Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-22 / 138. szám
A Kodály Zoltán úti építkezés Utcáról utcára Épül a jogászhallgatók kollégiuma Az épülő művészeti gimnázium Építkezések városszerte Kisajátítási és kártalanítási perek És még egymillió forint E rovatunkban időnként a Pécsett folyó építkezéseket látogatjuk sorra a tájékoztatás végett. Az utca emberének ugyanis sokszor fogalma sincs arról, hogy itt vagy ott mi készül, s különösen nincs, ha olyasmit lát, amiről a Dunántúli Naplóban is alig esik szó. Most ilyenek kerülnek terítékre. Ballagok a Kossuth Lajos utcán, s egyszercsak elálmélko- dom: a 48-as számú házat csodálatos állványzat veszi körül; olyan, amit nemigen láthatunk. Határozottan az az érzésem — és ennek az ellenkezőjéről az érdeklődésemre kapott válasz (hogy ti. ez az épület felújításához készült) sem tud meggyőzni, hogy a felújításra már hosszú évek óta várakozó ház szét akart dűlni, ezért kellett sebtiben körülvenni ezzel az erős támasztó állvánnyal. . . . Megyek tovább, és egyszerre csak üresnek érzem magam előtt a tájat. Hát igen, lebontották a Felsővámház utca és a nemrég még itt volt Felső- Balokány utca ékében állt házakat. Ettől olyan a Kossuth Lajos utca vége, mintha csak úgy belelógna a nagyvilágba. Itt mindjárt az Irányi Dániel tér felső részén ideiglenes utat építenek a DÉLVIÉP munkásai. Megtudom róla, hogy erre terelik majd a forgalmat, amikor a Kossuth Lajos utca nyílt vízfolyását nagy szelvényű csatornába viszik. S ezzel két kis gyalogoshíd tűnik el.... * Nagy préri ez a terület, szinte semmi sem őrzi már, hogy nem is oly régen milyen sok ember otthona, munkahelye volt itt. Most az egyetlen építmény a lassan készülő rendelőintézet. Az „élő” határidő — ez év június 30. Utána következik majd a 124 lakrészesre tervezett nyugdíjasház építése. És itt lenne a 160 lakásos garzonház a fiataloknak, de ekörül még ütköznek a nézetek. Olyan legyen-e, ami a belváros tő- szomszédságában kívánatos, vagy valami más? És ha más, akkor itt, vagy másutt?... A Zsolnay Vilmos úti déli házsor fölé daru magasodik, egy épülő ház vázát kerülgeti, a JPTE majdani 500 fős kollégiumát, ami 1983 végére készül el, s az ódon Temető utca akkor kétarcúvá lesz. Vajon mi lesz a régi arc sorsa? * ^Kicsit messze kell innen menni, ki a Tüskésréti útra, csaknem a Felszabadulás útjáig. Szép csendben épül ott valami, amiről csak többszöri nekifutásra tudtam meg, mi lesz. Nos, itt épül a Bányászati Aknamélyítő Vállalat új pécsi telephelye - saját kivitelezésben. Évekkel ezelőtt, amikor „tetőzött” a pinceprobléma, gyakran írtunk róla, hogy a nagy munkák kiszolgálásához szükséges az új telep, hiszen a BAV nehéz körülmények közt látja el a teendőit. Hát ez lenne az, ami legkésőbb jövő tavaszra készül el, s akkor a Bajcsy-Zsilinszky úti épület, amelyben most a pécsi üzem- vezetőség székel, bontható lesz. Egy kis lépés az új városközpont majdani továbbépítéséhez. Az új telep pedig később — a liászprogrammal összefüggésben — tovább bővül., ¥ Jövök vissza, és a Rákóczi úton, a Jókai utca sarkánál szemlélődöm. A Várnagy Péter tervezte új házat nézegetem: alsó három szintjén az OTP megyei igazgatósága rendezkedik be, a felső két szinten mint egyedi társasházban 10 háromszoba, hallos lakás lesz, az alsó lakószint előtt terjedelmes terasszal. Az OTP-ből a. középső szint (a földszint) lesz az ügyfélforgalom színhelye: reprezentatív kialakítású és berendezésű tágas térség, ahol körben helyezkednek el majd az ügyintézők. Az épületet egyébként világosbarna süttői travertinnel burkolják. December végére készül el a ház. * A Kodály Zoltán út—Bartók Béla út sarkán most kezd „húst" szedni magára az IMS- csontváz, azaz a nyers szerkezetet most töltik ki falakkal. A BÉV épít itt a saját embereinek OTP-szervezésben két épületben 37 munkáslakást. Horváth Margit, a BÉV építésztervezője próbálta ki, mennyire lehet elmenni az alaprajz változatosságában az IMS-nél és kiderült, hogy tágak a lehetőségek. Ennek köszönhetően két erősen tagolt megjelenésű épület van születőben a nagy forgalmúnak ígérkező csomópontban, amelynek fontos építészeti eleme lesz. Mikor? Az ígéret a jövő év közepére szól. És még annyit: a földszinten presszó, galériás virágüzlet és fotóműterem lesz. A Kodály Zoltán út másik végén épül a Xavér-templomot övező épületegyüttes új, 46 lakásos szárnya (a másikba tavaly 53 lakásba költöztek be, s május 1-én nyílt meg a Xavér- söröző). Elnézem ezt, és eszembe jut, hogy évekkel ezelőtt, amikor még csak makett volt az egész, valahogy úgy jellemeztem, hogy „gyöngyszem" lesz. Hát ez gyöngyszem a javából! A Szigeti városrész építésének a méltó befejezése és Pécs egyik legszebb épület- együttese lesz, ezért hadd írjam le ismét az építész nevét: Gettó József Ybl-díjas. És csak egy mellékes megjegyzést: vajon a templom, aminek ily szép környezete születik, nem ölt-e fiatalosabb arcot? Még egy gondolat erejéig itt maradok, hiszen nem messze innen, a szociális otthon mögé bújva épül az új művészeti gimnázium. A Petőfi utca felé kerülve nézem, s a déli homlokzatnak csupán a kisebbik részét látom, a nagyobbikat eltakarja az otthon. És akkor az ádáz vitára gondolok, ami pár éve a tervező és a kivitelező között dúlt: mezőtúri téglaburkolat legyen, vagy sima vakolat? Az előbbi szebb, de az ipar csak az utóbbit „tudja". Tehát ez lett. Hogy miért idéződött fel bennem a vita? Mert a szociális otthon okozta takarás — a viszonyok ismeretében - még évtizedekig fennáll. Így aztán most jobb híján bízzunk abban, hogy a BÉV által felvállalt homlokzat azért jól megy majd az épülethez. A 83/84-es tanévet egyébként itt kezdik a művészetisek. A nyugati Mecsekoldalon fejezem be ... Szégyellem bevallani, de nem is tudom az idejét, mikor jártam erre utoljára, így viszont jobban érzékelem a területet jellemző változásokat. Pécs magánerős családiház- és társashóz-építkezéseinek a reprezentatív területe ez (csak túl sokat harap a zölddel borított hegyoldalból!), ami vetekszik a budai hegyvidék legszebb részeivel. Itt épül most egy szolgáltatóház, ami azért érdemel figyelmet, mert a maga nemében az első és - hadd tegyem hozzá, friss értesüléseim alapján - az utolsó. A Jurisics és a Boszorkány utca sarkán épülő kétszintes épület közel 1700 négyzetméterén az év végére készül egy Pécsett előzmények és „utózmányok" nélküli valami, aminek a társait viszont - járva az országot — sokfelé láthatjuk. Néhány éve miskolci benyomásokról írva jegyeztem meg, hogy ott a házgyári lakásépítésből adódó látványbeli kellemetlenségeket éppen az ilyen, magas színvonalú üzlet- központokkal feledtetik. Pécs mindeddig más úton járt. Itt próbálkozik valami mással. Remélem, sikerrel! (Az épületben ABC-áruház, orvosi rendelő, gyógyszertár, szolgáltatórészleg lesz.) Hársfai István A bíróság a forgalmi érték alapján dönt Úgy tűnik: a kisajátítások, az ezzel járó kártalanítások, illetve az ebből nem ritkán következő perek tartósan „műsoron maradnak". Nem egyszerűen csak azért, mert a nagy építkezésekkel — elsősorban a lakótelepi beruházásokkal - jelentős számú kisebb, elavult, vagy csupán útban levő házat sajátítanak ki, hanem azért is, mert a kártalanítás összegének megállapítása jellemzőbben 6—8 évvel ezelőttig — élénken foglalkoztatta a közvéleményt, s nem egy példa nyomán szívódott a köztudatba: ügyeskedések révén bizony szép haszonra lehet szert tenni. A legutóbbi napokban pedig a Kék fény ismertetett egy, ugyancsak a kisajátítási eljáráshoz kötődő ügyet, amelyben súlyos százezrek forogtak kockán — pontosabban: zsebből zsebbe. 34 per tanulsága Ne menjünk azonban a fővárosig — Budapest a helyszíne az említett ügynek —, hanem maradjunk Baranyában, annál is inkább, mert dr. Gátos György, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettesének asztalán fekszik egy befejezett vizsgálat anyaga: a kisajátítási kártalanítási perek ítélkezési gyakorlata 1981-ben. Harmincnégy per anyagát tanulmányozták, elsősorban arra tekintettel — s ez volt az Igazságügyi Minisztérium által elrendelt vizsgálat fő szempontja is —, hogy a vizsgált ügyekben milyen összegű kártalanítást állapított meg az államigazgatási hatóság, illetve a bíróság. A hangsúly erre helyezése végül is magától értetődő: a kisajátítási kártalanítási összegek meghatározásánál vajmi- ritkán van teljes összhang a kiajátítást elrendelő szerv és az ingatlan tulajdonosa között. Az persze, hogy a különféle ügyek ismertetésén keresztül mutassuk be a megoldási lehetőségek sokszínűségét, erőn felüli vállalkozás lenne. Vannak azonban a kisajátítási kártalanítási pereknek olyan sarkalatos pontjai, amelyek lép- ten-nyomon „visszaköszönnek" jogalkalmazó államigazgatási szerveknek, a bíróságoknak csakúgy, mint az állampolgároknak. — Vegyük például a szakértői közreműködést — hallottuk dr. Gátos Györgytől. - A Legfelső Bíróságnak van egy olyan kívánalma, hogy a szakértői véleményt akkor lehet elfogadni, -ha az összehasonlító adatokkal van alátámasztva. Azaz: a perben szereplő ingatlanhoz hasonlóról már mondtak szakértői véleményt. Ilyen azonban nem mindig van, hiszen az egyik ingatlan lakott, a másik nem, az egyik szabad forgalomban könnyen vevőre találna, a másik nem. Márpedig ezek - és még mennyi! — befolyásolják a kártalanítás ösz- szegét^ Ugyancsak a szakértői közreműködéshez kötődő gond: az államigazgatási eljárásban más szakértő működik közre, mint a bírói szakban, s ez utóbbiak rendszerint magasabb kártalanítási összeget jelölnek meg véleményükben. Kétségtelen, hogy az ingatlanforgalmi szakértői tevékenységnek vannak objektív nehézségei. Az értékelhető összehasonlító adatok hiánya a szakértőt — de a bíróságot is — esetenként kissé spekulatív jellegű következtetésekre késztetik, s ez a hiányosság a szakvéleményt és az ítéletet egyaránt támadhatóvá teszi. Jellemző adatok Baranyában a kisajátítások döntő többsége Pécsett van. Az említett 34 per egyharma- dában például a Mecseki Szénbányák külszíni bányafejtéséhez szükséges, rendszerint hétvégi házzal, szőlővel-gyü- mölcsössel betelepített terület volt a kisajátítás tárgya. A másik harmadban a különféle városi létesítmények megvalósítása indokolta a kisajátítást. Néhány jellemző tény a baranyai ítélkezési gyakorlatból: az említettek között olyan per, amelyben a bíróság leszállította volna az államigazgatási eljárásban megállapított kártalanítási összeget, mindössze kettő volt. A Pécsi Városi Bíróság által érdemben elbírált esetekben elutasító ítélet csak öt volt, ami azt mutatja, hogy a többTetkártalanítós iránt indított keresetek nagyobb részükben eredményesnek bizonyultak. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a kisajátítást és kártalanítást elrendelő határozatoknak mintegy 15 százaléka ellen nyújtanak be keresetet az ingatlanok tulajdonosai. (Az 1976-tól érvényben levő, e területet szabályozó jogi rendelkezések szerint a kisajátítás lényével kapcsolatban nincsen lehetőség bírósághoz fordulni, csak a kártalanítás összege miatt.) A vita általában a magasabb értékű ingatlanok esetében éleződik ki. A Pécsi Városi Bíróság előtt indult 15 perben — amelyekben az állam- igazgatási hatóság által megállapított kártalanítás összege összesen 4 611 000 farint volt — az I. fokú bírósági döntés 907 640 forint többletet ítélt meg, amelyhez a li. fokú ítéletek további 117 400 forintot tettek. Ebből már következtethető: a bírói gyakorlatban az ügyek nagyobb részében az ingatlan- tulajdonosok nyernek az államigazgatási határozat rovására. A döntés alapja Mi a döntés alapja, azaz: mit vesz figyelembe a bíróság a kártalanítás összegének meghatározásánál? Korábban ismert kifejezés — és hivatkozási alap - volt: a használati érték. Ma már ez nem jön számításba, hanem a forgalmi érték a döntő. Ezzel kapcsolatban hallottuk dr. Gátos Györgytől: — Aflnyi bizonyos, hogy a forgalmi értéket sem lehet egy egzakt, matematikai fogalomnak tekintenünk. Ez is sok mindentől függ. A jogszabály az értékre ható tényezőket fel is sorolja, például, hogy milyen az ingatlan fekvése, a környezet, azon a környéken milyen az ingatlanforgalom. A szakértők szava a döntő, amiből nem következik az, hogy a bíróság a homályos, ellentmondó szakértői véleményt ne vizsgálná felül, s arra is volt eset, hogy a II. fokú bíróság új szakértőt rendelt ki. A lényeg: a kisajátított dologért megfelelő kártalanítás jár, aminek az alapja a forgalmi érték. Mészáros Attila
