Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-22 / 138. szám

Szombati interjú Balogh Ernővel, a Paksi Atomerőmű-építkezés helyszíni főmérnökével A magyar szakemberek megtanultak atomerőművet is építeni Korszerű és biztonságos az első magyar atomerőmű Passzív energia, aktív emberek Napház Pécsett? Terv van, telek nincs - A pénzi az ÉVM előlegezné meg Gyermekkorom legérdeke­sebb olvasmánya „Hogyan lett az ember óriás?” című könyv volt, amely végigkíséri az em­beriség fejlődésének szaka­szait az első szerszám alkalma­zásától a rakéta feltalálásáig. Valójában mégis o Paksi Atom­erőmű hatalmas épülettömbjei mellett hangyányivá zsugorodó ember láttán döbbenek rá: mi­re is képes. Csak néhány szám, mit is alkotott itt a csaknem tízezer munkás. Kétmillió tonna építési anyagot, 470 000 köb­méter betont, 38 000 tonna be­tonacélt, 86 000 tonna techni­kai berendezést és gépet épí­tettek be, 500 000 négyzetmé­ter felületet festettek be külön­leges hő és saválló festékkel, 14 kilométer hosszú utat és 16 kilométer hosszú vasutat épí­tettek. Az atomerőmű építé­sét irányító, szervező és a mun­kákat koordináló ERBE helyszí­ni főmérnökével, Balogh Ernő­vel az l-es blokk üzembe helye­zését megelőző visszaszámlá­lás közepette beszélgettünk.- Arra kérem, hogy mielőtt hazánk technikai fejlődésének egyik, talán legjelentősebb al­kotásáról beszélnénk, meséljen el néhány eseményt életéből. Hol szerezte tapasztalatait, honnan került Magyarország legnagyobb beruházásának helyszíni főmérnöki beosztásá­ba?- Huszonhat éve végeztem el a Műegyetem Erősáramú Villamosmérnöki Karát. Egy évet dolgoztam az akkori leg­korszerűbb és legnagyobb ma­gyar erőműben, a Mátravidéki Hőerőműben. Ma is szívesen gondolok vissza: az ott szerzett gyakorlati tapasztalataim min­dig hasznos segítséqet nyújtot­tak munkámban. Éppen ne­gyedszázada az ERBE-nél dol­gozom. Sokáig export fővállal­kozóként, az ajánlat adásától a kész erőmű átadásáig bel­földön és külföldön sok min­dent csináltam. Megtanultam angolul. Arab, hindu és román vevőktől megtanultam keres­kedni, azt, hogy a pénzéért mindenki garanciális értéket, minőséget akar venni. És talán nagy-nagy emberismeretet. Ho­gyan tanultam az „atomot”? Először kereskedőként 1968- 69-ben az első külkereskedelmi ajánlatok értékeléséhez, a tár­gyalásokhoz szükség volt az angol nyelvtudásomra, akkor még csak az irodalmi anyagok összeszedését, értékelését bíz­ták rám. Amikor később az atom-szakmérnökire jártam, már ismertem a műszaki hátte­ret, sokat olvastam, tanultam, általános áttekintést sikerült szereznem. Az elsők között je­lentek meg cikkeim a szakla­pokban az atomerőművek gaz­daságosságáról és az üzem­anyag körfolyamatáról. Közben hosszabb-rövidebb ideig dol­goztam, illetve tanulmányoztam a szovjet novovoronyezsi, a bolgár kozlodoji, a finn lovi- siai, a csehszlovák bohunicei, az NDK nördi, az olasz trinói, vercelli és caorsói üzemelő il­letve építés alatt álló atomerő­művekben. Közben részt vettem a Nemzetközi Atomenergia ügy­nökség két fontos konferenciá­ján is. Ilyen előzmények után, s miután már csaknem egy év­tizedig jártam Paksra, 1978. szeptember 1-gyel neveztek ki.- A szükséges elméleti isme­reteken kivül tehát jó néhány atomerőműben gyakorlati ta­pasztalatokat is szerzett mielőtt Paksra jött. Nemzetközi össze­hasonlításban mennyire korsze­rű a Paksi Atomerőmű? A ter­vekre, építésre, technikai be­rendezésekre, az építés időtar­tamára és költségekre egyaránt gondolok.- A kérdésre adható válasz­nak rengeteg összetevője van. Részletesen csak egy bővebb tanulmányban lehetne megfe­lelő elemzést adni. Mégis meg­kísérlem, hogy válaszoljak. Az a véleményem, hogy léteznek korszerűbb atomerőművi blok­kok a világban, különösen, ha a beépített kilowatt teljesít­ményre eső beton, vas és technikai berendezések súlyát tekintjük. Ezek nagy egységtel­jesítményű, 1000-1300 MW-os, egy turbinás blokkok. Ilyeneket a mi energiarendszerünk ma még (még jó néhány évig) nem bír el. Ugyancsak lehet rész- megoldásokban is korszerűb­bet találni. Ha azonban a kér­dést összefüggéseiben nézzük, akkor adott helyen, most a fő technológiai és biztonsági be­rendezéseket tekintve korsze­rűnek tekinthetjük a Paksi Atomerőművet, természetesen arra törekszünk, hogy a 2., 3. és 4. blokk építésénél még kor­szerűbbet alkossunk.- A megvalósítás időtarta­máról a Nemzetközi Atomener­gia ügynökség nemrégiben készült összefoglaló tanulmá­nyában megállapította, hogy az elhatározástól számítva 11 év alatt lehet egy atomerőmű első blokkját üzembe helyezni. Ebből az építés és szerelés, az üzembe helyezés hat—hat és fél évet vesz igénybe. Ha az új­rakezdést az elhatározás évé­nek tekintjük és miért ne tehet­nénk, hiszen gyakorlatilag a nulláról indultunk, akkor ez 1972. De! Csak 1975 második félévében kezdődött a főépü­let alaplemezének építése. A költségek tekintetében ugyan­csak relatív az értékelés. Nem olcsó, de a népgazdaság ener­giaszükségletének biztosítására nélkülözhetetlen a Paksi Atom­erőmű. 1968-ban többek között ártanulmányokat készítettem, okkor 1 kW-ot körülbelül 100 dolláros összes beruházási költséggel lehetett létrehozni, illetve vállaltak el kulcsrakész atomerőmű építéseket. Két- három éve már csak 1000 dol­lár körüli árakról beszélnek, de egyre ritkábban vállalnak ilyen magas árak mellett is kulcsra­kész atomerőmű-építést. — Ha a Paksi Atomerőmű 1760 MW-os négy blokkját ma­tematikai számítással összevet­ném a 80 milliárdos költséggel, lényegesen magasabb fajlagos költség jönne ki... — Nem lehet egyszerű szor­zással és osztással megítélni, hogy drágább, vagy olcsóbb ez a beruházás, mint bármely más szocialista, vagy nyugati or­szágban folyó atomerőmű építé­se, ugyanis az árakban nagy kü­lönbségek vannak, másrészt ná­lunk a 80 milliárdos költségben a lakótelep és más kulturális, szociális és kommunális költsé­gek is benne vannak. — Sikeresnek mondható a Paksi Atomerőmű épitése tehát? — Én annak tartom! Jó lenne, ha kívülállók, és mások is ala­posan végiggondolnák az erő­mű építésének történetét, lehe­tőségeit. körülményeit, sok-sok év erőfeszítéseit, csak így sza­bad ítélkezni, véleményt mon­dani. Persze a hibákat nem sza­bad takargatni, abból is tanul­nunk kell. De ha csak hibákat követtek volna el az immár év­tizede itt dolgozók, a közeljö­vőben nem lenne mit üzembe helyezni. Sok külföldi vendég jár nálam, ismerkednek a beruhá­zással, olyanok is akik már épí­tettek atomerőművet. Biztosan állíthatom, hogy nem udvarias­ságból dicsérnek bennünket, ta­nulni is akarnak, több általunk először, vagy korszerűbben al­kalmazott módszert tanulmá­nyoznak, — Hogy halad az első blokk épitése? — Az első 440 MW-os blokk üzembe helyezési munkáinak sű­rűjében vagyunk, folyik az úgy­nevezett melegjáratás, ami a primerköri rendszerek üzemszerű próbáit jelentik, egyelőre nukleá­ris töltet nélkül. Ezt követi a be­rendezések második nagy reví­ziója, a hermetikus tár tömör­ségvizsgálata, aztán még na­gyon sok kisebb-nagyobb be­fejező munka, próba és vizsgá­lat. Ezután következik az atom fűtőanyag berakása és az indí­tás, még ebben az évben 300 millió kilowattóra villamosener­giát meg kell termelnünk. Óriá­si feladat ez. Nem a visszalevő munkák mennyisége miatt, ha­nem szervezésileg nehéz az egymásnak sokszor ellentmondó követelményeknek eleget tenni. Például még most is előfordul az erőmű prototípusából követ­kezően, hoqy vannak tervmódo­sítások. sokszor összeszerelt, részben, vagy egészében kipró­bált berendezéseket kell szét­vágni, majd új helyen ismét ösz- szeszerelni, ismét kipróbálni. Előfordul, hogy „fehéfköpenyes" tiszta szerelési követelmények mellett kell betont vésni, be­tonozni, festeni, szigetelni. Bo­nyolítja ezt, hogy ikerblokkok vannak, egy épületben levő, rö­videsen üzemelő és még szere­lés alatt álló létesítményekben párhuzamosan folyik a munka. Sok vitával, ideg- és izomfáradt­sággal terhelt napokat élünk át. — Milyen feladatokat oldot­tak meg a magyar szakemberek, amelyeket korábban sohasem? Mit tanultak? — Hadd válaszoljak erre rö­viden: felépítettük az első ma­gyar atomerőművet! Ez igen sok óját, korszerűsödést jelent ter­vezőink, építő és szerelő ipa­runk számára egyaránt. Mit ta­nultunk? Egyré javuló minőség­ben, gyorsabban további blok­kokat vagyunk képesek építeni! — A Paksi Atomerőmű üzem­be helyezése után mekkora há­nyadot vállal a magyar villa- mosenergia-termelésben? — A magyar villamosenergia­rendszer beépített termelő ka­pacitása kereken 5400 MW. A paksi négy blokk 1760 MW-ot ad majd. mivel más erőmű nem épül, az akkori összes termelés­nek negyede az atomerőműből származik majd. — Sokan félnek, a biztonsá­gi berendezésekben kételked­nek. A világon működő atom­erőművek meghibásodásai, bal­esetei, környezetszennyezései alapot adnak erre? — Nem. A világon az elmúlt év végén 272 energetikai atom­erőmű volt üzemben, összesen 153 772 MW teljesítménnyel. Építés alatt áll további 238 da­rab 222 000 MW összteljesít­ménnyel. Az első hálózatba kap­csolt atomerőmű üzembe helye­zése óta 28 év telt el, tehát sok­sok reaktor és üzemi tapasztalat áll rendelkezésünkre. Voltak üzemeltetési hibák, és voltak üzemzavarok, de egyetlen halá­los áldozat sem volt nukleáris baleset miatt. Igen sok tanul­mány és felmérés született a különböző betegségek és bal­esetek halált okozó bajairól, összehasonlítva a nukleáris su­gárzással szinte ikimutathatatla- nul alacsony szám jön ki. Az USA-ban például minden 100 000 ember közül 57-et meg­gyilkolnak, 27 autóbalesetet szenved. 364 szívinfarktusban, 157 rák miatt hal meg, míg atomerőművi baleset miatt leg­feljebb ha valakinek a fejére esett valami, vagy leesett vala­honnan — Az Egyesült Államokban volt néhány éve egy súlyos, úgy tudom az eddigi legnagyobb atomerőművi baleset. Szándéko­san kerüli ezt...? Nem! Nyugodtan lehet be­szélni róla. Igen alaposan és széleskörűen és nagy nyilvá­nosság előtt vizsgálták az üzem­zavar lefolyását és következmé­nyeit. A legalaposabb értékelést az USA elnöke részére 1979 vé­gén készítették a 200 oldalas úgynevezett „Kemény”-féle je­lentésben. Az esemény 1979. március 28-án történt és a leg­nagyobb üzemzavarnak számít az energetikai atomreaktorok kö­rében. Az üzemzavart egy hibás mechanikai működés indította el és kibővítették a zavarra rea­gáló üzemviteli személyzet gon­datlanságai A 200 oldalas je­lentést nem tudom részletesen ismertetni, ezért csak a végkö­vetkeztetésekből a lényeget mon­dom el. Annak ellenére, hogy erőművön belül a meghibásodás mértéke igen jelentős volt, a baleset egészségügyi következ­ményeit csupán a kialakult ideg- feszültségek jelentették. Erőmű­vön belül három dolgozó kapott a megengedett negyedéves su­gárterhelési szintnél kicsit na­gyobb besugárzást. Erőművön kívül kb. 70 mREM háttérsugár­záson belüli értékkel lehetett számolni ezekben a napokban, de ez olyan kis érték, hogy en­nek semmi káros egészségügyi hatása nem volt és nem is vár­ható Az anyagi kár főleg a ki­esett energia miatt nagyon je­lentős. Sok tanulsága volt és van ennek a balesetnek. Az egész világon az e szakmával foglalkozók sokat tanultak és tanulniuk kell belőle, ugyanis attól, hogy eddig nem történt atomerőből jelentős sugárszeny- nyezés, az atomerőművek még potenciálisan veszélyes üzemek maradnak. Nagyon szigorúan kell a berendezések építésére, szerelésére, minőségére is ügyel­ni, de még jobban az üzembe helyezés és üzemeltetés magas szaktudással történő pontos és igen nagy fegyelmű végrehaj­tására. Minden kis rendellenes­séget, üzemzavart, emberi hibát komolyan kell venni és mór az előzetes próbák során is rész­letesen vizsgálni, elemezni, és tanulni kell belőlük ... Lombosi Jenő Annyi szó esik manapság a napenergia hasznosításáról, hogy az ember könnyen vél­hetné: boldog-boldogtalan ez­zel foglalkozik. Hiszen a ker­tész is naperergiát hasznosít az üvegházban, a nyaralók kert­jében felállított vizeshordókban pedig ingyen nyert hővel me­legszik fel a tusoló vize. Ám ha a szakmai oldalát kezdjük vizsgálni a dolognak, hamar rájövünk, hogy korántsincs ak­kora pezsgés a kutatásban, mint amekkorát a téma meg­érdemelne. Éppen ezért örven­detes, hogy Pécsett évek óta foglalkozik egy kutatócsoport a napenergia kiaknázásának épí­tészeti lehetőségeivel. Szász János, a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola tanár­segédje mondja: — öt évvel ezelőtt egy angol építészeti szaklapban olvastam először arról, hogy a nap hő­energiáját milyen módon pró­bálják egyesek felhasználni. A sidneyi egyetemen folytak je­lentős kísérletek, azután meg­jelent az Ausztráliában élő 5zo- kolay Vajk magyar származású professzor ebben a témában alapvetőnek számító könyve. Sikerült ezt megszerezni, és né­hány hallgatóval tudományos diákkör keretében elkezdtük mi is a kísérleteket. 1979-ben az Energiafelügyelet kiírt egy or­szágos pályázatot - akkoriban kezdődött az energiatakarékos­sági kampány —, s ezen máso­dik díjat nyertünk. (A dolog pi­kantériája, hogy így kezdődött a Pestről kapott levél: „Tisztelt Pollack Mihály, örömmel érte­sítjük, hogy pályázatunkon...") Fülöp László az Agrobernél dolgozik, most a teamen belül övé a. tervezett „napház" épü­letgépészeti megoldásainak re­szortja. Nincs tévedés: a műszaki fő­iskolán készen állnak egy Pé­csett építendő, napenergiát hasznosító ház tervei. Az Épí­Befejezték a szőlőoltványok iskolázását a mátraaljai törté­nelmi borvidéken: az oltványké­szítő termelőszövetkezetekben az idén nem kevesebb, mint 12 millió vadalanyt párosítottak nemes vesszővel. Az oltványo­kat előhajtatták, kiültették a szabadba, hogy ott meggyöke­resedjenek és egy év múlva al­kalmasak legyenek a telepítés­re. Ebben a több száz ember­nek elfoglaltságot adó mun­kában - az oltványok iskolázá­sában — a legnagyobb szere­pet a nagyrédei Szőlőskert, az abasári Rákóczi, valamint a markazi Mátravölgye Tsz vál­lalta. tési és Városfejlesztési Minisz­térium fél évvel ezelőtt bekérte a témával foglalkozó magyar kutatók terveit, ; három elkép­zelésnek — köztük a pécsinek — anyagi támogatást biztosí­tott. A Szász-féle kutatócsoport terve a következő: Déli fekvésű, enyhe lejtésű telken állna a hátsó részével — a garázzsal — földbe rejtett, üveghomlokzatával délre néző kétszintes ház. Számos — hely hiányában itt nem ismertethető — szellemes megoldás tenné le­hetővé, hogy télen—nyáron ál­landóan 'kellemes hőmérséklet uralkodna a lakótérben mini­mális rásegítő fűtéssel. A le­vegő áramlását rendkívül ötle­tes építészeti megoldások biz-, tosítanák: üveg és fekete fal kombinálása, „tetőtó”, a nö­vényzet célszerű kiválasztása a ház körül (Kelemen Katalin na­gyon érdekes tanulmánya és tervei alapján). Annak ellenére, hogy terv is van, pénz is van, az ügy mégis áll: nincs telek! Fülöp László, aki szeretné a maga kockáza­tára fölépíteni a házat, hiába talpalt eddig az apróhirdetések nyomában. Állami telek szinte egyáltalán nincs már a napház szempontjából szóba jöhető te­rületeken, a magóntelkek pe­dig vagy a városrendezés útjá­ba estek, vagy pedig csillagá­szati összegeket kértek értük a tulajdonosok. Ráadásul az ügy­nek vannak még adminisztratív buktatói is, pl. a minisztérium magánszemélynek nem adhat támogatást. Bizonytalan a ki­vitelező személye is. A kísérleti házra szánt pénzt az ÉVM megelőlegezi, s az épület el­készülte után az OTP-n keresz­tül értékesíteni kellene. Jó volna megoldást találni a gondokra, nehogy egy országo­san is figyelemre méltó kísérlet ilyen hétköznapi problémák miatt fusson zátonyra. Havasi János A későn érő szőlőket gyak- lan súlyosan károsítja a szélső­séges időjárás, ezért elsősor­ban az íz- és zamatanyagban gazdag, korai és középérésű fehér szőlőfajtákat szaporítják. Az idén minden korábbi év­nél nagyobb mennyiségű sza­porítóanyag készül az egri te- lepítélekhez a Mátraalján. El­jutnak innen az oltványok az ország valamennyi borvidékére és több szomszédos ország­ba is. HÉTVÉGE 3. Szőlőoltványok a Mátraijáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents