Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-23 / 139. szám

2 Dunántúli napló 1982. május 23., vasárnap i Hazánkba látogat a mexikói külügyminiszter Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására május 23- án hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezik Jorge Castaneda, a Mexikói Egyesült Államok külügyminisztere. Jorge Castaneda életrajza m orge Castaneda mexikói f külügyminiszter 1921-ben J született Mexikóvárosban. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen szerzett diplomát. 1950-ben külügyi szolgálatba lépett. 1955-58 között a kül­ügyminisztérium jogi tanács­adójaként dolgozott. 1959- 60-ig a nemzetközi szervezetek főosztályának vezetője, 1961- 62-ben Mexikó ENSZ képvise­lője volt. 1962-65 között nagykövet Egyiptomban. Hazatérése után 1965-ben a külügyminisztérium főigazgatójává nevezték ki. Ezt követően országa állandó kép­viselője volt a Genfben műkö­dő nemzetközi szervezeteknél, 1958-tól a Mexikói Autonóm Jogi Főiskolán, majd 1959—60 között á Mexikói Nemzeti Auto­nóm Egyetemen a nemzetközi közjog tanára. 1967-től tagja az ENSZ nemzetközi jogi bizott­ságának. Számos nemzetközi konferencián képviselte Mexi­kót, az ENSZ-közgyűlés több ülésszakán is. Tagja a Nem­zetközi Jogi Intézetnek, a Nem­zetközi- Jogi Társaságnak és a Spanyol—Portugál-Amerikai Nemzetközi Jogi Intézetnek. A nemzetközi leszerelés és ten­gerjog szakértője. Több ország­ban képviselte hazáját rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követként. 1975-ben külügyminiszter­helyettes. Jósé López Portillo elnök 1979 májusában nevezte ki külügyminiszterré. Több könyvet irt a nemzetközi kap­csolatok különböző kérdéseiről. Magyar felszólalás a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén, amely a Seychelles Köztársaság ellen tavaly no­vemberben megkísérelt zsoldos­akciót vizsgáló bizottság jelen­tését tárgyalta, felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Megállapította, hogy a dél­afrikai zsoldosoknak az indiai­óceáni szigetország elleni ag­ressziója komolyan veszélyez­tette a nemzetközi békét és biz­tonságot, és rámutatott a dél- afrikai fajüldöző rezsim fele­lősségére. A magyar képviselő beszámolt arról, hogy az MNK kormánya a legerélyesebben elitélte ezt az államcsiny- kísérletet és támogatásáról biz­tosította az agresszió körülmé­nyeit vizsgáló bizottság mandá­tumának meghosszabbítását. NAGYVILÁGBAN Üjabb súlyos terrorcselekmény történt a libanoni fővárosban. Ké­pünkön: egy hatalmas bombarobbanás miatt összeomlott épület Bejrut központjában. Miroslaw Dackiewicz látogatása Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására május 19. és 22. között Budapesten tartózkodott Miroslaw Dackie­wicz, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A lengyel vendéget fogadta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ti KB titkára. Berecz Já­nos, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osztályvezető- helyettes találkozott és meg­beszélést folytatott a lengyel vendéggel a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom • időszerű kérdéseiről. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 20-22. között látogatást tett Budapes- en Maarten Van Traa, a Hol­land Munkapárt külügyi titká­ra. A vendéget fogadta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Megbe­szélést folytatott vele Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, továbbá a két párt közötti kapcsolatokról. ♦ ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai szenátus hatnapos vita után pénteken 49 szavazattal 43 ellenében jóváhagyta az ame­rikai kormány 1983-as költség- vetését. A költségvetés a szo­ciális kiadások újabb radikális csökkentését az adóbevételek mintegy 107 milliárd dolláros növelését irányozza elő az el­következő három év során. A jövő évi költségvetés 784 mil­liárd dollár kiadással és 668,2 milliárd dollárnyi bevétellel szá. mól. ♦ TOKIÓ: Az ENSZ-közgyűlés közelgő második rendkívüli le­szerelési ülésszaka alkalmából munkajellegű japán—szovjet külügyi megbeszéléseket tudot­tak Tokióban a leszerelés ál­talános és regionális problémái­ról. A felek — Kadota Sozo, a japán külügyminisztérium ENSZ- hivatalának és Vlagyimir Pet- rovszkij, a szovjet külügyminisz­térium nemzetközi szen/ezetek osztályának vezetője — hasz­nosnak ítélték meg a találko­zót, noha több kérdésben eltér­tek a nézetek. Az ilyen termé­szetű diplomáciai érintkezés fel­vételében is akkor állapodtak meg, amikor hosszú szünet után idén januárban Moszkvában is­mét szovjet—japán külügyi kon­zultációkra került sor Nyikolaj Tirjubin szovjet és Janagija Kenszuke japán külügyminiszter­helyettes részvételével. ♦ KORFU: Andreasz Pa­pandreu görög miniszterelnök is éles támadást intézett Bülent Olüsü török kormányfő ciprusi látogatása ellen- miután Gö­rögország előbb diplomáciai úton Ankarában, majd NATO- beíi és közös piaci partnereinél is tiltakozásának adott hangot ölüsü látogatása miatt. + Vendégünk a Veteránok Világ­szövetségének főtitkára Serge Wourgaft, a Veterán Világszövetség (FMAC) főtitkára a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének meghívására szombaton hazánkba érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Ispá- novits Márton, a MEASZ főtit­kára fogadta. Serge Wourgaft tárgyalást folytat a két szerve­zet közös feladatairól. Sir John Boreham Budapesten Szombaton Budapestre érke­zett Sir John Boreham, Nagy- Britannia központi statisztikai hivatalának igazgatója, Nyitrai Ferencné dr. államtitkárnak, a KSH elnökének meghívására. Itt-tartózkodása alatt a két hi­vatal közötti együttműködésről tárgyal, előadást tart a veze­tése alatt álló intézmény tevé­kenységéről, megismerkedik a magyar KSH szervezetével és munkájával. ♦ + KINSHASA: Pénteken a zairei fővárosban hivatalosan megnyitották Izrael nagykövet­ségét, s ezzel egy időben újabb arab ország, Libia közölte, hogy bezárja kinshasai követségét. Zaire döntése, hogy rendezi dip­lomáciai kapcsolatait Izraellel, felháborodást keltett az arab világban. Lahti főorvos nyilatkozata „Nálunk szigorúbb a táppénzkifizetés" Befejeződött a finn orvosküldöttség látogatása Tegnap befejeződött Pécs finn testvérvárosa, Lahti orvosi küldöttségének baranyai láto­gatása. Ebből az alkalomból kértünk interjút a küldöttség vezetőjétől, Hannu Hivörynen- től:- Nagyon köszönjük, hogy meghívtak bennünket Magyar- országra — mondotta. — Ez a látogatás nemcsak barátko- zás volt, hanem igen haszno­san vetette egybe a két or­szág orvosi szervezetének ha­sonlóságait és eltéréseit. A ha­sonlóságok tekintetében a leg­fontosabb, hogy mind az idő­sek, mind a gyerekek betegel­látását külön szervezetek lát­ják el, az egészségügy hálóza­tán belül. A másik igen fontos azonosság: az orvos—beteg­kapcsolat személyes mélysége. Ez minden orvosi munka meg­határozó alapja. Bár a pécsi­hez képest Lahtiban több a be­teg, az ideális 2700 helyett 3600 jut egy orvosra, mi is erre az emberi kapcsolatmélységre törekszünk.- Az eltérések?- Nagyon irigyeltük a köz­egészségügyi szervezetüket, a városfejlesztési munkában kivi­vőit'joguk miatt. Hiszen önök­nél minden építkezésnek mára tervezési szakaszában beleszó­lási, változtatási joga van a közegészségügyi, járványügyi szolgálatnak, egészen az épü­let használatba vételéig. Jó lenne két évre átjönni hozzánk egy ilyen szervezetnek, ilyen szemlélettel és ilyen jogokkal.- Lényegesen eltér a két or­szág betegbiztosítása is?! — Igen. Nálunk az orvosok 42 százaléka a biztosító társa­ságok alkalmazottja, tehát in: gyen kezeli a beteget. Ök va­lamivel, nem sokkal, de keve­sebbet keresnek, mint a több­séget adó magánorvosok. Mun­kaidejük viszont csak heti 32 óra. A beteg szigorúbb feltéte­lek mellett kap táppénzt, mint önöknél. Igaz, három napig orvosi engedély nélkül otthon maradhat, betegség címén. De ha utólag kiderült, hogy ez alaptalan volt, akkor erre az időre levonják a teljes fizeté­sét. A biztosító társaságok sok pénzt fizetnek ki, ezért igen Komolyan ellenőrzik, hogy an­nak kiadása nem alaptalan-e. leli külpolitikai összefoglaló Á hét 3 kérdése © Mi a jelentősége Leonyid Brezsnyev tárgyalási javaslatainak? Mintha valamelyest engedne a kelet-nyugati kapcsolatok hónapok óta tartó dermedt mozdulatlansága. Érthető, ha a fogalmazás igencsak óvatos, hisz derűlátásunk aligha lehet túláradó, de a hírek mégis biz­tatóbbak, mint akár a néhány héttel ezelőttiek. A NATO luxemburgi tanácsülésén - hosszú idő után első alkalom­mal — ismét szó esett a kor moly tárgyalások szükségessé­géről. New Yorkban, az ENSZ leszerelési világfóruma alkal­mából, június első napjaiban találkozni fog Gramiko szovjet és Haig amerikai külügymi­niszter, s lehet, hogy Gromikót a Fehér Házba is meghívják. (Korábban, ha a szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ-ben járt, ez mindig összekapcsolódott egy washingtoni utazással, s fogadta őt az amerikai elnök. Tavaly viszont elmaradt ez az összejövetel, nyilván a légkör romlása következtében.) Genf­ben újból a tárgyalóasztalhoz ült Kvicinszkij szovjet és Nitze amerikai fődelegátus, hogy az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytassa meg­beszéléseit. Egyre több szó esik egy le­hetséges őszi csúcstalálkozóról is, amelyet a Szovjetunió véle­ménye szerint alaposan elő kell készíteni. Nyilván ez is közpon­ti témája lesz majd a Gromiko —Haig összejövetelnek, de el­kerülhetetlennek látszik, hogy már addig valamiféle előrelé­pés történjen a fegyverzetkor­látozási megbeszélések ügyé­ben. Reagan — érezve a hazai és a nyugat-európai nyomást, s figyelembe véve az amerikai . félidős választások közeledtét — két beszédében is felvetette a SALT új formájának, a Start­tárgyalásoknak lehetőségét. Szavaiból kitűnt, hogy változat­lanul egyoldalú előnyökhöz szeretné juttatni az Egyesült Államokat, s a kiegyensúlyozott fegyverzetkorlátozás helyett azokon a területeken kívánná megkezdeni a korlátozást és a csökkentést, ahol a Szovjet­uniót véli előnyösebb helyzet­ben. Ahoi viszont az amerikaiak vezetnek (éppen ez a végső fo­kon kiegyensúlyozott helyzet je­lenti a stratégiai egyensúlyt), ott szabad kezet kíván az ame­rikai nukleáris erők és hordo­zóeszközök további felfuttatásá­ra. Moszkvában mégis felfi­gyeltek arra, hogy Reagan első ízben beszélt úgy tárgyalások­ról, hogy a korábbi durva sér­tegetések helyett elismerte a Szovjetunió tényleges békeaka­ratát, s nem fűzött megenged­hetetlen előfeltételeket a meg­beszélésekhez. Leonyid Brezsnyev, aki a Komszomol kongresszus szóno­ki emelvényét használta fel a gyors válaszra, ezért nevezte a helyes irányba tett lépésnek Reagan beszédét, miközben nem hallgatta el, milyen nagy különbségek vannak változatla­nul a témák megközelítésében. A Szovjetunió, ahogyan azt ed­dig is számtalanszor kifejezte, hajlandó a kölcsönösen elő­nyös, a mindkét fél biztonsági érdekeit figyelembe vevő pár­beszédre és megállapodásokra. Ilyen körülmények között kü­lönleges jelentőséget kapott a fegyverzetkorlátozási és leszere­lési megbeszélésekkel kapcso­latos kifejezés: a befagyasztás. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a két nagyhatalom — amint ezt Brezsnyev javasolta — fagyassza be a jelenlegi szin­ten a fegyverzetét a tárgyalá­sok tartamára. Ez az indítvány értelemszerűen megkívánná a megkötött, de nem ratifikált SALT-2 szerződés további hall­gatólagos betartását is. A befagyasztás javaslata a világméretű békemozgalomban is nagy visszhangot keltett. A SALT-2 tárgyalások például hét évig tartottak s a Start sem ígérkezik rövidebbnek. így fenn­áll a veszély, hogy egy új meg­állapodás létrejöttéig tovább fokozódik a fegyverkezési ver­seny. A kérdések tehát válto­zatlanul nem egyszerűek, de nem lehetünk annyira elké­nyeztetve a nemzetközi helyzet jelenlegi állásától, hogy ne fi­gyeljünk fel a kis jelzésekre is. © Hogyan értékelte a Pravda a szovjet-kínai kapcsolatok helyzetét? Szinte az előző téma folyta­tása: a szovjet—amerikai kap­csolatrendszerre természetsze­rűleg kihat Peking magatartása is. Nem titok, hogy egy merev, szélsőségesen szovjetellenes kínai politika általában meg­terheli a világbékét, és kísértést jelent a hidegháborús nézete­ket valló amerikai köröknek a „kínai kártya" kijátszására. Moszkva álláspontja szerint a szovjet-kínai szembenállás nem érdeke egyik félnek sem, és káros az egyetemes béke szemszögéből is. Ezért hangzot­tak el sorozatos javaslatok, hogy az elvi nézeteltérések el­lenére normalizálják a két or­szág közötti államközi kapcso­latokat. Nem a szovjet félen múlt, hogy erre mindeddig nem kerülhetett sor. Az elmúlt időszakban - a realitások kényszere következ­tében — bizonyos változások, ésszerű kiigazítások történtek a kínai bel- és gazdaságpolitiká­ban, ám a külpolitikában még nincsenek lényeges módosulá­sok. Ugyanakkor hangvételbeli, árnyalatnyi különbségek hellyel- közzel jelentkeznek a koráb­biakhoz képest. A szovjet érté­kelés, amely a héten kiemelt helyet kapott a Pravdában, a kapcsolatok normalizálásának közös érdekét hangoztatja. Ugyanakkor — figyelmeztet az SZKP központi lapja — számí­tani kell zavaró tényezőkre is, s fontos, hogy a kapcsolatok esetleges javítása nem mehet más országok, így Mongólia, Vietnam vagy Afganisztán rová­sára. A szovjet-kínai kapcsolatok normalizálását Moszkvában nem átmeneti körülményektől teszik függővé. E célzás arra utal, hogy a tajvani fegyver- szállítások miatt felhők vannak az amerikai-kínai kapcsolatok egén. Moszkva — s ezt a lényeget hangsúlyozzuk ismét — nem a Peking—Washington viszony le­hűlését akarjá kihasználni, ha­nem azért kívánja ezt a nor­malizálást, mert egyaránt érde­ke lenne a szovjet és a kínai népnek és a világnak. © Milyen következményekkel jár az Izraelben lezajlott bizalmi szavazás? Egy év alatt, mióta a tavalyi rendkívüli választásokon ismét Begin nyerte el a kormányala­kítás lehetőségét, nyolcadszor került sor bizalmi szavazásra az izraeli parlamentben. A Be­gin vezette koalíció ismét „sú­rolta a lécet”, jde egy szavazat segítségével hivatalban marad­hat. Helyzete azonban válto­zatlanul kritikus, vitatható győ­zelmét inkább annak köszönhe­ti, hogy az ellenzék még nem volt képes igazán rendezni so­rait, s valójában nem áll ké­szen a kormányzásra. Így való­színűnek tűnik, hogy ami eddig nem történt meg, hamarosan bekövetkezik, s az év végéig újabb rendkívüli választásokat kell majd kiírni. . Mindez izraeli belpolitika lenne, ha nem kötődne elvá­laszthatatlanul a közel-keleti válság egészéhez. Egyrészt igen fontos, hogy az ellenzék, amely maholnap kormányzó erővé alakulhat, mennyiben tud való­ban választási lehetőséget biz­tosítani, azaz mit csinálna másként, mint a mostani Begin- kabinet. Másrészt fennáll a ve­szélye annak, hogy a Begin- kormány egy „nemzeti veszély- helyzet” mesterséges kialakítá­sával próbál majd magának voksokat szerezni. A tapasztala­tok nem túl biztatóak. Emlékez­zünk csak: tavaly az iraki atomereaktor elleni támadás és Bejrút bombázása tette robba­nékonnyá a választási kam­pányt . . . Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents