Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-19 / 135. szám

1982. május 19., szerda Dunántúli napló 5 Kólaáradás (Rakodási, vezetési hiba miatt?) Százhúsz rekesz literes kó­la terítette be tegnap dél­után Pécsett a Rákóczi út 6. számú ház előtti járdát. A budapesti Volán teher­autója a Sörgyárból Sze­gedre tartott. A Rákóczi úti kanyarban az első platón lévő rakomány meglódult, áttörte a gépkocsi ún. ma­gasítóját, a járdára zu­hant. Az anyagi kár kb. 20 000 forint, személyi sé­rülés nem történt. Tízmillió forintos árukészlet a nyitáskor Új helyre költözött a pécsi orvosi műszerbolt Lehetőség a szakmai bemutatók megrendezésére Új helyre, a pécsi Fogtech­nika Vállalat épületébe költö­zött a Széchenyi téri orvosi műszerbolt. Háromszor akkora területen rendezték be az üz­letet, mint a régi helyén, a háromszázötven négyzetméte­res alapterületű helyiségben megfelelő alapterületű raktárak állnak rendelkezésre a bőséges árukészlet tárolására. Dr. Zentai Róbert, az OMKER igazgatója nyitotta meg az üz­letet. Elmondta, hogy a válla­lat tevékenységében is jelentős ez a költözködés. Nem elsősor­ban a bolt külső körülményei­nek változása miatt, bár rend­kívül szép az üzlet berendezé­se/, amely a váchartyáni Aranykalász Tsz munkáját di­cséri. Jelentős feladatokat lát majd el a bolt, amelynek dol­gozói már tavaly is, jóval ne­hezebb körülmények között, szinte raktározási lehetőségek nélkül bonyolítottak le harminc­kétmillió forintos forgalmat. Az új üzlet tegnapi nyitására tíz­millió forintos árukészletet hal­moztak fel, néhány olyan esz­közt is beszereztek, amiket ed­dig hiába kerestek a vásárlók. Kaphatók például a keresett két köbcentiméteres, egyszer használatos inzulinfecskendők is. A lakosság ellátásán kívül a bolt feladata az egészségügyi intézmények, körzeti orvosi rendelők mindennapi készleté­nek biztosítása. S a későbbi­ekben szeretnék elérni, hogy Baranyából és Dél-Dunóntúlról a fontos műszerekért ne kell­jen a beszerzőknek rendszere­sen a fővárosba utazni. Dr. Zentai Róbert elmondta, hogy ennek megoldása a vállalat egész tevékenységében jelen­tős, hiszen az éves hárommil­liárdos forgalmat már nem tudják budapesti centralizálás­sal megoldani. Tervezik, hogy 'jövőre Pécsett is rendeznek az új műszereket bemutató kiállí­tásokat, szakmai találkozókat. Az OMKER hat vidéki boltja közül Dunántúlon, a másik Szombathelyen van, a pécsi a legszebbekhez tartozik. Tavaly újították fel a miskolcit és a debrecenit. valamint tervezik, hogy sorra felújítják az üzlete­ket, felhasználva a pécsi bel­sőépítészeti megoldásokat. A tegnap megnyílt új OM- KER-boltra mintegy hatmillió forintot költött a vállalat. G. M. G. O. Pécs legnagyobb parkja lesz Dísztó és békekapu Hosszú ideig a Tettye volt Pécs legnagyobb parkja, kettő és fél hektáros területével, majd megelőzte a Ivov-kertvárosi öt hektáros szabadidő park. A mostani listavezetőt azonban alig egy év múlva leszorítja az élről az Uránváros nyugati ha­tárán a 6-os úttól délre most épülő hathektáros Béke park. Az építkezés tavaly tavasszal kezdődött meg, és idén futott el második és leglátványosabb szakaszához, a mesterséges tó medrértek kialakításához. Hetek óta gyalulják a félhektáros víz­felületűre tervezett tó medrét a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, valamint a bérmun­kában dolgozó Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szigetvári építésvezetőségének földgépei. —• összesen 10 000 köbméter földet kell megmozgatni a tó kialakításához — mondja Kal­la Gábor, a Kertészeti és Park­építő Vállalat igazgatóhelyette­se. — A földmunkák során sze­rencsés véletlen is segített ne­künk: a meder mélyítésekor olyan kavics rétegre bukkantunk, amelyet a park útjainak asz­faltozásához is felhasználha­tunk. Ez is közrejátszik abban, hogy a Béke park az utóbbi év­tized viszonylag legolcsóbb parképítése lesz. Míg máshol egy négyzetméter zöldfelület lé­tesítése 190—200 forintba ke­rül, itt csak 110 forint jut egy négyzetméterre. A parképítést társadalmi mun­ka is segíti, s ebben a Kerté­szeti és Parképítő Vállalat bri­gádjai mellett a Pécsi Vízmű szocialista brigádjai is kivet­ték a részüket. És sok támoga­tást kapott a vállalat a Me­cseki Ércbányától is. A beszélgetés újra csak a medermélyítéshez kanyarodik vissza: ­— A tavat, amelyet zsilip közbeiktatásával az ürögi pa­tak táplál majd vízzel, Halász János, a Pécsi Vízmű szakem­bere tervezte, — tájékoztat Kal­la Gábor. — Ez a félhektáros vízfelület tulajdonképpen dísztó lesz és nem a vízisportoké. Olyan az átlagos mélysége, hogy a vízinövények nem tud­ják majd beborítani a vízfelü­letet. A tó legmélyebb pontja három méter lesz, a part men­tén 80—100 centiméter mély. A Béke park már így félig készen is impozáns látvány. (Csepeli Zoltán, a Kertészeti és Parképítő Vállalat szakembere tervezte). A parképítés a jövő tavasszal fejeződik be: akkor már mintegy 600 fa és 10 000 cserje lesz a hathektáros terü­leten. Jelenleg is mintegy 300 fát lehet látni és a legkülön­félébb fajtákat ligetszerűen te­lepítve: nyírfák, platánok, hár- sak, berkenyék . .. A parképítés munkálatainak legfrissebb újságja, hogy a vá­rosi tanács ösztöndíjasaként Szatyor Győző fafaragó művész megkezdte a park díszes bejá­ratául szolgáló Béke kapu fara­gását. D. I. Lépni kéül Belül lépni kell a legjobb üzleti haszonnal kecsegtető gazdasági célok érdekében, ha nem akarunk lemaradni a mind élesebb világgazdasági versenyben. A legsommá- .sabban így foglalhatnánk össze a május 18-ón Pécsett megkezdődött „időszerű gaz­dálkodási kérdések" című or­szágos konferencia vitaindí­tó előadásának a lényegét, amelyet dr. Meggyesy Péter, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője tartott. Városunk ismét otthont adott egy országos tanácsko­zásnak, miként nemrég a kisvállalkozók konferenciájá­nak. Ezúttal a házigazda szerepét a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete tölti be. Az első nap konzul­tációján is elsősorban a PM főosztályvezetőjének a gon­dolatai csengtek vissza, épp A gazdasági, üzleti törekvés sürgős ezért a vitaindítóból néhány közérdekű tanulsággal sze­retnénk szolgálni. A gazdasági, üzleti lépés­váltás égetően fontos, amely­re akár adminisztratív úton is kényszeríthetik a gazdálkodó vállalatokat, ipari és mező- gazdasági üzemeket. Így pél­dául szigorítják a bérszabá­lyozást, a hitelezés feltételeit, • a szabályozás egyéb, kissé tán elavult formáit, hogy gazdasági életünkben mind­jobban a nemzetközi piac hatásai érvényesüljenek, a fi­zetések valóban a végzett munkát tükrözzék, a felhal­mozott készletek mindinkább megcsappanjanak. Előtérbe kerül az ésszerű létszámgaz­dálkodás és a kötbér kér­dése is. Dr. Fulöp Sándor, a Pa- nyova Vállalat gazdasági igazgatója azt elemezte elő­adásában, hogy a dolgozók miként is érzik, érzékelik a gazdasági gondokat a napi termelésben. Ugyanis hiába minden vita, szép elmélet, ha a munkapadok mellett egé­szen másképp gondolkodnak. Mondanivalójának a lényege, hogy a közgazdasági gondol­kodásra tanítani kell az em­bereket. A kétnapos tanácskozást Haasz József, az SZVT Bara­nya megyei Szervezetének az elnöke nyitotta meg. A mai napon egyebek között elő­adást tart a pécsi Ifjúsági Házban dr. Molnár László egyetemi tanár, dr. Rácz László, az Országos Anyag- és Arhivatal főosztályvezető­je, valamint dr. Ambrózi Gé­za, az Ipari Minisztérium osz­tályvezetője. Cs. J. Kilenc szocialista ország szakemberei Pedagógiai folyóiratok főszerkesztőinek tanácskozása Varsó, Prága, Berlin és Moszkva. Ezekben a napokban Pécsett rendezik meg a szocia­lista országok pedagógiai fo­lyóiratai főszerekesztőinek V. tanácskozását. Kilenc szocia­lista ország: Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió, továbbá Vietnam 13 folyóiratának szer­kesztői és munkatársai jöttek el a pécsi konferenciára, hogy közreműködjenek egy olyan ál­lásfoglalás kimunkálásában, amely a pedagógiai elmélet és gyakorlat kapcsolatáról szól. A tanácskozásra érkezett szovjet delegációt A. Susztov, az OSZSZK oktatási miniszterhe­lyettese, a Narodnoje Obrazo- vanyije című folyóirat főszer­kesztője vezeti. A Pécsi Akadémiai Bizottság Jurisics utcai székházában a konferencia tegnapi megnyitó­ján a megye és a város párt­ós állami szerveinek képviselői jelenlétében Komlódi Józsefné, Pécs város Tanácsa elnök- helyettese köszöntötte a nem­zetközi tanácskozás vendégeit. Megnyitójában Vajó Péter, az Országos Pedagógiai Inté­zet főigazgató.helyettese, aki a tanácskozás fő témáját is­mertetve elmondta, hogy részt vevő országok írásos b< számolói alapján a Nevelésti domány az iskolában című te mát fogják megvitatni. E tém sokoldalú áttekintése melle az egyik fő kérdés: mi a szere pe a pedagógiai folyóiratol nak az iskolai gyakorlat és kutatási eredmények megisme tetősében, az elmélet és a gye korlat egységének érvényesíti sében. E kérdéshez kapcsolód a konferencia résztvevőinek m< látogotása a pécsi Neveié: Központban. Az intézmény m att választották a nemzetkö tanácskozás színhelyéül Pe eset. A résztvevők megegye: nek a pedagógiai folyóiratc 1982—84. évi együttműködése ben. Horváth Mártonnak, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság fő­titkárának nyitóelőadásából is megtudtuk, igen szoros együtt­működés van a szocialista or­szágok oktatási intézményei között. Közös az állásfoglalás és közösek az alapelvek az egyes országok eltérő hagyo­mányai, történelmi múltja el­lenére. Ilyen együttesen hozott állásfoglalás született például az oktatási miniszterek részéről a világnézeti nevelés kérdései­ről, és közös magyar-szovjet kutatás folyik a polgári peda­gógia irányzatainak megjele­nési formáiról. Ahogy világszer­te történt, a szocialista orszá­gokban is előtérbe került a pedagógia kérdése — éppen azért, mivel a ma társadalmá­ban igen megnövekedett oz emberi tényező szerepe. Rádió mellett... Mit használjunk talpnyalás ellen? Melyik hobbyrtok hódol a legnagyobb tömeg? Azt hiszem a kertészkedésnek, hiszen je­lenleg hazánkban több mint egymillió kiskerttulajdonos dol­gozgat többnyire hét végén a szőlő-, gyümölcs-, vagy zöldsé­ges parcellákon, hogy aztán munkájának gyümölcsét felélje. Ha pedig több terem, eladja, s így aztán mindenki jól jár. Az emberek foglalkoznak még mással is; horgásznak, pecáz- nak, barkácsolnak, autóznak, kocognak, gyereket nevelnek, mert így szép és kerek a világ. A napokban a rádió egyik nagyon érdekes műsorából ar­ról is értesültem, hogy jelenleg mintegy húszezer CB-rádiótele- fon működik az országban rész­ben állami, részben magántu­lajdonban. Ez már több mint hobby: a berendezésnek ko­moly jövője van. A műsor so­rán derűs és komoly története­ket hallottam és arra gondol­tam, ha lenne több tízezer fo­rintom, semmiképpen sem köl- teném CB-rádiótelefonra, de ha annál is több forintom len­ne, akkor azért egyszer felsze­reltetnék egy ilyen izét a laká­somba, már csak a státus- szimbólum kedvéért is. Vagy valami más okból, ami most ugyan nem jut eszembe, de hát ráérek még gondolkozni a dol­gon. Az viszont fölöttébb megle­pett, hogy — a riport szerint — egy vállalati igazgató miért lépett a cébések táborába? Ezt hallottam: „...Azért, hogy tiszta emberi kapcsolatokat te­remtsen, mert ugye az éterben mindenki egyforma . .. demok­ratizmus .. . satöbbi. . . vagyis imigyen védekezzen a vállala­ton belüli talpnyalás el­len...!" (?) Ezt a véleményt kiem'elésképpen tettem idézőjel közé, tehát nem szó szerinti idézetként. De a tényeken nem változtat. Az indoklás már eleve sán­tít, mert a talpnyalás megszün­tetésére ugyan sok minden más módszert el tudok képzelni, de "a CB-rádiótelefon — mint mód­szer - mondjuk legnyomasz­tóbb álmomban sem jutott volna eszembe. Nem is tudom, mit kezdtem volna vele. Olyan nehéz felismerni a talpnyalót? Említsem az egyik típust, aki az „alsó szintre” le­látogató nagy-vezért örökké rö- hécselve kísérgeti az emelete­ken, a beosztottakhoz intézett bármilyen kérdésre „ő” vála­szol elsőként, természetesen el­néző mosollyal, s amikor a ve­zér eltávozik, fagyott arccal szigorúan rohan végig a lelá­togatott irodákon „kuss!"-ra intve az elkanászodó alkal­mazottakat. Ő az, aki a „vezér" áltaf elsütött remek, vagy hülye vic­ceken elsőként hahotázik, még körül is néz, hátha felfedez va­lakit, aki nem kész mosolyogni s ezáltal rossz kedvre hangolja a „főnököt”. Ö az, akinek min­dig akad valami „közölnivaló­ja" a főnökkel, állandóan ott toporog a titkárságokon bebo­csátást remélve, és boldog, ho bekukkanthat kisebb-nagyobb vezetők szobájába. Eqy kis po­fafürdőre, hogy lássák, itt van ő is, él, lélegzik, az istenért, ne­hogy lemaradjon valamiről... Nincs az a tárgyalás, érte­kezlet, ankét vagy gyűlés, amelyen ne ő nyújtózkodna először hozzászólásra, mond­ván, „teljesen egyetértek X. elvtárs beszámolójával, ami olyan kerek és eglrsz volt, hogy semmit hozzáfűzni nem érde­mes ...", és mégis hozzáfűz, hosszan, rosszul, értelmetlenül és ostoba frázisokat eregetve. Láttam egyszer egy filmrészle­tet. A császári hintó végiggu­rult a bámészkodók sorfala kö­zött és egy ember futólépés­ben a hintó mellett hétrét-ha- juldozott. „Alattvaló" volt a film címe. De hót akkor még nem volt CB-rádiótelefon. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents