

/
Thumbnails
Contents